2018.07.08

Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván július 7-én végső nyugalomra helyezték Kányádi Sándor író, költő, műfordító földi maradványait. A gyászszertartáson számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen. Áder János köztársasági elnök a szertartáson rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással.

DEBRE20180707011
Kányádi Sándor portréja a Kossuth-díjas költő, író búcsúztatásán
szülőfaluja, a Hargita megyei Nagygalambfalva református templomában
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintette. Kányádi Sándort kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.

 

A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását. A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.


DEBRE20180707023
Áder János köztársasági elnök virágot helyez el Kányádi Sándor sírjánál
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: Kányádi Sándor műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. „Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.


DEBRE20180707012
Áder János köztársasági elnök Kányádi Sándor búcsúztatásán
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.

 

Böjte Csaba ferences szerzetes arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.

 

DNAND20180706008
A Kányádi Sándor emlékére tartott virrasztás július 6-án
Fotó: Veres Nándor/MTI


Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte: Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek. „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak” – mondta a kolozsvári irodalomtörténész.

 

A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága – hallgatták végig bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben. Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték.


DEBRE20180707022
Kányádi Sándor sírhelye a család kertjében
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a Kultúra.hu-hoz eljuttatott gyászlevelében a következőképpen emlékezik meg a Kossuth-díjas költő, író temetéséről:

„Vannak programok, események (munkaértekezletektől a hivatalos találkozásokig), melyek kimerítenek, lelket ürítenek, és erőt szívnak el az embertől. S vannak, amelyekből hetekre építkezhet, erőt meríthet. Hihetnők, hogy egy temetés, egy végső búcsú, az azt kísérő elmúlás szomorúsága, épp a halál közelségének érzete miatt, lehúz, földre ránt... De, ami ma velem Nagygalambfalván megtörtént, az minden más, csak nem ez!


Kányádi Sándort, sokunk költőóriását kísérhettem utolsó útjára, s már a nagygalambfalvai templom előtt útjára indult valami, amely számomra egyszerűen nem jelenthetett mást, mint a csodát. Kiszállva a nyolcórás út végén az autóból, és beérkezve a templomkertbe, hatalmas cseppekben elkezdett könnyezni az ég. Csillogó tekintetű, kívül-belül ünneplőbe öltözött emberek sorfala közt lépdeltem a templom felé vezető lépcsőn, ahol nagy tisztelettel fogadtak, süvegeltek az ismerősök és a tisztemet tisztelők – miközben az esőcseppek valószerűtlenül hatalmasakká duzzadtak. Fájdalmat keltve kopogtak koponyám kapuján. Felnéztem az égre, s azt láttam, hogy egy cinkos, kósza kis napsugár átküzdötte magát a felhőkön, lemosolygott, lekacsintott rám és ránk, pont olyan volt, amilyen bármely más pillanatban ott játszott Sándor bátyám szája szögletében – a cinkos összekacsintó nevetés, a huncut életigenlés szemvillanása.


Beérve a duzzadásig tömött templomba aztán, leszakadt az ég. Bent az áhítat csendje, többszáz ember visszafojtott lélegzete és az emlékezés szavai, kint pedig háborogva, dörögve siratta az ég őt, akiért megtiszteltetés még holtában is akár 800 kilométert autózni, aki – mint Böjte atyától hallhattuk – túlnőtt bármely kis birtokló közösséget; aki mindannyiunké.

Hallhatva a helyi református lelkész, Kányádi György Attila szavait, megbizonyosodásom támadt: olyan országot kell építenünk, ahol minden időben érvényesek az ilyen szavak:


»Innen csak indulni lehet, s aki indul, visszajöhet.

Tisztesség dolgában mindig tanulhat itt, el a sírig.

Becsületből, akit innen tarisznyáltak, azt egykönnyen

nem fogja az élet piszka, mert itt még a sár is tiszta.«


Kányádi Sándor életének 90. évében, június 20-án hunyt el.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma