Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.07.08

Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván július 7-én végső nyugalomra helyezték Kányádi Sándor író, költő, műfordító földi maradványait. A gyászszertartáson számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen. Áder János köztársasági elnök a szertartáson rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással.

DEBRE20180707011
Kányádi Sándor portréja a Kossuth-díjas költő, író búcsúztatásán
szülőfaluja, a Hargita megyei Nagygalambfalva református templomában
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintette. Kányádi Sándort kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.

 

A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását. A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.


DEBRE20180707023
Áder János köztársasági elnök virágot helyez el Kányádi Sándor sírjánál
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: Kányádi Sándor műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. „Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.


DEBRE20180707012
Áder János köztársasági elnök Kányádi Sándor búcsúztatásán
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.

 

Böjte Csaba ferences szerzetes arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.

 

DNAND20180706008
A Kányádi Sándor emlékére tartott virrasztás július 6-án
Fotó: Veres Nándor/MTI


Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte: Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek. „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak” – mondta a kolozsvári irodalomtörténész.

 

A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága – hallgatták végig bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben. Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték.


DEBRE20180707022
Kányádi Sándor sírhelye a család kertjében
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a Kultúra.hu-hoz eljuttatott gyászlevelében a következőképpen emlékezik meg a Kossuth-díjas költő, író temetéséről:

„Vannak programok, események (munkaértekezletektől a hivatalos találkozásokig), melyek kimerítenek, lelket ürítenek, és erőt szívnak el az embertől. S vannak, amelyekből hetekre építkezhet, erőt meríthet. Hihetnők, hogy egy temetés, egy végső búcsú, az azt kísérő elmúlás szomorúsága, épp a halál közelségének érzete miatt, lehúz, földre ránt... De, ami ma velem Nagygalambfalván megtörtént, az minden más, csak nem ez!


Kányádi Sándort, sokunk költőóriását kísérhettem utolsó útjára, s már a nagygalambfalvai templom előtt útjára indult valami, amely számomra egyszerűen nem jelenthetett mást, mint a csodát. Kiszállva a nyolcórás út végén az autóból, és beérkezve a templomkertbe, hatalmas cseppekben elkezdett könnyezni az ég. Csillogó tekintetű, kívül-belül ünneplőbe öltözött emberek sorfala közt lépdeltem a templom felé vezető lépcsőn, ahol nagy tisztelettel fogadtak, süvegeltek az ismerősök és a tisztemet tisztelők – miközben az esőcseppek valószerűtlenül hatalmasakká duzzadtak. Fájdalmat keltve kopogtak koponyám kapuján. Felnéztem az égre, s azt láttam, hogy egy cinkos, kósza kis napsugár átküzdötte magát a felhőkön, lemosolygott, lekacsintott rám és ránk, pont olyan volt, amilyen bármely más pillanatban ott játszott Sándor bátyám szája szögletében – a cinkos összekacsintó nevetés, a huncut életigenlés szemvillanása.


Beérve a duzzadásig tömött templomba aztán, leszakadt az ég. Bent az áhítat csendje, többszáz ember visszafojtott lélegzete és az emlékezés szavai, kint pedig háborogva, dörögve siratta az ég őt, akiért megtiszteltetés még holtában is akár 800 kilométert autózni, aki – mint Böjte atyától hallhattuk – túlnőtt bármely kis birtokló közösséget; aki mindannyiunké.

Hallhatva a helyi református lelkész, Kányádi György Attila szavait, megbizonyosodásom támadt: olyan országot kell építenünk, ahol minden időben érvényesek az ilyen szavak:


»Innen csak indulni lehet, s aki indul, visszajöhet.

Tisztesség dolgában mindig tanulhat itt, el a sírig.

Becsületből, akit innen tarisznyáltak, azt egykönnyen

nem fogja az élet piszka, mert itt még a sár is tiszta.«


Kányádi Sándor életének 90. évében, június 20-án hunyt el.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

Roma_nok_kultura_banner_002

_D0A2911_Copy

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

Dobokay_werk_2

2019.06.24

Az előző századokban sokat kísérleteztek a látható világ fotografikus leképezésével. Az ezüst-halogenidek fényérzékenységének felismerése vezetett idővel a fényképezés létrejöttéhez. Ag, az ezüst vegyjele a címe Dobokay Máté Capa Központban látható kiállításának, amely a művész vegyészi és filozófusi kísérletezését mutatja be.

Kahlo_7

2019.06.23

Frida országa – Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái címmel nyílt kiállítás június 22-én a Műcsarnokban. A 20. század első három évtizedében a Magyarországhoz hasonló gazdasági fellendülést megélt Mexikó épületeit dokumentáló fotós öröksége lánya, Frida Kahlo világhírű festőművész életművét is meghatározta.

Az együttműködés részeként megvalósult egy, a Budapesti Wagner-napok díjnyertes, új arculatát visszatükröző installáció.A Wagner nevének betűit formázó installáció az eseménysorozat végéig, június 23-ig tekintető meg a Müpa főbejárata előtti téren.

A Hal négyesben című, kétfelvonásos, zenés krimivígjáték lesz az idei Székesfehérvári Nyári Színház műsorán, amelyet ezúttal is a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központban tartanak. Az előadások július 11. és 14. között lesznek láthatók. Főszereplők: Závodszky Noémi, Tűzkő Sándor, Varga Lili és Ballér Bianka játszik, a rendező: Kozáry Ferenc színművész.

A Megszálottak az elmúlt időszakban két nemzetközi fesztiválon is díjakat nyert. Májusban a Keresztény Filmek Világfesztiválján, Orlandóban nyerte el Fésűs Nelly a legjobb női alakítás díját. Most a film az Alaska Film Awards nemzetközi fesztivál fődíját, az Északi Fény Kirobbanó Tehetség Díja elismerést nyerte el, a jakartai világfesztiválon pedig a legjobb európai film Arany Díjat, Pozsgai Zsolt pedig a legjobb rendezői díjat is megkapta három másik kollégája mellett. A jakartai verseny díjait augusztusban az indonéziai császári városban, Dzsogdzsakartában, több napos ünnepség keretében veheti át a rendező a császári család meghívására.

A Római Magyar Akadémia június 25-én 19.00 órakor Zsigmond Dezső: A Sátán fattya című nagyjátékfilmjével emlékezik meg a 40-es évek egyik legnagyobb magyar tragédiájáról, a Kárpátalján élő magyarság vészkorszakáról, amelyről évtizedekig beszélni sem volt szabad. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült film, Kárpátalja úgynevezett felszabadulás utáni periódusát (1944-45) tárja a néző elé, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a málenykij robot, valamint a szovjet megszállás borzalmait.

Huszonöt helyszínen 80 programmal, 400 fellépővel és kiállítóval várják a vendégeket az ormánsági Bőköz fesztiválon augusztus 22. és 25. között. Fellép mások mellett a Ghymes, Karácsony János, a Talamba Ütőegyüttes, a Hot Jazz Band, a Tárkány Művek vagy a Rudan Joe Akusztik Band, a bőközi helyi jellegzetességeket a települések tájházaiban lehet megismerni. Részletek itt.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

teraszlive_bujdosotrio_WEB

A Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál (ZA-KO) előadásával június végén megkezdődik a szabadtéri színházi rendezvénysorozat, a nyár utolsó hónapjaiban pedig zenés produkciókat mutatnak be Kvártélyház udvarán.

Fényfestéseket, fényinstallációkat, utcaművészeti produkciókat tartanak a 4. Zsolnay Fényfesztiválon június 27. és 30. között Pécsett.

Egyebek mellett a III. Richárdot, a Vihart és a Szentivánéji álmot láthatja a közönség a hatodik Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon, amelyet június 27. és július 3. között szerveznek meg a vajdasági Cortanovcin.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma