IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.07.08

Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván július 7-én végső nyugalomra helyezték Kányádi Sándor író, költő, műfordító földi maradványait. A gyászszertartáson számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen. Áder János köztársasági elnök a szertartáson rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással.

DEBRE20180707011
Kányádi Sándor portréja a Kossuth-díjas költő, író búcsúztatásán
szülőfaluja, a Hargita megyei Nagygalambfalva református templomában
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintette. Kányádi Sándort kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.

 

A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását. A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.


DEBRE20180707023
Áder János köztársasági elnök virágot helyez el Kányádi Sándor sírjánál
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: Kányádi Sándor műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. „Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.


DEBRE20180707012
Áder János köztársasági elnök Kányádi Sándor búcsúztatásán
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.

 

Böjte Csaba ferences szerzetes arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.

 

DNAND20180706008
A Kányádi Sándor emlékére tartott virrasztás július 6-án
Fotó: Veres Nándor/MTI


Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte: Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek. „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak” – mondta a kolozsvári irodalomtörténész.

 

A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága – hallgatták végig bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben. Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték.


DEBRE20180707022
Kányádi Sándor sírhelye a család kertjében
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a Kultúra.hu-hoz eljuttatott gyászlevelében a következőképpen emlékezik meg a Kossuth-díjas költő, író temetéséről:

„Vannak programok, események (munkaértekezletektől a hivatalos találkozásokig), melyek kimerítenek, lelket ürítenek, és erőt szívnak el az embertől. S vannak, amelyekből hetekre építkezhet, erőt meríthet. Hihetnők, hogy egy temetés, egy végső búcsú, az azt kísérő elmúlás szomorúsága, épp a halál közelségének érzete miatt, lehúz, földre ránt... De, ami ma velem Nagygalambfalván megtörtént, az minden más, csak nem ez!


Kányádi Sándort, sokunk költőóriását kísérhettem utolsó útjára, s már a nagygalambfalvai templom előtt útjára indult valami, amely számomra egyszerűen nem jelenthetett mást, mint a csodát. Kiszállva a nyolcórás út végén az autóból, és beérkezve a templomkertbe, hatalmas cseppekben elkezdett könnyezni az ég. Csillogó tekintetű, kívül-belül ünneplőbe öltözött emberek sorfala közt lépdeltem a templom felé vezető lépcsőn, ahol nagy tisztelettel fogadtak, süvegeltek az ismerősök és a tisztemet tisztelők – miközben az esőcseppek valószerűtlenül hatalmasakká duzzadtak. Fájdalmat keltve kopogtak koponyám kapuján. Felnéztem az égre, s azt láttam, hogy egy cinkos, kósza kis napsugár átküzdötte magát a felhőkön, lemosolygott, lekacsintott rám és ránk, pont olyan volt, amilyen bármely más pillanatban ott játszott Sándor bátyám szája szögletében – a cinkos összekacsintó nevetés, a huncut életigenlés szemvillanása.


Beérve a duzzadásig tömött templomba aztán, leszakadt az ég. Bent az áhítat csendje, többszáz ember visszafojtott lélegzete és az emlékezés szavai, kint pedig háborogva, dörögve siratta az ég őt, akiért megtiszteltetés még holtában is akár 800 kilométert autózni, aki – mint Böjte atyától hallhattuk – túlnőtt bármely kis birtokló közösséget; aki mindannyiunké.

Hallhatva a helyi református lelkész, Kányádi György Attila szavait, megbizonyosodásom támadt: olyan országot kell építenünk, ahol minden időben érvényesek az ilyen szavak:


»Innen csak indulni lehet, s aki indul, visszajöhet.

Tisztesség dolgában mindig tanulhat itt, el a sírig.

Becsületből, akit innen tarisznyáltak, azt egykönnyen

nem fogja az élet piszka, mert itt még a sár is tiszta.«


Kányádi Sándor életének 90. évében, június 20-án hunyt el.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma