2018.01.05

Albert Gábor Kossuth-díjas írótól, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától január 4-én vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A jeles írótól családja, barátai és pályatársai mellett búcsúzott dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, illetve Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.

20180104-2


Albert Gábor Kossuth-, Magyar Örökség- és Berzsenyi-díjas író, Budakeszi díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Százak Tanácsának nagyrabecsült tagja életének 88. évében, 2017. december 8-án hunyt el. A jeles magyar írót 2018. január 4-én délután helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben.


Albert Gábortól gyászszertartásán először Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke vett búcsút. Gyászbeszédében elmondta: ha egy festőművész, építész vagy zeneművész eltávozik, az alkotásainak jelentősége megkettőződik, megismételhetetlenné válik a mű, az alkotó szinte megdermed bennük. „Amikor egy író számára áll meg a földi idő órája, szavai, gondolatai és szelleme elkezdenek véglegesen belerögzülni a történelembe, a közös történelembe. A tegnap, a ma és a holnap megélt és megálmodott egységgé kezd válni, összesimul bennük a magánélet és a társadalmi lét” – tette hozzá. Kiemelte: Albert Gábor „szerény volt és határozott, stílusjegyek nélkül modern, szuverenitásának indokolt tudatában lett vérbeli közéleti ember. Nem kalandozott a vakvilágba, hanem világméretű sétákat tett az értelmes nemzettudat virágos hazai mezőin.”


20180104-3


A ravatalnál mondott búcsúbeszédében dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott: Albert Gábor „életének túlnyomó része épp az általa sokat bírált kommunista diktatúra szorongató, szűkös és sötét évtizedeiben telt el. Ám lehet, hogy épp ez a küzdelmes szemtanúság érlelte Albert Gábort azzá a nemzetféltő szociográfus íróvá, aki a nem sokkal előtte járt Németh László, Illyés Gyula és Kós Károly szellemi nyomdokaiban lépkedett, és a legnehezebb évtizedekben is itt maradt magyarként Magyarországon.” Kiemelte: nemzetféltő, nemzetépítő, a magyar kultúra egyetemes értékeit szolgáló munkásságában Albert Gábort soha nem egyetlen ember érdeke, kíváncsisága motiválta, hanem az egész nemzeté. Az igazság hangjának megszólaltatásáért vállalta a fárasztó munkát, a meg nem értettséget, még az elhallgattatást is.


Az államtitkár elmondta: Albert Gábornak dolga volt az általa kutatott és megírt témákkal – a magyarság 20. századi történetével, a történelmi kádárizmus örökségével, a tudás, az ismeretek és a kultúra tovább örökítésével. „Olyan alkotó volt, aki bármilyen korban megtalálva értelmiségi, polgári küldetését, mindig újabb és újabb feladatokat halmozott maga elé és igyekezett azokat a legnagyobb odaadással teljesíteni.” Hozzátette: ő maga úgy fogalmazta meg ars poeticáját: „a megismerés és a megértés olthatatlan vágya volt életem irányítója és motorja.”


20180104-7


„Albert Gábor a legmegsemmisítőbb években, évtizedekben is maga volt a tenni akarás és a cselekvés mintaképe. Ilyen „alberti” mintaképekre, szellemi formáló erőre a jövőben is ugyanolyan szükségünk lesz, mint a múltban és a jelenben. Olyan ember volt, aki mindig a szíve szavára hallgatott. Abban bízhatunk, végül az utóbbi évtizedek iránta tanúsított tisztelete, szeretete és megbecsülése által, megtalálta a maga igazságát” – zárta beszédét az államtitkár.


Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a következőképpen emlékezett az íróra: „Albert Gábor munkássága, emberi és szakmai helytállása a rendről, a tisztességről, az értelmiségi írástudó ember örök felelősségéről szól. Életének 88 éve ennek a felelősségvállalásnak a története is. De él bennem róla egy másik kép is, melyet közvetlenség és humor jellemez. Imponáló műveltségét, fegyelmezettségét irigylésre méltó derű hatotta át. A derű nem csupán alkati kérdés, bölcsesség is kell hozzá.” Hozzátette: ő magát álmodozónak nevezte, és mindannyian tudjuk, hogy a világot mindig az álmodozók vitték előrébb. Albert Gábort a 20. századi magyar irodalom és művelődéstörténet nagy alakjának nevezte.


20180104-9


A jeles magyar író ravatalánál dr. Vízkeleti András Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja búcsúzott utoljára. „Attól az Albert Gábortól búcsúzok, aki egy több mint fél évszázada összeállt baráti társasághoz tartozott, amely társaság hozzájárult annak az emberi és szellemi légkörnek a kialakításához, melyben Albert Gábor élt és alkotott.” Hozzátette: azt, hogy Gábornak milyen fontos volt ez a társaság és az itt folyó beszélgetések, mutatja számos elbeszélése, melyekben szerepelnek a társaság tagjai, beszélgetései és témái.


Az akadémikus mesélt a társaság életéről, arról, hogy az 1960-as években minden nyáron evezőtúrára mentek, melyekkel időlegesen kivonták magukat a társadalomból és visszatértek az ősi életformához. Ez szintén növelte a köztük lévő szellemi kohéziót és a mindennapi életformában vállalt közösséget. Beszélgettek a tűz mellett múltról, jelenről, jövőről, „hiszen nem kellett attól tartani, hogy elmegy az utolsó villamos”. Mesélte: „Gábor mindig valamilyen könyvet is hozott magával: verseket, prózát, volt, hogy a Bibliát vagy a Képes Krónikát és órákon át olvasott fel belőle.”


20180104-10


Az akadémikus elmondta: az Írószövetségben, az utolsó könyvbemutatóján, szinte az utolsó jogán Albert Gábor úgy fogalmazott: Fogni kell az evezőt keményen és húzni, húzni, húzni. „Gábor tehetségét, az írott és a kimondott szó erejét ennek az érdekében használta fel.” Beszédét a következőképpen zárta: „Gábor advent idején halt meg. Advent a várakozás, valami jobb létforma várásának reményteljes ideje. Gábor tudta, hogy ezért a jobb jövőért tenni kell valamit.”

A gyászbeszédek után Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója olvasott fel Albert Gábor Függőfolyosók című művéből. A gyászszertartást Boross Péter, a budakeszi református egyházközösség lelkésze tartotta.


Albert Gábor író haláláról a Kultúra.hu is hírt adott az Elhunyt Albert Gábor című cikkben, melyben olvasható a jeles szerző életrajza is.


20180104-13



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Papp Eszter

_D0A1752_Copy

2018.09.26

Lesz néhány változás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Programjának pályázataiban, de a támogatási rendszer jól működik, az idei, ötödik évadra 738 millió forint állt rendelkezésre. Erről Bajnai Zsolt, a program kollégiumának vezetője beszélt szeptember 26-án Budapesten, a Backstage fórum rendezvényen.

article_X

2018.09.26
Két magyar rövidfilm, a Párnaarc című élőszereplős film és a Helix című animáció is versenyez október 12. és 21. között a Varsó Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendezvényen Ujj Mészáros Károly legújabb alkotása, az X – A rendszerből törölve című thriller is bemutatkozik. A Liza, a rókatündér rendezőjének új filmje november 1-jétől látható a magyar mozikban.

Avihar1

2018.09.26

„A jogosnak tűnő igazságtétel legtöbbször zsarnoksággal jár” – mondta az MTI-nek Fodor Tamás, aki Shakespeare A vihar című drámájának főszerepét játssza a Budapest Bábszínház szeptember 26-ai bemutatójában. A vihar Shakespeare kései mesterműve a megbocsátásról, a nagylelkűségről és a megvilágosodásról.

Ismét villamoson elhangzó koncert vezeti fel a Budapest Ritmót. A harmadik világzenei fesztivál felvezetőjeként szeptember 26-án, szerdán este a 47-49-es villamoson ad műsort az utazóközönségnek a Dalinda. A női lét szakaszait elmesélő Dalinda a cappella együttes három fiatal énekese indaszerű játékossággal fogalmazza meg a magyar népi dallamokat. Az idei Budapest Ritmo október 5-től 7-ig tart az Akvárium Klubban. A szervező CAFe Budapest és a Hangvető újra teret ad a feltörekvő tehetségeknek is, október 4-én külön showcase napot tartanak a Szimplában. A showcase koncerten a Dalinda is fellép. A vasárnapi zárónapon Roma Ritmo címmel rendeznek estet az elmúlt három évtized hazai vokális cigányzenei előadóinak közreműködésével.

Folytatódik a magyar- és a világtörténelem rejtélyeiről szóló Rejtélyes történelem című művelődéstörténeti előadássorozat a Várkert Bazárban, ahol január végéig minden hónap utolsó csütörtökén Csorba László történész beszélget meghívott vendégeivel. Az előadássorozat következő állomásán, szeptember 27-én Kémek, titkok, csempészett fegyverek, eltűnt ékszerek 1848/1849-ben című előadáson Csorba László Hermann Róbert történésszel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével beszélget. A sorozat következő előadását október 25-én tartják Teleki Pál gróf, miniszterelnök halálának vélt és valódi titkairól, november 29-én az Árpád-ház kihalásáról lesz szó. December 20-án a honfoglalás rejtelmeiről tartanak beszélgetést, január 31-én Szendrey Júlia és Petőfi Sándor életéről és haláláról lesz beszélgetés.

Idén is 18 ezer négyzetméteres területen, több tízezer hangszerrel, koncertekkel, előadásokkal, bemutatókkal várja az érdeklődőket a Budapest Music Expo október 5-től 7-ig a Hungexpo területén. Az ingyenesen látogatható kiállítás az F és a G csarnokban kap helyet, a szakmai és oktatási program egy önálló helyszínnel erősödik. A látogatók a hangszerek kipróbálása mellett azt is megtapasztalhatják, hol tart a hang- és látványtechnika.

Johann Sebastian Bach műveit adja elő az Anima Musicae Kamarazenekar a Bach 333 című őszi koncertsorozaton, amely első alkalommal szeptember 28-án várja a közönséget a Régi Zeneakadémián Budapesten. A hangversenyen az 1. (F-dúr) brandenburgi verseny, az f-moll zongoraverseny és az 1. (C-dúr) zenekari szvit hangzik el Kiss Péter zongoraművész és Dinyés Soma csembalóművész közreműködésével.

Kamaratárlattal emlékezik a hatvan éve született Bubik Istvánra a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol a kiállításhoz kapcsolódóan szeptember 27-én beszélgetésen is felidézik a tragikusan korán elhunyt színművész alakját. A Bajor Gizi Színészmúzeumban Béres Ilona, Borbély Sándor, Kubik Anna, Novák Ferenc, Téri Sándor, Újvári Zoltán és Szinetár Miklós részvételével Bubik István főiskolás éveit és a Nemzeti Színházban töltött időszakát elevenítik fel.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma