Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.01.05

Albert Gábor Kossuth-díjas írótól, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától január 4-én vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A jeles írótól családja, barátai és pályatársai mellett búcsúzott dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, illetve Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.

20180104-2


Albert Gábor Kossuth-, Magyar Örökség- és Berzsenyi-díjas író, Budakeszi díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Százak Tanácsának nagyrabecsült tagja életének 88. évében, 2017. december 8-án hunyt el. A jeles magyar írót 2018. január 4-én délután helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben.


Albert Gábortól gyászszertartásán először Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke vett búcsút. Gyászbeszédében elmondta: ha egy festőművész, építész vagy zeneművész eltávozik, az alkotásainak jelentősége megkettőződik, megismételhetetlenné válik a mű, az alkotó szinte megdermed bennük. „Amikor egy író számára áll meg a földi idő órája, szavai, gondolatai és szelleme elkezdenek véglegesen belerögzülni a történelembe, a közös történelembe. A tegnap, a ma és a holnap megélt és megálmodott egységgé kezd válni, összesimul bennük a magánélet és a társadalmi lét” – tette hozzá. Kiemelte: Albert Gábor „szerény volt és határozott, stílusjegyek nélkül modern, szuverenitásának indokolt tudatában lett vérbeli közéleti ember. Nem kalandozott a vakvilágba, hanem világméretű sétákat tett az értelmes nemzettudat virágos hazai mezőin.”


20180104-3


A ravatalnál mondott búcsúbeszédében dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott: Albert Gábor „életének túlnyomó része épp az általa sokat bírált kommunista diktatúra szorongató, szűkös és sötét évtizedeiben telt el. Ám lehet, hogy épp ez a küzdelmes szemtanúság érlelte Albert Gábort azzá a nemzetféltő szociográfus íróvá, aki a nem sokkal előtte járt Németh László, Illyés Gyula és Kós Károly szellemi nyomdokaiban lépkedett, és a legnehezebb évtizedekben is itt maradt magyarként Magyarországon.” Kiemelte: nemzetféltő, nemzetépítő, a magyar kultúra egyetemes értékeit szolgáló munkásságában Albert Gábort soha nem egyetlen ember érdeke, kíváncsisága motiválta, hanem az egész nemzeté. Az igazság hangjának megszólaltatásáért vállalta a fárasztó munkát, a meg nem értettséget, még az elhallgattatást is.


Az államtitkár elmondta: Albert Gábornak dolga volt az általa kutatott és megírt témákkal – a magyarság 20. századi történetével, a történelmi kádárizmus örökségével, a tudás, az ismeretek és a kultúra tovább örökítésével. „Olyan alkotó volt, aki bármilyen korban megtalálva értelmiségi, polgári küldetését, mindig újabb és újabb feladatokat halmozott maga elé és igyekezett azokat a legnagyobb odaadással teljesíteni.” Hozzátette: ő maga úgy fogalmazta meg ars poeticáját: „a megismerés és a megértés olthatatlan vágya volt életem irányítója és motorja.”


20180104-7


„Albert Gábor a legmegsemmisítőbb években, évtizedekben is maga volt a tenni akarás és a cselekvés mintaképe. Ilyen „alberti” mintaképekre, szellemi formáló erőre a jövőben is ugyanolyan szükségünk lesz, mint a múltban és a jelenben. Olyan ember volt, aki mindig a szíve szavára hallgatott. Abban bízhatunk, végül az utóbbi évtizedek iránta tanúsított tisztelete, szeretete és megbecsülése által, megtalálta a maga igazságát” – zárta beszédét az államtitkár.


Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a következőképpen emlékezett az íróra: „Albert Gábor munkássága, emberi és szakmai helytállása a rendről, a tisztességről, az értelmiségi írástudó ember örök felelősségéről szól. Életének 88 éve ennek a felelősségvállalásnak a története is. De él bennem róla egy másik kép is, melyet közvetlenség és humor jellemez. Imponáló műveltségét, fegyelmezettségét irigylésre méltó derű hatotta át. A derű nem csupán alkati kérdés, bölcsesség is kell hozzá.” Hozzátette: ő magát álmodozónak nevezte, és mindannyian tudjuk, hogy a világot mindig az álmodozók vitték előrébb. Albert Gábort a 20. századi magyar irodalom és művelődéstörténet nagy alakjának nevezte.


20180104-9


A jeles magyar író ravatalánál dr. Vízkeleti András Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja búcsúzott utoljára. „Attól az Albert Gábortól búcsúzok, aki egy több mint fél évszázada összeállt baráti társasághoz tartozott, amely társaság hozzájárult annak az emberi és szellemi légkörnek a kialakításához, melyben Albert Gábor élt és alkotott.” Hozzátette: azt, hogy Gábornak milyen fontos volt ez a társaság és az itt folyó beszélgetések, mutatja számos elbeszélése, melyekben szerepelnek a társaság tagjai, beszélgetései és témái.


Az akadémikus mesélt a társaság életéről, arról, hogy az 1960-as években minden nyáron evezőtúrára mentek, melyekkel időlegesen kivonták magukat a társadalomból és visszatértek az ősi életformához. Ez szintén növelte a köztük lévő szellemi kohéziót és a mindennapi életformában vállalt közösséget. Beszélgettek a tűz mellett múltról, jelenről, jövőről, „hiszen nem kellett attól tartani, hogy elmegy az utolsó villamos”. Mesélte: „Gábor mindig valamilyen könyvet is hozott magával: verseket, prózát, volt, hogy a Bibliát vagy a Képes Krónikát és órákon át olvasott fel belőle.”


20180104-10


Az akadémikus elmondta: az Írószövetségben, az utolsó könyvbemutatóján, szinte az utolsó jogán Albert Gábor úgy fogalmazott: Fogni kell az evezőt keményen és húzni, húzni, húzni. „Gábor tehetségét, az írott és a kimondott szó erejét ennek az érdekében használta fel.” Beszédét a következőképpen zárta: „Gábor advent idején halt meg. Advent a várakozás, valami jobb létforma várásának reményteljes ideje. Gábor tudta, hogy ezért a jobb jövőért tenni kell valamit.”

A gyászbeszédek után Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója olvasott fel Albert Gábor Függőfolyosók című művéből. A gyászszertartást Boross Péter, a budakeszi református egyházközösség lelkésze tartotta.


Albert Gábor író haláláról a Kultúra.hu is hírt adott az Elhunyt Albert Gábor című cikkben, melyben olvasható a jeles szerző életrajza is.


20180104-13



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Papp Eszter

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma