2018.01.05

Albert Gábor Kossuth-díjas írótól, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától január 4-én vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A jeles írótól családja, barátai és pályatársai mellett búcsúzott dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, illetve Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.

20180104-2


Albert Gábor Kossuth-, Magyar Örökség- és Berzsenyi-díjas író, Budakeszi díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Százak Tanácsának nagyrabecsült tagja életének 88. évében, 2017. december 8-án hunyt el. A jeles magyar írót 2018. január 4-én délután helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben.


Albert Gábortól gyászszertartásán először Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke vett búcsút. Gyászbeszédében elmondta: ha egy festőművész, építész vagy zeneművész eltávozik, az alkotásainak jelentősége megkettőződik, megismételhetetlenné válik a mű, az alkotó szinte megdermed bennük. „Amikor egy író számára áll meg a földi idő órája, szavai, gondolatai és szelleme elkezdenek véglegesen belerögzülni a történelembe, a közös történelembe. A tegnap, a ma és a holnap megélt és megálmodott egységgé kezd válni, összesimul bennük a magánélet és a társadalmi lét” – tette hozzá. Kiemelte: Albert Gábor „szerény volt és határozott, stílusjegyek nélkül modern, szuverenitásának indokolt tudatában lett vérbeli közéleti ember. Nem kalandozott a vakvilágba, hanem világméretű sétákat tett az értelmes nemzettudat virágos hazai mezőin.”


20180104-3


A ravatalnál mondott búcsúbeszédében dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott: Albert Gábor „életének túlnyomó része épp az általa sokat bírált kommunista diktatúra szorongató, szűkös és sötét évtizedeiben telt el. Ám lehet, hogy épp ez a küzdelmes szemtanúság érlelte Albert Gábort azzá a nemzetféltő szociográfus íróvá, aki a nem sokkal előtte járt Németh László, Illyés Gyula és Kós Károly szellemi nyomdokaiban lépkedett, és a legnehezebb évtizedekben is itt maradt magyarként Magyarországon.” Kiemelte: nemzetféltő, nemzetépítő, a magyar kultúra egyetemes értékeit szolgáló munkásságában Albert Gábort soha nem egyetlen ember érdeke, kíváncsisága motiválta, hanem az egész nemzeté. Az igazság hangjának megszólaltatásáért vállalta a fárasztó munkát, a meg nem értettséget, még az elhallgattatást is.


Az államtitkár elmondta: Albert Gábornak dolga volt az általa kutatott és megírt témákkal – a magyarság 20. századi történetével, a történelmi kádárizmus örökségével, a tudás, az ismeretek és a kultúra tovább örökítésével. „Olyan alkotó volt, aki bármilyen korban megtalálva értelmiségi, polgári küldetését, mindig újabb és újabb feladatokat halmozott maga elé és igyekezett azokat a legnagyobb odaadással teljesíteni.” Hozzátette: ő maga úgy fogalmazta meg ars poeticáját: „a megismerés és a megértés olthatatlan vágya volt életem irányítója és motorja.”


20180104-7


„Albert Gábor a legmegsemmisítőbb években, évtizedekben is maga volt a tenni akarás és a cselekvés mintaképe. Ilyen „alberti” mintaképekre, szellemi formáló erőre a jövőben is ugyanolyan szükségünk lesz, mint a múltban és a jelenben. Olyan ember volt, aki mindig a szíve szavára hallgatott. Abban bízhatunk, végül az utóbbi évtizedek iránta tanúsított tisztelete, szeretete és megbecsülése által, megtalálta a maga igazságát” – zárta beszédét az államtitkár.


Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a következőképpen emlékezett az íróra: „Albert Gábor munkássága, emberi és szakmai helytállása a rendről, a tisztességről, az értelmiségi írástudó ember örök felelősségéről szól. Életének 88 éve ennek a felelősségvállalásnak a története is. De él bennem róla egy másik kép is, melyet közvetlenség és humor jellemez. Imponáló műveltségét, fegyelmezettségét irigylésre méltó derű hatotta át. A derű nem csupán alkati kérdés, bölcsesség is kell hozzá.” Hozzátette: ő magát álmodozónak nevezte, és mindannyian tudjuk, hogy a világot mindig az álmodozók vitték előrébb. Albert Gábort a 20. századi magyar irodalom és művelődéstörténet nagy alakjának nevezte.


20180104-9


A jeles magyar író ravatalánál dr. Vízkeleti András Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja búcsúzott utoljára. „Attól az Albert Gábortól búcsúzok, aki egy több mint fél évszázada összeállt baráti társasághoz tartozott, amely társaság hozzájárult annak az emberi és szellemi légkörnek a kialakításához, melyben Albert Gábor élt és alkotott.” Hozzátette: azt, hogy Gábornak milyen fontos volt ez a társaság és az itt folyó beszélgetések, mutatja számos elbeszélése, melyekben szerepelnek a társaság tagjai, beszélgetései és témái.


Az akadémikus mesélt a társaság életéről, arról, hogy az 1960-as években minden nyáron evezőtúrára mentek, melyekkel időlegesen kivonták magukat a társadalomból és visszatértek az ősi életformához. Ez szintén növelte a köztük lévő szellemi kohéziót és a mindennapi életformában vállalt közösséget. Beszélgettek a tűz mellett múltról, jelenről, jövőről, „hiszen nem kellett attól tartani, hogy elmegy az utolsó villamos”. Mesélte: „Gábor mindig valamilyen könyvet is hozott magával: verseket, prózát, volt, hogy a Bibliát vagy a Képes Krónikát és órákon át olvasott fel belőle.”


20180104-10


Az akadémikus elmondta: az Írószövetségben, az utolsó könyvbemutatóján, szinte az utolsó jogán Albert Gábor úgy fogalmazott: Fogni kell az evezőt keményen és húzni, húzni, húzni. „Gábor tehetségét, az írott és a kimondott szó erejét ennek az érdekében használta fel.” Beszédét a következőképpen zárta: „Gábor advent idején halt meg. Advent a várakozás, valami jobb létforma várásának reményteljes ideje. Gábor tudta, hogy ezért a jobb jövőért tenni kell valamit.”

A gyászbeszédek után Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója olvasott fel Albert Gábor Függőfolyosók című művéből. A gyászszertartást Boross Péter, a budakeszi református egyházközösség lelkésze tartotta.


Albert Gábor író haláláról a Kultúra.hu is hírt adott az Elhunyt Albert Gábor című cikkben, melyben olvasható a jeles szerző életrajza is.


20180104-13



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Papp Eszter

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma