IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.01.05

Albert Gábor Kossuth-díjas írótól, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától január 4-én vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A jeles írótól családja, barátai és pályatársai mellett búcsúzott dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, illetve Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.

20180104-2


Albert Gábor Kossuth-, Magyar Örökség- és Berzsenyi-díjas író, Budakeszi díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Százak Tanácsának nagyrabecsült tagja életének 88. évében, 2017. december 8-án hunyt el. A jeles magyar írót 2018. január 4-én délután helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben.


Albert Gábortól gyászszertartásán először Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke vett búcsút. Gyászbeszédében elmondta: ha egy festőművész, építész vagy zeneművész eltávozik, az alkotásainak jelentősége megkettőződik, megismételhetetlenné válik a mű, az alkotó szinte megdermed bennük. „Amikor egy író számára áll meg a földi idő órája, szavai, gondolatai és szelleme elkezdenek véglegesen belerögzülni a történelembe, a közös történelembe. A tegnap, a ma és a holnap megélt és megálmodott egységgé kezd válni, összesimul bennük a magánélet és a társadalmi lét” – tette hozzá. Kiemelte: Albert Gábor „szerény volt és határozott, stílusjegyek nélkül modern, szuverenitásának indokolt tudatában lett vérbeli közéleti ember. Nem kalandozott a vakvilágba, hanem világméretű sétákat tett az értelmes nemzettudat virágos hazai mezőin.”


20180104-3


A ravatalnál mondott búcsúbeszédében dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott: Albert Gábor „életének túlnyomó része épp az általa sokat bírált kommunista diktatúra szorongató, szűkös és sötét évtizedeiben telt el. Ám lehet, hogy épp ez a küzdelmes szemtanúság érlelte Albert Gábort azzá a nemzetféltő szociográfus íróvá, aki a nem sokkal előtte járt Németh László, Illyés Gyula és Kós Károly szellemi nyomdokaiban lépkedett, és a legnehezebb évtizedekben is itt maradt magyarként Magyarországon.” Kiemelte: nemzetféltő, nemzetépítő, a magyar kultúra egyetemes értékeit szolgáló munkásságában Albert Gábort soha nem egyetlen ember érdeke, kíváncsisága motiválta, hanem az egész nemzeté. Az igazság hangjának megszólaltatásáért vállalta a fárasztó munkát, a meg nem értettséget, még az elhallgattatást is.


Az államtitkár elmondta: Albert Gábornak dolga volt az általa kutatott és megírt témákkal – a magyarság 20. századi történetével, a történelmi kádárizmus örökségével, a tudás, az ismeretek és a kultúra tovább örökítésével. „Olyan alkotó volt, aki bármilyen korban megtalálva értelmiségi, polgári küldetését, mindig újabb és újabb feladatokat halmozott maga elé és igyekezett azokat a legnagyobb odaadással teljesíteni.” Hozzátette: ő maga úgy fogalmazta meg ars poeticáját: „a megismerés és a megértés olthatatlan vágya volt életem irányítója és motorja.”


20180104-7


„Albert Gábor a legmegsemmisítőbb években, évtizedekben is maga volt a tenni akarás és a cselekvés mintaképe. Ilyen „alberti” mintaképekre, szellemi formáló erőre a jövőben is ugyanolyan szükségünk lesz, mint a múltban és a jelenben. Olyan ember volt, aki mindig a szíve szavára hallgatott. Abban bízhatunk, végül az utóbbi évtizedek iránta tanúsított tisztelete, szeretete és megbecsülése által, megtalálta a maga igazságát” – zárta beszédét az államtitkár.


Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a következőképpen emlékezett az íróra: „Albert Gábor munkássága, emberi és szakmai helytállása a rendről, a tisztességről, az értelmiségi írástudó ember örök felelősségéről szól. Életének 88 éve ennek a felelősségvállalásnak a története is. De él bennem róla egy másik kép is, melyet közvetlenség és humor jellemez. Imponáló műveltségét, fegyelmezettségét irigylésre méltó derű hatotta át. A derű nem csupán alkati kérdés, bölcsesség is kell hozzá.” Hozzátette: ő magát álmodozónak nevezte, és mindannyian tudjuk, hogy a világot mindig az álmodozók vitték előrébb. Albert Gábort a 20. századi magyar irodalom és művelődéstörténet nagy alakjának nevezte.


20180104-9


A jeles magyar író ravatalánál dr. Vízkeleti András Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja búcsúzott utoljára. „Attól az Albert Gábortól búcsúzok, aki egy több mint fél évszázada összeállt baráti társasághoz tartozott, amely társaság hozzájárult annak az emberi és szellemi légkörnek a kialakításához, melyben Albert Gábor élt és alkotott.” Hozzátette: azt, hogy Gábornak milyen fontos volt ez a társaság és az itt folyó beszélgetések, mutatja számos elbeszélése, melyekben szerepelnek a társaság tagjai, beszélgetései és témái.


Az akadémikus mesélt a társaság életéről, arról, hogy az 1960-as években minden nyáron evezőtúrára mentek, melyekkel időlegesen kivonták magukat a társadalomból és visszatértek az ősi életformához. Ez szintén növelte a köztük lévő szellemi kohéziót és a mindennapi életformában vállalt közösséget. Beszélgettek a tűz mellett múltról, jelenről, jövőről, „hiszen nem kellett attól tartani, hogy elmegy az utolsó villamos”. Mesélte: „Gábor mindig valamilyen könyvet is hozott magával: verseket, prózát, volt, hogy a Bibliát vagy a Képes Krónikát és órákon át olvasott fel belőle.”


20180104-10


Az akadémikus elmondta: az Írószövetségben, az utolsó könyvbemutatóján, szinte az utolsó jogán Albert Gábor úgy fogalmazott: Fogni kell az evezőt keményen és húzni, húzni, húzni. „Gábor tehetségét, az írott és a kimondott szó erejét ennek az érdekében használta fel.” Beszédét a következőképpen zárta: „Gábor advent idején halt meg. Advent a várakozás, valami jobb létforma várásának reményteljes ideje. Gábor tudta, hogy ezért a jobb jövőért tenni kell valamit.”

A gyászbeszédek után Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója olvasott fel Albert Gábor Függőfolyosók című művéből. A gyászszertartást Boross Péter, a budakeszi református egyházközösség lelkésze tartotta.


Albert Gábor író haláláról a Kultúra.hu is hírt adott az Elhunyt Albert Gábor című cikkben, melyben olvasható a jeles szerző életrajza is.


20180104-13



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Papp Eszter

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma