GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.10.18

Véget ért október 17-én a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) több mint háromhetes kulturális fesztiválja, amely 21 szakmai kollégium szervezésében 46 fesztiválhelyszínen hét kiállítással, 39 szakmai programmal és több mint 257 fellépő művész részvételével emlékezett meg az intézmény alapításának 25 éves évfordulójáról.

_D0A2416_Copy
Fekete György


„Felnőttkorba ért az NKA: ez a 25 éves kor olyan, hogy már mindent tud és még mindenre képes” – mondta Fekete György, az NKA alapítója, első és tiszteletbeli elnöke a rendezvénysorozatot záró gálaeseten október 17-én, szerdán a Várkert Bazárban. Az elnök szerint „az NKA-nak azt kell támogatni, ami az ország számra rendkívül fontos, de az NKA nélkül nem jönne létre”.


A záróesten külön erre az alkalomra készített produkciókkal léptek színpadra olyan fiatal alkotó- és előadóművészek, akik a 2018/2019-es évadban töltötték be 25. életévüket. Lőrinczy György, az NKA alelnöke úgy fogalmazott: ahogy ezek a fiatalok az évek során művészekké értek, úgy épült be az NKA is az elmúlt negyed évszázad alatt a magyar kulturális és művészeti élet mindennapjaiba. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy éppen e beágyazódás miatt, ha a kulturális támogatás átalakítása nem a kellő figyelemmel és a szakma kellő bevonásával, szakmai egyeztetés alapján történik, akkor az óriási veszteségeket is eredményezhet.


_D0A2450_Copy
Lőrinczy György, az NKA alelnöke


A 25 év, 25 nap, 25 esemény című programsorozat szeptember 23-ától október 17-éig 25 napon keresztül tartott, és több szakmai program mellett a kultúra számos válfaját bemutatva kínált változatos eseményeket a közönség számára.


A leglátogatottabb program címet a #NagykoncertAréna nyerte el, amelyen több mint tízezren ünnepelték a könnyűzenét a Budapest Arénában. A legkülönlegesebb és a legnagyobb figyelmet keltő programnak a Föld mélyétől a csillagokig című aggteleki túra számított, a Puskin moziban az 5X5 Filmfesztiválon pedig egy nap leforgása alatt mintegy 37 órányi filmet nézhetett meg a közönség.


_D0A2652_Copy


A Határtalan kultúra – megtartó közösségek sorozat programjai egy időben kilenc településen valósultak meg, amelyekhez három határon túli település is csatlakozott. A sorozat legexkluzívabb helyszíne a Dunán megszervezett Fesztiválhajó volt, ahol egyebek mellett az NKA 25. évfordulója alkalmából megjelentetett ünnepi kötetet is bemutatták.


A Táncpark rendezvényen, egyszerre négy helyszínen 50 fellépő szórakoztatta az 5000 fős közönséget. Teltházzal zajlott a Múltunk jövője jelen időben – eredmények és lehetőségek örökségvédelmi konferencia is, a magyarországi bábszínházak kecskeméti találkozóján pedig 22 társulat 30 produkcióját nézhette meg a közönség.


_D0A2533_Copy



Forrás: MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma