2018.10.18

Véget ért október 17-én a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) több mint háromhetes kulturális fesztiválja, amely 21 szakmai kollégium szervezésében 46 fesztiválhelyszínen hét kiállítással, 39 szakmai programmal és több mint 257 fellépő művész részvételével emlékezett meg az intézmény alapításának 25 éves évfordulójáról.

_D0A2416_Copy
Fekete György


„Felnőttkorba ért az NKA: ez a 25 éves kor olyan, hogy már mindent tud és még mindenre képes” – mondta Fekete György, az NKA alapítója, első és tiszteletbeli elnöke a rendezvénysorozatot záró gálaeseten október 17-én, szerdán a Várkert Bazárban. Az elnök szerint „az NKA-nak azt kell támogatni, ami az ország számra rendkívül fontos, de az NKA nélkül nem jönne létre”.


A záróesten külön erre az alkalomra készített produkciókkal léptek színpadra olyan fiatal alkotó- és előadóművészek, akik a 2018/2019-es évadban töltötték be 25. életévüket. Lőrinczy György, az NKA alelnöke úgy fogalmazott: ahogy ezek a fiatalok az évek során művészekké értek, úgy épült be az NKA is az elmúlt negyed évszázad alatt a magyar kulturális és művészeti élet mindennapjaiba. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy éppen e beágyazódás miatt, ha a kulturális támogatás átalakítása nem a kellő figyelemmel és a szakma kellő bevonásával, szakmai egyeztetés alapján történik, akkor az óriási veszteségeket is eredményezhet.


_D0A2450_Copy
Lőrinczy György, az NKA alelnöke


A 25 év, 25 nap, 25 esemény című programsorozat szeptember 23-ától október 17-éig 25 napon keresztül tartott, és több szakmai program mellett a kultúra számos válfaját bemutatva kínált változatos eseményeket a közönség számára.


A leglátogatottabb program címet a #NagykoncertAréna nyerte el, amelyen több mint tízezren ünnepelték a könnyűzenét a Budapest Arénában. A legkülönlegesebb és a legnagyobb figyelmet keltő programnak a Föld mélyétől a csillagokig című aggteleki túra számított, a Puskin moziban az 5X5 Filmfesztiválon pedig egy nap leforgása alatt mintegy 37 órányi filmet nézhetett meg a közönség.


_D0A2652_Copy


A Határtalan kultúra – megtartó közösségek sorozat programjai egy időben kilenc településen valósultak meg, amelyekhez három határon túli település is csatlakozott. A sorozat legexkluzívabb helyszíne a Dunán megszervezett Fesztiválhajó volt, ahol egyebek mellett az NKA 25. évfordulója alkalmából megjelentetett ünnepi kötetet is bemutatták.


A Táncpark rendezvényen, egyszerre négy helyszínen 50 fellépő szórakoztatta az 5000 fős közönséget. Teltházzal zajlott a Múltunk jövője jelen időben – eredmények és lehetőségek örökségvédelmi konferencia is, a magyarországi bábszínházak kecskeméti találkozóján pedig 22 társulat 30 produkcióját nézhette meg a közönség.


_D0A2533_Copy



Forrás: MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma