728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.02.12

Több mint öt évtized év után először nyílt Victor Vasarely (1906-1997) magyar származású francia képzőművész munkáiból kiállítás Párizsban. A Pompidou Központban megtekinthető, első francia életműtárlaton mintegy háromszáz műalkotás – festmények, fotók, műtárgyak és egyéb dokumentumok – vezetnek be Vasarely sajátos univerzumába és világítanak rá az op-art művészet egyik legkiemelkedőbb alakjának összetett kifejezési formáira.

Vasarely_Pompidou

Vasarely legfőbb célja a művészet demokratizálása volt. „Teljesen új népművészetet akart létrehozni. A XX. századi eleji avantgárd felfogás örököse volt, amely megkérdőjelezte a művészet és az élet kettéválasztását" – mondta Michel Gauthier kurátor a kiállítás sajtóbemutatóján.


A Vasarely, a formák megosztása elnevezésű kiállítás egyszerre idő- és tematikus rendben követi az 1906-ban Pécsett Vásárhelyi Győző néven születetett és Victor Vasarelyként Párizsban világhírűvé vált művész pályafutását.


A tárlat külön részt szentel a budapesti Műhely Akadémiának, ahol Bortnyik Sándor hatására Vasarely átvette a Bauhaus szellemiségét, megszabadult az ábrázolás kényszerétől, megismerte a konstruktivizmust és a holland De Stijl csoport esztétikáját.


Vasarely_2


Egy grafikai pályázat nyerteseként 1930-ban jutott ki Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikát készített. Az 1940-es években készült festményein a kubizmus hatása érződik, 1947-ben tért át a valóság és a természet, egyebek mellett a tengerparti kavicsok, a nap és árnyék fényjátéka által ihletett nonfiguratív művekre. Ezek a nagyközönség által kevéssé ismert festmények is megidézik már a majdani op-art művészet elemeit, amelynek alapítója lett, és amelyhez egy festészeti ábécét dolgozott ki.


Az op-art, azaz optikai művészet nonfiguratív irányzata geometrikus alapformák ötletes variálásán alapul. Vasarely egy adott szín négyzetébe egy másik szín geometriai formáját helyezi és ezeknek a formáknak és színeknek a permutációi hozzák létre a festményeit.


Vasarely_Pompidou_4


Vasarely képein az egyszerű mértani formák, körök, négyzetek, háromszögek, ellipszisek a mélység és mozgás látszatát kapják – ez a stílus a kinetizmus. Képei a nézőpont módosulásával változnak, a fokozatos színárnyalat-változások, végtelen látszati kombinációk érdekesek és dekoratívak.


A legvibrálóbb és legszínesebb, hatalmas festmények a kiállítás utolsó termében láthatók. „A Vega-sorozat képein színes pontokból épült rácsozat látható, de olyan, mintha a rács lélegezne. Úgy érzékeljük, hogy egy felénk közeledő gömb alakul ki a festmény felszínén. Vasarely elképzelése szerint a kép egy lélegző kozmoszt ábrázol" – hívta fel a figyelmet Michel Gauthier. Vasarely e legismertebb képeit egy teljesen feketére festett falú teremben állította ki a Pompidou Központ, aminek köszönhetően a festmények fény- és színviláguk alapján vetített felületeteknek, óriáskivetőknek hatnak.


Vasarely_Pompidou_5
Michel Gauthier, a kiállítás kurátora


Vasarely művei eleinte meghökkentették a nézőket, ám az 1960-as évektől nagy sikerük volt, kifejezési formái a vizuális köznyelv részévé lettek, megjelentek dísztárgyakon, étkészleteken, órákon, sálakon, könyvborítókon, magazinokban és népszerű francia tévéműsorok díszletein, valamint David Bowie 1969-ben megjelent Space Oddity című albumának borítóján is.


david-bowie-victor-vasarely-pompidou


Vasarely tervezte 1972-ben a Renault autógyár új logóját és a német jegybank frankfurti dísztermének okkersárga borítását, amelyet teljes egészében kiállítottak Párizsban.


A világ sok városának tereit és épületeit díszítik Vasarely térhatású művei, mintegy száz dekoratív alkotást készített, amelyek közül az egyik legjellegzetesebb a párizsi Montparnasse pályaudvar nagycsarnokának két freskója. Köztéri munkái a kiállítás végén vetítés formájában láthatók.


Victor_Vasarely
Victor Vasarely

A párizsi retrospektív tárlat arra emlékezetet, hogy Vasarely olyan művészetet akart alkotni, melyet nagyobb műveltség nélkül bárki értékelhet. Társadalmi művészetről álmodott, s hitte: az emberekben éppoly erős a vágy a képzőművészet, mint a zene iránt. A 20. századot nem az egyedi alkotások korának látta, azt akarta, hogy bárki megszerezhesse sokszorosított műveit.


A május 6-ig látható tárlat létrejöttében közreműködött a budapesti Szépművészeti Múzeum, a pécsi Victor Vasarely Múzeum és a franciaországi Aix-en-Provence-ban működő Vasarely Alapítvány is.


Forrás: MTI

Fotók forrása: a Pompidou Központ Facebook-oldala

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma