2008.11.03
Götz Eszter
"Mert itt minden Nagybányára emlékeztet" - érvelt Bornemisza Tibor festő a város mellett, amikor Trianon után Nagybányáról Szentendrére települt át, és magával hozta a természetbe kivonuló festőiskola szellemét. KRITIKA
 
Bár ő maga nem került az alapítók közé, az ötlet bevált, és 1926-ban nyolc fiatal festő - mindannyian Réti István növendékei - a polgármester engedélyével beköltözhetett a város szélén álló három egyszerű parasztházba és a használaton kívüli járványkórházba. Két évvel később megalakították a Szentendrei Festők Társaságát, és a "nemzeti festészet kiterjesztése" ügyét ápoló társaság, kibővülve Barcsay Jenővel, kapott egy hatalmas parkot és néhány régi épületet a Duna mellett.
 
 
A kert varázsa azóta is fogva tartja a városba érkező festőket. A művésztelep folyamatosan fogadja a vendégeket, hosszabb-rövidebb alkotói időszakokkal ajándékozza meg őket, itt dolgozott Korniss Dezsőtől Keserü Ilonáig több nemzedéknyi magyar festő. Aki a Bogdányi út turistabolondító vásári csődületétől elszakadva tovább sétált a Dunával párhuzamosan, a Leányfalu felé vezető utcán egészen tavalyig még semmit nem láthatott a '70-es években épült, szigorú kubus, a telephez tartozó Galéria mögötti varázslatos világból.
 
 
 
2008 júliusában azonban elkészült a nehezen kiharcolt felújítás-bővítés, és a ma arra járót különleges élmény fogadja: a régi galériát elbontották, és a helyén az utcára merőleges, zárt tömbök állnak, ezeket üvegfolyosók kötik össze, amelyeken belátni a telep kertjébe. A padlószinttől a tetőig átlátható a tér, majd egy teljesen zárt homlokzat következik, ismét egy teljes megnyílás, és így tovább. A kiállítótér kifelé tagolatlan falai az átláthatósággal váltakoznak, a kert és a város üveg utcácskákon át érintkezik egymással, de el is zárkóznak, kinek-kinek megvan a maga intimszférája. Finom építészeti jelrendszer fogalmazza újra a művészet helyét Szentendre életében és annak szerepét a művészekében. A bejárat egy tömör faajtó, a fehérre vakolt falakra az építészek szándéka szerint az összes valaha itt alkotott festő neve fölkerül, egyetlen külső dísze ez lesz az épületnek.
 
 
 
 
Puhl Antal építészirodája néhány utcával följebb, a domboldalról néz a Bogdányi út végére, ahol a művésztelep megbújik az ártéri fák között; az iroda ablakából a telep legmagasabb épületének csak a teteje látszik, ha nagyon keresi az ember. Nagyon kell keresni, és ez így van jól: a telep egyetlen pontja sem magasodik fölé a sok száz éves fáknak, az épített táj nem próbál fölébe kerülni a természetnek. Puhl és a vele együtt dolgozó Dajka Péter tervezték az immár nyolcvan esztendős intézmény több ütemben történő felújítását és bővítését, amelynek következő fázisában a mostani 12 mellett 5 újabb művészház épül, a meglévők stílusában, de korszerű berendezéssel, és a régieket is teljesen felújítják. Ezután építik fel a kert déli végében a vendégházat, majd legvégül a földbe süllyesztett, tetővel ellátott, nyitott színt, amely szabadtéri kiállítások, események ideális színtere lesz. A galériában kialakított könyvesbolttal és kávézóval új közösségi helyszínt kap a város, ami a nagy múltú szentendrei festőiskolának annyi bizonytalanság után végre megnyugtató távlatot ad. És még azok az ötszáz éves platánok is kibírták az építkezést, amelyek most ott állnak a galéria kertre néző, lábakra emelt kávézó-terasza előtt, a gyökerük magasabbra emelkedik, mint a terasz faborítású járófelülete, lombjuk árnyékot ad a kertnek. Meg valami időtlen derűt.
 
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Budapesti hangulatot idéző, kulturális programokat és egészséges ételeket kínáló bár nyílik az október 19-ei hétvégén Párizsban. A Bogibar nevű bárt Pálosi Boglárka kulturális menedzser hozta létre a francia főváros XVII. kerületében, a Montmartre negyed közelében. Célja, hogy a párizsiak beszélgetős törzshelyévé válva a turisták számára is vonzó kulturális tér alakuljon itt ki, ahol francia és magyar művészek is rendszeresen fellépnek majd.

Taylor Swift, Jennifer Hudson és Ian McKellen után Judi Dench és Idris Elba is csatlakozott a Macskák című musicalből készülő film szereplőgárdájához. A produkciót a brit Tom Hooper rendezi, aki korábban A nyomorultakból is forgatott filmet és A király beszéde című filmjéért Oscar-díjat kapott. A T. S. Eliot költeményei alapján született, Macskák című musicalt Andrew Lloyd Webber komponálta.

A nemzetközi piacon is hódít a Virtuózok: a magyar komolyzenei tehetségkutató újabb befektetőkkel gyarapodott, hamarosan az amerikai és az angol nézők is megismerkedhetnek országuk legfiatalabb komolyzenei tehetségeivel, továbbá több ázsiai ország is érdeklődik a magyar műsor iránt. Peller Mariann, a Virtuózok alapítója elmondta: céljuk, hogy megtalálják azt a 2-3 nagy tehetséget a világ többi országában is. A tehetségkutató megjelenését külföldön a magyar műsorhoz hasonlóan, de az adott országok kultúrájára szabva szeretnék kialakítani. Bárdossy Mária de Weisz magyar származású venezuelai üzletasszony és Latin-Amerika szerte ismert filantróp is befektetőként csatlakozott a Virtuózok csapatához, a közelmúltban a világhírű operaénekes, Plácido Domingo, valamint az amerikai showman, James Corden is meghatározó tagja lett a Virtuózok csapatának.

Az úgynevezett ö-ző nyelvjárás ápolásáért és megőrzéséért hirdetett pályázatot a hódmezővásárhelyi Wass Albert Irodalompártoló Egyesület. Az ö-ző nyelvjárás a magyar nyelv egyik kincse, amelynek megőrzéséért az egyesület immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a pályázatát. A szervezet olyan történeteket vár, melyeket vásárhelyi nyelven írnak vagy mondanak el, tematikai és műfaji megkötés nélkül. A pályaművek leadási határideje 2019. január 9-e; a legjobb történetekből könyv készül.

Fennállásának 70. évfordulóját ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, amely kiállítással, kerekasztal-beszélgetéssel és színháztudományi konferenciával idézi fel az intézmény múltját és tekinti át a jövő kihívásait. Az október 25. és 28. közötti eseménysorozat szervezői közölték, hogy a hetvenedik születésnapi programsorozat nagy hangsúlyt fektet a közösségre, így a Színészportrék című szabadtéri fotókiállításon egy hetvenéves össztársulat csoportképe rajzolódik ki. A kiállítás október 25-én nyílik a helyi Szabadság-téren. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. Az intézmény a rendszerváltozás után vette fel a Tamási Áron nevet.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma