MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2008.11.03
Götz Eszter
"Mert itt minden Nagybányára emlékeztet" - érvelt Bornemisza Tibor festő a város mellett, amikor Trianon után Nagybányáról Szentendrére települt át, és magával hozta a természetbe kivonuló festőiskola szellemét. KRITIKA
 
Bár ő maga nem került az alapítók közé, az ötlet bevált, és 1926-ban nyolc fiatal festő - mindannyian Réti István növendékei - a polgármester engedélyével beköltözhetett a város szélén álló három egyszerű parasztházba és a használaton kívüli járványkórházba. Két évvel később megalakították a Szentendrei Festők Társaságát, és a "nemzeti festészet kiterjesztése" ügyét ápoló társaság, kibővülve Barcsay Jenővel, kapott egy hatalmas parkot és néhány régi épületet a Duna mellett.
 
 
A kert varázsa azóta is fogva tartja a városba érkező festőket. A művésztelep folyamatosan fogadja a vendégeket, hosszabb-rövidebb alkotói időszakokkal ajándékozza meg őket, itt dolgozott Korniss Dezsőtől Keserü Ilonáig több nemzedéknyi magyar festő. Aki a Bogdányi út turistabolondító vásári csődületétől elszakadva tovább sétált a Dunával párhuzamosan, a Leányfalu felé vezető utcán egészen tavalyig még semmit nem láthatott a '70-es években épült, szigorú kubus, a telephez tartozó Galéria mögötti varázslatos világból.
 
 
 
2008 júliusában azonban elkészült a nehezen kiharcolt felújítás-bővítés, és a ma arra járót különleges élmény fogadja: a régi galériát elbontották, és a helyén az utcára merőleges, zárt tömbök állnak, ezeket üvegfolyosók kötik össze, amelyeken belátni a telep kertjébe. A padlószinttől a tetőig átlátható a tér, majd egy teljesen zárt homlokzat következik, ismét egy teljes megnyílás, és így tovább. A kiállítótér kifelé tagolatlan falai az átláthatósággal váltakoznak, a kert és a város üveg utcácskákon át érintkezik egymással, de el is zárkóznak, kinek-kinek megvan a maga intimszférája. Finom építészeti jelrendszer fogalmazza újra a művészet helyét Szentendre életében és annak szerepét a művészekében. A bejárat egy tömör faajtó, a fehérre vakolt falakra az építészek szándéka szerint az összes valaha itt alkotott festő neve fölkerül, egyetlen külső dísze ez lesz az épületnek.
 
 
 
 
Puhl Antal építészirodája néhány utcával följebb, a domboldalról néz a Bogdányi út végére, ahol a művésztelep megbújik az ártéri fák között; az iroda ablakából a telep legmagasabb épületének csak a teteje látszik, ha nagyon keresi az ember. Nagyon kell keresni, és ez így van jól: a telep egyetlen pontja sem magasodik fölé a sok száz éves fáknak, az épített táj nem próbál fölébe kerülni a természetnek. Puhl és a vele együtt dolgozó Dajka Péter tervezték az immár nyolcvan esztendős intézmény több ütemben történő felújítását és bővítését, amelynek következő fázisában a mostani 12 mellett 5 újabb művészház épül, a meglévők stílusában, de korszerű berendezéssel, és a régieket is teljesen felújítják. Ezután építik fel a kert déli végében a vendégházat, majd legvégül a földbe süllyesztett, tetővel ellátott, nyitott színt, amely szabadtéri kiállítások, események ideális színtere lesz. A galériában kialakított könyvesbolttal és kávézóval új közösségi helyszínt kap a város, ami a nagy múltú szentendrei festőiskolának annyi bizonytalanság után végre megnyugtató távlatot ad. És még azok az ötszáz éves platánok is kibírták az építkezést, amelyek most ott állnak a galéria kertre néző, lábakra emelt kávézó-terasza előtt, a gyökerük magasabbra emelkedik, mint a terasz faborítású járófelülete, lombjuk árnyékot ad a kertnek. Meg valami időtlen derűt.
 

kaszas_kultura596-90

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Bencze Máté szaxofonos képviseli idén Magyarországot a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben, ahol augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra. A zenész az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című műsorában elmondta: a nyár eddig a felkészülésről szólt számára és nagyon felemelő érzésnek tartja, hogy ő képviselheti Magyarországot a rangos nemzetközi versenyen.

Több évtizednyi várakozás után hamarosan megnyitja kapuit a felső-egyiptomi Szóhág városának grandiózus új múzeuma. A Szóhági Nemzeti Múzeum 1993-ban megkezdett építési munkálatait számos alkalommal meg kellett szakítani a műszaki részleteket, belsőépítészeti megoldásokat és kiállítási tárgyakat érintő viták, valamint finanszírozási problémák miatt. Két évvel ezelőtt azonban a munkálatok felgyorsultak és a múzeum a tervek szerint az augusztus 20-ai héten fogja megnyitni a kapuit a nagyközönség előtt.

A várakozásokat jócskán felülmúlva debütált a kasszasikerlista élén a Warner Bros. stúdió Meg – Az őscápa című akció-horrorja, amely 44,5 millió dollár bevételt hozott az augusztus 10-ei bemutatóhétvégén több mint 4100 észak-amerikai moziban iparági becslések szerint. A Jason Statham főszereplésével készült mozi könnyedén letaszította a toplista éléről a Mission: Impossible – Utóhatás című filmet, amely 20 millió dollárt hozott forgalmazásának harmadik hétvégéjén.

A csíksomlyói hegynyeregben mutatja be ingyenes előadáson augusztus 18-án a Csíksomlyói passiót a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A 20 órakor kezdődő nagyszabású produkcióról Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: a színház társulata és a táncegyüttes táncosai és zenészei mellett erdélyi vendégművészek, néptáncosok, énekesek, kórus és Molnár Levente operaénekes is fellép az előadásban. A produkciót a Duna Televízió élőben közvetíti.

A Madách Színház is saját halottjának tekinti az augusztus 11-én elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottat, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, színigazgatót, egyetemi tanárt, publicistát, érdemes és kiváló művészt. A Madách Színház társulata mély fájdalommal értesült Kerényi Imre haláláról – olvasható a színház igazgatóságának közleményében. Kerényi Imre 12 éven át a Madách Színház rendezője és 15 éven át igazgatója volt.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma