2018.05.13

Simon Menyhért születése, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Fekete gyémántok. Mi a közös ezekben a filmekben? Várkonyi Zoltán, aki 1912. május 13-án született, éppen 106 éve. A rendező, amellett, hogy kiváló filmeket készített, forgatókönyvíróként, színészként, valamint színházigazgatóként is tevékenykedett. Cikkünkben rá emlékezünk és természetesen filmeket is ajánlunk tőle!

Varkonyi_Zoltan


Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész 1912. május 13-án született Budapesten, zsidó szülők gyermekeként. Már gyermekkorában kitűnt társai közül színészi tehetségével, ezért színiiskolába jelentkezett, amelynek elvégzése után több filmben is kapott kisebb-nagyobb szerepet. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült.

 

Az 1949-es évtől a Színművészeti Akadémián tanított, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Örömét lelte a tanításban, illetve abban is, hogy a fiatalokat elindíthatta a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt: 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét. Mindezek mellett színházigazgatóként is emlékezhetünk rá, hiszen 1962-től ő vezette a Vígszínházat, neve pedig 1979-es halála óta is szerves része az intézmény életének: özvegye 1984-ben megalapította a Várkonyi Zoltán-emlékdíjat, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente.


Egy_magyar_nabob
Egy magyar nábob

 

„Életművem nincs, csak életem van” – vallotta Várkonyi Zoltán, mi azonban olyan, általa rendezett filmeket ajánlunk nektek, melyek bizonyítják: bizony olyan életműve volt, amilyen csak keveseknek!

 

Simon Menyhért születése

Simon István erdész a Bükk egyik magaslati erdészházában él várandós feleségével. Tél van, az előrejelzés szerint nagy hóesés várható. Éva tapasztalatlanságból elmulasztja az utolsó alkalmat, hogy lejusson Egerbe, a kórházba. Megkezdődnek a szülési fájdalmak. Simon felkészül a szülés levezetésére. Bonta, a párttitkár irányításával megmozdul az egész Bükkalja: fel kell vinni az orvost és a bábát a nehéz szülés előtt álló fiatalasszonyhoz. A hó borította természetben óriási küzdelmet folytat erdész, favágó, vasutas, ló, ember és állat, hogy a kis Simon Menyhért biztonságosan megszülethessen.


Simon_Menyhert_szuletese
Simon Menyhért születése

 

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János – a magyar nábob –, unokaöccse, a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, és ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy politikusa, Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, és nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy feleségül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük, Kárpáthy Zoltán – így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy, Fanny azonban szülés után meghal.


Egy_magyar_nabob2
Egy magyar nábob

 

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező olvasmány az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek – Sinkovits Imre, Venczel Vera, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva – főszereplésével.

Az időpont az 1500-as évek, a helyszín Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Gergely megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.


Az Egri csillagok kapcsán Juhász Jácint Jászai Mari-díjas magyar színész, a film egyik szereplője nevét is ki kell emelnünk, aki 1944-ben szintén e napon, május 13-án született.


Egri_csillagok
Egri csillagok

 

Fekete gyémántok

Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik, mint dzsentritársai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle a nagyvilági élet. Inkább természettudományos előadást tart, és nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A bondavári bányát vezeti és egy tűzoltóanyagon kísérletezik. A bányában dolgozik Evila, a szép csilléslány és indulatos vőlegénye, Szaffrán Péter. Őket fogadja fel Kaulmann Félix bécsi bankár, hogy a szénmedencével kapcsolatos – Berend Ivánt tönkretevő – nagyszabású tervének segítői legyenek.


Fekete_gyemantok
Fekete gyémántok



Kultúra.hu/wikipedia.hu/port.hu

Fotó: port.hu

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma