2018.05.13

Simon Menyhért születése, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Fekete gyémántok. Mi a közös ezekben a filmekben? Várkonyi Zoltán, aki 1912. május 13-án született, éppen 106 éve. A rendező, amellett, hogy kiváló filmeket készített, forgatókönyvíróként, színészként, valamint színházigazgatóként is tevékenykedett. Cikkünkben rá emlékezünk és természetesen filmeket is ajánlunk tőle!

Varkonyi_Zoltan


Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész 1912. május 13-án született Budapesten, zsidó szülők gyermekeként. Már gyermekkorában kitűnt társai közül színészi tehetségével, ezért színiiskolába jelentkezett, amelynek elvégzése után több filmben is kapott kisebb-nagyobb szerepet. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült.

 

Az 1949-es évtől a Színművészeti Akadémián tanított, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Örömét lelte a tanításban, illetve abban is, hogy a fiatalokat elindíthatta a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt: 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét. Mindezek mellett színházigazgatóként is emlékezhetünk rá, hiszen 1962-től ő vezette a Vígszínházat, neve pedig 1979-es halála óta is szerves része az intézmény életének: özvegye 1984-ben megalapította a Várkonyi Zoltán-emlékdíjat, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente.


Egy_magyar_nabob
Egy magyar nábob

 

„Életművem nincs, csak életem van” – vallotta Várkonyi Zoltán, mi azonban olyan, általa rendezett filmeket ajánlunk nektek, melyek bizonyítják: bizony olyan életműve volt, amilyen csak keveseknek!

 

Simon Menyhért születése

Simon István erdész a Bükk egyik magaslati erdészházában él várandós feleségével. Tél van, az előrejelzés szerint nagy hóesés várható. Éva tapasztalatlanságból elmulasztja az utolsó alkalmat, hogy lejusson Egerbe, a kórházba. Megkezdődnek a szülési fájdalmak. Simon felkészül a szülés levezetésére. Bonta, a párttitkár irányításával megmozdul az egész Bükkalja: fel kell vinni az orvost és a bábát a nehéz szülés előtt álló fiatalasszonyhoz. A hó borította természetben óriási küzdelmet folytat erdész, favágó, vasutas, ló, ember és állat, hogy a kis Simon Menyhért biztonságosan megszülethessen.


Simon_Menyhert_szuletese
Simon Menyhért születése

 

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János – a magyar nábob –, unokaöccse, a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, és ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy politikusa, Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, és nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy feleségül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük, Kárpáthy Zoltán – így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy, Fanny azonban szülés után meghal.


Egy_magyar_nabob2
Egy magyar nábob

 

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező olvasmány az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek – Sinkovits Imre, Venczel Vera, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva – főszereplésével.

Az időpont az 1500-as évek, a helyszín Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Gergely megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.


Az Egri csillagok kapcsán Juhász Jácint Jászai Mari-díjas magyar színész, a film egyik szereplője nevét is ki kell emelnünk, aki 1944-ben szintén e napon, május 13-án született.


Egri_csillagok
Egri csillagok

 

Fekete gyémántok

Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik, mint dzsentritársai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle a nagyvilági élet. Inkább természettudományos előadást tart, és nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A bondavári bányát vezeti és egy tűzoltóanyagon kísérletezik. A bányában dolgozik Evila, a szép csilléslány és indulatos vőlegénye, Szaffrán Péter. Őket fogadja fel Kaulmann Félix bécsi bankár, hogy a szénmedencével kapcsolatos – Berend Ivánt tönkretevő – nagyszabású tervének segítői legyenek.


Fekete_gyemantok
Fekete gyémántok



Kultúra.hu/wikipedia.hu/port.hu

Fotó: port.hu

cafe_budapest_kiemelt2

2018.09.20

„Egy kortárs fesztiválnak mindig újat kell mutatnia, abban a tekintetben is, hogyan értelmezi újjá a régit” – mondta Káel Csaba, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke. Az október 5-től kezdődő fesztiválra jönnek világsztárok, a 100-nál is több program között lesznek ősbemutatók és köztéri programok, ráadásul mindezt csaknem 40 helyszínen, akár a bulinegyed romkocsmáiban is megtalálhatjuk.

hernadijudit_kiemelt

2018.09.20

A közönség- és a szakmai sikerek után a Magyar Színházi Társaság a 2018/2019-es évadban folytatja a Jó kérdés elnevezésű ingyenes beszélgetéssorozatot, amelynek keretében a színházszakmai témákat nem csupán a szűk szakmát érintő szempontok mentén járják körbe. És hogy kik lesznek górcső alatt? Többek között Hernádi Juditot, Ónodi Esztert, Scherer Pétert, Törőcsik Franciskát és Novák Esztert kérdezi szeptember 22-től Veiszer Alinda.

_D0A8999_Copy

2018.09.20

Idén 45. alkalommal osztják ki a Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában bejutott a díjazottak közé a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) mesterszakán diplomázó rendező, Kovács István legújabb alkotása, az Ostrom. Az alkotók szeptember 20-án sajtótájékoztatón meséltek örömükről.

Tizenhat programmal készül a szeptember 22-ei színházak éjszakájára a Játékszín, ahol nyíltpróbával, varietéműsorral és kulisszajárással is várják a közönséget. A Bock Színpad első programja a Mesedélután lesz, amelynek szereplői Hapci Benő, Mirr-Murr, Pom Pom és Oriza Triznyák. Ugyancsak délután, méghozzá 3 órakor kezdődik az első kulisszajárás, amelyet háromnegyed óránként tartanak meg. Mindezek mellett idén is megrendezik a Vers a’la carte elnevezésű programot Hirtling István vezetésével, aki a közönség tagjaival közösen instruálja színésztársait, majd további produkciók várják a közönséget.

Két kiállítással kapcsolódik az európai kulturális örökség napjaihoz a szlovákiai Füleki Vármúzeum: szeptember 21-én az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták festett, gravírozott, vésett és egyszerűbb termékeit a vár Bebek-tornyában, Fülek második világháborús éveit pedig a várhegy földalatti óvóhelyén mutatják be. A szezonzáró kiállításon a 18. század végétől a 20. század elejéig mutatják be az üvegtermékeket, különös tekintettel a nógrádi üvegműhelyekre.

Idén több mint száz alkotó várja 42 budapesti és egy pécsi helyszínen az Ékszerek Éjszakája közönségét szeptember 21-én, pénteken kora délutántól egészen éjfélig, de a sorozathoz egész hétvégén át számos kiállítás és előadás is kapcsolódik. Idén először csatlakoznak külföldi kortárs alkotók a programokhoz – a magyar és külföldi alkotók számára Szimbiózis címmel hirdettek meg nemzetközi pályázatot, a 38 kiválasztott munkát a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) szeptember 20. és 23. között lehet megtekinteni. Az idei év vendégkiállítása a K.A.S. Galériában kap helyet, ahol a németországi Burg Giebichenstein University of Art and Design Halle professzora, Hans Stofer a hallgatókkal együtt mutatja be munkáit. A rendezvény célja a magyar kortárs ékszertervezés szélesebb körben való megismertetése, valamint a pályakezdő és gyakorlott alkotói közeg inspirálása, összefogása.

A 20. századi magyar festészet és grafika jelentős képviselőinek munkáit láthatja a közönség a Mihályfi-gyűjteményből rendezett kiállításon szeptember 20-tól a szegedi Reök-palotában. Mihályfi Ernő az 1920-as, 30-as években újságíróként felfigyelt a magyar progresszív képzőművészetre, támogató kritikákat írt és így kapcsolatba került a kortárs alkotókkal. Magángyűjteményét az 1950-es és 1960-as években alakította ki, a műveket saját ízlése alapján válogatta, de döntéseit később a művészettörténet igazolta. Ebből a több mint nyolcszáz alkotásból 155 festmény és grafika látható a Reök-palotában. A gyűjtő elsősorban kortárs alkotók munkáit vásárolta meg, de kollekcióját történelmi kitekintéssel állította össze, így a november elejéig látható kiállításon szerepelnek Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos festményei és grafikái, valamint a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak munkái, és többek között három Picasso-grafika is.

A Madách Színházban ad koncertet a Müller Péter Sziámi AndFriends szeptember 28-án. Az est folyamán vendégként színpadra lépnek a Pintér Béla Társulat színészei, valamint Kiss László és Másik János is. A Müller Péter Sziámi AndFriends játszik idén megjelent új albumáról, a Nevess magadra! című anyagról, de elhangzanak Müller Péter Sziámi korábbi zenekarai: az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi, illetve az Európa Kiadó kiemelkedő dalai is.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma