IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.13

Simon Menyhért születése, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Fekete gyémántok. Mi a közös ezekben a filmekben? Várkonyi Zoltán, aki 1912. május 13-án született, éppen 106 éve. A rendező, amellett, hogy kiváló filmeket készített, forgatókönyvíróként, színészként, valamint színházigazgatóként is tevékenykedett. Cikkünkben rá emlékezünk és természetesen filmeket is ajánlunk tőle!

Varkonyi_Zoltan


Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész 1912. május 13-án született Budapesten, zsidó szülők gyermekeként. Már gyermekkorában kitűnt társai közül színészi tehetségével, ezért színiiskolába jelentkezett, amelynek elvégzése után több filmben is kapott kisebb-nagyobb szerepet. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült.

 

Az 1949-es évtől a Színművészeti Akadémián tanított, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Örömét lelte a tanításban, illetve abban is, hogy a fiatalokat elindíthatta a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt: 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét. Mindezek mellett színházigazgatóként is emlékezhetünk rá, hiszen 1962-től ő vezette a Vígszínházat, neve pedig 1979-es halála óta is szerves része az intézmény életének: özvegye 1984-ben megalapította a Várkonyi Zoltán-emlékdíjat, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente.


Egy_magyar_nabob
Egy magyar nábob

 

„Életművem nincs, csak életem van” – vallotta Várkonyi Zoltán, mi azonban olyan, általa rendezett filmeket ajánlunk nektek, melyek bizonyítják: bizony olyan életműve volt, amilyen csak keveseknek!

 

Simon Menyhért születése

Simon István erdész a Bükk egyik magaslati erdészházában él várandós feleségével. Tél van, az előrejelzés szerint nagy hóesés várható. Éva tapasztalatlanságból elmulasztja az utolsó alkalmat, hogy lejusson Egerbe, a kórházba. Megkezdődnek a szülési fájdalmak. Simon felkészül a szülés levezetésére. Bonta, a párttitkár irányításával megmozdul az egész Bükkalja: fel kell vinni az orvost és a bábát a nehéz szülés előtt álló fiatalasszonyhoz. A hó borította természetben óriási küzdelmet folytat erdész, favágó, vasutas, ló, ember és állat, hogy a kis Simon Menyhért biztonságosan megszülethessen.


Simon_Menyhert_szuletese
Simon Menyhért születése

 

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János – a magyar nábob –, unokaöccse, a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, és ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy politikusa, Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, és nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy feleségül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük, Kárpáthy Zoltán – így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy, Fanny azonban szülés után meghal.


Egy_magyar_nabob2
Egy magyar nábob

 

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező olvasmány az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek – Sinkovits Imre, Venczel Vera, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva – főszereplésével.

Az időpont az 1500-as évek, a helyszín Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Gergely megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.


Az Egri csillagok kapcsán Juhász Jácint Jászai Mari-díjas magyar színész, a film egyik szereplője nevét is ki kell emelnünk, aki 1944-ben szintén e napon, május 13-án született.


Egri_csillagok
Egri csillagok

 

Fekete gyémántok

Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik, mint dzsentritársai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle a nagyvilági élet. Inkább természettudományos előadást tart, és nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A bondavári bányát vezeti és egy tűzoltóanyagon kísérletezik. A bányában dolgozik Evila, a szép csilléslány és indulatos vőlegénye, Szaffrán Péter. Őket fogadja fel Kaulmann Félix bécsi bankár, hogy a szénmedencével kapcsolatos – Berend Ivánt tönkretevő – nagyszabású tervének segítői legyenek.


Fekete_gyemantok
Fekete gyémántok



Kultúra.hu/wikipedia.hu/port.hu

Fotó: port.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma