Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.03.20

Van, amiben egyetért a protestálókkal L. Simon László. Igaz, a Nemzeti Hauszmann Bizottság munkáját koordináló, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, miniszteri biztos ugyanazokkal a kijelentésekkel inkább a budai Vár megújítása mellett, sem mint ellene érvel. A bizottsági tagok kilépése kapcsán elmondta: nem a kormánynak tesz szívességet az, aki vállalja benne a munkát.

160320-LSL1


Mit szól hozzá, hogy páran bejelentették kilépésüket a Nemzeti Hauszmann Bizottságból?

Nem ért váratlanul. Korábban már nyílt levélben jelezték a kilépők az ellenvetéseiket. Ugyanakkor sajnálom, hogy így döntöttek. Azt hittem, hogy a szakmai vitákat a bizottságon belül tudjuk lefolytatni, és nem a sajtóban üzengetve. A kilépők valamennyi bizottsági ülésen elmondták a véleményüket, kezdettől fogva ugyanazt ismételgetve. Jó példája volt ez annak, hogy nagyon sokféle szakembert kértünk fel a bizottságba. Olyanokat is, akikről tudható volt, nem azonosulnak a kormány politikájával. Továbbra is azt gondolom a Nemzeti Hauszmann Bizottságról, hogy bár a csaknem félszáz tagja nem feltétlenül ért egyet mindenben, érveikkel, hozzászólásaikkal, hatalmas tudásukkal és tapasztalatukkal formálják egymás véleményét, az enyémet és a jelenlevő kormányzati munkatársakét, így végső soron magát a Nemzeti Hauszmann Tervet is. Erről a lehetőségről mondanak le a kilépők. Akiknek persze továbbra is figyelni fogunk a véleményükre, hiszen nem véletlenül hívtuk meg őket annak idején a testületbe. Ugyanakkor nem ugyanaz egy csapatban játszani, mint a pálya széléről bekiabálni.


A kilépők sérelmezték, hogy nem kaptak választ a levelükre?

Mert mint mondtam, nem a sajtóban üzengetve szeretnénk a Nemzeti Hauszmann Tervről vitatkozni. Mert abból csak olyan bulvár ízű megfogalmazások és tárgyi tévedéseken alapuló kijelentések születhetnek, mint amilyenek a most kilépők nyilatkozataiban és azok újságírói interpretációiban olvashatók. A Nemzeti Hauszmann Bizottság vagy valamelyik albizottságának ülésén érdemben is megvitathattuk volna a felvetéseket, bár van néhány kijelentésük, amelyre nehéz mit mondani.


160320-LSL2


A közösségi oldalak megosztásaiból úgy tűnik, az építész szakma egy része is azonosult a kilépők azon felvetésével, hogy kortárs megoldások helyett száz-százötven éves terveket akarnak feléleszteni.

Ezt ugye senki nem gondolja komolyan? Valamirevaló építész nem hiheti el, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk az elmúlt hetven év technológiai változásait, és hogy a Budavári Palota újraértelmezése során nem számolnánk mai megoldási lehetőségekkel. Erre a legjobb példa a Várkert Bazár, ahol a műemléki rekonstrukciót új, kortárs terek kialakítása tette teljessé. A rekonstrukciónak viszont hitelesnek kell lennie, szemben azzal, ahogy a hatvanas-hetvenes években átépítették, meghamisították a Palotát. A visszaépítendő Lovarda alatt egy korszerű mélygarázs lesz. A szintén rekonstruálandó Testőrségi Palota ugyancsak új, kortárs bejáratot fog jelenteni a földalatti múzeumi tér felé. Tény, hogy ezek eredeti külsővel épülnek majd újjá, hiszen így illeszkednek a Vár és a Palota képéhez. A munkák során a legmodernebb építészeti megoldásokat és technológiákat is alkalmazni fogjuk, ahogy ez történt a Várkert Bazár esetében. Vagy azt is hagynunk kellett volna tovább pusztulni, és egy modern plázát építeni a helyére, mint tervezték 2010 előtt? Számtalan nemzetközi példa mutatja, hogy a régi épületek homlokzatai mögött a legmodernebb építészeti megoldások szolgálhatják a XXI. század emberét. Márpedig ennek megtervezése és kivitelezése igazi kihívás a magyar építész szakmának és az építőiparnak.


160320-LSL3


Ugyancsak a napokban indult a varesliget.blog.hu, ahol a kilépők bejelentése előtt nem sokkal egy petíció jelent meg, amelyben például azt követelik, hogy a budai Vár továbbra is a kultúrát szolgálja.

Végre van valami, amiben egyetértünk. Bár úgy vélem, a petíció kitalálói és köztem az a különbség, hogy míg ők a közvéleményt szeretnék a budai Vár évtizedek óta halogatott megújítása ellen hangolni ezzel az érveléssel, addig én ugyanezzel szeretném az embereket mellé állítani. Én ugyanis nonszensznek tartom, hogy jelenleg alig egyharmada látogatható a Palota tereinek, mert a többiben raktárak és remek panorámájú irodák vannak. Nem az lenne a normális, ha mondjuk a Palota helyiségeinek több mint a felében kiállítások, bárki által látogatható kulturális terek lennének? A Nemzeti Hauszmann Terv például erről szól: a Palota legyen végre palotamúzeum! A bizottsági munka társadalmasítást is jelent, ahol a helyes kortárs megoldásokról is lehet vitatkozni. Ugyanis a közvélemény jelentős része nem azt gondolja, hogy a kortárs megoldások automatikusan jók és esztétikusak. A szakmai keretek között zajló vita lehetőséget teremt arra, hogy a budai Várban ne szülessenek olyan elkeserítő mai megoldások, mint amilyen például a Nemzeti Múzeum melletti rettenetes üvegépület, vagy amilyen a Várban a levéltár melletti elektromos teherelosztó, illetve a pesti Vigadó elől a teret elvevő szállodasor.


A minisztériumok Várba költöztetése viszont nem a kultúráról szól…

Ez ismét egy olyan hamis topik, amely akár számszerűsíthetően is cáfolható. Azokban az épületekben ugyanis, ahová a Pénzügyminisztérium jogutódját és a Belügyminisztériumot szeretnénk visszaköltöztetni, jelenleg is hivatalok, irodák és raktárak vannak. Miért baj az, ha az egykor minisztériumoknak szánt épületekbe visszaköltöztetjük azokat a minisztériumokat, amelyek teljesen más célra épült, átszabdalt ingatlanokban vannak ma?


160320-LSL4


Mert az ellenzők ebben és a Vár felújításában is a Horthy-korszak valamiféle restaurálását látják.

Mert ezt akarják látni és láttatni. Mert, ha már az ellenzők egy részének a kormányzása idején nem sikerült egy fűszálat sem megújítaniuk a budai Várban, egyszerűbb most kígyót-békát kiabálni, és megpróbálni politikai tőkét kovácsolni a terv ellenzéséből, mint az érveket meghallgatva, érdemben vitázva, korrekt párbeszédet folytatni. Nettó hazugság azt állítani, hogy a Horthy-korszak felélesztéséről szól a Nemzeti Hauszmann Terv. A dualizmus időszakának, Magyarország aranykorának terveit és elképzeléseit vettük alapul. Amire aztán olyan XXI. századi megoldásokat akarunk építeni, amelyek sok szempontból új lendületet adhatnak az egész Várnegyednek.


Számít még kilépőkre?

A Nemzeti Hauszmann Bizottságban részt venni nem kötelező elfoglaltság, és nem a kormánynak tesz szívességet az, aki vállalja benne a munkát. Ettől függetlenül mindenkinek szíve joga kilépni, mi pedig majd felkérünk a távozók helyére új, menet közben feltűnt, fiatal szakembereket. Mert próbáljanak is bármekkora cirkuszt kelteni a Nemzeti Hauszmann Terv körül, haladnunk kell a ránk bízott munkával.



Kőszeghy Béla

Fotó: Kultúra.hu archív

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma