NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2016.03.20

Van, amiben egyetért a protestálókkal L. Simon László. Igaz, a Nemzeti Hauszmann Bizottság munkáját koordináló, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, miniszteri biztos ugyanazokkal a kijelentésekkel inkább a budai Vár megújítása mellett, sem mint ellene érvel. A bizottsági tagok kilépése kapcsán elmondta: nem a kormánynak tesz szívességet az, aki vállalja benne a munkát.

160320-LSL1


Mit szól hozzá, hogy páran bejelentették kilépésüket a Nemzeti Hauszmann Bizottságból?

Nem ért váratlanul. Korábban már nyílt levélben jelezték a kilépők az ellenvetéseiket. Ugyanakkor sajnálom, hogy így döntöttek. Azt hittem, hogy a szakmai vitákat a bizottságon belül tudjuk lefolytatni, és nem a sajtóban üzengetve. A kilépők valamennyi bizottsági ülésen elmondták a véleményüket, kezdettől fogva ugyanazt ismételgetve. Jó példája volt ez annak, hogy nagyon sokféle szakembert kértünk fel a bizottságba. Olyanokat is, akikről tudható volt, nem azonosulnak a kormány politikájával. Továbbra is azt gondolom a Nemzeti Hauszmann Bizottságról, hogy bár a csaknem félszáz tagja nem feltétlenül ért egyet mindenben, érveikkel, hozzászólásaikkal, hatalmas tudásukkal és tapasztalatukkal formálják egymás véleményét, az enyémet és a jelenlevő kormányzati munkatársakét, így végső soron magát a Nemzeti Hauszmann Tervet is. Erről a lehetőségről mondanak le a kilépők. Akiknek persze továbbra is figyelni fogunk a véleményükre, hiszen nem véletlenül hívtuk meg őket annak idején a testületbe. Ugyanakkor nem ugyanaz egy csapatban játszani, mint a pálya széléről bekiabálni.


A kilépők sérelmezték, hogy nem kaptak választ a levelükre?

Mert mint mondtam, nem a sajtóban üzengetve szeretnénk a Nemzeti Hauszmann Tervről vitatkozni. Mert abból csak olyan bulvár ízű megfogalmazások és tárgyi tévedéseken alapuló kijelentések születhetnek, mint amilyenek a most kilépők nyilatkozataiban és azok újságírói interpretációiban olvashatók. A Nemzeti Hauszmann Bizottság vagy valamelyik albizottságának ülésén érdemben is megvitathattuk volna a felvetéseket, bár van néhány kijelentésük, amelyre nehéz mit mondani.


160320-LSL2


A közösségi oldalak megosztásaiból úgy tűnik, az építész szakma egy része is azonosult a kilépők azon felvetésével, hogy kortárs megoldások helyett száz-százötven éves terveket akarnak feléleszteni.

Ezt ugye senki nem gondolja komolyan? Valamirevaló építész nem hiheti el, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk az elmúlt hetven év technológiai változásait, és hogy a Budavári Palota újraértelmezése során nem számolnánk mai megoldási lehetőségekkel. Erre a legjobb példa a Várkert Bazár, ahol a műemléki rekonstrukciót új, kortárs terek kialakítása tette teljessé. A rekonstrukciónak viszont hitelesnek kell lennie, szemben azzal, ahogy a hatvanas-hetvenes években átépítették, meghamisították a Palotát. A visszaépítendő Lovarda alatt egy korszerű mélygarázs lesz. A szintén rekonstruálandó Testőrségi Palota ugyancsak új, kortárs bejáratot fog jelenteni a földalatti múzeumi tér felé. Tény, hogy ezek eredeti külsővel épülnek majd újjá, hiszen így illeszkednek a Vár és a Palota képéhez. A munkák során a legmodernebb építészeti megoldásokat és technológiákat is alkalmazni fogjuk, ahogy ez történt a Várkert Bazár esetében. Vagy azt is hagynunk kellett volna tovább pusztulni, és egy modern plázát építeni a helyére, mint tervezték 2010 előtt? Számtalan nemzetközi példa mutatja, hogy a régi épületek homlokzatai mögött a legmodernebb építészeti megoldások szolgálhatják a XXI. század emberét. Márpedig ennek megtervezése és kivitelezése igazi kihívás a magyar építész szakmának és az építőiparnak.


160320-LSL3


Ugyancsak a napokban indult a varesliget.blog.hu, ahol a kilépők bejelentése előtt nem sokkal egy petíció jelent meg, amelyben például azt követelik, hogy a budai Vár továbbra is a kultúrát szolgálja.

Végre van valami, amiben egyetértünk. Bár úgy vélem, a petíció kitalálói és köztem az a különbség, hogy míg ők a közvéleményt szeretnék a budai Vár évtizedek óta halogatott megújítása ellen hangolni ezzel az érveléssel, addig én ugyanezzel szeretném az embereket mellé állítani. Én ugyanis nonszensznek tartom, hogy jelenleg alig egyharmada látogatható a Palota tereinek, mert a többiben raktárak és remek panorámájú irodák vannak. Nem az lenne a normális, ha mondjuk a Palota helyiségeinek több mint a felében kiállítások, bárki által látogatható kulturális terek lennének? A Nemzeti Hauszmann Terv például erről szól: a Palota legyen végre palotamúzeum! A bizottsági munka társadalmasítást is jelent, ahol a helyes kortárs megoldásokról is lehet vitatkozni. Ugyanis a közvélemény jelentős része nem azt gondolja, hogy a kortárs megoldások automatikusan jók és esztétikusak. A szakmai keretek között zajló vita lehetőséget teremt arra, hogy a budai Várban ne szülessenek olyan elkeserítő mai megoldások, mint amilyen például a Nemzeti Múzeum melletti rettenetes üvegépület, vagy amilyen a Várban a levéltár melletti elektromos teherelosztó, illetve a pesti Vigadó elől a teret elvevő szállodasor.


A minisztériumok Várba költöztetése viszont nem a kultúráról szól…

Ez ismét egy olyan hamis topik, amely akár számszerűsíthetően is cáfolható. Azokban az épületekben ugyanis, ahová a Pénzügyminisztérium jogutódját és a Belügyminisztériumot szeretnénk visszaköltöztetni, jelenleg is hivatalok, irodák és raktárak vannak. Miért baj az, ha az egykor minisztériumoknak szánt épületekbe visszaköltöztetjük azokat a minisztériumokat, amelyek teljesen más célra épült, átszabdalt ingatlanokban vannak ma?


160320-LSL4


Mert az ellenzők ebben és a Vár felújításában is a Horthy-korszak valamiféle restaurálását látják.

Mert ezt akarják látni és láttatni. Mert, ha már az ellenzők egy részének a kormányzása idején nem sikerült egy fűszálat sem megújítaniuk a budai Várban, egyszerűbb most kígyót-békát kiabálni, és megpróbálni politikai tőkét kovácsolni a terv ellenzéséből, mint az érveket meghallgatva, érdemben vitázva, korrekt párbeszédet folytatni. Nettó hazugság azt állítani, hogy a Horthy-korszak felélesztéséről szól a Nemzeti Hauszmann Terv. A dualizmus időszakának, Magyarország aranykorának terveit és elképzeléseit vettük alapul. Amire aztán olyan XXI. századi megoldásokat akarunk építeni, amelyek sok szempontból új lendületet adhatnak az egész Várnegyednek.


Számít még kilépőkre?

A Nemzeti Hauszmann Bizottságban részt venni nem kötelező elfoglaltság, és nem a kormánynak tesz szívességet az, aki vállalja benne a munkát. Ettől függetlenül mindenkinek szíve joga kilépni, mi pedig majd felkérünk a távozók helyére új, menet közben feltűnt, fiatal szakembereket. Mert próbáljanak is bármekkora cirkuszt kelteni a Nemzeti Hauszmann Terv körül, haladnunk kell a ránk bízott munkával.



Kőszeghy Béla

Fotó: Kultúra.hu archív

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma