kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.01.22

Milyen volt az a valóság, amelyben az Új versek születtek? Milyen szerepet játszott Nagyvárad Ady életében, és hogyan hatott ő a környezetére? Ezek a kérdések is felvetődtek az Irodalmi Magazin Várad, Holnap, Ady című számának bemutatóján január 18-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

ady_endre_600

 

Ady Endre halálának centenáriumára emlékezünk idén. Az Irodalmi Magazin aktuális száma ezért a költővel, a hozzá kapcsolódó kultusszal és a modern magyar irodalom kezdeteivel foglalkozik. Nagyvárad, Babits Mihály, Juhász Gyula, a Holnap antológia és szerzői kaptak helyet az interjút, esszéket, rövid tanulmányokat is tartalmazó, színvonalas képanyagban bővelkedő kiadványban. Erről beszélgetett Buda Attila Babits-kutató, Herczeg Ákos irodalomtörténész, Zeke Zsuzsanna muzeológus és Pataky Adrienn szerkesztő.


Bevallottan ismeretterjesztés a cél, a szerkesztők az irodalom iránt érdeklődő közönségre számítanak olvasóként, de szakmabelieknek is kínál felfedeznivalót a lap. Ahogy Herczeg Ákos fogalmazott: Ady-kutatóként minél többet foglalkozik a témával, annál több kérdés vetődik fel benne. Hogyan vált emblematikussá az Új versek című, harmadik Ady-kötet, milyen volt az a valóság, amelyben hatni kezdtek a modern versek? A francia líra hatása, Nagyvárad szerepe, szellemi közege milyen szerepet játszott, és hogyan hatott Ady a többiekre? Izgalmas összevetni vaskos kötetnyi publicisztikáját és megfeleltetéseket keresni a versekkel.


Buda Attila Babits-kutatótól megtudtuk, hogy Juhász Gyula hívta a Holnap antológiába Babitsot, közös felvételt is láthatunk Adyról és Babitsról a Magazin 53. oldalán. A képet Székely Aladár fotóművész készítette, csakúgy, mint a magazin borítóképén látható charme-os Ady-fotót.


irodalmi_magazin_Ady_450


Ady 1905-ben tért haza Párizsból, a Holnap antológia első kötetét 1908-ban adták ki, és azzal vált emblematikussá, hogy megjelenésével elindult az intézményesülés útján a modern magyar irodalom.


Adódik a kérdés, hogy abban az időben hogyan népszerűsítették az irodalmat, léteztek-e matinék. Nos: francia mintára, német közvetítéssel egyesületek jöttek létre azzal a céllal, hogy a kortárs alkotókat prominens helyeken bemutassák, szélesebb körben ismertté tegyék. A Nyugat folyóirat Móricz Zsigmond szerkesztése idején felújította a matinék hagyományát, s bár számottevő bevételre nem, de az alkotók és az irodalom népszerűsítésére lehetett számítani, akárcsak napjainkban.


Az Adyhoz kötődő tárgyi emlékek szempontjából szerencsés az utókor, mert sok, vele kapcsolatos levelezés, rá vonatkozó tárgy és dokumentum maradt fenn. Boncza Berta az Adyval történt első találkozást követően egy levélben részletesen beszámol egy barátnőjének a költőről, és ugyancsak az ő jóvoltából maradt fenn közös lakásuk berendezésének leírása – a Veres Pálné utcai lakóhelyen ennek köszönhetően sikerült rekonstruálni Ady és felesége egykori környezetét, ahol ma múzeumpedagógiai órákat is tartanak.


Az izgalmas lapismertető és a beszélgetés után a Resti Kornél zenekar kedvesen bohém előadásában hallhattunk Ady Endre nyomában járó megzenésített verseket Párizstól Budapestig.


Csanda Mária

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

designweek_3
2019.07.22

Idén október 4–13. között 16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapest fesztivált, Magyarország legnagyobb designeseményét. Cél a tervezők és a vállalkozások együttműködésének ösztönzése, valamint a szemléletformálás.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

Tibai-Takács János dédunokáival beszélget Lájer Vera művészettörténész a családi életműkutatásról a Napsütötte Tabán című kiállításon július 23-án 18 órakor a Virág Benedek Házban. Az Ő volt a dédapánk című eseményt a Kuckóban tartják, a belépés ingyenes.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma