NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.01.22

Milyen volt az a valóság, amelyben az Új versek születtek? Milyen szerepet játszott Nagyvárad Ady életében, és hogyan hatott ő a környezetére? Ezek a kérdések is felvetődtek az Irodalmi Magazin Várad, Holnap, Ady című számának bemutatóján január 18-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

ady_endre_600

 

Ady Endre halálának centenáriumára emlékezünk idén. Az Irodalmi Magazin aktuális száma ezért a költővel, a hozzá kapcsolódó kultusszal és a modern magyar irodalom kezdeteivel foglalkozik. Nagyvárad, Babits Mihály, Juhász Gyula, a Holnap antológia és szerzői kaptak helyet az interjút, esszéket, rövid tanulmányokat is tartalmazó, színvonalas képanyagban bővelkedő kiadványban. Erről beszélgetett Buda Attila Babits-kutató, Herczeg Ákos irodalomtörténész, Zeke Zsuzsanna muzeológus és Pataky Adrienn szerkesztő.


Bevallottan ismeretterjesztés a cél, a szerkesztők az irodalom iránt érdeklődő közönségre számítanak olvasóként, de szakmabelieknek is kínál felfedeznivalót a lap. Ahogy Herczeg Ákos fogalmazott: Ady-kutatóként minél többet foglalkozik a témával, annál több kérdés vetődik fel benne. Hogyan vált emblematikussá az Új versek című, harmadik Ady-kötet, milyen volt az a valóság, amelyben hatni kezdtek a modern versek? A francia líra hatása, Nagyvárad szerepe, szellemi közege milyen szerepet játszott, és hogyan hatott Ady a többiekre? Izgalmas összevetni vaskos kötetnyi publicisztikáját és megfeleltetéseket keresni a versekkel.


Buda Attila Babits-kutatótól megtudtuk, hogy Juhász Gyula hívta a Holnap antológiába Babitsot, közös felvételt is láthatunk Adyról és Babitsról a Magazin 53. oldalán. A képet Székely Aladár fotóművész készítette, csakúgy, mint a magazin borítóképén látható charme-os Ady-fotót.


irodalmi_magazin_Ady_450


Ady 1905-ben tért haza Párizsból, a Holnap antológia első kötetét 1908-ban adták ki, és azzal vált emblematikussá, hogy megjelenésével elindult az intézményesülés útján a modern magyar irodalom.


Adódik a kérdés, hogy abban az időben hogyan népszerűsítették az irodalmat, léteztek-e matinék. Nos: francia mintára, német közvetítéssel egyesületek jöttek létre azzal a céllal, hogy a kortárs alkotókat prominens helyeken bemutassák, szélesebb körben ismertté tegyék. A Nyugat folyóirat Móricz Zsigmond szerkesztése idején felújította a matinék hagyományát, s bár számottevő bevételre nem, de az alkotók és az irodalom népszerűsítésére lehetett számítani, akárcsak napjainkban.


Az Adyhoz kötődő tárgyi emlékek szempontjából szerencsés az utókor, mert sok, vele kapcsolatos levelezés, rá vonatkozó tárgy és dokumentum maradt fenn. Boncza Berta az Adyval történt első találkozást követően egy levélben részletesen beszámol egy barátnőjének a költőről, és ugyancsak az ő jóvoltából maradt fenn közös lakásuk berendezésének leírása – a Veres Pálné utcai lakóhelyen ennek köszönhetően sikerült rekonstruálni Ady és felesége egykori környezetét, ahol ma múzeumpedagógiai órákat is tartanak.


Az izgalmas lapismertető és a beszélgetés után a Resti Kornél zenekar kedvesen bohém előadásában hallhattunk Ady Endre nyomában járó megzenésített verseket Párizstól Budapestig.


Csanda Mária

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma