IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.04

Ősbemutatókkal, magyarországi premierekkel, ismeretterjesztő előadásokkal és egyéb különleges eseményekkel foglalja össze csaknem két hétbe tematikus évadát a Magyar Állami Operaház. A RingFeszten május 10-étől mintegy két héten át a Wagnerre ható, illetve zeneileg belőle táplálkozó komponisták művei szólalnak meg – színpadra állítva, koncertszerűen vagy épp a filmvásznon.

A Fesztivál részeként megvalósuló premierek közül a május 11-ei ÖRÖMÜNNEP című előadás a Wagnerre is ható Johann Sebastian Bach világi kantátáit ágyazza színpadi rendezésbe. A produkció a szerzemények korabeli előadási szokásait megjelenítő történet keretében, montázsszerűen mutatja be a mester öt kevésbé ismert alkotását, az ősbemutató középpontjában a Herkules-kantátaként ismert tanmese áll. A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel együttműködésben megvalósuló darab tehetséges hallgatók közreműködésével valósul meg: Tarnóczi Jakab rendező Ascher Tamás, Novák Eszter és Selmeczi György osztályában, a látványtervező Mikes Anna pedig a Zeke Edit kezei alatt tanul. A diákok által megálmodott világot, amely az Ódry Színpadon ölt testet, az Opera válogatott szólistái, Bakonyi Marcell, Balczó Péter, Busa Gabriella, Cser Krisztián, Ducza Nóra és Rácz Rita teszik még tökéletesebbé, a zenekart Oberfrank Péter vezényli.


Ringfest_2018

 

A Magyar Állami Operaháznak nem csupán a múltban megírt művek bemutatása, ápolása a célja, serkenteni és támogatni kívánja új alkotások létrejöttét is. Így született meg a Siegfried-idill, avagy Egy barátság vége című színmű is, amelyre az Opera Szálinger Balázs József Attila-díjas költőt és drámaírót kérte fel. A címben megjelenő és a darabban is fontos szerepet játszó szimfonikus Wagner-mű, a Siegfried-idill szerepeltetése ellenére a produkció prózai előadás, ami szintén az Ódry Színpadon debütál május 13-án. A Wagner és Nietzsche kapcsolatáról, valamint a filozófus Wagner lánya iránt érzett, de titkolt szereméről szóló alkotás koncepciója Ókovács Szilveszter, rendezői kivitelezése Kálloy-Molnár Péter nevéhez fűződik. Wagner, Nietzsche, Cosima és Elisabeth (Nietzsche húga) szerepében Kőrösi András, Csémy Balázs, Schell Judit és Létay Dóra láthatók. Az Opera Zenekart a kísérleti előadásokban gyakran előforduló Köteles Géza vezényli, a Pokhodnykh Ellina és Kovács Noel Ágoston által táncolt betéteket Venekei Marianna koreografálta.

 

A népszerű késő esti előadásokat folytatva idén GermanLateNight cím alatt mutatja be az Opera ugyancsak május 13-án Paul Hindemith, a Wagner utáni német zeneszerzés egyik legnagyobb alakjának négy egyfelvonásos művét a Kiscelli Múzeumban. E négy opera kiválóan érzékelteti szerzőjük sokszínűségét, változó és változatos stílusát, kifogyhatatlan kreativitását. Az Oda-vissza című szkeccs, noha csak tízperces, hordozza a műfaj összművészeti jellegét: a látvány, a színpadi trükkök ugyanolyan fontosak benne, mint az énekelt szólamok. Az idővel, élettel és halállal abszurd módon játszó darab komoly rendezői kihívás, az Ascher–Novák–Selmeczi-osztály növendéke, Varga Bence azonban emellett Hindemith expresszionista apáca-történetét, a Sancta Susannát is színpadra állítja, mely először szólal meg Magyarországon. A saját korában egyházellenesnek vélt opera Varga újragondolásában kifejezetten az Istennel való találkozásra kíván összpontosítani.


wagner_dalnok.jpg.400x0_q85

 

Az est további részében Nagy Péter István koncepcióiban elevenedik meg Hindemith zenéje. Elsőként a Wagnerrel közvetlen kapcsolatot is mutató paródia, A bolygó hollandi nyitánya csendül fel „vonósnégyesre, ahogy azt egy rossz, üdülőhelyi zenekar reggel 7 órakor a falu kútjánál lapról olvassa”. A fizikai színházi szakon harmadéves koreográfus-rendezőhallgató kortárs tánccal egészíti ki a hamiskás zenét, és formálja újra látványban is a wagneri archetípusokat. A szintén magyarországi bemutató után először szerepel az Opera műsorán A hosszú karácsonyi ebéd, a szerző utolsó alkotása zárja a műsort. Az időt különlegesen kezelő, egy vacsora alatt 90 évet elmesélő mű hálás feladat a rendezőnek, és izgalmas élményt ígér a közönségnek. Az előadások előtt egy órával az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum tárlatvezetés is várja az intézmény gyűjteményébe.

 

A GermanLateNight darabjaiban a Zeneakadémia legígéretesebb énekes növendékei és frissen végzett operistái mellett olyan művészek állnak színpadra, mint Meláth Andrea, Sáfár Orsolya és Dékán Jenő. Az est karmestere Dénes István lesz.

 

A német zeneirodalom két nagyhatású szerzője, a maga korában is elismert Albert Lortzing és az utókor számára már nélkülözhetetlen Franz Schubert egyfelvonásosai is színre kerülnek május 17-én az Ódry Színpadon. Schubert A négy évig tartó őrség című operája, mely – bár igen korai mű – csak a szerző halála után 68 évvel debütált a színpadon, és újabb 122 év múltán szólal meg először Magyarországon. A fesztivál több produkciójához hasonlóan az Opera ezúttal is lehetőséget biztosít a műfajra fogékony egyetemi hallgatóknak, hogy saját elképzeléseik alapján vigyék színre a művet, így a daljáték Tárnoki Márk rendező és Kuti Letícia látványtervező koncepciójában, magyar nyelven hallható. A szökevény francia katona büntetéstől és szerelemtől való menekülése után szintén párkapcsolati húzd meg, ereszd meg következik: Lortzing Az operapróba című alkotása. A színház a színházban, pontosabban opera az operában-helyzet izgalmas feladatát Szokol Judit rendező oldja meg látványtervezője, Devich Botond közreműködésével. A darabokban a Magyar Állami Operaház Énekkarának szólistaként is helytálló művészei lépnek színpadra. Az Opera Zenekart Erdélyi Dániel dirigálja.


German

 

A fesztivál nyitónapján, május 10-én a Wanger, a dalnok című eseten Megyesi Schwartz Lúcia, Fodor Beatrix, Keszei Bori és Bátki Fazekas Zoltán, a zongorista Zsoldos Bálint közreműködésével enged betekintést a német komponista kevésbé ismert, dalszerzői munkásságba az Erkel Színház Bernáth Büféjében, míg 14-én a Wagner-rajongó osztrák zeneszerző, Hugo Wolf A kormányzó című, 1896-ban bemutatott operájának koncertszerű előadása hallható az Erkel Színház nagyszínpadán. A Magyarországon először hallható alkotásban, amely Andalúziában játszódik és a házasságtörő címszereplő megleckéztetését meséli el sötét humorral fűszerezve, a főbb szerepeket Haja Zsolt, Szappanos Tibor, Balga Gabriella és Palerdi András kelti életre.

 

A fesztivált május 21-én a 102 éve elhunyt karmester, Richter János emlékére rendezett, A szakrális Wagner című hangverseny zárja ugyancsak az Erkel Színházban. A Stabat Mater, a Tannhäuser és a Parsifal részleteit Lother Zagrosek vezetényletével adja elő az Opera Zenekar és Énekkar, valamint dalszínház szólistái. A RingFeszt egésze alatt kreatív zenehallgatások keretein belül délutánonként az Erkel Színház Bernáth Büféjében zenetörténészek mesélnek (hang- vagy videófelvétel segítségével) a repertoárba idén be nem fért művekről, Beethoventől és Glucktól kezdve Weberen, Offenbachon, Marschneren, D’Alberten és Spontinin át Straussig, Busoniig és természetesen Wagnerig.

 

Fotó: opera.hu

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma