IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.11.29

A Budai Vigadó felújítása miatt sem kell lemondania a közönségnek a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes előadásairól. A programokat megtartják – ideiglenesen a MOM Kulturális Központban, a Fonó Budai Zeneházban és a Müpa Fesztivál Színházában. Eláruljuk, milyen programokkal várják az érdeklődőket decemberben!

www.hagyomanyokhaza.hu
Fotó: hagyomanyokhaza.hu


Táncelőadások

Magyar Állami Népi Együttes: Tánckánon – Hommage à Kodály Zoltán

Időpont: 2017. december 18., 19:00

Helyszín: Müpa Fesztivál Színház

Egy képzeletbeli faluközösség hétköznapi életének apró mozzanataiból kibontakozó történet zenei keretét Kodály Zoltán szerzeményei, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. Az előadásban az emberi kapcsolatok kialakulását, majd ezek elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok rituáléját követhetjük nyomon. Gazdagon árnyalt lírai képek, a történet, valamint a tér és az idősíkok játékos változásán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig. Olyan ismert és népszerű Kodály-művek részleteire ismerhetünk rá az est során, mint a Háry János, a Galántai táncok, a Páva-variációk, a Mátrai képek vagy a Kállai kettős.

Közreműködik: a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és tánckara

Meghívott művészek: Bősze Tamás, Czébely Beáta

Szólót énekelnek: Brassói Jőrös Andrea m.v., Pál Eszter m.v., Hetényi Milán

Zeneszerzők: Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos

 

Magyar Állami Népi Együttes: Verbunkos

Nemzeti tánc születése

Időpont: 2017. december 1., 15:00, 19:00

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Időpont: 2017. december 8., 19:30

Helyszín: Pesti Vigadó

A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A műsor ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket. A felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat.

Közreműködik: Herczku Ágnes

Zenei szerkesztő: Kelemen László

Koreográfusok: Juhász Zsolt, Szilágyi Zsolt, Varga Zoltán

Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara

Művészeti vezető: Pál István Szalonna

Rendező-együttesvezető: Mihályi Gábor


00176420
A gyergyócsomafalvi zenekar 1998-ban
Fotó: hagyomanyokhaza.hu

 

Koncert

Utolsó Óra: Jubileumi gála a gyergyóditrói zenészekkel

Időpont: 2017. december 6., szerda, 21:00

Helyszín: Fonó Budai Zeneház

Jubileumi sorozat az idén húszéves Utolsó Óra gyűjtés tiszteletére. Húsz éve kezdődtek Európa (és talán a világ) legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának felvételei a Fonóban. A Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház együtt idén jubileumi sorozattal készül, amely a meghívott adatközlő mesterek mellett bemutatja a fiatal generációt is. „Az Utolsó Óra projekt stúdiómunkálatai 2001 szeptemberében lezárultak. Az Utolsó Óra elnevezés sajnos nagyon találó volt. Volt olyan idős muzsikus is, akit itt, Budapesten, a Fonó Budai Zeneház előtt, a felvételek idején, az utcán ért utol a halál, és azóta is, az itt járt mestereink közül egyre többen foglalják el helyüket a nagy, égi zenekarban. Mi, az itt maradt tanítványok pedig csak reménykedhetünk, hogy amit öreg mestereink dohány-sárga ujjairól a gépek segítségével »letapogattunk« és elmentettünk, az ugyanolyan érték marad, még az utánunk következők szemében is.” (Agócs Gergely népzenekutató, gyűjtésvezető)

 

Ünnepváró adventi vasárnapok a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

Időpont: 2017. december 3., 10., 17.

Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1011 Fő utca 6.

Délelőtt 11 órától gyerekprogramok, kézműves vásár és foglalkozások, 13 órától ünnepi ételkészítés vár mindenkit a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban, 15 órától pedig a nap háziasszonyának vezetésével elmélyedhetünk az adventi készülődésben, karácsonyi dalokat tanulhatunk, megismerkedhetünk az ehhez az időszakhoz kapcsolódó jeles napi szokásokkal, 18 órától pedig hangulatos koncertet hallgathatunk, ahol a nap háziasszonya és barátaik zenélnek: december 3-án Herczku Ágnes, december 10-én, Lakatos Mónika, december 17-én Bognár Szilvia vendégei lesznek a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumba látogató érdeklődők.

 

Gyerekprogram

Aprók tánca – Gyermektáncház

Időpontok: 2017. december 1., 8., 15. – péntekenként 17.00 és 18.30 között

Helyszín: A Hagyományok Háza Apor Péter utcai közösségi terme (1011 Budapest, Apor Péter utca 2–4.)

A gyermek-táncházban hétről-hétre péntek délutánonként fogadják az érdeklődőket: szeretettel várják azokat a játszani, táncolni, énekelni, kézműveskedni vágyó gyerekeket és szüleiket, akik szeretnének megismerkedni az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival. Minden héten más hangszerből szól a talpalávaló: duda, tekerő, citera, furulya, hegedű, kontra, bőgő, koboz, gardon. Idén decemberben Mikulásjárással, Luca-napi boszorkányságokkal, karácsonyi ünnepváró népszokásokkal, adventi készülődéssel, valamint az ezekhez a jeles napokhoz kapcsolódó táncokkal, zenével kézműves foglalkozással várják a gyerekeket.


00176365
Vászon-fazék
Fotó: hagyomanyokhaza.hu

 

Kiállítás

A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum kiállításai

1011 Budapest, Fő utca 6.

Nyitva tartás: hétfőtől szombatig, 10:00 és 18:00 között

 

Vászon-fazék

A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya által meghirdetett országos pályázatok célja az, hogy egy-egy mesterség legjobbjainak adjon versenylehetőséget, valamint ösztönözze a pályázókat az általuk művelt mesterség minél mélyebb megismerésére, továbbfejlesztésére, a hagyományainak alkalmazására a kortárs környezetünkben. A pályázatokat követő kiállítások pedig a legjobb fórumot adják ahhoz, hogy az alkotók megismerhessék egymás munkáit és inspirálódjanak azokból, illetve az érdeklődők is bepillantást nyerjenek ebbe a folyamatba.

Idén a Hagyományok Háza a XX. Országos Fazekaspályázatot Körmenden és a XXI. Országos Szőttespályázatot Hevesen hirdette meg. Összesen majdnem 300 tárgyból válogatott az elméleti és gyakorlati szakemberekből álló két zsűribizottság. A 2017. december 1-jén, 13 órakor nyíló III. Vászon-Fazék kiállításon a két pályázat legjobb alkotásait tekintheti meg a nagyközönség. A tárlat célja, hogy a vidéki helyszínek után a fővárosban is bemutassuk a díjnyertes alkotásokat. A kiállítást Probstner János keramikus iparművész és Landgráf Katalin textilművész tanár, az MMA Népművészeti tagozatának levelező tagja nyitja meg.

A fazekaspályázat témája idén folyadékkészítő, -tároló, -tálaló, -kínáló edények készítése volt. A mai használatra szánt tárgyak között ókori minták alapján készített borkészítő, valamint szenteltvíztartó és pálinkafőző kerámiák is voltak, a teás-, kávés- sörös-, boros-, pálinkáskészletek mellett. Így a régi funkció mai megfogalmazásban jelentkezett az alkotásokon. A szőttespályázatra olyan esztétikailag, formailag és funkcionális szempontból is kimagasló színvonalú alkotásokkal lehetett jelentkezni, amelyek a magyar népi szőtteshagyományt tekintik forrásnak. A pályázatra a mindennapi életünkben is használható, a fenntarthatóság jegyében készült textiltárgyakat és tárgyegyütteseket, vagy öltözékeket, kiegészítőket esetleg kollekciókat vártak a szervezők.


A kiállítás 2018. január 28-áig, hétfőtől szombatig 10 és 18 óra között tekinthető meg.


christmas-cookies1
Fotó: pixabay.com

 

Előadások, kurzusok

Művészet, hobbi, marketing – Várőri Adrienn, a „Több mint hobbi” oldal szerkesztőjének előadás-sorozata

Időpont: 2017.december 5., kedd, 10:00–12:00

Helyszín: Hagyományok Háza Nyitott Műhelye (1011 Budapest, Fő utca 6.)

Izgalmas időszakot élünk. A tömegtermelés és fogyasztói társadalom korában még mindig él a kézművesség, de közben át is alakul. A népi iparművészettel és kézművességgel foglalkozók viszont nehézségekkel találhatják magukat szembe a hagyományos árusítás során. Hogyan találjuk meg azokat a vevőket, akik fogékonyak a népművészet iránt? Hogyan segít ebben az internet? Mennyire hatékony a vásározás? Hogyan segíthet egy népi iparművészen az, ha ért a marketinghez? Ezeket a kérdéseket járja körbe Várőri Adrienn, a Több, mint hobbi marketing szakértőjének előadása.

Regisztráció: farkas.reka@hagyomanyokhaza.hu

 

Asztaldísz készítő foglalkozás Illésné Bakányi Mária népi iparművésszel, mézeskalács készítővel

Időpont: 2017.december 1., péntek, 16:00–20:00

Helyszín: Hagyományok Háza Nyitott Műhelye (1011 Budapest, Fő utca 6.)

Egy kellemes hangulatú, fűszeres, várakozással teli délutánon tanulhatunk Bakányi Máriától, aki december 1-jén ellátogat a Nyitott Műhelybe. A foglalkozás során a résztvevők megismerhetik a mézeskalácsosság történetét, a mézeskalács és a cukormáz receptúráját, az írókázás technikáját. Miután kisülnek az alapformák, elkészíthetnek egy sablont, amire feldolgozott kalotaszegi motívumokat írókázhatnak rá. Megtanulhatjuk azt, amit máshol nem: hogyan tervezzünk, hogyan kerüljenek a sablonok mintái az alapokra. A foglalkozás során egy mécsestartó asztali dísz és 3 darab karácsonyfadísz készül majd el, ami díszcsomagolást is kap.

Regisztráció és jelentkezés (a jelentkezési lap kitöltésével és e-mailben megküldésével): farkas.reka@hagyomanyokhaza.hu

A jelentkezési lap a Hagyományok Háza honlapjáról tölthető le.

Részvételi díj: 5000 forint/fő, amely tartalmazza az anyagköltséget és a foglalkozás díját.


hagyomanyokhaza.hu
Fotó: hagyomanyokhaza.hu

 

A Hagyományok Háza megyei és határon túli hálózatának programjai

„Jászkunsági gyerek vagyok”

Megyei népművészeti szemle – Döntő

Időpont: 2017. december 2.

Helyszín: Jászapáti, Pájer Antal Művelődési Ház, István király út 6–10.

A Hagyományok Háza szakmai támogatásával és a Jászsági Népművészeti Műhely Egyesület szervezésében gyerek és ifjúsági korosztály számára tehetségkutató programot hirdettek Jász-Nagykun-Szolnok Megyében. A program célja egy olyan fórum létrehozása volt, ahol kapcsolatot teremthetnek és tapasztalatokat cserélhetnek a különböző népművészeti műfajokban tevékenykedő pedagógusok, és tanítványaik, illetve, ahol a gyermek néptáncegyüttesek, gyermek zenekarok és énekesek szorosan együttműködve tudják tanult művészeti águkat megmutatni a nagyközönségnek. A szemlére 6-tól 16 éves korosztályig várták a jelentkezőket néptánccsoport, szóló vagy páros néptánc, népi ének és népi hangszeres együttes vagy szólista kategóriákban. A szemlére az autentikus magyar néptánc, népzene, népdal és népi játék produkciókkal lehet jelentkezni, bármely tájegységhez kapcsolódóan.

A szereplőket három tagú zsűri értékelte és választotta ki a továbbjutókat a december 2-ai döntőre.

A döntőn a Zagyva Banda játszik.

 

Hagyományok Háza-napok Szabadkán

Időpont: 2017. december 13–14.

Helyszín: Szabadka, Vajdaság, Szerbia

A Hagyományok Háza mint a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését. A kétnapos délvidéki vendégségben nemcsak az intézmény tevékenységeit lesz alkalom megismerni a képzésektől a gyűjteményi munkáig, a színpadi produkcióktól a népi iparművészeti kiállításig, hanem a helyi vajdasági szervezet ez évi eredményeit és jövőbeli terveit is. Külön programokat, szekciókat szerveznek a helyi pedagógusok, egyetemi hallgatók, népzenészek, kézművesek számára, de természetesen a nagyközönség is válogathat majd a kínálatból. A közönség december 12-én este a Magyar Állami Népi Együttes Tánckánon – Hommage à Kodály Zoltán előadását láthatja a szabadkai Városi Sportcsarnokban, másnap pedig az együttes Találkozás a néphagyománnyal programját ismerhetik meg a vajdasági gyerekek és pedagógusok. A kétnapos rendezvény a szakmai programokon kívül táncház, aprók tánca, kiadványvásár, valamint a Hagyományok Háza népi játék és kismesterségek oktatója tanfolyam legszebb alkotásaiból nyíló kiállítás színesti.

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma