hangf_spotify_banner_728x90

2019.02.17

Ritkán részesülhet látogató ennyire friss és modern élményben egy már elhunyt művész gyűjteményes tárlatán, mint Korniss Dezső kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában. A célját és feladatát korán kijelölő festőművész – a magyar hagyományokat és Bartók zenéjét követve – rendkívül látványos színvilágú, magyar neoavantgárd művészeti stílust alakított ki. Ezt az utat nem hagyta el soha, csupán kísérletező hajlamának engedve, különböző forrásokat felhasználva újította meg festészetét.

Korniss_Remenytelen_harc
Korniss Dezső: Reménytelen harc, 1948
Forrás: muzeumicentrum.hu


A Magyar Nemzeti Galéria április 7-ig nyitva tartó, Csak tiszta forrásból című tárlata a művész munkásságát különleges nézőpontból mutatja be: egyes korszakaiban miként jelenik meg a provinciális művészet, a népművészet és a kézművesség emlékei hogyan épülnek be a művész sajátos, szürreális világába. A kiállításon nem csupán a képeket csodálhatjuk meg, hanem a megjelenített motívumok eredetijét is, a hímzett díszlepedőktől, a busóálarcokon át a Miska kancsókig, és ihlető zeneként Bartók Cantata Profanája szól. Ugyanúgy, ahogy példaképem Bartók Béla a népzenét eredeti, „tiszta forrásból” gyűjtötte, úgy nyúlt ő is vissza az ősi magyar művészethez, a népi humánumot kívánta az európaisággal összekötni.

 

kantalok
Kántálók (1946)
Forrás: mek.oszk.hu


Ez a koncepció Párizsban érett meg benne, hazatérve Vajda Lajos művészbarátjával Szentendrére mentek ihletet keresni, a szentendrei népi építészet motívumait használták fel festményeiken. Padlásablakok, oromzatdíszek, kapualjak jelennek meg a képeken, egész más jelentéstartalommal, a Rab Ráby ház kapuja például női fej alakját ölti magára. A képeken borotvaéles kontúrokkal választja szét élénk színeit, ezt a sajátos stílust alkalmazza egész munkássága alatt.


A zene vizualizálása, a vizuális formák dinamizálásának kérdéseit is igyekezett megoldani. Tücsöktánc I-X sorozatában egy rovarszerű lényt ábrázol kimerevített táncjelenetekben, akár egy rajzfilm egy-egy képkockája. Kísérletező kedve az animáció területére is átcsábítja nyolc rövidfilm erejéig. Kovásznai Györggyel közös,1968-ban elkészült Házasodik a tücsök című rövidfilmjükben – amelyet a tárlaton is élvezhetünk – igyekszik a zene, a festészet és az animáció műfajait egyesíteni.


A nagy példakép Bartók Béla zenéjének vizuális megjelenítése Allegro Barbaro címmel csodálatos tisztelgés a magyar zene világhírű megújítója előtt.

 

Korniss_Dezso
Korniss Dezső Allegro Barbaro és Pajzs című műveivel 1979-ben
Fotó: Molnár Edit; forrás: biksady.com

Másik emblematikus műve a Tücsöklakodalom, amelyet Bartók Házasodik a tücsök című művének egyszerű illusztrációjának vélhet a néző, Kolozsváry Marianna kurátor szavai nyomán azonban új értelmet nyer. Korniss a II. világháborúban katonaként szolgált, egy ütközet után napsütötte rétre keveredett, ahol gyönyörű virágok és repkedő rovarok látványa fogadta. Csak hosszabb vizsgálódás után szembesült a valósággal, holttestek százai feküdtek a réten. Ez a megrendítő élmény jelenik meg a Tücsöklakodalom kettősségében, a háború borzalmának emlékei mellett a szabadság eufóriája is áthatja a festményt.


Korniss_Dezso_Tucsoklakodalom
Tücsöklakodalom, 1948
Forrás: mek.oszk.hu

Változó motívumvilágában feltűnnek a busóálarcok nyomán készült bodobácsfejes remekművek, a szigetmonostori egyszerű fakeresztek csodálatos Krisztus-ábrázolásaihoz nyújtottak ihletet, míg a sűrűn hímzett díszlepedők ritmikusan ismétlődő mintáikkal a kalligrafikus képein köszönnek vissza.


A 60-as 70-es években a geometrikus absztrakt kompozíciókig jut el, a szűrmotívumokkal nagyon látványos és modern képi világot teremt. „Minden nagyon régi a művészetben, csak újra kell fogalmazni" – vallotta.


Korniss_rablok_3
Rablók III
Forrás: mek.oszk.hu

Utolsó éveiben eljut a végső letisztulásig, a szuszékok (díszes faragott ruhásládák), kopjafák geometrikus mintáit követi, pajzsot ábrázoló festménysorozatában az Árpád-házi pajzsok színeit, mintáit használja. Régi szimbólumokat felhasználni, ezeket új tartalommal megtölteni, és ezáltal soha nem volt jelképeket teremteni: bravúros művészi teljesítmény.


Amit még jobban értékelhetünk, hogyha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy Korniss a kommunista rendszerben a méltánytalanul kiszorított, sőt tiltott művész státuszában volt. Szinte hihetetlen, hogy az európai művészettől elszigetelve ilyen modern, egyéni stílust tudott kialakítani. Mivel maga nem utazhatott, külföldre utazó barátait megkérte, hogy csak kortárs reprodukciót ábrázoló képeslapot küldjenek számára – ezekből tájékozódott!


A tárlat utolsó részében azoknak a magyar művészeknek – Bak Imre, Keserű Ilona, Nádler István, Csíky Tibor – az alkotásai szerepelnek, akik Kornisst választották mesterüknek annak ellenére, hogy ő hivatalosan katedrára nem léphetett. Hatására ők is a népi gyökerekhez nyúltak vissza a mester intelme szerint: „Bartók legyen a példa".

 

keseru005w_gubanc
Keserü Ilona: Gubanc, 1969 (a balatonudvari szív alakú fejfák nyomán)
Forrás: ludwigmuseum.hu

Németh Lajos művészettörténész e szavakkal jellemzi művészetét: „a vizualitás nyelvén Korniss beszél a legszebben magyarul."


Budai Kriszta

A nyitóképen Korniss Dezső: Laokoon (1948)

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma