GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.17

Ritkán részesülhet látogató ennyire friss és modern élményben egy már elhunyt művész gyűjteményes tárlatán, mint Korniss Dezső kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában. A célját és feladatát korán kijelölő festőművész – a magyar hagyományokat és Bartók zenéjét követve – rendkívül látványos színvilágú, magyar neoavantgárd művészeti stílust alakított ki. Ezt az utat nem hagyta el soha, csupán kísérletező hajlamának engedve, különböző forrásokat felhasználva újította meg festészetét.

Korniss_Remenytelen_harc
Korniss Dezső: Reménytelen harc, 1948
Forrás: muzeumicentrum.hu


A Magyar Nemzeti Galéria április 7-ig nyitva tartó, Csak tiszta forrásból című tárlata a művész munkásságát különleges nézőpontból mutatja be: egyes korszakaiban miként jelenik meg a provinciális művészet, a népművészet és a kézművesség emlékei hogyan épülnek be a művész sajátos, szürreális világába. A kiállításon nem csupán a képeket csodálhatjuk meg, hanem a megjelenített motívumok eredetijét is, a hímzett díszlepedőktől, a busóálarcokon át a Miska kancsókig, és ihlető zeneként Bartók Cantata Profanája szól. Ugyanúgy, ahogy példaképem Bartók Béla a népzenét eredeti, „tiszta forrásból” gyűjtötte, úgy nyúlt ő is vissza az ősi magyar művészethez, a népi humánumot kívánta az európaisággal összekötni.

 

kantalok
Kántálók (1946)
Forrás: mek.oszk.hu


Ez a koncepció Párizsban érett meg benne, hazatérve Vajda Lajos művészbarátjával Szentendrére mentek ihletet keresni, a szentendrei népi építészet motívumait használták fel festményeiken. Padlásablakok, oromzatdíszek, kapualjak jelennek meg a képeken, egész más jelentéstartalommal, a Rab Ráby ház kapuja például női fej alakját ölti magára. A képeken borotvaéles kontúrokkal választja szét élénk színeit, ezt a sajátos stílust alkalmazza egész munkássága alatt.


A zene vizualizálása, a vizuális formák dinamizálásának kérdéseit is igyekezett megoldani. Tücsöktánc I-X sorozatában egy rovarszerű lényt ábrázol kimerevített táncjelenetekben, akár egy rajzfilm egy-egy képkockája. Kísérletező kedve az animáció területére is átcsábítja nyolc rövidfilm erejéig. Kovásznai Györggyel közös,1968-ban elkészült Házasodik a tücsök című rövidfilmjükben – amelyet a tárlaton is élvezhetünk – igyekszik a zene, a festészet és az animáció műfajait egyesíteni.


A nagy példakép Bartók Béla zenéjének vizuális megjelenítése Allegro Barbaro címmel csodálatos tisztelgés a magyar zene világhírű megújítója előtt.

 

Korniss_Dezso
Korniss Dezső Allegro Barbaro és Pajzs című műveivel 1979-ben
Fotó: Molnár Edit; forrás: biksady.com

Másik emblematikus műve a Tücsöklakodalom, amelyet Bartók Házasodik a tücsök című művének egyszerű illusztrációjának vélhet a néző, Kolozsváry Marianna kurátor szavai nyomán azonban új értelmet nyer. Korniss a II. világháborúban katonaként szolgált, egy ütközet után napsütötte rétre keveredett, ahol gyönyörű virágok és repkedő rovarok látványa fogadta. Csak hosszabb vizsgálódás után szembesült a valósággal, holttestek százai feküdtek a réten. Ez a megrendítő élmény jelenik meg a Tücsöklakodalom kettősségében, a háború borzalmának emlékei mellett a szabadság eufóriája is áthatja a festményt.


Korniss_Dezso_Tucsoklakodalom
Tücsöklakodalom, 1948
Forrás: mek.oszk.hu

Változó motívumvilágában feltűnnek a busóálarcok nyomán készült bodobácsfejes remekművek, a szigetmonostori egyszerű fakeresztek csodálatos Krisztus-ábrázolásaihoz nyújtottak ihletet, míg a sűrűn hímzett díszlepedők ritmikusan ismétlődő mintáikkal a kalligrafikus képein köszönnek vissza.


A 60-as 70-es években a geometrikus absztrakt kompozíciókig jut el, a szűrmotívumokkal nagyon látványos és modern képi világot teremt. „Minden nagyon régi a művészetben, csak újra kell fogalmazni" – vallotta.


Korniss_rablok_3
Rablók III
Forrás: mek.oszk.hu

Utolsó éveiben eljut a végső letisztulásig, a szuszékok (díszes faragott ruhásládák), kopjafák geometrikus mintáit követi, pajzsot ábrázoló festménysorozatában az Árpád-házi pajzsok színeit, mintáit használja. Régi szimbólumokat felhasználni, ezeket új tartalommal megtölteni, és ezáltal soha nem volt jelképeket teremteni: bravúros művészi teljesítmény.


Amit még jobban értékelhetünk, hogyha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy Korniss a kommunista rendszerben a méltánytalanul kiszorított, sőt tiltott művész státuszában volt. Szinte hihetetlen, hogy az európai művészettől elszigetelve ilyen modern, egyéni stílust tudott kialakítani. Mivel maga nem utazhatott, külföldre utazó barátait megkérte, hogy csak kortárs reprodukciót ábrázoló képeslapot küldjenek számára – ezekből tájékozódott!


A tárlat utolsó részében azoknak a magyar művészeknek – Bak Imre, Keserű Ilona, Nádler István, Csíky Tibor – az alkotásai szerepelnek, akik Kornisst választották mesterüknek annak ellenére, hogy ő hivatalosan katedrára nem léphetett. Hatására ők is a népi gyökerekhez nyúltak vissza a mester intelme szerint: „Bartók legyen a példa".

 

keseru005w_gubanc
Keserü Ilona: Gubanc, 1969 (a balatonudvari szív alakú fejfák nyomán)
Forrás: ludwigmuseum.hu

Németh Lajos művészettörténész e szavakkal jellemzi művészetét: „a vizualitás nyelvén Korniss beszél a legszebben magyarul."


Budai Kriszta

A nyitóképen Korniss Dezső: Laokoon (1948)

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma