Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.13

Boncz Ádám még nem töltötte be a 35-öt. Neve ismerősen csenghet: Boncz Géza egykori híres humoristánk unokaöccse. A viccgyártás náluk családi örökség, ahogyan a színház szeretete is. Gyerekként többet volt a kulisszák mögött, mint az iskolapadban, és még nagykorú sem volt, amikor Rimbaud-t játszott a Teljes napfogyatkozásban. Azóta körbejárta a világot, és kitanulta mestersége minden apró titkát.

Boncz Ádám
Fotó: Sipos Judit

Hogyan kerültél Amerikába? Érettségi után pár évvel Londonba mentél…

Ki akartam próbálni, milyen érzés más nyelven játszani. Egy nem angol anyanyelvű színészeknek szervezett nyári kurzuson vettem részt. Tetszett, hogy a világ minden tájáról jött emberekkel állhatok együtt a deszkákon. Lenyűgözött, hogy orosz, japán, lengyel színészekkel adtuk elő Shakespeare-t. A képzés célja az volt, hogy tanuljunk meg a komfortzónánkon kívül játszani. A nyelvtudás ugyan adott volt, de komoly mentális gátat kellett leküzdenünk, hogy több száz ember előtt angolul beszéljünk. Ahogy visszamentem Szegedre, rögtön újabb külföldi iskolák után kutattam. Valahogy belém bújt az ördög, hogy mennem kell. Több helyre, így a világhírű New York-i Lee Strasberg Színház- és Filmművészeti Intézetbe is felvettek, ahol olyan sztárok végeztek, mint Al Pacino, Marilyn Monroe vagy Uma Thurman. Gondoltam, ez kihagyhatatlan lehetőség.

Végül tíz évig maradtál. Miért?

Úgy terveztem, hogy két év után, ha elvégeztem az iskolát, hazajövök. A kollégáim azt mondták: dehogy jössz, úgyis kinn maradsz. Nem hittem nekik, de igazuk lett. Mikor elvégeztük a sulit, mindenkinek felajánlottak még egy plusz gyakorlati évet, tehát elkezdhettünk New York színházaiba meghallgatásokra járni. Egy évre kaptam munkavállalói engedélyt, ez nagy szó, hiszen azt Amerikában nagyon szigorú feltételekhez kötik. A meghallgatásokon egy teljesen más világba csöppentem, mint amihez itthon szoktam. Erős lelki alkat kell hozzá, hogy tudd csinálni, de meg lehet szokni. Egy héten elmész 5-6 castingra, és jó esetben havi egy bejön. Egy színésznek sosem esik jól, ha nem sikerül. Ezeket az utakat kezdtem el járni, és hála Istennek volt olyan rendező, aki megbízott bennem, és elkezdett velem dolgozni. Jó kis előadások születtek.

Boncz Ádám2.
Fotó: Taranvölgyi Zoltán

Milyen darabokban játszottál? Melyik volt az első?

Főként kortárs előadásokban szerepeltem. Volt egy Josh Fox nevű, mérhetetlenül érdekes ember, aki nagyon izgalmas darabokat hozott össze. Miközben a produkciót próbáltuk – aminek a premierjére készültünk –, hirtelen eszébe jutott egy jó dokumentumfilm-ötlet, és lement azon dolgozni az alagsori stúdiójába. Majd visszajött, és tovább rendezett minket. Nagyon élveztük a közös munkát. Hol fent rendezett, hol lent vágott. Később a filmmel megnyerte a Sundance Festivalt, és Oscarra is jelölték legjobb dokumentumfilm kategóriában. Környezetvédő alkotás, ami egy mozgalmat is elindított, szóval hatalmas dolog született. Teljesen lenyűgözött. Ez például egy tipikus New York-i sztori. Ötlet, sok munka, rengeteg pozitív energia és mázli. Ő volt az első, akivel az iskola után dolgoztam. Elejétől fogva nagyon inspiráló emberek vettek körül, ami mindig tovább lökött, és így jött a következő meló. Ezért maradtam ilyen sokáig, mert jó néhány ilyen emberrel hozott össze a sors.


Off-Broadway produkcióban is szerepeltél.
Igen, egy palesztin-izraeli konfliktust boncolgató darabban, amit egy fiatal pár írt. Kimentek ezekre a helyekre, készítettek egy csomó interjút az ott élőkkel, és ezek alapján összeraktak egy előadást. Az volt a címe, hogy Ég és föld között. Nem foglalt állást, csupán ezt az egész, elképesztően bonyolult helyzetet próbálta elemezni. Itt is nemzetközi volt a csapat, amit imádok New Yorkban, hogy nagyon heterogén a színház is. Ebben török, arab színészekkel játszottam, mindenki hozta a maga gondolkodásmódját, kultúráját, színészi hagyományait, és ez számomra nagyon izgalmas.

boncz

Melyek voltak a legmeghatározóbb munkák odakint?

Sokat dolgoztam egy Gia Forakis nevű rendezőnővel. Csináltunk például egy Oidipus király-átiratot, ami a negyvenes évek jazzvilágába helyezte a történetet. Oidipus volt a maffiafőnök, én a klub vezetőjét alakítottam, a konferansziét. Azután egy magyar rendezőnővel, Németh Ildikóval számos projektünk volt. Ő már 20 éve Amerikában él, és rendkívül sikeres kísérleti színházat működtet. Jó pár előadást hoztunk össze, azután én is elkezdtem produkciókat létrehozni.

Hogyan?

Lee Strasberg iskolája ugyan nem menedzseli a diákjait, miután végeznek, viszont sok mindent megtanít arról, hogyan kell magunknak boldogulni a színházak és filmek bonyolult világában. Az kezdett munkálni bennem, hogy gyönyörű és gazdag kultúránkat népszerűsíteni kellene New Yorkban, ráadásul ott egy magyar közösség, bizonyára ők is szívesen látnának magyar produkciókat. Elkezdtem ebbe az irányba mozgolódni. Az első ilyen, amit nemcsak játszottam, hanem producerként is jegyezhettem, Kertész Imre: Sorstalanság című regényének színpadi változata, amiből sikeres monodráma lett, még New York-i Innovatív Színházi Díjra is jelöltek vele.

boncz3

Akkor a színészet mellett a producerkedésbe is belevágtál?

Elkezdtem magyar vonatkozású esteket szervezni, és ezekhez meg kellett teremtenem a hátteret. Az állam és a város nagyon kevés pénzzel száll be a kultúrába, ezért minden színház maga szedi össze a pénzt a működésére, a produkcióira.

Hogyan kezdtél bele? Egy fiatalember Magyarországról bekopogtat idegenekhez, hogy adjanak pénzt az ötleteire?

Pontosan. Szerencsém is volt, mert akkor jött létre egy alapítvány a magyar kultúra amerikai népszerűsítésére. Emellett magánemberektől is kaptam támogatást. Az ember ilyenkor nekiáll szervezkedni: e-mailezik, telefonálgat. Kapcsolatok kellenek. Döbbenet, de a legnagyobb Broadway-producer is így csinálja: tehetős embereket keres fel, vázolja az ötleteit, és megkérdezi tőlük, hogy mennyivel tudnának beszállni. Ennyi.

boncz4
Fotó: Taranvölgyi Zoltán

Milyen produkciók születtek az irányításod alatt?

A Sorstalanságot követően egy musical koncertváltozata. Nagyon izgatott, hogyan születhet meg egy mű az óceán két oldalán. Egy magyar zeneszerző, Zónai Tibor és egy amerikai írónő éveken át távmunkában dolgozott: a férfi írta a zenét Magyarországon, a nő pedig a sztorit Amerikában. Egy orosz balett-táncosról szóló, izgalmas musical lett belőle. Híres Broadway-énekesekkel mutattuk be. Ezt követően felkértek egy monodráma elkészítésére, amit az Edinburgh-i fesztiválon mutattunk be, majd szerveztünk New Yorkban egy magyar színházi fesztivált is.

Mesélnél erről?

Boros Anna Budapesten élő, remek színésznő évek óta szeretett volna egy New York-i magyar fesztivált rendezni. Őrült ötletnek hangzik, mert nagyon sok pénz kell hozzá, de ő ezt a fejébe vette, és éveken át gyűjtötte rá a pénzt. Tavaly végül kivittünk három színházi előadást, tartottunk két koncertet, szakmai beszélgetéseket, mozgás-workshopot. Összetalálkoztam kint egy másik magyarral, Pankovics Nikolett jazzénekesnővel, aki jazzgitáros férjével készített egy albumot, régi magyar dalokat latin-amerikai hangszerelésben. Felkérték Nikit, hogy szervezzen ebből egy koncertet a magyar kultúra napján. Az ő ötlete volt, hogy a dalaikat vers és próza kösse össze az én előadásomban. Egy estére terveztük, de olyan jól sikerült, hogy nemcsak New Yorkot játszottuk körbe – még a Lincoln Centerben is felléptünk –, hanem gyakorlatilag fél Európát. Jártunk Spanyolországban, Svájcban, nyáron koncertezünk Erdélyben, és ennek az estnek egy kibővített, kicsit másfajta verzijóval május 20-án a Carnegie Hallban. Kányádi, Arany és más magyar költők verseit szavalom majd angolul.

boncz

Úgy tűnik, te megvalósítottad a saját amerikai álmodat. Most mire készülsz? Itthon maradsz?

Tíz évig kint volt a bázis, és néha jöttem csak haza, de a múlt évben sok időt töltöttem Európában, és megint nagyon megszerettem. Honvágyam volt, és a szüleim is nagyon hiányoztak. Úgyhogy most azzal próbálkozom, hogy megfordítom: itt van a bázis, és innen járok ki. Kora ősszel van egy tervezett bemutatóm Amerikában, de itt is lesz egy angol nyelvű színházi előadás, amit Budapesten mutatunk majd be. És elindítottuk a Hungary Live Alapítványt is, ami a New York-i színházi fesztiválon kívül más nemzetközi eseményeket is szervez majd. Igyekszem innen élni kétlaki életet. Jó volt visszajönni, jól esik a lelkemnek.

gkt

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma