2018.09.07

Újabb Arany Jánoshoz kapcsolódó kiállítás nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban szeptember 6-án: a Mesés bábok – Bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című tárlaton megtalálhatóak üveglapok mögött kiállított és interaktív, mozgatható bábok, illetve olyanok is, amelyek egykor Arany műveit keltették életre. Kalandra fel!

J0906501
A Mesés bábok – Bábos mesék című kiállítás szeptember 7-től látható


A Mesés bábok – Bábos mesék című kiállítás megnyitóját szeptember 6-án tartották meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat, melyet Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitott meg, az idei év tematikájához, a Családok évéhez is kapcsolódik. Az államtitkár elhozta meglepetésként a Petőfi Irodalmi Múzeum alkalmazását (applikációját), amelyet a költő születésének 200. évfordulójára készítettek a költő szülővárosában, Nagyszalontán megrendezett kiállítás kapcsán. Az Arany János Emlékház című alkalmazás az AVICOM nemzetközi múzeumszervezet pályázatán, a Mobil Alkalmazások kategóriájában elnyerte a harmadik helyezettnek járó díjat is. „Azért ezt a kincset hoztam el magammal, mert folyamatosan azon dolgozunk és gondolkodunk, hogyan tudjuk mi, ötvenesek a kultúra megőrzői és a kultúra intézményeinek irányítói átadni azt a tudást, miként tudunk kommunikálni azzal a fiatal generációval, akik már nem a mi nyelvünkön beszélnek. Ilyen és ehhez hasonló applikációkkal, kütyükön megjelenő információs csatornákkal talán egy picivel közelebb tudunk jutni hozzájuk” – mondta az államtitkár.


J0906290
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár megnyitotta a kiállítást


Megnyitó beszédében Fekete Péter hangsúlyozta, hogy a bábművészetben több művészeti ág találkozik: a hang, az intonáció, a zene, az akusztika, a tánc, a mozgás, a színészi játék, a vizualitás, a képzőművészet, az iparművészet, illetve az adott kor technikai vagy technológiai újításai, találmányai mind benne rejlenek. „Ezek együttese, bonyolult egymásra hatása eredményezi azt az ősi eredetű és minden időben jelen lévő, ma is élettel teli művészetet, ami a bábszínház” – mondta az államtitkár. Hozzátette: ennek a kiállításnak a célja beavatni a múltba, felfedezni a régi bábjátékok értékét, illetve bepillantást engedi a kulisszák mögé. „A kiállítás másik főszereplőjének”, Arany Jánosnak a művei közül többet bábszínházban is előadtak, így a tárlaton megtalálhatók például a Toldi, a Rózsa és Ibolya, a Fülemüle című előadások bábszínházi kellékei. „Váljanak egy kicsit újra gyerekké” – zárta beszédét az államtitkár, utalva arra, hogy a kiállítás nemcsak a gyerekeknek és az ifjúságnak lehet érdekes és izgalmas élmény, hanem a felnőttek is kiélvezhetik az interaktív bábkiállítás minden részletét.


J0906524
Arany János művei is megelevenednek a bábokban


Az est házigazdája, Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója elmondta: több szempontból is fontos ez a kiállítás. Egyrészt az Arany János-emlékév kapcsán kialakult együttműködésnek „szép manifesztációja” a tárlat, ugyanakkor kapcsolódik a még 2016-ban megnyílt Miért éppen Kleist? című tárlathoz is. Heinrich von Kleist német drámaíró és publicista az irodalom- és a színházelméletben is óriási szerepet töltött be, a bábszínházról szóló elméleti írása a színháztörténetben, a bábtörténetben és általában a kulturtörténetben is jelentős írás. Erről az esszéről a mostani kiállítás is megemlékezik – tette hozzá az igazgató.


J0906230
Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója, az est házigazdája


Az Arany-emlékév kapcsán Prőhle Gergely hozzáfűzte, hogy „nem bír véget érni”, mivel „újabb és újabb aspektusai kerülnek elő Arany János életművének”. A PIM-ben helyet kapó A kép-mutogató. Arany János és a spiritizmus című tárlatról részletesebben a Spiritiszta volt Arany János? című cikkünkben írtunk, amely szintén az Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás című állandó tárlat kiegészítő szekciója. „A most megnyíló kiállítás is ennek egyik aspektusa, olyan, amely arról szól, hogy Arany János óriási hatással volt nem pusztán a magyar irodalomra, de általában a magyar kultúrtörténetre. Látni fogják, hogy Arany János elért a bábművészet legtávolabbi sarkáig is” – emelte ki az igazgató.


J0906560


A Mesés bábok – Bábos mesék című kiállításon látható egyedülálló bábgyűjtemény a 2017 februárja óta a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Bábtárának részét képezi; a gyűjtemény alapjait 1970-ben hozta létre Belistka-Scholtz Hedvig a hazai bábművészet darabjainak és iratainak összegyűjtése, megóvása, megőrzése érdekében. Dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója a megnyitón feltárta az intézetben 15 éve folyó munka eredményeit, amelyekkel a hazai bábművészet nemcsak Magyarország több városában, de külföldön is bemutatkozhatott, köztük Helsinkiben, Zágrábban, Genfben, Szentpétervárott, Pekingben, Prágában és Szabadkán. Hozzátette: 41 évvel ezelőtt volt utoljára bábkiállításuk a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nagy magyar bábművészet címmel, de reményét fejezte ki, hogy a mostani kiállítás után talán lesz lehetőség állandó bábkiállítás létrehozására is.


A megnyitót követően Karádi Borbála és Teszárek Csaba Arany János Rózsa és Ibolya című bábelőadásból adott elő egy-egy részletet. A kiállítás kurátorai Lovas Lilla és Simándi Katalin, a látványterv Mihalkov György munkája. A kiállítás az Arany János-emlékév Emlékbizottsága támogatásával valósult meg és egészen 2019. január 13-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


J0906496
A Rózsa és Ibolya című Arany-mű bábszínházi kellékei



Kultúra.hu

Fotó: Bartos Gyula

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma