IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.07

Újabb Arany Jánoshoz kapcsolódó kiállítás nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban szeptember 6-án: a Mesés bábok – Bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című tárlaton megtalálhatóak üveglapok mögött kiállított és interaktív, mozgatható bábok, illetve olyanok is, amelyek egykor Arany műveit keltették életre. Kalandra fel!

J0906501
A Mesés bábok – Bábos mesék című kiállítás szeptember 7-től látható


A Mesés bábok – Bábos mesék című kiállítás megnyitóját szeptember 6-án tartották meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat, melyet Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitott meg, az idei év tematikájához, a Családok évéhez is kapcsolódik. Az államtitkár elhozta meglepetésként a Petőfi Irodalmi Múzeum alkalmazását (applikációját), amelyet a költő születésének 200. évfordulójára készítettek a költő szülővárosában, Nagyszalontán megrendezett kiállítás kapcsán. Az Arany János Emlékház című alkalmazás az AVICOM nemzetközi múzeumszervezet pályázatán, a Mobil Alkalmazások kategóriájában elnyerte a harmadik helyezettnek járó díjat is. „Azért ezt a kincset hoztam el magammal, mert folyamatosan azon dolgozunk és gondolkodunk, hogyan tudjuk mi, ötvenesek a kultúra megőrzői és a kultúra intézményeinek irányítói átadni azt a tudást, miként tudunk kommunikálni azzal a fiatal generációval, akik már nem a mi nyelvünkön beszélnek. Ilyen és ehhez hasonló applikációkkal, kütyükön megjelenő információs csatornákkal talán egy picivel közelebb tudunk jutni hozzájuk” – mondta az államtitkár.


J0906290
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár megnyitotta a kiállítást


Megnyitó beszédében Fekete Péter hangsúlyozta, hogy a bábművészetben több művészeti ág találkozik: a hang, az intonáció, a zene, az akusztika, a tánc, a mozgás, a színészi játék, a vizualitás, a képzőművészet, az iparművészet, illetve az adott kor technikai vagy technológiai újításai, találmányai mind benne rejlenek. „Ezek együttese, bonyolult egymásra hatása eredményezi azt az ősi eredetű és minden időben jelen lévő, ma is élettel teli művészetet, ami a bábszínház” – mondta az államtitkár. Hozzátette: ennek a kiállításnak a célja beavatni a múltba, felfedezni a régi bábjátékok értékét, illetve bepillantást engedi a kulisszák mögé. „A kiállítás másik főszereplőjének”, Arany Jánosnak a művei közül többet bábszínházban is előadtak, így a tárlaton megtalálhatók például a Toldi, a Rózsa és Ibolya, a Fülemüle című előadások bábszínházi kellékei. „Váljanak egy kicsit újra gyerekké” – zárta beszédét az államtitkár, utalva arra, hogy a kiállítás nemcsak a gyerekeknek és az ifjúságnak lehet érdekes és izgalmas élmény, hanem a felnőttek is kiélvezhetik az interaktív bábkiállítás minden részletét.


J0906524
Arany János művei is megelevenednek a bábokban


Az est házigazdája, Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója elmondta: több szempontból is fontos ez a kiállítás. Egyrészt az Arany János-emlékév kapcsán kialakult együttműködésnek „szép manifesztációja” a tárlat, ugyanakkor kapcsolódik a még 2016-ban megnyílt Miért éppen Kleist? című tárlathoz is. Heinrich von Kleist német drámaíró és publicista az irodalom- és a színházelméletben is óriási szerepet töltött be, a bábszínházról szóló elméleti írása a színháztörténetben, a bábtörténetben és általában a kulturtörténetben is jelentős írás. Erről az esszéről a mostani kiállítás is megemlékezik – tette hozzá az igazgató.


J0906230
Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója, az est házigazdája


Az Arany-emlékév kapcsán Prőhle Gergely hozzáfűzte, hogy „nem bír véget érni”, mivel „újabb és újabb aspektusai kerülnek elő Arany János életművének”. A PIM-ben helyet kapó A kép-mutogató. Arany János és a spiritizmus című tárlatról részletesebben a Spiritiszta volt Arany János? című cikkünkben írtunk, amely szintén az Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás című állandó tárlat kiegészítő szekciója. „A most megnyíló kiállítás is ennek egyik aspektusa, olyan, amely arról szól, hogy Arany János óriási hatással volt nem pusztán a magyar irodalomra, de általában a magyar kultúrtörténetre. Látni fogják, hogy Arany János elért a bábművészet legtávolabbi sarkáig is” – emelte ki az igazgató.


J0906560


A Mesés bábok – Bábos mesék című kiállításon látható egyedülálló bábgyűjtemény a 2017 februárja óta a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Bábtárának részét képezi; a gyűjtemény alapjait 1970-ben hozta létre Belistka-Scholtz Hedvig a hazai bábművészet darabjainak és iratainak összegyűjtése, megóvása, megőrzése érdekében. Dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója a megnyitón feltárta az intézetben 15 éve folyó munka eredményeit, amelyekkel a hazai bábművészet nemcsak Magyarország több városában, de külföldön is bemutatkozhatott, köztük Helsinkiben, Zágrábban, Genfben, Szentpétervárott, Pekingben, Prágában és Szabadkán. Hozzátette: 41 évvel ezelőtt volt utoljára bábkiállításuk a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nagy magyar bábművészet címmel, de reményét fejezte ki, hogy a mostani kiállítás után talán lesz lehetőség állandó bábkiállítás létrehozására is.


A megnyitót követően Karádi Borbála és Teszárek Csaba Arany János Rózsa és Ibolya című bábelőadásból adott elő egy-egy részletet. A kiállítás kurátorai Lovas Lilla és Simándi Katalin, a látványterv Mihalkov György munkája. A kiállítás az Arany János-emlékév Emlékbizottsága támogatásával valósult meg és egészen 2019. január 13-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


J0906496
A Rózsa és Ibolya című Arany-mű bábszínházi kellékei



Kultúra.hu

Fotó: Bartos Gyula

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma