IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.03

Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájából tudjuk, hogy legfeljebb hat lépéssel bárki elérhető a Földön. A Hatlépés programsorozat szépirodalomi párhuzamokon és személyes szálakon keresztül mutatja be az aktuálisan Szentendrén kiállító képzőművészek életét. Az irodalmi est legutóbbi alkalmán, január 26-án Vajda Lajos meghatározó pillanatait idézték meg a Ferenczy Múzeumban.

Hatlepes_Vajda
Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

Az esemény házigazdája Juhász Anna irodalmár volt, aki színművészekkel, válogatott naplótöredékek, levelezések, kortársak visszaemlékezései és feljegyzések segítségével idézte meg Vajda Lajos megrendítően rövid életútját, kimagasló teljesítményét, mély szerelmét és megfoghatatlan barátságait.

A kiállításon a művész önarcképei mint modern ikonok tekintettek ránk. A mély tekintetek mögött pedig az enigmatikus, filozofikus művész szelleme és markáns ars poeticája rajzolódott ki. De nemcsak a képek szólították meg az érdeklődőket, hanem Vajda kortársainak visszaemlékezései is segítettek kiragadni alakját a múltból, és személyét szinte kézzelfoghatóvá tenni. Mindezt a kiállítás kurátora, Szabó Noémi szakmai érdekességekkel és egy látványos, archív felvételeket bemutató vetítéssel gazdagította.

Onarckep_Vajda
Vajda Lajos kiállításának megnyitóján a Ferenczy Múzeumi Centrumban
Fotó: muzeumicentrum.hu

Az est felütését a legalapvetőbb kérdés adta: ki is volt Vajda Lajos? Ki volt az a fiatal, tehetséges festő, akit – bár eltanácsoltak a Képzőművészeti Főiskoláról –, az utókor mégis az 1930-as évek legjelentősebb művészének tart? Válaszként kortársaitól származó idézetek záporoztak, amelyeket Haumann Máté és Trokán Nóra olvasott fel. Az archív dokumentációk a színészi hangjáték tolmácsolásában megelevenítették Vajda tudatos, magas műveltségű, kifürkészhetetlen, egyszerre barátságos és távolságtartó alakját.


A legérzékletesebb sorok feleségétől, Júliától származnak:„Igen csendesen terrorizált, de ez épp elég súlyt jelentett. Következetessége, keménysége elnyomott minden más egyéniséget maga körül. Középszerű nem is létezett nála, csak jó vagy rossz.”


Vajda_Lajos_Vilagok_kozt
Vajda Lajos Világok közt című kiállítása március 31-ig látható
Fotó: muzeumicentrum.hu




Festészetével a lét értelmét és célját kereste, minden pillanatát küldetésként megélt munkával töltötte. Életének Budapest, Párizs majd Szentendre volt meghatározó helyszíne. Budapesten tanult, és ott ismerte meg szerelmét, Richter Júliát, akivel nemcsak házas-, hanem szellemi és alkotótársai is voltak egymásnak. A francia főváros jelentette az elmélyült tanulás, a tapasztalatszerzés és a különböző kultúrák megismerésének lehetőségét. Szentendre pedig visszavezette őt a tiszta forráshoz, amely az ősi magyar motívumkincs gyűjtését jelentette. A munkát – Kodály és Bartók példáját követve – Korniss Dezsővel közösen végezte.


Néhány kulisszatitokra is fény derült a művészi-irodalmi est során: például a Barátok című kompozíció hátoldalán Bálint Endre feljegyzése olvasható, amely arról tesz bizonyságot, hogy kettejük portréját kapcsolta össze Vajda Lajos ebben a fantasztikus grafikában.


VajdaBaratok_1937
Barátok (1937)

A kiállítás utolsó etapjában Vajda életművének grandiózus szénrajzai láthatóak. Ezek ihlető forrásáról, motívumkészletéről Szántó Piroska így ír: „…És azok a nagy képek, azok a nagy-nagy fekete képek, amelyek olyan görcsös gömbelemekből és tekeredésekből állnak, talán nem is tudják sokan, azok a pöfeteggombának az egyes alakváltozatai. Pismány akkor még beépítetlen volt, csodálatos, pacsirtafüves, hangás, kakukkfüves, illatos mező volt körülöttünk. A Haluskai tanya mögött már nem is volt ház, ott nőttek a pöfeteg gombák[...]Ősszel ez a gomba csodálatos sötétlilára válik, és egy idő múlva szétpukkad, finom sötétlila port szór köröskörül maga köré[...] Csavart gömbelem-alakzatokra bomlik, néha ötszörösre, hatszorosra tekeredve, néha csak olyan, mint egy kör palástja, amit egy vihar, vagy amit az ember az ujjával megcsavart. Vajdának ez mérhetetlenül tetszett, mi meg gyűjtöttük neki ezeket a gombákat. [...] azt hiszem, érezte benne, hogy valami nő-nő, aztán egy szép napon egy titokzatos erő szétveti és marad a görcs, a tekervény és a megsemmisülés felé törő és robbanó forma...”


Vajda-Lajos-7
A képek előtt Szabó Noéni kurátor
Fotó: librarius.hu/Várkonyi Zsolt


Az est rengeteg művészettörténeti kuriózummal tette gazdagabbá a résztvevőket. A képzőművészet és az irodalom atmoszférateremtő összekapcsolása révén érzelmekre ható élményé vált Vajda Lajos világának megismerése.


A következő Hatlépés est Szerelem címmel Vajda Lajos és Júlia odaadó érzelmű és alkotó szellemiségű kapcsolatát idézi meg február 17-én.


Sipos Tünde


A nyitóképen Vajda Lajos: Három arckép (Forrás: balkon.art)

Kulcsszavak:

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma