2019.02.03

Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájából tudjuk, hogy legfeljebb hat lépéssel bárki elérhető a Földön. A Hatlépés programsorozat szépirodalomi párhuzamokon és személyes szálakon keresztül mutatja be az aktuálisan Szentendrén kiállító képzőművészek életét. Az irodalmi est legutóbbi alkalmán, január 26-án Vajda Lajos meghatározó pillanatait idézték meg a Ferenczy Múzeumban.

Hatlepes_Vajda
Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

Az esemény házigazdája Juhász Anna irodalmár volt, aki színművészekkel, válogatott naplótöredékek, levelezések, kortársak visszaemlékezései és feljegyzések segítségével idézte meg Vajda Lajos megrendítően rövid életútját, kimagasló teljesítményét, mély szerelmét és megfoghatatlan barátságait.

A kiállításon a művész önarcképei mint modern ikonok tekintettek ránk. A mély tekintetek mögött pedig az enigmatikus, filozofikus művész szelleme és markáns ars poeticája rajzolódott ki. De nemcsak a képek szólították meg az érdeklődőket, hanem Vajda kortársainak visszaemlékezései is segítettek kiragadni alakját a múltból, és személyét szinte kézzelfoghatóvá tenni. Mindezt a kiállítás kurátora, Szabó Noémi szakmai érdekességekkel és egy látványos, archív felvételeket bemutató vetítéssel gazdagította.

Onarckep_Vajda
Vajda Lajos kiállításának megnyitóján a Ferenczy Múzeumi Centrumban
Fotó: muzeumicentrum.hu

Az est felütését a legalapvetőbb kérdés adta: ki is volt Vajda Lajos? Ki volt az a fiatal, tehetséges festő, akit – bár eltanácsoltak a Képzőművészeti Főiskoláról –, az utókor mégis az 1930-as évek legjelentősebb művészének tart? Válaszként kortársaitól származó idézetek záporoztak, amelyeket Haumann Máté és Trokán Nóra olvasott fel. Az archív dokumentációk a színészi hangjáték tolmácsolásában megelevenítették Vajda tudatos, magas műveltségű, kifürkészhetetlen, egyszerre barátságos és távolságtartó alakját.


A legérzékletesebb sorok feleségétől, Júliától származnak:„Igen csendesen terrorizált, de ez épp elég súlyt jelentett. Következetessége, keménysége elnyomott minden más egyéniséget maga körül. Középszerű nem is létezett nála, csak jó vagy rossz.”


Vajda_Lajos_Vilagok_kozt
Vajda Lajos Világok közt című kiállítása március 31-ig látható
Fotó: muzeumicentrum.hu




Festészetével a lét értelmét és célját kereste, minden pillanatát küldetésként megélt munkával töltötte. Életének Budapest, Párizs majd Szentendre volt meghatározó helyszíne. Budapesten tanult, és ott ismerte meg szerelmét, Richter Júliát, akivel nemcsak házas-, hanem szellemi és alkotótársai is voltak egymásnak. A francia főváros jelentette az elmélyült tanulás, a tapasztalatszerzés és a különböző kultúrák megismerésének lehetőségét. Szentendre pedig visszavezette őt a tiszta forráshoz, amely az ősi magyar motívumkincs gyűjtését jelentette. A munkát – Kodály és Bartók példáját követve – Korniss Dezsővel közösen végezte.


Néhány kulisszatitokra is fény derült a művészi-irodalmi est során: például a Barátok című kompozíció hátoldalán Bálint Endre feljegyzése olvasható, amely arról tesz bizonyságot, hogy kettejük portréját kapcsolta össze Vajda Lajos ebben a fantasztikus grafikában.


VajdaBaratok_1937
Barátok (1937)

A kiállítás utolsó etapjában Vajda életművének grandiózus szénrajzai láthatóak. Ezek ihlető forrásáról, motívumkészletéről Szántó Piroska így ír: „…És azok a nagy képek, azok a nagy-nagy fekete képek, amelyek olyan görcsös gömbelemekből és tekeredésekből állnak, talán nem is tudják sokan, azok a pöfeteggombának az egyes alakváltozatai. Pismány akkor még beépítetlen volt, csodálatos, pacsirtafüves, hangás, kakukkfüves, illatos mező volt körülöttünk. A Haluskai tanya mögött már nem is volt ház, ott nőttek a pöfeteg gombák[...]Ősszel ez a gomba csodálatos sötétlilára válik, és egy idő múlva szétpukkad, finom sötétlila port szór köröskörül maga köré[...] Csavart gömbelem-alakzatokra bomlik, néha ötszörösre, hatszorosra tekeredve, néha csak olyan, mint egy kör palástja, amit egy vihar, vagy amit az ember az ujjával megcsavart. Vajdának ez mérhetetlenül tetszett, mi meg gyűjtöttük neki ezeket a gombákat. [...] azt hiszem, érezte benne, hogy valami nő-nő, aztán egy szép napon egy titokzatos erő szétveti és marad a görcs, a tekervény és a megsemmisülés felé törő és robbanó forma...”


Vajda-Lajos-7
A képek előtt Szabó Noéni kurátor
Fotó: librarius.hu/Várkonyi Zsolt


Az est rengeteg művészettörténeti kuriózummal tette gazdagabbá a résztvevőket. A képzőművészet és az irodalom atmoszférateremtő összekapcsolása révén érzelmekre ható élményé vált Vajda Lajos világának megismerése.


A következő Hatlépés est Szerelem címmel Vajda Lajos és Júlia odaadó érzelmű és alkotó szellemiségű kapcsolatát idézi meg február 17-én.


Sipos Tünde


A nyitóképen Vajda Lajos: Három arckép (Forrás: balkon.art)

Kulcsszavak:

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma