2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.05.02
Révy Orsolya

Száz évvel ezelőtt hunyt el a stílusirányzat négy nagy alakja: Gustav Klimt, Egon Schiele, Otto Wagner és Koloman Moser, így idén Bécsben számos programmal várják a szecesszió szerelmeseit. A páratlan növényi ornamentikáért azonban nem kell Ausztriáig utaznunk: Budapesten is lépten-nyomon beleütközünk a hazai szecessziós mesterek munkáiba.

klimt_schiele_wagner_moser_kulturahu
Gustav Klimt: A csók, 1907–1908
Egon Schiele: Ülő nő felhúzott bal lábbal, 1917
Otto Wagner: Karlsplatz metróállomás, 1899
Koloman Moser plakátja
Fotó: pinterest.co.uk


Ki ne ismerné Gustav Klimt osztrák festő aranyban úszó festményeit? A csók című képe valószínűleg az egyik legtöbbet reprodukált mű a modern festészetben: előszeretettel tűnik fel bögrén, puzzle-ön, díszdobozon, pénztárcán, telefontokon, de akár magunk is megfesthetjük egyik-másik festményét bizonyos rajziskolákban. Ugyanígy ismerősként üdvözölhetjük Egon Schiele rajzos műveit, expresszív vonaljátékát, Otto Wagnernek például a bécsi Karlsplatzon található pavilonjait vagy Koloman Moser grafikáit. A négy szecessziós mester éppen száz évvel ezelőtt, 1918-ban hunyt el, az évforduló alkalmából pedig számos programmal készülnek Bécsben.


De milyen is volt a szecesszió? Milyen változatai léteznek? Hol készültek a világ legnevezetesebb szecessziós alkotásai? És miben tér el a stílus magyar változata?


Az irányzat rövid leírása után elindulunk Budapest utcáin és felfedezzük a város rejtett és ismertebb szecessziós épületeit, festészeti és iparművészeti alkotásait.


A 19. század végén beköszöntött az ipari fellendülés, mellyel együtt a művészetben is egyre hangsúlyosabbá váltak az új törekvések: a képzőművészetben az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus elrugaszkodott a hagyományos, leíró ábrázolásmódtól, a művészek új látásmóddal, oldottabb formavilággal készítették a modern életet bemutató alkotásaikat. A századfordulón e törekvéseknek volt a folytatása a szecesszió, melyet ma már az avantgárd legkorábbi megnyilvánulási formájának tekintünk.


800px-Secession01
Joseph Maria Olbrich: Szecessziós ház, Bécs, 1897–1898


A szecesszió a latin secedo, secedere szóból ered, mely kivonulást, elkülönülést jelent – jelen esetben a historizmustól, az akadémikus ábrázolásmódtól és a történelmi témáktól. A stílusirányzat az Osztrák–Magyar Monarchiában Joseph Maria Olbrich bécsi épületéről, a Szecessziós házról kapta a nevét (Sezession), mely mindig is a modern művészek kiállítóteréül szolgált. A szecesszió később világszerte elterjedt és a különböző országokban más-más nevet kapott. Ausztriában és Magyarországon szecesszió, a németeknél Jugendstil (fiatal stílus), a franciáknál art nouveau (új stílus), az angoloknál modern style (modern stílus), Olaszországban stile liberty (szabadság stílusa), stile gnocchi (gnocchi stílus), illetve stile floreale (virágos stílus), a spanyoloszági katalán művészetben a modernisme (modernizmus), az amerikaiaknál pedig a Tiffany stílus vált ismertté. Az eltérő névváltozatok ellenére mindegyikben közös, hogy


az új stílus a modern élet lendületét kifejező formákat kereste, melyhez a növényvilág stilizált motívumait hívta segítségül.


A szecesszióra nagy hatással voltak az egzotikus művészetek, így a japán dekorációk, a kelta és az angolszász iniciálék és ékszerek, valamint a gótikus építészet. Nem csoda, hogy ezeknek köszönhetően elsősorban az iparművészetben és az építészetben hódított, ugyanakkor a festészetben, a grafikában és a szépirodalomban is voltak neves képviselői. A stílus fő jellemzője a növényi ornamentika mellett olykor a geometrikus minták használata, a hullámzó, kígyózó felépítés, a homogén, dekoratív felületek és az élénk színek alkalmazása. A művészek a szabadon áramló formák és elemek használatával az élet lendületét, a modern világot, a technikai fejlődés következtében felgyorsult jelent, a természetes növekedést közvetítették, egyben tiltakoztak a gyáripar és a tömegtermelés személytelensége ellen.


Az építészetben a szögletes elemek helyett jobban szerették a lágy formákat, elég csak a spanyol Antonio Gaudí Casa Batllójára, a belga Victor Horta brüsszeli Tassel-házára vagy a francia Hector Guimard által tervezett párizsi Porte Dauphine metrómegálló épületére gondolnunk.


gaudi_horta_guimard_kulturahu
Antonio Gaudí: Casa Batlló, 1904–1906
Victor Horta: a Tassel-ház belseje, 1893
Hectror Guimard: Porte Dauphine metróállomás, Párizs, 1900


Az új stílus az iparművészetben is kiemelt szerepet kapott, méghozzá úgy, hogy a lakások berendezése megváltozott. Ennek egyik legnagyobb képviselője a belga Henry van de Velde bútorkészítő volt: a bútorok mellett Velde kerámiákat, belső dekorációt, fémmunkákat és ékszereket is készített. A francia Émile Gallé az üvegművészetben forradalmasította az art nouveau növényi ornamentikáját, Amerikából pedig Louis Comfort Tiffany gyönyörűen kidolgozott lámpáit, üvegmunkáit ismerhetjük. A festészet és a grafika terén a nemzetközi művészeti szférában jól ismerhetjük a már említett Gustav Klimt és Egon Schiele mellett a cseh Alfons Mucha plakátjait is.


Az új stílus a kézművesség újraélesztésével az egyediséget hirdette.
Nem tett különbséget magas művészet és alkalmazott művészet között, hiszen minden alkotásnak mögöttes tartalma volt.


De hogyan hatott a világszerte elterjedt új művészet a magyar kultúrára? Milyen változata lett ismert itthon, milyen alkotások születtek hazánkban? Nézzünk szét kicsit Budapest utcáin, és máris számos helyen beleütközünk egy-egy szecessziós homlokzatba, ablakba, egyes múzeumokban a modern magyar szecessziós festők munkáiba! Induljon a túra!


galle_velde_tiffany_mucha_kulturahu
Émile Gallé, Henry van de Velde, Louis Comfort Tiffany és Alfons Mucha egy-egy alkotása


A századforduló kedvezett az építészetnek Budapesten, az 1896-os milleniumi emlékkiállítás idején pedig számos építkezés indult a fővárosban: ekkoriban épült többek közt a városligeti Vajdahunyadvár, a Műcsarnok, az Országház, a Hősök tere, a Magyar Állami Operaház, a Szent István Bazilika, az újjáépített Mátyás-templom vagy a New York Palota. A korszakban a szecesszió így kivirágozhatott, melynek eredményeképpen Budapesten számos középület, oktatási intézmény, egyházi épület és lakóház viseli a mai napig a stílus meghatározó jegyeit.


A magyar szecessziós építészet legnagyobb hazai vezéregyénisége Lechner Ödön volt, a modern stílus további képviselői közül többen is az ő nyomdokain jártak. A századfordulón egyre inkább érdeklődtek a vidéki építészet iránt, céljuk az volt, hogy eltávolodjanak a historizmustól és a nagy építészeti (neoreneszánsz, neobarokk, neogótika, neoromán) stílusoktól, illetve hogy létrehozzák a sajátosan magyar építészeti formanyelvet.


Lechner Ödön így nem a növényi ornamentikából, hanem a magyar népművészetből, annak formavilágából merített, illetve tanulmányozta a keleti, az indiai és a perzsa stílust, díszítőművészetet.


A magyaros ornamentika modern feldolgozásának egyik legszebb példája tőle a fővárosban, a Corvin-negyednél található Iparművészeti Múzeum, de említhetnénk a Stefánia úton a Magyar Állami Földtani Intézetet, a Hold utcai Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) vagy a Városligetben lévő jégpálya pavilonjának épületét is. „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé” – írta Lechner Ödön a Művészet folyóiratban 1906-ban.


iparmuveszeti_kulturahu
Iparművészeti Múzeum (1897)
Üllői út 33–37.


Lechner Ödönnek számos tanítványa, követője akadt, közülük a legnevesebb Lajta Béla, Komor Marcell, Jakab Dezső és Medgyaszay István. Lajta Bélához köthetjük például a Szervita téren található, népi motívumokkal is díszített Rózsavölgyi-házat vagy a Paulay Ede utcában a Parisiana mulató (ma: Új Színház) keleties épületét. A Szervita téren egyébként még egy szecessziós épületet érdemes megtekinteni: a Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei nyomán készült volt Török Bankházat, melyet 1906-ban emeltek.


rozsavolgyi_haz_kulturahu
Rózsavölgyi-ház
Szervita tér 5.


Komor Marcell az Iparművészeti Múzeum építésének idején együtt dolgozott Lechner Ödönnel és szerepet is vállalt az épület belső kialakításában, illetve a Magyar Állami Földtani Intézet tervezésében. Komor Marcell és Jakab Dezső végül építészeti irodát nyitottak, közös munkájuk a VIII. kerületben található Erkel Színház és Palace Hotel.


palace_hotel_komor_jakab_kulturahu
Palace Hotel (1911)
Rákóczi út


A szecesszió Magyarországon az 1900-as évek első évtizedeiben virágzott. Lechner Ödön építészete annyira eltért a hagyományos formavilágtól, hogy a stílus először vegyes fogadtatásra talált, csak később tudott igazán gyökeret verni. A stílus itthoni kibontakozásának lélegezetelállító példája a Szent Gellért téren álló Gellért Hotel és Gyógyfürdő, mely szintén a hazai szecessziós építészet remekműve. A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján készült 1912 és 1918 között.


gellert_hotel_es_gyogyfurdo_kulturahu
Gellért Hotel és Gyógyfürdő (1912–1918)
Kelenhegyi út 4.


Nyáron a legkedveltebb kikapcsolódási helyszín a Fővárosi Állat- és Növénykert a Városligetben, melynek ma látható formája 1909 és 1912 között épült, szintén a népművészeti ornamentikán alapuló magyar szecesszió jegyében. Több épülete a Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevével fémjelzett, erdélyi stílusú felújítási hullám során készült. Az Elefántház a budapesti állatkert egyik legismertebb műemlék épülete, mely szecessziós stílusban Neuschloss Kornél műépítész tervei alapján épült 1912-ben.


allatkert_budapest_szecesszio_kulturahu
Fővárosi Állat- és Növénykert (1909–1912): a főbejárat (balra) és az Elefántház (jobbra)
Állatkerti krt. 6–12.


A Lánchíd pesti hídfőjét őrző Gresham Palota is egyike a budapesti szecessziós építészet csodáinak. Az épület Quittner Zsigmond, illetve a Vágó fivérek, József és László tervei alapján 1907-ben épült a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként.


gresham_palota_kulturahu
Gresham Palota (1907)
Széchenyi István tér 5.


A Liszt Ferenc téren álló Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1907-ben nyitotta meg kapuit, tervezői Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak. Bár a homlokzat konzervatívabb, nyugati orientációt sejtető irányt tükröz, a szecesszió kiegészül más stílusokkal is, belső terei pedig páratlan látványt nyújtanak.


zeneakademia_kulturahu
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1907)
Liszt Ferenc tér 8.


Az első önálló áruházi épület Magyarországon a Párizsi Nagyáruház volt, melyet Sziklai Zsigmond tervei alapján emeltek a budapesti Andrássy úton. Sajnos az épület 2017 óta zárva tart, de ha utunk erre vezet, érdemes megállnunk egy pillanatra a szecessziós homlomokzat előtt.


ParisiFotothalerTamas1
Párizsi Nagyáruház (korábbi nevén Divatcsarnok) (1911)
Andrássy út 39.
Fotó: Thaler Tamás


Budapest utcáit járva számos lakóépületen is találkozhatunk az új stílussal és felismerhetjük a szecesszió jellegzetes vonásait. Ilyen például az Izabella utcában található Lindenbaum-ház, melyet Spiegel Frigyes tervezett az 1890-es években.


Lindenbaum_house
Lindenbaum-ház (1896–1897)
Izabella utca 94–96.


Medgyaszay István építész neve ugyan kissé feledésbe merült, de Budapesten hozzá köthetjük a Kiss János altábornagy utca 55–59. szám alatt található házcsoportot, melyet 1929-ben hivatalnokok, köztisztviselők számára építettek. Medgyaszay erdélyi népi motívumokat, illetve távol-keleti elemeket használt.


Kiss_Janos_street_Budapest_District_XII
Kiss János altábornagy utca 55–59.


A Honvéd utcában található Bedő-ház a Magyar Szecesszió Házaként is ismert – ez, illetve a Városligeti fasornál található Egger-ház Vidor Emil munkásságát dicséri.


bedo_haz_kulturahu
Bedő-ház, ma: Magyar Szecesszió Háza (1907)
Honvéd utca 3.


A XIV. kerületben, az Ajtósi Dürer sornál található a Vakok Állami Intézete, melynek páratlan szecessziós homlokzata szintén a modern törekvéseket tükrözi. Az épület Baumgarten Sándor és Herczeg Zsolt tervei alapján készült 1899 és 1904 között. Az építész páros másik műve, a szintén az Ajtósi Dürer sornál álló Teleki Blanka Gimnázium.


vakok_intezete_kulturahu
Vakok Állami Intézete (1899–1904)
Hermina út 21.


Szintén a külvárosi kerületben, a Thököly úton áll a Szenes-ház, melyet ifj. Nagy István tervezett 1906-ban. Le sem tagadhatná, hogy a századforduló körül épült.


szenes_haz_kulturahu
Szenes-ház (1906)
Thököly út 46.


Ne felejtsük el azonban, hogy a századforduló után a magyar szecesszióra a bécsi változat mellett hatással volt a német Jugendstil, a francia és a belga art nouveau, valamint a korabeli angol és skandináv építészet is, amely olykor megnehezítheti az azonosítást! Vidéken szintén találkozhatunk a magyar szecesszió remekműveivel, a legismertebb közülük a kecskeméti Cifrapalota, de Szegeden, Veszprémben, a határon túli Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen is várnak ránk a magyar mesterek szecessziós épületei.


800px-Cifra_Palota
Cifrapalota (1902), tervező: Márkus Géza
Kecskemét, Rákóczi út 1.


Ha ezen épületek környékén járunk, esetleg be is lépünk a belső terekbe, az ablakokra sem árt egy-egy hosszabb pillantást vetni. Budapesten számos híres épület őrzi ugyanis Róth Miksa üvegfestő kézjegyét az egyedi készítésű, lélegzetelállító látványú, extrém formákban és színekben tobzódó üvegablakokon. Alkotásait megcsodálhatjuk az Országházban, a Gresham Palotában, a Zeneakadémián is, de Róth készítette a Széchenyi Gyógyfürdő mozaikját, illetve a Szervita téren álló volt Török Bankház homlokzatán található mozaikot is.


Róth Miksa munkásságát alaposabban is megismerhetjük, ha ellátogatunk a VII. kerületbe, a Nefelejcs utcában található Róth Miksa Emlékházba. Ráadásul a kor két további kiemelkedő iparművésze, Thék Endre bútorasztalos és Jungfer Gyula díszműkovács is számos alkalommal dolgozott együtt az üvegfestővel, a trió munkáit fővárosunk legreprezentatívabb épületei őrzik.


volt_torok_bankhaz_kulturahu
A volt Török Bankház (1906) Róth Miksa Hungária megdicsőülése című mozaikjával
Szervita tér 3.


Az iparművészet területén nem szabad elfeledkeznünk Zsolnay Vilmos keramikusművészről vagy a Herendi Porcelánmanufaktúra porcelánedényeiről, kisplasztikáiról sem.


A magyar festészetben is megjelentek a modern törekvések, bár a képzőművészet ezen ágában kicsit lassabban értek célba az újítások. Alkotóink az 1900-as évek elején már sokat utaztak Európa-szerte, többnyire Párizsba, a Julian Akadémiára, tanulmányúton voltak Olaszországban és Németországban, így nekik köszönhetően az új stílusok a század első évtizedében nálunk is gyökeret vertek. A századfordulón érkezett el hozzánk az impresszionizmus a Nagybányai Művésztelep révén, de ekkor alapították a szintén a modern törekvéseket követő szolnoki és kecskeméti művésztelepeket is. Egyik legnagyobb modern festőnk, Rippl-rónai József festményein a posztimpresszionista jegyek mellett különösen második festői korszakában a szecesszió is felfedezhető.


Másik jeles festőnk, Vaszary János munkásságában is többféle stílust azonosíthatunk: az 1910-es és az 1920-as években készített festményein a francia posztimpresszionizmus mellett megtalálhatjuk az art nouveau jegyeit is – ez utóbbi stílus dominál az 1905-ben készített szőnyegein is.


magyar_szecesszios_festeszet1_kulturahu
Rippl-rónai József: Fiatal nő rózsával, 1898
Vaszary János: Lilaruhás nő macskával, 1900
Zsolnay-váza


Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor nem csak szecessziós festészetükről híresek: 1901-ben ők hozták létre a gödöllői iskolát, mely meghonosította a magyar szecessziót, a kézművesség és a népi hímzési motívumok tanulmányozását. A gödöllői iskola tagjai egy tető alá hozták a képzőművészetet és az iparművészetet, és céljukká tették, hogy az ősi magyar motívumkincset beépítsék a művészetükbe. Körösfői-Kriesch Aladár az 1900-as évek elején szintén készített szőnyegeket, melyeken ugyancsak az új stílus hatása érződik, sőt: ez Nagy Sándor grafikáin is visszaköszön.


A magyar szecesszió jeles mestere Faragó Géza, aki festmények mellett plakátokat, karikatúrákat és színházi díszleteket is készített.


magyar_szecesszios_festeszet_kulturahu
Faragó Géza: A Holzer divatház plakátja, 1902
Körösfői-Kriesch Aladár: A művészet forrása, 1907
Nagy Sándor: Gyöngyvér, 1909


Ezen festők több munkáját a budai Várban található Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az óbudai Kiscelli Múzeum, a belvárosi Iparművészeti Múzeum, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.

 

A fővárosban az említetteken túl még számtalan helyen, művön fedezhetjük fel a szecesszió növényi ornamentikáját, illetve a népművészetből kölcsönzött díszítőelemeket: keressük ezeket a kapuk és az ablakok körül, a belső terek falain, mennyezetén vagy az öntöttvasból készült kapukon, a lépcsőházi korlátokon! Így, ha Budapest kissé koszos, de gyönyörű és nagymúltú utcáin sétálunk, jó játék megtippelni, vajon a belváros mely épületei őrizhetik még a szecesszió stílusjegyeit és felfedezni elődeink remekműveit egy-egy homlokzati díszben, elrejtett mozaikban vagy egy szecessziós pompában úszó épületen.


A Bécsi modernizmus 2018 című kiállítássorozat helyszíneit az esemény honlapján lehet megtekinteni.



Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.


Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.


Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.


Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.


Ady Endre: Héja-nász az avaron (1905)


A szecesszió előzményeihez tartozik az angol Arts and Crafts (Művészetek és kézművesség) nevű társadalmi és művészeti mozgalom, melynek követői (művészek, építészek, formatervezők, írók, kézművesek, filantrópok) a művészi kivitelezés és a míves kidolgozás fontosságát hirdették az ipari gyártás ellenében, ezáltal újra felélesztve a hagyományos kézműipart és mindenki számára elérhetővé téve a művészetet. A mozgalom alapját John Ruskin angol művészetíró munkái adták, aki támogatta a modern művészetet, ugyanakkor kiállt a régi értékek, egyben a középkori kézművesség megőrzése mellett. A szecesszió az 1880-as évektől egészen az első világháborúig virágzott, végigsöpört Európán és Amerikán is.



Készítette: Révy Orsolya


Felhasznált források:
Amy Dempsey: A modern művészet története
Andrási Gábor–Pataki Gábor–Szücs György–Zwickl András: Magyar képzőművészet a XX. században
Beke László–Gábor Eszter–Prakfalvi Endre–Sisa József–Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig
Fazekas Kulturális Enciklopédia
Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK-OSZK)
Wikipedia.org


Képek:

Épületfotók: wikipedia.org, pinterest.com, flickr.com lajtaarchiv.hu, magyarszecessziohaza.hu
Festményfotók: Képzőművészet Magyarországon (https://www.hung-art.hu/index.html)

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma