NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2018.05.02
Révy Orsolya

Száz évvel ezelőtt hunyt el a stílusirányzat négy nagy alakja: Gustav Klimt, Egon Schiele, Otto Wagner és Koloman Moser, így idén Bécsben számos programmal várják a szecesszió szerelmeseit. A páratlan növényi ornamentikáért azonban nem kell Ausztriáig utaznunk: Budapesten is lépten-nyomon beleütközünk a hazai szecessziós mesterek munkáiba.

klimt_schiele_wagner_moser_kulturahu
Gustav Klimt: A csók, 1907–1908
Egon Schiele: Ülő nő felhúzott bal lábbal, 1917
Otto Wagner: Karlsplatz metróállomás, 1899
Koloman Moser plakátja
Fotó: pinterest.co.uk


Ki ne ismerné Gustav Klimt osztrák festő aranyban úszó festményeit? A csók című képe valószínűleg az egyik legtöbbet reprodukált mű a modern festészetben: előszeretettel tűnik fel bögrén, puzzle-ön, díszdobozon, pénztárcán, telefontokon, de akár magunk is megfesthetjük egyik-másik festményét bizonyos rajziskolákban. Ugyanígy ismerősként üdvözölhetjük Egon Schiele rajzos műveit, expresszív vonaljátékát, Otto Wagnernek például a bécsi Karlsplatzon található pavilonjait vagy Koloman Moser grafikáit. A négy szecessziós mester éppen száz évvel ezelőtt, 1918-ban hunyt el, az évforduló alkalmából pedig számos programmal készülnek Bécsben.


De milyen is volt a szecesszió? Milyen változatai léteznek? Hol készültek a világ legnevezetesebb szecessziós alkotásai? És miben tér el a stílus magyar változata?


Az irányzat rövid leírása után elindulunk Budapest utcáin és felfedezzük a város rejtett és ismertebb szecessziós épületeit, festészeti és iparművészeti alkotásait.


A 19. század végén beköszöntött az ipari fellendülés, mellyel együtt a művészetben is egyre hangsúlyosabbá váltak az új törekvések: a képzőművészetben az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus elrugaszkodott a hagyományos, leíró ábrázolásmódtól, a művészek új látásmóddal, oldottabb formavilággal készítették a modern életet bemutató alkotásaikat. A századfordulón e törekvéseknek volt a folytatása a szecesszió, melyet ma már az avantgárd legkorábbi megnyilvánulási formájának tekintünk.


800px-Secession01
Joseph Maria Olbrich: Szecessziós ház, Bécs, 1897–1898


A szecesszió a latin secedo, secedere szóból ered, mely kivonulást, elkülönülést jelent – jelen esetben a historizmustól, az akadémikus ábrázolásmódtól és a történelmi témáktól. A stílusirányzat az Osztrák–Magyar Monarchiában Joseph Maria Olbrich bécsi épületéről, a Szecessziós házról kapta a nevét (Sezession), mely mindig is a modern művészek kiállítóteréül szolgált. A szecesszió később világszerte elterjedt és a különböző országokban más-más nevet kapott. Ausztriában és Magyarországon szecesszió, a németeknél Jugendstil (fiatal stílus), a franciáknál art nouveau (új stílus), az angoloknál modern style (modern stílus), Olaszországban stile liberty (szabadság stílusa), stile gnocchi (gnocchi stílus), illetve stile floreale (virágos stílus), a spanyoloszági katalán művészetben a modernisme (modernizmus), az amerikaiaknál pedig a Tiffany stílus vált ismertté. Az eltérő névváltozatok ellenére mindegyikben közös, hogy


az új stílus a modern élet lendületét kifejező formákat kereste, melyhez a növényvilág stilizált motívumait hívta segítségül.


A szecesszióra nagy hatással voltak az egzotikus művészetek, így a japán dekorációk, a kelta és az angolszász iniciálék és ékszerek, valamint a gótikus építészet. Nem csoda, hogy ezeknek köszönhetően elsősorban az iparművészetben és az építészetben hódított, ugyanakkor a festészetben, a grafikában és a szépirodalomban is voltak neves képviselői. A stílus fő jellemzője a növényi ornamentika mellett olykor a geometrikus minták használata, a hullámzó, kígyózó felépítés, a homogén, dekoratív felületek és az élénk színek alkalmazása. A művészek a szabadon áramló formák és elemek használatával az élet lendületét, a modern világot, a technikai fejlődés következtében felgyorsult jelent, a természetes növekedést közvetítették, egyben tiltakoztak a gyáripar és a tömegtermelés személytelensége ellen.


Az építészetben a szögletes elemek helyett jobban szerették a lágy formákat, elég csak a spanyol Antonio Gaudí Casa Batllójára, a belga Victor Horta brüsszeli Tassel-házára vagy a francia Hector Guimard által tervezett párizsi Porte Dauphine metrómegálló épületére gondolnunk.


gaudi_horta_guimard_kulturahu
Antonio Gaudí: Casa Batlló, 1904–1906
Victor Horta: a Tassel-ház belseje, 1893
Hectror Guimard: Porte Dauphine metróállomás, Párizs, 1900


Az új stílus az iparművészetben is kiemelt szerepet kapott, méghozzá úgy, hogy a lakások berendezése megváltozott. Ennek egyik legnagyobb képviselője a belga Henry van de Velde bútorkészítő volt: a bútorok mellett Velde kerámiákat, belső dekorációt, fémmunkákat és ékszereket is készített. A francia Émile Gallé az üvegművészetben forradalmasította az art nouveau növényi ornamentikáját, Amerikából pedig Louis Comfort Tiffany gyönyörűen kidolgozott lámpáit, üvegmunkáit ismerhetjük. A festészet és a grafika terén a nemzetközi művészeti szférában jól ismerhetjük a már említett Gustav Klimt és Egon Schiele mellett a cseh Alfons Mucha plakátjait is.


Az új stílus a kézművesség újraélesztésével az egyediséget hirdette.
Nem tett különbséget magas művészet és alkalmazott művészet között, hiszen minden alkotásnak mögöttes tartalma volt.


De hogyan hatott a világszerte elterjedt új művészet a magyar kultúrára? Milyen változata lett ismert itthon, milyen alkotások születtek hazánkban? Nézzünk szét kicsit Budapest utcáin, és máris számos helyen beleütközünk egy-egy szecessziós homlokzatba, ablakba, egyes múzeumokban a modern magyar szecessziós festők munkáiba! Induljon a túra!


galle_velde_tiffany_mucha_kulturahu
Émile Gallé, Henry van de Velde, Louis Comfort Tiffany és Alfons Mucha egy-egy alkotása


A századforduló kedvezett az építészetnek Budapesten, az 1896-os milleniumi emlékkiállítás idején pedig számos építkezés indult a fővárosban: ekkoriban épült többek közt a városligeti Vajdahunyadvár, a Műcsarnok, az Országház, a Hősök tere, a Magyar Állami Operaház, a Szent István Bazilika, az újjáépített Mátyás-templom vagy a New York Palota. A korszakban a szecesszió így kivirágozhatott, melynek eredményeképpen Budapesten számos középület, oktatási intézmény, egyházi épület és lakóház viseli a mai napig a stílus meghatározó jegyeit.


A magyar szecessziós építészet legnagyobb hazai vezéregyénisége Lechner Ödön volt, a modern stílus további képviselői közül többen is az ő nyomdokain jártak. A századfordulón egyre inkább érdeklődtek a vidéki építészet iránt, céljuk az volt, hogy eltávolodjanak a historizmustól és a nagy építészeti (neoreneszánsz, neobarokk, neogótika, neoromán) stílusoktól, illetve hogy létrehozzák a sajátosan magyar építészeti formanyelvet.


Lechner Ödön így nem a növényi ornamentikából, hanem a magyar népművészetből, annak formavilágából merített, illetve tanulmányozta a keleti, az indiai és a perzsa stílust, díszítőművészetet.


A magyaros ornamentika modern feldolgozásának egyik legszebb példája tőle a fővárosban, a Corvin-negyednél található Iparművészeti Múzeum, de említhetnénk a Stefánia úton a Magyar Állami Földtani Intézetet, a Hold utcai Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) vagy a Városligetben lévő jégpálya pavilonjának épületét is. „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé” – írta Lechner Ödön a Művészet folyóiratban 1906-ban.


iparmuveszeti_kulturahu
Iparművészeti Múzeum (1897)
Üllői út 33–37.


Lechner Ödönnek számos tanítványa, követője akadt, közülük a legnevesebb Lajta Béla, Komor Marcell, Jakab Dezső és Medgyaszay István. Lajta Bélához köthetjük például a Szervita téren található, népi motívumokkal is díszített Rózsavölgyi-házat vagy a Paulay Ede utcában a Parisiana mulató (ma: Új Színház) keleties épületét. A Szervita téren egyébként még egy szecessziós épületet érdemes megtekinteni: a Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei nyomán készült volt Török Bankházat, melyet 1906-ban emeltek.


rozsavolgyi_haz_kulturahu
Rózsavölgyi-ház
Szervita tér 5.


Komor Marcell az Iparművészeti Múzeum építésének idején együtt dolgozott Lechner Ödönnel és szerepet is vállalt az épület belső kialakításában, illetve a Magyar Állami Földtani Intézet tervezésében. Komor Marcell és Jakab Dezső végül építészeti irodát nyitottak, közös munkájuk a VIII. kerületben található Erkel Színház és Palace Hotel.


palace_hotel_komor_jakab_kulturahu
Palace Hotel (1911)
Rákóczi út


A szecesszió Magyarországon az 1900-as évek első évtizedeiben virágzott. Lechner Ödön építészete annyira eltért a hagyományos formavilágtól, hogy a stílus először vegyes fogadtatásra talált, csak később tudott igazán gyökeret verni. A stílus itthoni kibontakozásának lélegezetelállító példája a Szent Gellért téren álló Gellért Hotel és Gyógyfürdő, mely szintén a hazai szecessziós építészet remekműve. A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján készült 1912 és 1918 között.


gellert_hotel_es_gyogyfurdo_kulturahu
Gellért Hotel és Gyógyfürdő (1912–1918)
Kelenhegyi út 4.


Nyáron a legkedveltebb kikapcsolódási helyszín a Fővárosi Állat- és Növénykert a Városligetben, melynek ma látható formája 1909 és 1912 között épült, szintén a népművészeti ornamentikán alapuló magyar szecesszió jegyében. Több épülete a Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevével fémjelzett, erdélyi stílusú felújítási hullám során készült. Az Elefántház a budapesti állatkert egyik legismertebb műemlék épülete, mely szecessziós stílusban Neuschloss Kornél műépítész tervei alapján épült 1912-ben.


allatkert_budapest_szecesszio_kulturahu
Fővárosi Állat- és Növénykert (1909–1912): a főbejárat (balra) és az Elefántház (jobbra)
Állatkerti krt. 6–12.


A Lánchíd pesti hídfőjét őrző Gresham Palota is egyike a budapesti szecessziós építészet csodáinak. Az épület Quittner Zsigmond, illetve a Vágó fivérek, József és László tervei alapján 1907-ben épült a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként.


gresham_palota_kulturahu
Gresham Palota (1907)
Széchenyi István tér 5.


A Liszt Ferenc téren álló Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1907-ben nyitotta meg kapuit, tervezői Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak. Bár a homlokzat konzervatívabb, nyugati orientációt sejtető irányt tükröz, a szecesszió kiegészül más stílusokkal is, belső terei pedig páratlan látványt nyújtanak.


zeneakademia_kulturahu
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1907)
Liszt Ferenc tér 8.


Az első önálló áruházi épület Magyarországon a Párizsi Nagyáruház volt, melyet Sziklai Zsigmond tervei alapján emeltek a budapesti Andrássy úton. Sajnos az épület 2017 óta zárva tart, de ha utunk erre vezet, érdemes megállnunk egy pillanatra a szecessziós homlomokzat előtt.


ParisiFotothalerTamas1
Párizsi Nagyáruház (korábbi nevén Divatcsarnok) (1911)
Andrássy út 39.
Fotó: Thaler Tamás


Budapest utcáit járva számos lakóépületen is találkozhatunk az új stílussal és felismerhetjük a szecesszió jellegzetes vonásait. Ilyen például az Izabella utcában található Lindenbaum-ház, melyet Spiegel Frigyes tervezett az 1890-es években.


Lindenbaum_house
Lindenbaum-ház (1896–1897)
Izabella utca 94–96.


Medgyaszay István építész neve ugyan kissé feledésbe merült, de Budapesten hozzá köthetjük a Kiss János altábornagy utca 55–59. szám alatt található házcsoportot, melyet 1929-ben hivatalnokok, köztisztviselők számára építettek. Medgyaszay erdélyi népi motívumokat, illetve távol-keleti elemeket használt.


Kiss_Janos_street_Budapest_District_XII
Kiss János altábornagy utca 55–59.


A Honvéd utcában található Bedő-ház a Magyar Szecesszió Házaként is ismert – ez, illetve a Városligeti fasornál található Egger-ház Vidor Emil munkásságát dicséri.


bedo_haz_kulturahu
Bedő-ház, ma: Magyar Szecesszió Háza (1907)
Honvéd utca 3.


A XIV. kerületben, az Ajtósi Dürer sornál található a Vakok Állami Intézete, melynek páratlan szecessziós homlokzata szintén a modern törekvéseket tükrözi. Az épület Baumgarten Sándor és Herczeg Zsolt tervei alapján készült 1899 és 1904 között. Az építész páros másik műve, a szintén az Ajtósi Dürer sornál álló Teleki Blanka Gimnázium.


vakok_intezete_kulturahu
Vakok Állami Intézete (1899–1904)
Hermina út 21.


Szintén a külvárosi kerületben, a Thököly úton áll a Szenes-ház, melyet ifj. Nagy István tervezett 1906-ban. Le sem tagadhatná, hogy a századforduló körül épült.


szenes_haz_kulturahu
Szenes-ház (1906)
Thököly út 46.


Ne felejtsük el azonban, hogy a századforduló után a magyar szecesszióra a bécsi változat mellett hatással volt a német Jugendstil, a francia és a belga art nouveau, valamint a korabeli angol és skandináv építészet is, amely olykor megnehezítheti az azonosítást! Vidéken szintén találkozhatunk a magyar szecesszió remekműveivel, a legismertebb közülük a kecskeméti Cifrapalota, de Szegeden, Veszprémben, a határon túli Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen is várnak ránk a magyar mesterek szecessziós épületei.


800px-Cifra_Palota
Cifrapalota (1902), tervező: Márkus Géza
Kecskemét, Rákóczi út 1.


Ha ezen épületek környékén járunk, esetleg be is lépünk a belső terekbe, az ablakokra sem árt egy-egy hosszabb pillantást vetni. Budapesten számos híres épület őrzi ugyanis Róth Miksa üvegfestő kézjegyét az egyedi készítésű, lélegzetelállító látványú, extrém formákban és színekben tobzódó üvegablakokon. Alkotásait megcsodálhatjuk az Országházban, a Gresham Palotában, a Zeneakadémián is, de Róth készítette a Széchenyi Gyógyfürdő mozaikját, illetve a Szervita téren álló volt Török Bankház homlokzatán található mozaikot is.


Róth Miksa munkásságát alaposabban is megismerhetjük, ha ellátogatunk a VII. kerületbe, a Nefelejcs utcában található Róth Miksa Emlékházba. Ráadásul a kor két további kiemelkedő iparművésze, Thék Endre bútorasztalos és Jungfer Gyula díszműkovács is számos alkalommal dolgozott együtt az üvegfestővel, a trió munkáit fővárosunk legreprezentatívabb épületei őrzik.


volt_torok_bankhaz_kulturahu
A volt Török Bankház (1906) Róth Miksa Hungária megdicsőülése című mozaikjával
Szervita tér 3.


Az iparművészet területén nem szabad elfeledkeznünk Zsolnay Vilmos keramikusművészről vagy a Herendi Porcelánmanufaktúra porcelánedényeiről, kisplasztikáiról sem.


A magyar festészetben is megjelentek a modern törekvések, bár a képzőművészet ezen ágában kicsit lassabban értek célba az újítások. Alkotóink az 1900-as évek elején már sokat utaztak Európa-szerte, többnyire Párizsba, a Julian Akadémiára, tanulmányúton voltak Olaszországban és Németországban, így nekik köszönhetően az új stílusok a század első évtizedében nálunk is gyökeret vertek. A századfordulón érkezett el hozzánk az impresszionizmus a Nagybányai Művésztelep révén, de ekkor alapították a szintén a modern törekvéseket követő szolnoki és kecskeméti művésztelepeket is. Egyik legnagyobb modern festőnk, Rippl-rónai József festményein a posztimpresszionista jegyek mellett különösen második festői korszakában a szecesszió is felfedezhető.


Másik jeles festőnk, Vaszary János munkásságában is többféle stílust azonosíthatunk: az 1910-es és az 1920-as években készített festményein a francia posztimpresszionizmus mellett megtalálhatjuk az art nouveau jegyeit is – ez utóbbi stílus dominál az 1905-ben készített szőnyegein is.


magyar_szecesszios_festeszet1_kulturahu
Rippl-rónai József: Fiatal nő rózsával, 1898
Vaszary János: Lilaruhás nő macskával, 1900
Zsolnay-váza


Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor nem csak szecessziós festészetükről híresek: 1901-ben ők hozták létre a gödöllői iskolát, mely meghonosította a magyar szecessziót, a kézművesség és a népi hímzési motívumok tanulmányozását. A gödöllői iskola tagjai egy tető alá hozták a képzőművészetet és az iparművészetet, és céljukká tették, hogy az ősi magyar motívumkincset beépítsék a művészetükbe. Körösfői-Kriesch Aladár az 1900-as évek elején szintén készített szőnyegeket, melyeken ugyancsak az új stílus hatása érződik, sőt: ez Nagy Sándor grafikáin is visszaköszön.


A magyar szecesszió jeles mestere Faragó Géza, aki festmények mellett plakátokat, karikatúrákat és színházi díszleteket is készített.


magyar_szecesszios_festeszet_kulturahu
Faragó Géza: A Holzer divatház plakátja, 1902
Körösfői-Kriesch Aladár: A művészet forrása, 1907
Nagy Sándor: Gyöngyvér, 1909


Ezen festők több munkáját a budai Várban található Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az óbudai Kiscelli Múzeum, a belvárosi Iparművészeti Múzeum, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.

 

A fővárosban az említetteken túl még számtalan helyen, művön fedezhetjük fel a szecesszió növényi ornamentikáját, illetve a népművészetből kölcsönzött díszítőelemeket: keressük ezeket a kapuk és az ablakok körül, a belső terek falain, mennyezetén vagy az öntöttvasból készült kapukon, a lépcsőházi korlátokon! Így, ha Budapest kissé koszos, de gyönyörű és nagymúltú utcáin sétálunk, jó játék megtippelni, vajon a belváros mely épületei őrizhetik még a szecesszió stílusjegyeit és felfedezni elődeink remekműveit egy-egy homlokzati díszben, elrejtett mozaikban vagy egy szecessziós pompában úszó épületen.


A Bécsi modernizmus 2018 című kiállítássorozat helyszíneit az esemény honlapján lehet megtekinteni.



Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.


Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.


Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.


Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.


Ady Endre: Héja-nász az avaron (1905)


A szecesszió előzményeihez tartozik az angol Arts and Crafts (Művészetek és kézművesség) nevű társadalmi és művészeti mozgalom, melynek követői (művészek, építészek, formatervezők, írók, kézművesek, filantrópok) a művészi kivitelezés és a míves kidolgozás fontosságát hirdették az ipari gyártás ellenében, ezáltal újra felélesztve a hagyományos kézműipart és mindenki számára elérhetővé téve a művészetet. A mozgalom alapját John Ruskin angol művészetíró munkái adták, aki támogatta a modern művészetet, ugyanakkor kiállt a régi értékek, egyben a középkori kézművesség megőrzése mellett. A szecesszió az 1880-as évektől egészen az első világháborúig virágzott, végigsöpört Európán és Amerikán is.



Készítette: Révy Orsolya


Felhasznált források:
Amy Dempsey: A modern művészet története
Andrási Gábor–Pataki Gábor–Szücs György–Zwickl András: Magyar képzőművészet a XX. században
Beke László–Gábor Eszter–Prakfalvi Endre–Sisa József–Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig
Fazekas Kulturális Enciklopédia
Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK-OSZK)
Wikipedia.org


Képek:

Épületfotók: wikipedia.org, pinterest.com, flickr.com lajtaarchiv.hu, magyarszecessziohaza.hu
Festményfotók: Képzőművészet Magyarországon (https://www.hung-art.hu/index.html)

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

A Párizs közelében fekvő Vaux-le-Vicomte-ba csütörtök éjjel álarcosok hatoltak be, megkötözték az idős tulajdonosokat, és 2 millió euró (666 millió forint) értékűre beecsült zsákmánnyal távoztak. A kastély a legnagyobb, még magántulajdonban lévő védett műemlék épület Franciaországban, évente negyedmillió látogató keresi fel. Az 1656 és 1661 között épült pompás kastélyt XIV. Lajos pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet emeltette, magára vonva a király irigységét. A hagyomány szerint Lajost éppen az udvar tiszteletére tartott tékozló ünnepség késztette arra 1661-ben, hogy hátralévő életére bebörtönözze pénzügyminiszterét, elkobozza a kastélyt, legbecsesebb műkincseit pedig a Louvre-ba és Versailles-ba szállíttassa.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma