IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.07.18

A nosztalgiavonat idén Kövér László és Milan Brglez fővédnökségével indult útnak, hogy megemlékezzen az isonzói csatákban elesett magyar katonákról. A „caporettói áttörés” 100. évfordulójára létrehozott járat első állomásán, a modrejcei katonatemetőben tartottak közös, szlovén–magyar ünnepséget. A vonaton utazott Ksenija Škrilec szlovén–magyar nagykövet asszony is.

isonzo1


A történelmi emlékvonat első útját 2015-ben tette meg, az akkor százéves „caporettói ostrom” évfordulója alkalmából. Az utazás során a résztvevők három napon keresztül látogatnak el az isonzói csaták olasz és szlovén helyszíneire, Doberdóba és Caporettóba. Az idei – csaknem tizenöt órás – vonatúton részt vett a szlovén–magyar nagykövet asszony, Ksenija Škrilec is, aki most tölti megbízatásának utolsó hónapjait, ugyanis négy év után bécsi nagykövetként folytatja pályafutását. „Kezdetektől fogva figyelemmel kísérem az Isonzó Expressz sorsát, tavaly az induláskor én is kikísértem az utasokat az állomásra és elbúcsúztam tőlük, de sajnos eddig még nem volt lehetőségem a vonaton utazni. Nagyszerű élmény, nem gondoltam volna, hogy ennyire felülmúlja az elképzeléseimet” – mondta el a szlovén nagykövet asszony, aki a 20. századi divatnak megfelelő öltözékben utazott. Majd hozzátette: „Szlovéniában kevéssé ismerik a magyarokat, éppen ezért ragadtam meg minden alkalmat, hogy támogassak olyan eseményeket, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a két országot, mint például az Isonzó Expressz. Össze lehet kötni a múltat és a jelent, hiszen dédapáink közösen harcoltak ezeken a frontokon, éppen ezért közösen fogunk megemlékezni róluk, ez pedig gyönyörű szimbólum.”


isonzo6


A vonat első állomása az Isonzó menti Most na Soci, a modrejcei katonatemető volt, ahol csaknem kétezer osztrák–magyar katona nyugszik. Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Milan Brglez, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke mondott beszédet az elhunytak tiszteletére. „Az utókor számára minden háborús életáldozat ok az emlékezésre, a főhajtásra és a tanulságok levonására” – mondta el Kövér László a július 16-ai szlovén-magyar katonaünnepségen. Majd kiemelte: a mai emlékezésnek számtalan oka és közös célja van. Az első világháborúban összesen 37 millió ember veszítette életét, több mint hatszázezer magyar katona, akik közül negyvenezren a mai Szlovénia területén estek el, és akik közül több mint kétszázan a modrejcei temetőben leltek végső nyugalomra. „Az első világháborúnak katonai és politikai értelemben nyilvánvalóan voltak európai győztesei és vesztesei, de történelmi értelemben mindenki vesztesnek bizonyult” – mondta a házelnök, majd hozzátette: az első világégés valójában nem segítette, hanem gátolta a tartós béke megszületését. „Nyugodjanak békében a hazájuk szolgálatában elesett katonák az első világháborús önpusztítás egyik legvéresebb csataterén, az Isonzó völgyében. Emlékük minden nemzetben éltesse a megbékélés és az egymásra utaltság gondolatát” – zárta beszédét Kövér László.


isonzo5


Milan Brglez ünnepi beszédében kiemelte: az osztrák–magyar monarchiát elsősorban magyar katonák védték, akik számos szlovén és más nemzetek katonáival együtt éppen ezeken a csatatereken leltek estek el. Majd kifejezte őszinte támogatását az Isonzó Expressz történelmi emlékútjával kapcsolatban, amely szerinte nemcsak a háború emlékét őrzi, hanem a nemzetek közötti együttműködés és barátság fontosságát is ápolja.


isonzo4


A Budapestről indult különvonat július 16. és július 20. közötti körutazása során bejárja az olasz és a szlovén, első világháborús frontvonalakat, hogy megemlékezzen az isonzói csatákban életüket vesztett magyar katonákról. Az állóháborúnak tökéletes példája volt mind a tizenkét isonzói ütközet, melyeknek végül az úgynevezett „caporettói áttörés” vetett véget. A csaták során mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett, az olaszok részéről több mint egymillió ember tűnt el, halt meg, míg az osztrák–magyar oldalon mintegy 500 ezer fős volt a veszteség. A számok mellett azonban jóval megrázóbbak a túlélők visszaemlékezései, melyeket minden helyszínen történészek mesélnek el a résztvevők számára. A vonat elindulása után egy teljes napig robog Nova Gorica felé, majd innen indulnak három napon keresztül a történészek és a hagyományőrzők részvételével zajló emlékutak. Az Isonzó Expressz menetideje alatt is folyamatosan tartanak előadásokat történészek és hagyományörzők, a hangulatról pedig a Csík zenekar gondoskodik.



Fischer Viktória
Fotó: MTI/Varga György

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma