Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.07.18

A nosztalgiavonat idén Kövér László és Milan Brglez fővédnökségével indult útnak, hogy megemlékezzen az isonzói csatákban elesett magyar katonákról. A „caporettói áttörés” 100. évfordulójára létrehozott járat első állomásán, a modrejcei katonatemetőben tartottak közös, szlovén–magyar ünnepséget. A vonaton utazott Ksenija Škrilec szlovén–magyar nagykövet asszony is.

isonzo1


A történelmi emlékvonat első útját 2015-ben tette meg, az akkor százéves „caporettói ostrom” évfordulója alkalmából. Az utazás során a résztvevők három napon keresztül látogatnak el az isonzói csaták olasz és szlovén helyszíneire, Doberdóba és Caporettóba. Az idei – csaknem tizenöt órás – vonatúton részt vett a szlovén–magyar nagykövet asszony, Ksenija Škrilec is, aki most tölti megbízatásának utolsó hónapjait, ugyanis négy év után bécsi nagykövetként folytatja pályafutását. „Kezdetektől fogva figyelemmel kísérem az Isonzó Expressz sorsát, tavaly az induláskor én is kikísértem az utasokat az állomásra és elbúcsúztam tőlük, de sajnos eddig még nem volt lehetőségem a vonaton utazni. Nagyszerű élmény, nem gondoltam volna, hogy ennyire felülmúlja az elképzeléseimet” – mondta el a szlovén nagykövet asszony, aki a 20. századi divatnak megfelelő öltözékben utazott. Majd hozzátette: „Szlovéniában kevéssé ismerik a magyarokat, éppen ezért ragadtam meg minden alkalmat, hogy támogassak olyan eseményeket, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a két országot, mint például az Isonzó Expressz. Össze lehet kötni a múltat és a jelent, hiszen dédapáink közösen harcoltak ezeken a frontokon, éppen ezért közösen fogunk megemlékezni róluk, ez pedig gyönyörű szimbólum.”


isonzo6


A vonat első állomása az Isonzó menti Most na Soci, a modrejcei katonatemető volt, ahol csaknem kétezer osztrák–magyar katona nyugszik. Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Milan Brglez, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke mondott beszédet az elhunytak tiszteletére. „Az utókor számára minden háborús életáldozat ok az emlékezésre, a főhajtásra és a tanulságok levonására” – mondta el Kövér László a július 16-ai szlovén-magyar katonaünnepségen. Majd kiemelte: a mai emlékezésnek számtalan oka és közös célja van. Az első világháborúban összesen 37 millió ember veszítette életét, több mint hatszázezer magyar katona, akik közül negyvenezren a mai Szlovénia területén estek el, és akik közül több mint kétszázan a modrejcei temetőben leltek végső nyugalomra. „Az első világháborúnak katonai és politikai értelemben nyilvánvalóan voltak európai győztesei és vesztesei, de történelmi értelemben mindenki vesztesnek bizonyult” – mondta a házelnök, majd hozzátette: az első világégés valójában nem segítette, hanem gátolta a tartós béke megszületését. „Nyugodjanak békében a hazájuk szolgálatában elesett katonák az első világháborús önpusztítás egyik legvéresebb csataterén, az Isonzó völgyében. Emlékük minden nemzetben éltesse a megbékélés és az egymásra utaltság gondolatát” – zárta beszédét Kövér László.


isonzo5


Milan Brglez ünnepi beszédében kiemelte: az osztrák–magyar monarchiát elsősorban magyar katonák védték, akik számos szlovén és más nemzetek katonáival együtt éppen ezeken a csatatereken leltek estek el. Majd kifejezte őszinte támogatását az Isonzó Expressz történelmi emlékútjával kapcsolatban, amely szerinte nemcsak a háború emlékét őrzi, hanem a nemzetek közötti együttműködés és barátság fontosságát is ápolja.


isonzo4


A Budapestről indult különvonat július 16. és július 20. közötti körutazása során bejárja az olasz és a szlovén, első világháborús frontvonalakat, hogy megemlékezzen az isonzói csatákban életüket vesztett magyar katonákról. Az állóháborúnak tökéletes példája volt mind a tizenkét isonzói ütközet, melyeknek végül az úgynevezett „caporettói áttörés” vetett véget. A csaták során mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett, az olaszok részéről több mint egymillió ember tűnt el, halt meg, míg az osztrák–magyar oldalon mintegy 500 ezer fős volt a veszteség. A számok mellett azonban jóval megrázóbbak a túlélők visszaemlékezései, melyeket minden helyszínen történészek mesélnek el a résztvevők számára. A vonat elindulása után egy teljes napig robog Nova Gorica felé, majd innen indulnak három napon keresztül a történészek és a hagyományőrzők részvételével zajló emlékutak. Az Isonzó Expressz menetideje alatt is folyamatosan tartanak előadásokat történészek és hagyományörzők, a hangulatról pedig a Csík zenekar gondoskodik.



Fischer Viktória
Fotó: MTI/Varga György

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma