GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.07

Meddig tart a szülői hivatás? Mi történik, ha egy anya nem szereti a gyermekét? Gyűlölheti, lenézheti egy gyermek a szüleit? Lehet egy gyermek a meg nem valósult szakmai vágyak beteljesítője, vagy nem más, mint rivális? Ilyen kérdéseket vet fel Az utolsó tűzijáték című előadás, melyet január 8-án mutatnak be a Bethlen Téri Színházban Földes Eszter és Udvaros Dorottya főszereplésével.

 

Foldes_Eszer_Csabi_Anna_Udvaros_Dorottya_Az_utolso_tuzijatek_foto_Sin_Oliver_web
Földes Eszter, Csábi Anna, Udvaros Dorottya


Az utolsó tűzijáték Jens Christian Grøndahl A fekete erdők és Alex Broun Az első tűzijáték című műve alapján készült. A kétszereplős előadás a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció közös, Találkozások tehetségprogramjának újabb darabja, Csábi Anna marosvásárhelyi rendező munkája.


A mű üzenetéről Udvaros Dorottya így beszélt: „Európában minden hivatás, szakma egyre több dolgot követel attól, aki benne van. Őrült elvárások vannak mindenkivel szemben, aki elvégez egy iskolát, és aztán egy munkahelyen elindul szépen lépegetve, a szamárlétrán felfelé. Legyen az színházigazgató, cégvezető. Mindeközben megfeledkezünk a legfontosabb szövetről, ami körbevesz minket: a családunkról. Az utódainkról, az előttünk élőkről, a szüleinkről, nagyszüleinkről, a születendő gyerekeinkről, az unokáinkról, barátainkról. Szerintem ezen a ponton egy nagy felkiáltójelet kellene kitenni.”

Földes Eszter pedig így nyilatkozott: „Nagyon fontos, hogy az ember tudjon szembenézni önmagával, a múltjával, saját anyjával, apjával. Elmenekülni a dolgok elől soha nem érdemes. Ez a darab is ezt hordozza magában: ne akarj elmenekülni, mert az egy idő után úgyis visszaüt. A szembenézéssel viszont esély adódik a megoldásra és a feloldásra is, míg nélküle generációkon át tovább öröklődnek a traumák.”


A szívmelengető „hollywoodi” és egy sötét tónusú „bergmani” anya-felnőtt lány viszony dialógusra lép egymással a néző fantáziájában.


Csábi Anna rendező a színészválasztásról elmondta: előítéletei voltak a nagyon ismert színészekkel kapcsolatban, attól tartott, hogy a már jól bevált paneleket húzzák elő. Ám Udvaros Dorottya rácáfolt várakozásaira, mert annak ellenére, hogy annyi mindent letett már az asztalra, semmit nem veszített hitéből és kíváncsiságából, ezért nagyon könnyű, gördülékeny volt vele a munka.

 

Csabi-Anna-Udvaros-Dorottya-Gaspar-Anna


A Találkozások-pályázat lényege, hogy egy fiatal, pályakezdő rendező tapasztalt színészekkel dolgozzon együtt. Udvaros Dorottya ezt nagyon fontos dolognak tartja. „Ahogy Annának fontos, hogy dolgozzon olyan színészekkel, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, ugyanúgy fontos nekem is, hogy találkozzam egy pályakezdő emberrel, aki még mentes a rárakódott sallangoktól, maníroktól, amelyeket az évek során óhatatlanul „megtanul” mindenki. Nagyon érdekes, hogy egy fiatal ember olyan generációs kérdésekben, mint amilyenekről ez a darab is szól, hova helyezi a hangsúlyokat. Mi az, amit a legfontosabbnak talál, mi mellett megy el. Nagyon örülök, hogy van ez a pályázat, ráadásul Anna Bocsárdi Lászlónál tanult, akit én fontos színházi alkotónak tartok, és nekem rendkívül izgalmas, hogy ő mit adott át egy tanítványának, és a tanítvány hogyan tudja használni azt” – mondta.


Fotók: Sin Olivér

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma