GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.02

Fénykép a Cervantes regényéből kilépő gróf Apponyi Albertről és gróf Teleki Pálról egész kicsi korából? Ritkán látott, nagyrészt a 19. század második feléhez kötődő fotókból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén, amelyek legtöbbje a farsanggal, egy-egy mulatsággal, jótékonysági rendezvénnyel függ össze. A Maskarában című minikiállítás sokakban kelthet egyszerre elragadtatást és megdöbbenést.

Maskaraban_1


Az utcai tárlaton Türr István altábornagy felesége, III. Napóleon unokahúga, Adelina Bonaparte Wyse pár évvel a kiegyezés előtt Párizsban készült fotóján a leláncolt Hungária öltözetében vehető szemügyre. A hagyomány szerint Türr az esküvői ceremónián garibaldista vörös ingben jelent meg, s a feleség fotója tanúsítja, hogy a szabadságharcos szellemiségnek Adelina Bonaparte Wyse szintén eleget tett.


A másik, szintén figyelmet érdemlő fotón a Trianoni békeszerződés idején a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert Don Quijote jelmezben pózol. Apponyit 1868-ban, a Műcsarnok javára rendezett jótékonysági bálon kapták lencsevégre. Érdekesség, hogy a fotót a századfordulón a politikai karikatúra céljaira használták, amit nem kevés gúnnyal úgy kommentáltak, hogy Apponyi már akkor jól sejtette, szélmalomharcot kell majd vívnia politikusként.


Maskaraban_5


Teleki Pál gyerekkori fotója megint csak nem tartozik a legismertebb, történelemkönyvekben mutogatott képek közé. A politikusként és földrajztudósként hírnevet szerzett Teleki felnőttkorában sem tagadta meg gyermekkori önmagát: a rajongásig szeretett indiánregényeket érett fejjel is olvasta.


Széchenyi Hanna fényképén a grófnő öltözéke a Botticelli egyik festményéről ismert Minerva alakját idézi meg. A grófnő egész életében jelentős kulturális tevékenységet folytatott, többek között anyagilag támogatta a Magyar Tudományos Akadémia egyes díjait, valamint szívügyének tekintette az erdőgazdálkodást. Több, az erdők védelmében írt munkát ajánlottak neki.


Maskaraban_4



A Kultúra.hu-nak Lengyel Beatrix főmuzeológus elmondta, hogy több ezer emberről őriznek fotókat a gyűjteményükben, a mostani, a farsang inspirálta kiállításnál igyekeztek a nagyközönség részére könnyen beazonosítható személyek képeiből válogatni. Kitért rá, hogy Baji Etelka főmuzeológus korábban készített egy könyvet a magyar arisztokráciáról Kastélyok és mágnások címen, és már abba bekerülhettek képek, tehát a létezésük nem volt ismeretlen előttük.


Maskaraban_2


„A tizenkilencedik század második felében gyakori báli szezonban még a Nemzeti Múzeumban is rendeztek hasonló eseményt, akkora népszerűségnek örvendett” – tette hozzá.


Arra a kérdésre, hogy gróf Apponyi Albertről létezik-e még több fiatalkori kép, a főmuzeológus határozott választ adott: „Nagyon kevés magánjellegű fiatalkori képről tudunk, az Apponyi halála után közgyűjteménybe került fotókon is egytől-egyig politikusként látható.”


A kiállítás március 6-ig látható.

 

Ayhan Gökhan

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma