2017.05.16

Gabriel García Márquez márciusban lett volna 90 éves, és pontosan 50 éve annak, hogy megjelent a Száz év magány című nagyregénye. Ennek apropójából adta ki a Magvető Kiadó az író Utazás Kelet-Európában című útinaplóját, melyet 1957-ben mint baloldali újságíró jelentetett meg, és több kelet-európai országba is ellátogatott. De milyen volt Márquez kapcsolata a szocializmussal és Magyarországgal?

A Magvető Caféban beszélgetett Száraz Miklós György író Székács Verával, Márquez legtöbb művének fordítójával a most megjelent alkotásról. Először a kolumbiai író személyiségéről és a fordítók világáról esett szó, illetve a Száz év magányról, amelyet szintén Székács Vera fordított, majd rátértek a frissen megjelent, Utazás Kelet-Európában című műre is.

gabriel-garcia-marquez-1
Fotó: jacobinmag.com

A fordító

Székács Vera sorsszerűnek nevezte találkozását Márquezzel, ugyanis épp csak megkezdte lektori munkakörének betöltését a Magvetőnél, amikor megkapta első komolyabb fordítói munkáját, a Száz év magányt. Először vissza is utasította a feladatot, tartott tőle, hiszen addig nem fordított nagyobb regényeket, csupán novellákat, a Magvető akkori igazgatója azonban addig unszolta, amíg elvállalta a munkát. Három év alatt sikerült elkészítenie a fordítást, és arra a kérdésre: szabad-e egy fordítónak hozzáadnia bármit az adott alkotáshoz – és ezáltal jobbá tenni –, azt a választ adta: Márquez annyira jól írt, hogy ehhez nem lehetett mit hozzátenni. Ebből a pár mondatból is lehet sejteni, nem egy egyszerű fordító-író kapcsolatról van szó. Székács Vera fordító ugyanis rendkívül nagy tisztelettel és szeretettel beszélt a kolumbiai alkotóról. A Márquez által teremetett világ olyannyira elvarázsolta, hogy felkereste az összes helyet, amely megihlette az írót vagy szerepelt regényeiben, így a fiktív Macondot is – ebben a faluban játszódik a Száz év magány –, amely valójában Márquez szülőfaluja, Aracataca. Emellett megfordult Cartahénában is, ahol a Szerelem a kolera idején és a Szerelmről és más démonokról című Márquez-regények játszódnak. Sőt barátaival minden évben megünnepli Márquez születésnapját egy közös vacsorával, amelyen az író egészségére isznak. A ’70-es évek végén személyesen is találkoztak, ezt megelőzően pedig leveleket váltottak egymással. Székács Vera levélben invitálta Márquezt Magyarországra, és az író kötélnek is állt, annak ellenére, hogy korábban már járt itt. De mi lehetett ennek az oka?


18156081_719342121580721_8102371826412575044_o
Fotó: García Márquez 90 – régi és új könyvekről Székács Verával Facebook-oldal


Egy kelet-európai utazás

Dél-Amerikában nem ismeretlen a diktatúra fogalama, ahogy Kolumbiában sem idegen a szocialista berendezkedés. Így Márquez is tisztában volt vele, milyen világot készül meglátogatni. Ennek ellenére Székács Vera megmosolyogtatónak nevezte az író naivitását, mellyel Kelet-Európát leírta. García Márquez baloldali beállítottságú volt egész életében, azonban látta a rendszer torzulásait, és azzal is tisztában volt, hogy ha egy eszme szép is, az nem mindig kivitelezhető a valóságban. Az ’50-es években még inkább mint újságíró tevékenykedett, főként tudósítói munkái voltak, így járt több nyugat-európai országban, de dolgozott New Yorkban és Barcelonában is.


Tudósítóként érkezett Magyarországra is 1957-ben. Kelet-európai körutat tett bizonyos „Frankó” nevű útitársával, aki valójában Plinio Apuleyo Mendoza volt – szintén kolumbiai újságíró, Márquez jó barátja. Megfordultak az NDK-ban, Prágában, Lengyelországban és Moszkvában is, Magyarországra azonban már egy nagyobb csoporttal érkezett Márquez „Frankó” nélkül. Kendőzetlenül ír az itthoni helyzetről – már amennyit a kezdeti időszakban engedni láttak számára –, sok mindent azonban elhallgatott, kissé naivan látott. Székács Vera elmondta: az író az egyszerű emberekre volt kíváncsi. Éppen ezért lehetett, hogy bár a moszkvai Világifjúsági Találkozó keretén belül járt hazánkban, és így nyilván irányított látogatásra volt hivatott, mégis megkerülte a hivatalos szerveket, és éjjel kiszökött a hotelból és az utca emberétől próbálta megtudni, milyen volt az élet Magyarországon 1957-ben.


Talán éppen ezért a Magyarországról szóló rész nagyon realista, sőt azt is megfogalmazta: Nagy Imre halála politikai gyilkosság volt.


Márquez ugyan a működő kommunizmust akarta látni, azt az eszmét, amelyben ő maga is hitt, azonban nagyon gyorsan rájött, hogy ez a valóságban nem működik, és egészen másról van szó. Egyetértett a magyar közvéleménnyel, nem tetszett neki az itthoni helyzet. Hétköznapi emberek véleményére alapozott, mert tudta, hogy megpróbálják félrevezetni. Hiába őrizték munkásőrök – vagy nyomozók, ex-ávósok és ki tudja, kik – a hotelt, három éjszaka is kiszökött és megszólította az utca emberét. Ez egy idő után kitudódott, és – jelezve, miként is működött a rendszer – Kádár János meghívta nyaralójába a kolumbiai írót, hogy kicsit feljavítsa a benne kialakult képet. Ez nem sikerülhetett túl jól, hiszen Márquez soha többé nem látogatott Magyarországra, még a rendszerváltás után sem.


Marquez-Fidel-Castro
Márquez és Fidel Castro
Fotó: olvasoterem.com


Márquez és a rendszer

Székács Vera szerint már ennél a korai útinaplónál is lehetett érezni, mennyire jól ír Márquez, mekkora tehetség. Nemcsak a stílusa kiemelkedő, de azt is nagyon szépen lehet látni, ahogyan átfordul a véleménye, felnyílik a szeme. Ennek ellenére az oroszokról nagyon kedvesen ír, és nyíltan a rendszert sem bírálta. Bár nem is tehette volna, hiszen Castróval jó kapcsolatot ápolt, sőt neki köszönhette azt a szolgálati lakást – egy kiüresedett villát –, amelyben megalkotta a Száz év magányt.


Ennek ellenére az NDK-ban leírja a „csengőfrász” jelenséget. Egy bizonyos Wolf családdal hajnalig mulattak egy lokálban, majd felmentek a család lakására tovább iszogatni, hajnali ötkor azoban egyszer csak megszólalt a csengő, amire az egész társaság megdermedt – kivéve persze Márquezéket –, ajtót nyitottak, de szerencsére csak a postás volt, aki az előfizetési papírt hozta a Vörös Csillag legújabb számára. A családfő, aki ajtót nyitott, persze bőszen bólogatott: „igen, igen, előfizetünk ismét”. Ahogy azonban a postás elköszönt, és az ajtó bezáródott, Márquez megtudta: a család valójában soha ki sem nyitja a lapot, de nem mernék visszautasítani. Ahogyan abban az időben azt sem lehetett tudni, ki csönget, kiben lehet megbízni.


Prágát és Varsót – Székács Vera fordító szerint – nagyon is kedvelte Márquez, de ahogyan az NDK-t, úgy Magyarországot, az itteni rendszert sem tudta megkedvelni. A későbbiekben Castro lekötelezettje lett – a fentebb említett villa miatt –, így baloldaliként markáns véleményét sem hangoztatta többé. Székács Vera szerint a valódi álláspontját „Frankó” nevű útitársa – vagyis Plinio Apuleyo Mendoza – fogalmazta meg a legjobban egy későbbi interjúban. Eszerint éppen egyik állomásról a másikra tartottak, amikor Márquez mély álomba merült a kocsiban. Pár óra múlva felriadt, ránézett „Frankóra” és így szólt: „Szörnyű álmom volt! Azt álmodtam, hogy a szocializmus nem működik!”



Fischer Viktória

Badogdob_4_Copyright_Birgit_Hupfeld

2018.04.19

Jártatok már úgy, hogy egy színházi előadás után csak azért tudtatok felkelni a székről, mert úgy éreztétek, muszáj állva tapsolnotok? Éreztétek már, hogy egy darab megrágott, majd kiköpött titeket? Azok, akik a MITEM keretében részt vettek a Berliner Ensemble A bádogdob című előadásán, bizonyára igennel válaszolnak e kérdésekre. Elárulom, miért!

Juhasz_Anna_borito

2018.04.19

Ismét reneszánszukat élik a kulturális események, így többek között egyre népszerűbb a színház, az opera és a balett. Ezzel párhuzamosan bővül a kínálat is, ezért sok esetben nehéz eldönteni, mely darabot nézzük meg vagy milyen könyvet olvassunk? A Kultúra.hu a téma egyik szakértőjét, Juhász Anna irodalmárt, a Hadik Irodalmi Szalonok háziasszonyát kérdezte: ő milyen programokat ajánl?

sziget1

2018.04.19

Idén a korábbinál több nemzetközi sztár ad koncertet a Sziget fesztiválon, miután a befektetőkkel közösen 12 százalékkal, 8,6 milliárd forintra tudták növelni a költségvetést, és csak a nagyszínpados fellépőkre egymilliárddal többet költhetnek – mondta Kádár Tamás főszervező a Sziget április 19-ei budapesti sajtótájékoztatóján.

Korábban eltűnt műtárgyakat, így az 1980-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) világhírű Kaufmann-gyűjteményéből származó könyvgyűjtemény négy, a 19. század második felében nyomtatott, judaika vonatkozású kötetét, egy Gorka Géza által készített múzeumi dísztálat és a keszthelyi Helikon Könyvtár gyűjteményéből eltűnt 18. századi, német nyelvű, gót betűs, a lapjain szereplő pecsétek és bejegyzések alapján egykor a zalavári bencés apátság könyvtárába tartozott jogtörténeti kötetet szolgáltattak vissza jogos tulajdonosuknak a Miniszterelnökség örökségvédelmi hatóságának közreműködésével.

Steven Spielberg Oscar-díjas rendező saját, Amblin Entertainment produkciós cégével és a Warner Bros. stúdióval vág bele a DC-univerzum Blackhawk című képregényének megfilmesítésébe. A képregényben Blackhawk egy pilótákból álló elit katonai csapat, a Blackhawk Squad vezetője, aki szakaszával a második világháborúban harcol. A forgatókönyvet David Koepp írja, aki korábban a Jurassic Park-filmeken, a Világok harca és az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmeken dolgozott együtt a rendezővel. Spielberg jelenleg az ötödik Indiana Jones-filmre készül. A kalandfilm után még leforgatja a West Side Storyt és csak azt követően kezd bele a Blackhawk megfilmesítésébe.

Ava DuVernay amerikai filmrendező és Kristen Stewart színésznő is tagja lesz a Cate Blanchett vezette cannes-i nemzetközi zsűrinek. A szervezők bejelentése szerint a zsűri munkájában további két filmsztár, a francia Léa Seydoux és a kínai Csang Csen, a burundi énekes-dalszerző Khadja Nin, a francia rendező-producer Robert Guédiguian, valamint a Szárnyas fejvadász 2049 rendezője, Denis Villeneuve és az orosz Andrej Zvjagincev is részt vesz. A 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált május 8. és 19. között rendezik meg a Cote’d Azure-ön.

Az északi-iraki Erbílben magyar segítséggel felépült iskola avatóját is bemutatja az Övék a mennyek országa dokumentumfilm-sorozat harmadik, Hungary Helps – Magyarország segít című része, amely április 21-én este lesz látható a Duna Televízió műsorán. A kormány és az adományozók nemcsak az iskolaépítésben nyújtottak segítséget, hanem az egyik teljesen romba döntött város, Teleszkof újjáépítésében is közreműködnek a Magyarország Segít (Hungary Helps) program keretében, amelynek célja, hogy a rászorulókat helyben, a saját szülőföldjükön támogassa. A tervek szerint a stáb a héten újra forgatni indul, ezúttal Szíriába.

Már 36. alkalommal ünnepeljük a táncot és a táncosokat április 29-én, a „balett Shakespeare-jének” tartott Jean-Georges Noverre születésnapján. Mi lehetne jobb alkalom arra, hogy a táncszakma megszólaljon, mint a Tánc Világnapja. A Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház ebben az évben is látványos flashmobbal ünnepli április 29-én a Tánc Világnapját. Idén a Pas de Bridge a Margit hídról a Müpa előtti térre költözik, így teremtve szimbolikus hidat a kortárs művészet, a kortárs tánc és a mozogni vágyók között. A flashmobhoz bárki csatlakozhat nemtől, kortól és táncos képzettségtől függetlenül. A felhívás ITT olvasható.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma