2018.05.13
Fischer Viktória

Miért utálta Budapestet Ady Endre? Mi kötötte Csehországhoz Radnóti Miklóst, és miért volt fontos Márai Sándornak Kassa, illetve Berlin? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki május 11-én ellátogatott az Utak, világok – Irodalmi Szerelmek III. című estre, a Várkert Bazárba. BESZÁMOLÓ

_MG_7430
Gubík Ágnes, Szatory Dávid, Ötvös Anna, Bíró-Balogh Tamás és Juhász Anna a színpadon
(balról jobbra)


Az Irodalmi Szerelmek harmadik, szezonzáró estje ezúttal rendhagyóra sikeredett, hiszen nemcsak az írók, költők szerelmi ügyei, de utazásaik, származásuk is terítékre került. Az esemény ugyanis a V4 magyar elnökség kulturális programsorozatának keretében valósult meg a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával. Az Irodalmi Szerelmek című sorozat januárban vette kezdetét azzal a céllal, hogy kortárs és klasszikus írók életét, kapcsolatait mutassa be. A Kultúra.hu eddig az összes esten jelent volt, így az elsőről készült beszámolót ITT, a második estet beharangozó cikkünket pedig ITT olvashatjátok. A szezonzáró esten ezúttal Ady Endre és Diósiné Brüll Adél, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, Márai Sándor és Matzner Lola kapcsolatáról beszélgetett Juhász Anna, az est háziasszonya, Ötvös Anna és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészek. A verseket és a naplórészleteket Gubík Ágnes színművésznő és Szatory Dávid színművész olvasta fel.



1709
Fotó: poszt.hu


Radnóti Miklós Csehországban

Hogyan került Radnóti Miklós Liberecbe, Csehországba? – tette fel a kérdést Juhász Anna, melyre válaszul Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész elmondta: bármennyire is furcsán hangzik, a költő egy textilipari főiskolán tanult csaknem egy évig. Természetesen Radnóti nem akart textilekkel foglalkozni vagy kereskedőnek állni, mindig is költő szeretett volna lenni. A főiskolára gyámja, Grosz Dezső unszolására iratkozott be 1927-ben. Ebben az időszakban már Gyarmati Fanni volt a kedvese, akivel folyamatosan levelezett, sőt verseket is írt hozzá – verseiben Fifiként emlegette Fannit. Ugyanakkor ebben az időszakban ismerkedett meg egy német lánnyal, Klementine Tschiedellel is, akit leveleiben és verseiben csak Tininek hívott. „Tini igen szemrevaló hölgy volt, gépírónőként dolgozott, és egészen hamar összebarátkoztak Radnótival” – mesélte az irodalomtörténész. Radnóti csinos, atléta típusú férfi volt, aki különösen ügyelt a külsejére, így szinte azonnal levette a lábáról Tinit, aki második múzsaként lépett a költő életébe – sőt Bíró-Balogh Tamás szerint a testi szerelmet is Tinivel tapasztalta meg először Radnóti. Bár kérdéses, Tini és Radnóti hogyan értette meg egymást, hiszen az író nem beszélt jól németül, Tini pedig egyáltalán nem beszélt magyarul. Mindezek ellenére szerelmük sokáig kitartott, hosszú időn át leveleztek egymással, sőt az irodalomtörténész szerint a Tinihez írott levelek egy idő után külön életre keltek – bár egészen 2005-ig nem is sejtették a kutatók, hogy az ebben az időben született versek nagy része nem Fifinek – vagyis Fanninak – hanem Titinek szólt.

Radnótinak érdekes érzelmi beállítottsága volt ebben az időszakban – fűzte hozzá az irodalomtörténész, majd kiemelte: 1927 és 1928 között csaknem harminc szerelmes verset írt a költő, ezeket hol Titinek, hol Fifinek címezte – nagyon találóan a versek fölé írt egy „t” vagy egy „f” betűt, hogy meg tudja különböztetni, melyik nőnek melyik vers szól. Gyarmati Fanni valószínűleg már ekkor tudott a másik nőről, ennek ellenére mégis igent mondott a hazatérő Radnótinak, mikor megkérte a kezét.


Gyarmati Fanni reakciója ugyanakkor legalább olyan meglepő volt, mint a költő szerelmi élete.


Titi ugyanis kitartóan ostromolta Radnótit azután is, hogy elváltak egymástól, tíz év elteltével pedig Magyarországra utazott, hogy felkeresse egykori szerelmét – Radnóti egy idő után már nem válaszolt a nő leveleire, az hiába kérlelte, így Titi a korábbi címén kereste fel a költőt, aki viszont már feleségével élt új otthonában. Titit mindez nem akadályozta meg, kiderítette Radnóti címét és felkereste a költőt – mesélte Bíró-Balogh Tamás. Majd felhívta a figyelmet arra is: Gyarmati Fanni ekkoriban már túl volt egy abortuszon, számos lelki és testi megpróbáltatáson, és naplójából tudni, hogy ebben az időszakban már öregnek és megviseltnek gondolta magát. Érthető tehát, ha az életükbe toppanó Titit gyönyörű és életvidám nőnek látta és úgy érezte, ő állt Radnóti és a nő közé, nem pedig Titi közéjük. Radnóti Miklós egy cukrászdában találkozott egykori kedvesével, hogy búcsút vegyenek egymástól, Gyarmati Fanni pedig odáig merészkedett, hogy a búcsú napján még egy csokor vörös rózsát is küldött „vetélytársának”, hiszen úgy gondolta, Radnóti boldogságát ez a nő szolgálná, és akkor tudna kiteljesedni, ha vele élne. A Beck Judit-szerelem kapcsán sem reagált másként Fanni. Amikor runyai (ma Szlovákia, akkoriban Magyarország része volt) vakációjukat töltötték, Radnóti aktívan levelezett Beck Judittal, amelyről Fifi is tudott. Ezeken a kapcsolatokon Gyarmati Fanni felül tudott emelkedni, hiszen neki csak és kizárólag Radnóti Miklós boldogsága és kiteljesedése számított, ennek érdekében pedig bármit elviselt.



29386024_1199376660198519_602285707754471424_n
Fotó: Utak, világok – Irodalmi Szerelmek III. Facebook-oldala


Ady Endre és Budapest

Hogyan vezette be Móricz Zsigmond Ady Endrét Prágába? Természetesen nem szó szerint, a személyét vitte el a cseh fővárosba, csupán népszerűsítette Ady költészetét, ennek köszönhetően pedig jóval Ady halála után, amikor a magyar és a cseh kapcsolatok felerősödtek, az ő verseiből adtak ki elsőként válogatást – mondta el Juhász Anna, hogy Adyt mi fűzte Prágához. Bár a magyar költők közül Adyt fordították le legtöbbször csehre, életében nem kapcsolódott szorosan Prágához, Párizshoz és Budapesthez azonban annál erősebb szálak fűzték. Míg Párizshoz a szerelem, így pozitív élmények kötötték, Budapestről kezdetben nem volt jó véleménnyel. De mi lehetett ennek az oka?

Ady Endre elég viszontagságosan jött Budapestre, ahova először 1896-ban a millenniumi kiállításra érkezett. Később többször is felutazott és hosszabb időt töltött a magyar fővárosban. Publicisztikája – amely legalább olyan zseniális volt, mint költészete – révén szeretett volna a fővárosban elhelyezkedni, végül azonban Debrecenben lett újságíró. Publicisztikáját és a pesti lapokban való publikálását Diósyné Brüll Adél, vagyis Léda segítette Párizsból, a nő ugyanis nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezett, így amikor Ady hazatért Párizsból, a Budapesti Napló munkatársa lett és a fővárosban is hosszabb időt töltött. Budapestet azonban nem szerette, folyamatos kritikával illette.


Sokat bírálta Budapestet, ugyanakkor ragaszkodott a városhoz, amely nagyon fontos volt számára.


Míg a ’10-es években budapesti tartózkodásai alkalmával főként szállodákban, hotelszobákban élt és sok időt töltött kávéházakban – a Három Holló volt a törzshelye –, addig Boncza Bertával töltött utolsó évei alatt már a fővárosban, a Veres Pálné utcában élt, sőt itt is halt meg a Liget Szanatóriumban. Ahhoz azonban, hogy megszokja a világvárossá fejlődött Budapest intenzív ütemét, viszonylag sok időnek kellett eltelnie.


„A Budapesti Naplónál vagyok, sírtam-zokogtam, mikor vonatra ültem. Undor, düh és keserűség fogott el, amikor megérkeztem ebbe a pocsék, lehetetlen városba.”


Így írt Ady Lédának 1905 körül Budapestről, majd egy következő levelében így folytatta: „nem tudom én itt megszokni, nem tudok én itt élni, nem tudom, mi lesz itt velem”. Ugyanakkor ebben a levelében panaszkodik arról is, hogy nem kap elég hírt, Léda nem tájékoztatja napjairól és arról, merre jár, és szívesebben lenne vele Párizsban, mint nélküle Budapesten. A szerelmétől való távolság és az ebből származó bizonytalanság pedig erősíthette a fővárossal szembeni ellenérzéseit. Később ugyanakkor már élvezte a budapesti éjszakai életet, ha a nappali „pezsgéstől” irtózott is.


Engem nagy csalódások belekergettek az éjszakába. Minden napszaka ijesztő, de Budapesten legszörnyűbb a nappal. Az emberek egymás hátát tapossák, kín és kétség minden arcon, mindenki ellenség, aki él. Egy nagy nyöszörgés a budapesti nappal élete. Szóval én megszerettem az éjszakát.


Ady Endre: Az este szomszédai (részlet)



31326777_1222922454510606_8119705676759957504_n


Márai Sándor Kassáról Berlinbe

Ugyanabból a városból érkezett, ahol én is születtem. Ismeretségünk az élet őskorába nyúlik vissza, a gyermekkor mítoszában veszett el, úgyszólván csak jelbeszéddel érintkeztünk. Születésünk pillanatában mind a ketten ugyanannak a városnak, osztálynak és ugyanannak a zsúfolt provincialitásnak levegőjét szívtuk. Nyilván nem mi határoztuk el, ami történt velünk.


Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (részlet)


Márai Sándor – eredeti nevén Grosschmid Sándor – és Matzner Ilona, Lola hatvankét évig éltek együtt. Mind a ketten Kassán nőttek fel, szerelmük története azonban mégsem ott, hanem Berlinben kezdődött – mondta el Ötvös Anna irodalomtörténész. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: bár szerelmük története nem Kassáról indult, mégis egész fiatal koruktól tudtak egymásról, hiszen a szülők és a nagyszülők ismerték egymást. Sok találkozási pontjuk azonban nem lehetett, hiszen ekkoriban még fiú- és lányiskolák voltak, ahogyan a zsidóknak és a katolikusoknak is külön tánciskolájuk volt – Loláék családja zsidó volt. Ha nem is találkoztak személyesen Berlinig, tudniuk kellett egymásról, hiszen a lap, a Felső-Magyarország, ahová Márai írt, Lola édesapjáé volt.


Egy pillanat tört része alatt esett meg ez a szerelem.


Berlinben Lola hívta fel Márait, és egy kávézóban találkoztak. Az Egy polgár vallomásai című könyvéből pedig tudni: Márai már az első tíz perc után azon gondolkozott, miből fogja eltartani jövőbeni családját. Márai 1921-ben költözött Berlinbe éppen azért, mert ekkoriban igen pezsgő szellemi élet volt a városban. Lola azonban egy szerelmi csalódás miatt utazott ide. A szülei kinéztek ugyanis egy „jó partit” lányuk számára, aki azonban nem volt hajlandó férjhez menni, ezért megvétózta a házasságot. A szülei végül berlini rokonokhoz küldték a lányt, hogy szellőztesse ki a fejét és gondolja át az eljegyzést. Itt futottak össze Máraival, ennek azonban Lola szülei nagyon nem örültek, hiszen az író jövedelme bizonytalannak számított. Ezért a szülők magánnyomozót fogadtak, aki Márai minden lépését szemmel tartotta, így azt is jelentette, amikor a pár Budapestre utazott, hogy összeházasodjon. Mire azonban a távirat megérkezett Kassára, Lola édesapja pedig az első gyorssal Budapestre, az esküvő már nagyon közel volt, így Lola édesapja nem tehetett mást, mint részt vett rajta lánya tanújaként – mesélte a pár szinte filmbe illő történetét Ötvös Anna, majd hozzátette: Lola nagyon szerette édesapját, ahogyan az édesapja is Lolát, így örömmel támogatta, hogy a lánya a szerelméhez menjen hozzá.


_MG_7347
Ötvös Anna, Bíró-Balogh Tamás és Juhász Anna


Ötvös Anna igazi szakértője a párnak, de főként Matzner Ilona életének, akiről nemrégiben jelentette meg életrajzi könyvét Lola könyve – Kassától Márai Sándorig címmel, amelyben eddig ismeretlen naplórészleteket is lehet olvasni. Lola már egészen fiatal kora óta, a ’20-as évektől naplót vezetett, ezek azonban elkallódtak és csupán 1948-tól maradtak fent feljegyzései. Ezekből tudni, mennyire független, erős és intelligens nő volt, akinek személyisége sokáig háttérbe szorult Márai hírneve miatt. Ezeket, az eddig még sohasem hallott naplórészleteket Gubík Ágnes színművésznő tolmácsolásában hallhatták az est vendégei.


Olyan fájdalmat érzek, amit nehéz elviselni. Hatvankét éven át mindent neki olvastam először, minden ilyen írást, most már nincs kinek olvasnom. Nincs számomra többé vonzereje az írásbeli kifejezésnek. Mindennap együtt lenni ezzel a csodálatos nővel, aki az életem a másik partról ismerte, a személyes oldalról.


Márai Sándor, naplórészlet

 


Fischer Viktória

Fotó: varkertbazar.hu

cafe_budapest_kiemelt2

2018.09.20

„Egy kortárs fesztiválnak mindig újat kell mutatnia, abban a tekintetben is, hogyan értelmezi újjá a régit” – mondta Káel Csaba, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke. Az október 5-től kezdődő fesztiválra jönnek világsztárok, a 100-nál is több program között lesznek ősbemutatók és köztéri programok, ráadásul mindezt csaknem 40 helyszínen, akár a bulinegyed romkocsmáiban is megtalálhatjuk.

hernadijudit_kiemelt

2018.09.20

A közönség- és a szakmai sikerek után a Magyar Színházi Társaság a 2018/2019-es évadban folytatja a Jó kérdés elnevezésű ingyenes beszélgetéssorozatot, amelynek keretében a színházszakmai témákat nem csupán a szűk szakmát érintő szempontok mentén járják körbe. És hogy kik lesznek górcső alatt? Többek között Hernádi Juditot, Ónodi Esztert, Scherer Pétert, Törőcsik Franciskát és Novák Esztert kérdezi szeptember 22-től Veiszer Alinda.

_D0A8999_Copy

2018.09.20

Idén 45. alkalommal osztják ki a Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában bejutott a díjazottak közé a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) mesterszakán diplomázó rendező, Kovács István legújabb alkotása, az Ostrom. Az alkotók szeptember 20-án sajtótájékoztatón meséltek örömükről.

Tizenhat programmal készül a szeptember 22-ei színházak éjszakájára a Játékszín, ahol nyíltpróbával, varietéműsorral és kulisszajárással is várják a közönséget. A Bock Színpad első programja a Mesedélután lesz, amelynek szereplői Hapci Benő, Mirr-Murr, Pom Pom és Oriza Triznyák. Ugyancsak délután, méghozzá 3 órakor kezdődik az első kulisszajárás, amelyet háromnegyed óránként tartanak meg. Mindezek mellett idén is megrendezik a Vers a’la carte elnevezésű programot Hirtling István vezetésével, aki a közönség tagjaival közösen instruálja színésztársait, majd további produkciók várják a közönséget.

Két kiállítással kapcsolódik az európai kulturális örökség napjaihoz a szlovákiai Füleki Vármúzeum: szeptember 21-én az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták festett, gravírozott, vésett és egyszerűbb termékeit a vár Bebek-tornyában, Fülek második világháborús éveit pedig a várhegy földalatti óvóhelyén mutatják be. A szezonzáró kiállításon a 18. század végétől a 20. század elejéig mutatják be az üvegtermékeket, különös tekintettel a nógrádi üvegműhelyekre.

Idén több mint száz alkotó várja 42 budapesti és egy pécsi helyszínen az Ékszerek Éjszakája közönségét szeptember 21-én, pénteken kora délutántól egészen éjfélig, de a sorozathoz egész hétvégén át számos kiállítás és előadás is kapcsolódik. Idén először csatlakoznak külföldi kortárs alkotók a programokhoz – a magyar és külföldi alkotók számára Szimbiózis címmel hirdettek meg nemzetközi pályázatot, a 38 kiválasztott munkát a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) szeptember 20. és 23. között lehet megtekinteni. Az idei év vendégkiállítása a K.A.S. Galériában kap helyet, ahol a németországi Burg Giebichenstein University of Art and Design Halle professzora, Hans Stofer a hallgatókkal együtt mutatja be munkáit. A rendezvény célja a magyar kortárs ékszertervezés szélesebb körben való megismertetése, valamint a pályakezdő és gyakorlott alkotói közeg inspirálása, összefogása.

A 20. századi magyar festészet és grafika jelentős képviselőinek munkáit láthatja a közönség a Mihályfi-gyűjteményből rendezett kiállításon szeptember 20-tól a szegedi Reök-palotában. Mihályfi Ernő az 1920-as, 30-as években újságíróként felfigyelt a magyar progresszív képzőművészetre, támogató kritikákat írt és így kapcsolatba került a kortárs alkotókkal. Magángyűjteményét az 1950-es és 1960-as években alakította ki, a műveket saját ízlése alapján válogatta, de döntéseit később a művészettörténet igazolta. Ebből a több mint nyolcszáz alkotásból 155 festmény és grafika látható a Reök-palotában. A gyűjtő elsősorban kortárs alkotók munkáit vásárolta meg, de kollekcióját történelmi kitekintéssel állította össze, így a november elejéig látható kiállításon szerepelnek Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos festményei és grafikái, valamint a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak munkái, és többek között három Picasso-grafika is.

A Madách Színházban ad koncertet a Müller Péter Sziámi AndFriends szeptember 28-án. Az est folyamán vendégként színpadra lépnek a Pintér Béla Társulat színészei, valamint Kiss László és Másik János is. A Müller Péter Sziámi AndFriends játszik idén megjelent új albumáról, a Nevess magadra! című anyagról, de elhangzanak Müller Péter Sziámi korábbi zenekarai: az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi, illetve az Európa Kiadó kiemelkedő dalai is.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma