728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2018.04.05

Az első élőlény az űrben nem Lajka kutya volt, hanem egy Lajkó nevű permetezőpilóta – legalábbis így van ez Lengyel Balázs Lajkó – cigány az űrben című filmjében. A groteszk, ironikus humorral fűszerezett alkotásról a sajtóvetítést követően a főszereplő édesanyját alakító Papadimitriu Athinával, valamint Pusztai Ferenccel, a film producerével beszélgettünk.

lajko_cigany_az_urben_09


„Ha fel akarsz jutni az űrbe, előbb el kell érned a sztratoszférát. Ez csak egy módon lehetséges: a téesz segítségével.”

 

Az időpont 1957 eleje. A Nagy Szovjetunió úgy dönt, hogy baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt arra, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben. Karmazsin Jenő elvtárs, a Kunmadarasi Vörösiszap Termelőszövetkezet elnöke tudja is, ki lehetne a legmegfelelőbb jelölt a nagy utazásra: Serbán Lajos, azaz Lajkó, ahogy mindenki hívja, már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz. Ezt a vonzalmat nem kis részben édesanyjának köszönheti, aki beavatta a cigány asztrológia rejtelmeibe, de sajnálatos módon – Lajkó egyik rosszul sikerült rakétakísérletének következtében – már nem lehet velük. A fiú ezért egész életét egyetlen célnak rendeli alá: el szeretne jutni az űrbe, hogy bocsánatot kérjen anyjától. Mikor Lajkót kiválasztják az űrutazásra, még nem is sejti, hogy álmai nem véletlenül válnak épp most valóra… Ám előbb Bajkonurban, egy különleges verseny keretében dől el, hogy a magyar Lajkó, a német Helga Mengele, az észt Ilmar, vagy a mongol Timuzsin lesz-e az a szerencsés kiválasztott, aki végül eljut az űrbe. A versenyt ráadásul maga Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár elnököli. Közben pedig újra és újra feltűnik Lajkó apja, aki tovább bonyolítja főhősünk kalandjait.


Lajko1

 

Már a történet leírásából is kitűnik: Lengyel Balázs első filmje ízig-vérig fekete komédia. Olyan, amely a humor és az irónia eszközével mutat be egy gondterhes korszakot. A Lajkó édesanyját alakító Papadimitriu Athina így fogalmazott: „nehéz korszak volt, de ez a történet nem a drámáját, a tragédiáját fogta meg, hanem megpróbálta könnyedebben megragadni, és nekem ez nagyon tetszett. Hiszen én éltem abban a korban és a Lajkó rengeteg emlékemet visszahozta. Nem volt könnyű akkor az élet, de nekem csodálatos gyermekkorom volt és ez a film most segített kicsit visszaemlékezni rá”. Bár Lajkó édesanyját mindössze csak néhány jelenetben láthatjuk, szerepe kulcsfontosságú, mondhatni, ő a cselekmény mozgatórugója. „Régebben már volt egy hasonló szerepem, mármint olyan szempontból hasonló, hogy mindenki áradozott, milyen jó voltam a filmben, aztán mikor megnéztem, tudatosult bennem, hogy egyetlen jelenetem van, ám az olyan fontos, hogy mindenkiben megmarad. Itt is ez történik és ez nagyon jó érzés. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, hirtelen nem volt egyértelmű számomra, milyen jelentős az anya szerepe a történet szempontjából, de valóban, azt kell, hogy mondjam: én vagyok a történet motorja” – állapította meg nevetve a színésznő.

 

A Lajkó – cigány az űrben Lengyel Balázs rendezői bemutatkozása, de Papadimitriu Athina elárulta, „egyáltalán nem tűnt úgy, hogy ezt a fiút terelgetni kell. Teljesen profi volt. Olyan magabiztossággal dolgozott, mintha már a sokadik filmjét készítette volna, és végig fülig ért a szája.”

 

SER_3727_sm
Pusztai Ferenc
Fotó: Sághy Tímea


Hasonlóan vélekedett Pusztai Ferenc, a film producere is, akivel 2016 augusztusában még a Lajkó forgatásán beszélgettünk. (Az ott készült interjút ITT találjátok.) Most, a film sajtóvetítését követően ismét megkérdeztük A nyomozó, a Szabadesés, az Utóélet és a Kút című filmeket is jegyző Pusztai Ferencet, aki a Lajkó készítéséről mesélt nekünk és azt is elmondta: amellett, hogy szórakoztató komédia, komoly üzenettel is szolgál a nézők számára.

 

Legutóbb a Lajkó – cigány az űrben forgatásán találkoztunk, amikor épp egy uszodában vettétek fel a víz alatti jeleneteket. Bár ez az uszoda a filmben valóban uszoda, több olyan helyszín is van a történetben, amelyet meg kellett álmodnotok: például az űrkapszula vagy maga a helyszín, Bajkonur. Ez kihívást jelentett számotokra?

Persze, számos jelenetet úgy kellett megkomponálnunk, hogy nem volt ott a valós helyszín, csak elképzeltük, hogyan fog kinézni az, amit a nézők a vásznon majd Bajkonurnak látnak a háttérben. Tehát például a színészek számára az már önmagában nagy kihívás volt, hogy bizonyos jeleneteket nem abban a térben játszottak, amelyben a filmben láthatók. Ilyen volt például a kapszulakilövés, amely esetén nagyon kellett figyelnünk arra, hogy tényleg valósághűen nézzen ki. De ez tulajdonképpen az egész filmre igaz volt.

 

Mivel egy űrutazós fekete komédiáról van szó, a filmben többször is láthatunk olyan jeleneteket, amelyek az űrutazás előtti felkészülést mutatják be, méghozzá úgy, mintha dokumentumfilmet néznénk. Ezek eredeti felvételek?

Igen, ezek mind eredeti felvételek, nem mi gyártottuk őket.

 

Hogyan jutottatok hozzá ezekhez?

Több nemzetközi cég is van, amely az ilyen felvételeket kezeli, egyikőjüktől szereztük be őket. Azok a képsorok például, melyeken egy űrhajó kilövését láthatjuk, valódi űrutazós felvételek. Azonban azok, amelyeken a kutyákkal végzett kísérleteket mutatják be, nem biztos, hogy az űrkilövéshez kapcsolódnak, ettől függetlenül viszont szintén korabeli anyagok.


Lajko3

 

A film nagy részében oroszul beszélnek a szereplők. Feltétel volt, hogy a színészek megtanuljanak oroszul?

Az volt a célunk, hogy a filmben azok a szereplők beszéljenek oroszul, akik vagy oroszok vagy orosz anyanyelvűek. Ebbe az irányba is indultunk el a casting során, de például Brezsnyev szerepére nem találtunk orosz színészt, így ezt a szerepet végül egy ukrán színész játssza el. Egyébként számtalan ukrán színész tűnik fel a filmben, de láthatunk benne olyan orosz anyanyelvű művészeket is, akik Magyarországon élnek – egy hazai orosz nyelvű színházban is tartottunk castingot. Tehát ügyeltünk arra, hogy a filmben hallható orosz beszéd tökéletes legyen. Így igazából csak egyetlen olyan színész volt, aki annak ellenére, hogy magyar, orosz karaktert játszott. Természetesen ő is nagyon jól beszélt oroszul, de a rendező perfekcionizmusának köszönhetően utószinkront kapott. Fontos volt, hogy minden tökéletes legyen.

 

Ha már a tökéletességnél tartunk: mesélnél arról, milyen volt a közös munka Lengyel Balázzsal?

Nagyon jó volt. Persze voltak könnyebb, illetve nehezebb pillanatok, de mi minden napból igyekeztünk a legtöbbet kihozni. Egy film készítése több évig tartó közös munkát jelent, amely esetén elkerülhetetlenek a problémás, vitás helyzetek, a fontos csak az, hogy ezekből a készítők együtt találjanak kiutat. Hogy közösen leljenek rá a megoldásra. Ez szerintem nekünk sikerült. Szóval csak azt mondhatom: remekül zajlott a munka.

 

Akkor elképzelhetőnek tartod, hogy a jövőben is dolgozzatok még együtt?

A válaszom egyértelműen igen.


Lajko2

 

A Lajkó Lengyel Balázs első filmje. Egy elsőfilm esetén nagyobb hangsúlyt kell helyezni a mozipremier előtti népszerűsítésre?

Természetesen, hiszen egy elsőfilmes rendező még nem kialakult brand. Ha egy rendezőnek már van neve, akkor biztosan van valamekkora követő tábora, vannak ismerői, akik várják az új filmjét. Az elsőfilmeseknél, akiket még nem ismernek, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az emberekhez eljusson az üzenet: „Haló, itt van egy tök jó film! Érdemes megnézni!”.

 

Akkor kiemelten próbáljátok népszerűsíteni a Lajkót?

A mozikban már jó ideje vetítjük a trailert, de a klasszikus reklámozási csatornák (plakátok, internetes megjelenések, city lightok) mellett még bevetettünk pár dolgot: Budapesten több helyen is megtalálható a Lajkó-szkafander, de a filmben látható kerti budi – amelynek egyébként fontos jelentősége van a történetben – is kint van a városban. Tehát próbáltunk olyan dolgokat kitalálni, amelyek tényleg felkeltik az emberek figyelmét. Ahogy a film készítésében, úgy ebben is segít minket a Filmalap: kifejezetten forgalmazási támogatást is kaptunk tőlük.


lajko_cigany_az_urben_01

 

Ha meg kellene határozni, milyen film a Lajkó, azt mondanám: groteszk humorú fekete komédia. Én nagyon jót mulattam rajta, de lehet, hogy sokakat elijeszt ez a humor. Számoltatok azzal, hogy esetleg rétegfilm lesz?

Persze, muszáj volt. Azt sose hittük, hogy ez egy mindenkinek tetsző film lesz, de úgy gondoltuk, széleskörben szerethető és a humora is sokak számára érhető. Azonban azt, hogy rétegfilm lesz-e vagy sem, nehéz előre megjósolni. Mióta elkészültünk vele, minden napunk azzal telik, hogy rágjuk a körmünket és azon agyalunk, mit szól majd hozzá a közönség. Én nagyon bízom benne, hogy sokan szeretni fogják.

 

Az előbb úgy fogalmaztam, jót mulattam a filmen, de nem a humor a Lajkó legfontosabb erénye, hanem az, hogy egy fontos kérdést, a cigányság megítélését veti fel.

Az egész film egy olyan cigány fiúról szól, aki nagyon tehetséges valamiben és a tehetségének, az elszántságának, valamint az akaratának köszönhetően eljut addig, hogy ő legyen az első ember az űrben. Ezt a tettét azonban meg nem történtté nyilvánítja a világ – csupán csak azért, mert cigány. A hangsúly persze nem a cigányság megítélésén van, de való igaz: ezzel a kérdéssel játszik el a film, ezt karikírozza ki. Azt gondolom, ezen a filmen nagyon jól fognak szórakozni a nézők, de ha valaki üzenetet keres benne, akkor azt fogja találni: nem helyes embertársainkat beskatulyázni, emblémákat ragasztani rájuk, és azok alapján megítélni őket. Igenis, egy jól működő világban az embereket a teljesítményük alapján ismerik el.

 

Tóth Eszter

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

Van_R

2019.08.24

A VAN filmzenekar a 2014-es Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, és 2018 egyik hazai filmsikere, a Rossz versek dalait adja elő. A héttagú formáció nemrég az Ördögkatlan fesztiválon lépett fel egy hirtelen támadt vihar miatt a szabadtéri színpad helyett egy kiállítóteremben. Nem tudom, hogy történt, de a végére hálás voltam a nyárért, a vizes zokniért, a kezemben átmelegedett repohárért és azért, hogy a vihar átmosta ezt az örömzenélést a kültéri színpadról a fülledt terembe. A zenekar négy tagjával beszélgettem.

parasztbecsulet_bajazzok_4

2019.08.24

A Budapesti Nyári Fesztivál igazi komolyzenei különlegességének ígérkezett a Parasztbecsület és a Bajazzók egyfelvonásos operák bemutatója. Szerelem, féltékenység, megcsalás és megcsalatás, vagyis párkapcsolati drámák állnak mindkét mű középpontjában, melyeket rendkívül élethűen, emberközeli módon ábrázolnak.

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Ismét Magyarország egyik legnépszerűbb Beatles tribute zenekara, a Bits képviseli Magyarországot és a magyar Beatles közösséget a világ legnagyobb Beatles fesztiválján, a liverpooli International Beatle Weeken. A felkérés a világhírű Cavern Clubtól érkezett, ahol a Beatles 292 koncertet adott 1961 és 1963 között. A Bits augusztus 23-tól 26-ig a fesztivál keretében kilenc koncertet ad különféle helyszíneken, így a Cavern Clubban is. A liverpooli Beatle Weeket a nyolcvanas évek óta rendezik meg és a kezdetben baráti összejövetelből kialakult Beatles fesztivál napjainkra turisták és Beatles-rajongók ezreit vonzza. Mintegy nyolcvan, a világ minden tájáról érkező előadó egy héten keresztül ad koncerteket augusztus végén.

A Szegedi Szabadtéri Játékok kimagasló szezonként értékelik az idei évadot, amely a Dóm téren saját bemutatóval, táncjátékkal indult Zsuráfszky Zoltán rendezésében, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével. Az idei műsorban szerepelt még Verdi Aida című operája, de a közönség részt vehetett szimfonikus zenekari koncerten is, ahol magyar klasszikus és kortárs szerzők műveit csendültek fel. Idén újranyitott az Újszegedi Szabadtéri Színpad, ahol Petri György fordításában játszották Moliere Don Juan című drámáját, illetve határon túli együttműködés keretében, a sepsiszentgyörgyi színházzal közösen mutatták be Brecht Koldusoperáját, Bocsárdi László rendezésében.

Ohiói munkásokat bemutató dokumentumfilmmel debütált Hollywoodban az Obama házaspár: a korábbi elnök és felesége tavaly létrehozott produkciós cégével vett részt a Netflix számára forgatott American Factory elkészítésében. A dokumentumfilm azt mutatja be, mi történt a 2008-as gazdasági válság miatt Ohióban bezárt General Motors-gyár munkásaival, miután egy kínai vállalat átvette a telepet és újra munkához juttatta őket.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója lesz az új filmügyi kormánybiztos szeptember 1-jétől – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Gulyás Gergely azt mondta, Káel Csaba alkalmas arra, hogy eleget tegyen a kormánybiztosi feladatok ellátásának a Müpa vezetése mellett is. A miniszter úgy fogalmazott, az Andy Vajna halálával keletkezett űrt próbálják betölteni.

A térség a caral civilizáció fontos központja volt, a kultúra mintegy ötezer éve virágzott az Andokban. Az egyik kőtáblán, amelyet egy szertartásokra használt épületben találtak a Vichama régészeti lelőhelyen, egy béka és egy emberfej látható. Az andoki civilizációban a béka a vizet, az emberfej az esőzésre váró embert jelenti. Egy közelben talált másik kőképen négy emberfej látható, amelyeket kígyók vesznek körbe. A kőképeket egy olyan időszakban készíthették, amikor ínség sújtotta a térséget.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

astmain_1922074b

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma