GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.02.02

Jókai Mór írót nem kell bemutatni egyetlen magyar olvasónak se. Az ő művészete mindannyiunk kincse, műveivel minden korosztálynak sokat ad. Idén a születésnapján, február 18-án ünnepeljük legelőször a Magyar Széppróza Napját. Az eseménysorozat alkalmából számtalan kedves írónkkal találkozhatunk. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke elárulta: csaknem 105 program lesz 126 szerző részvételével.

Idén nem kell áprilisig várnunk, hogy elmerüljünk az irodalmi élet forgatagában, hiszen február közepén első alkalommal rendezik meg a Magyar Széppróza Napját a Magyar Írószövetség kezdeményezésére és szervezésében.

 

Lesz irodalmi séta, tematikus prózaest, rendhagyó irodalomóra, gyermekeknek szóló játékos program és író–olvasó találkozó is. Munkácstól Rimócon át Sepsiszentgyörgyig, könyvtárakban, művelődési központokban, kávéházakban, múzeumokban találkozhatunk kedvenc íróinkkal.

 

A fellépő írók között lesz Babiczky Tibor, Darvasi László, Dóka Péter, Dragomán György, Forgách András, Grecsó Krisztián, Háy János, Kalapos Éva Veronika, Mezey Katalin, Spiró György, Szabó T. Anna, Szentmártoni János, Térey János, Tóth Krisztina, Zalán Tibor, Závada Pál.

 

Maurus_Jokai
Fotó: Wikipédia


A programsorozat célja, hogy a magyar prózairodalom ünnepévé váljon. A Magyar Írószövetség a 2017. november 13-ai, választmányi ülésén hozott döntést arról, hogy 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon megünnepli szerte a Kárpát-medencében a Magyar Széppróza Napját. A kezdeményezésből mára egy egész hétre szóló programsorozat lett, melynek szervezésében részt vesznek az írószervezetek, az intézmények és más civil kulturális szervezetek.

 

Összesen 69 település programjai közül válogathatunk

Szentmártoni János költő, író, a Magyar Írószövetség elnöke megfogalmazta: a Magyar Írószövetség új kezdeményezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elfogadta és támogatja, így a programok február 12-től 22-ig zajlanak országszerte és a határon túl. Hozzátette: csupán másfél hónap állt rendelkezésükre, hogy megszervezzék a rendezvényt, a programok listája pedig folyamatosan bővül.

 

A jelenlegi állás szerint: 51 intézmény szervez 105 programot 69 településen 126 író részvételével.

 

Többek között Balatonalmádi, Balatonfüred, Budapest, Cegléd, Csákvár, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Gödöllő, Győr, Kaposvár, Kolozsvár, Makó, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Tatabánya, Tokaj, Vác és Veszprém is programokkal várja a látogatókat. A Magyar Írószövetség elnöke a február 2-án tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a kedvelt szerzőknek ilyenkor be kell járniuk az országot, ezért nem egy napra koncentrálódnak az események, hanem egy egész hétre, elindítva egy hosszabb rendezvénysorozatot. Az első program február 12-én lesz, és február 23-ig tart az ünneplés.

 

A helyszínekről és a részletes programokról ITT tájékozódhatnak az érdeklődők.

 

Szentmártoni János emlékeztetett arra: szintén a Magyar Írószövetség kezdeményezésére ünnepelték meg 1964. április 11-én először a Magyar Költészet Napját, mely az évtizedek során jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. Szintén szervezetük indítványozta a Magyar Dráma Napját is, amelyet 1984 óta tartanak meg szeptember 21-én, Madách Imre Az ember tragédiája című műve ősbemutatójának évfordulóján.

 

Aki először élt meg az írásból hazánkban

A Magyar Széppróza Napját Jókai Mór születésnapjával kötötték össze. Jókai Mór életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez.

 

Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, és közéleti szerepeit is íróként vállalta.

 

A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, világszerte elismeréssel fogadták, itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyveit máig nagy számban adják ki és vásárolják meg. Enciklopédikus tudású művész volt, aki nem csupán összefoglalta mindazt, ami előtte történt a magyar epikában, de új utakon is elindult, és nem fojtotta el legmerészebb vízióit sem. Olyan egyetemes alkotó, mint Arany János a lírában és a verses epikában.

 

b_magyar_proza_napja_


Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Jókai Mór írót nem kell bemutatni egyetlen magyar olvasónak sem. Az ő művészete mindannyiunk kincse, műveivel minden korosztálynak sokat ad. Forrásának a történelmet tekintette, miközben ő is történelmünk egyik legfényesebb napjának szereplője volt 1848. március 15-én. Jókai Mór íróként, írói szerepében vált részesévé a történelmi eseményeknek.

 

Esterházy és Krúdy is esélyes volt

Mezey Katalin arra is kitért: először Esterházy Péter születésnapjának évfordulója, április 14-e merült fel, de ez az időpont túl közel esett volna a magyar költészet napjához, így a két ünnep összefolyt volna. Krúdy Gyula születésnapjának évfordulója szintén esélyes volt, ám október 21-e túl közel lett volna az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához.

 

Jókai Mór születésnapja, február 18-a viszont ideális, hiszen a januári holt szezon után alkalmas arra, hogy újraindítsa az irodalmi életet.

 

„Szép és tartalmas ünnepségsorozat indul el vele, és egy egész hetet adunk a prózaíróknak arra, hogy olvasóikkal találkozhassanak” – fogalmazta meg Mezey Katalin, hozzátéve: „eddig áprilisban kezdődött a könyves szezon, most reményeink szerint ez előbbre tolódik”.

 

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára elárulta: a programsorozat központi eseményét a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartják majd február 18-án, 18 órakor. A gálaműsorban közönségbarát programok lesznek, köztük novellaíró-verseny, koncert és Az év novellái című antológia bemutatása, mely már 17 éve jelenik meg minden évben és a teljes magyar irodalmi életet lefedi.

 

Szintén központi helyszín lesz Komárom, ott is gálaműsorral várják az olvasókat. „Bízom benne, hogy az eseménysorozattal mindenki figyelmét felhívhatjuk a prózára. Arra törekedtünk, hogy a családoknak és a legkisebbeknek is élményeket adjunk, ezért olyan programokat is összeállítottunk, melyek a családoknak szólnak” – mondta el Erős Kinga, hozzátéve: emellett arra is figyeltünk, hogy ne csak nagyvárosokban legyenek rendezvények, hanem a kistelepüléseken is elérhetővé váljon a kultúra.



Wéber Anikó

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma