2017.10.03

Különleges koncertekkel ünnepli huszadik születésnapját a Fonó Zenekar a Pesti Vigadóban. A népzenei csapat október 8-án Vadbarokk című műsorát játssza el, 11-én pedig Atyai ág címmel a keleti kulturális rokonságot középpontba állító produkciót adja elő. A zenekar múltjáról és műsorairól a frontember, Agócs Gergely mesélt.

Agócs Gergely, a zenekar frontembere az MTI-nek elmondta, hogy 1997-ben kezdett dolgozni kutatói ösztöndíjjal az MTA Zenetudományi Intézetében. „A Fonó Zenekar megalakulásakor úgy gondoltuk, hogy a népzene ügyét akkor tudjuk igazán hatékonyan szolgálni, ha azzal nemcsak előadóként, hanem kutatóként vagy később oktatóként is foglalkozunk” – fogalmazott. Az együttes a magyarság, illetve a Kárpát-medencében élő szomszédnépek hangszeres és vokális népzenei hagyományait ápolja. Tagjai (Navratil Andrea – ének; Agócs Gergely – ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz; Gombai Tamás – hegedű; Pál István „Szalonna” – hegedű; D. Tóth Sándor – brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz; Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom; Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló, harmonika) Magyarország különböző régióiból, a Felvidék és Kárpátalja magyarlakta területeiről származó muzsikusok.


bemutatkozas353

 

Az elmúlt két évtizedben számos szokatlan produkciót hoztak létre, ilyen volt a francia Ensemble Justiniana operatársulattal közösen megvalósított Barbe Bleue projekt vagy a 2012-es Vadbarokk című lemez, amelynek felvételein Kodály Zoltán egyik megállapítását továbbgondolva a magyar népzene és a 17-18. század európai műzenéjének kapcsolatrendszerét vizsgálták meg. A műsort október 8-án adják elő a Pesti Vigadóban. „A késői barokk vonós formációi kizárólag a Kárpát-medencében szervesültek a folklórban. A barokk zenei kifejezésmódjait a későbbi korok műzenéje, a klasszicizmus és a romantika művészeti áramlatai mindenhol kiszorították, azok egy része viszont nálunk a hagyományban folklorizálódva élt tovább. A magyar mellett az erdélyi román, a szlovák és a ruszin hagyományban is megjelenik, hogy a népzenét a hegedű, a brácsa, a bőgő, a cimbalom és a fafúvósok együtt szolgáltatják. Ezt az értéket, valamint a népzene és a barokk közötti sok egyéb, apró párhuzamot akartuk megmutatni a Vadbarokk-kal, meg azt, hogy térségünk zenei műveltségében is milyen kiválóan integrálódott az európai népek szövetébe” – szögezte le Agócs Gergely.

 

Atyai ág címmel október 11-én a Fonó Zenekar – szintén a Pesti Vigadóban – Agócs Gergelynek az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségében végzett népzenegyűjtő útjai eredményeit tárja a közönség elé. „Idestova tizennyolc éve kezdtem el azt a kutatómunkát, amely szintén Kodályhoz kapcsolódik: A magyar népzene című írásában a magyar népdalok rokonságát egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. Kodály annak idején elküldte tanítványait a feltételezett őshaza területére, a Volga-Káma vidékére, hogy dokumentálják az ott élő népek népzenei dallamrepertoárját. Vikár László és Bereczki Gábor gyűjtéseik nyomán több publikációban megállapították, hogy a térségben azok a finnugor népcsoportok énekelnek a magyar népzene szerkezetéhez hasonló dallamokat, amelyek kapcsolatban állnak az ottani türk népekkel” – mondta Agócs Gergely.


nyito264

 

Hozzátette: nincs oka kételkedni a magyar vezérek szavában, akik 950 táján arról tájékoztatták a bizánci császárt, hogy a honfoglalás a kazárok területeiről indult el. Ezért az egykori Kazár Kaganátus térségébe, a Volga, a Kaspi-tenger, a Kaukázus, a Fekete-tenger és a Don között elterülő régiókba indult el gyűjteni. „A magyar tudósok másfél évszázados török-finnugor vitája során, néhány turkológus nyelvészt leszámítva senki nem gyűjtött ezen a területen, holott Kodály a rendelkezésére álló nagyon kevés információ alapján helyesen tájolta be, mely irányokban lehet kitapintani a magyar népzene kapcsolatrendszerét. Amit e területeken tapasztaltam, az Kodály nogaj-tatárokat is emlegető, óvatosan megfogalmazódott, mégis egyértelmű feltételezését támasztja alá: a Kaukázus északi előterében élő karacsájok, balkárok, kumukok és nogajok népzenéjében meglepően nagy arányban találhatók a magyar népzenéből is ismert dallamtípusok” – fejtette ki Agócs Gergely.

 

Az október 11-ei koncerten ezeket mutatja meg a Fonó Zenekar, az esten színpadra lépnek a térség hagyományőrző mesterei, köztük a nogaj Arszlanbek Szultanbekov és a balkár Kashkhatau falu Taulula nevű férfikara. A tervek szerint a koncertet rögzítik és anyagát lemezen is megjelentetik. Agócs Gergely elmondta az MTI-nek, hogy eddig mintegy kétezer dallamot sikerült ebben a térségben összegyűjtenie, de további utakat tervez például olyan kumuk és nogaj falvakba, ahol még nem jártak magyar kutatók.

 

Forrás: MTI

Fotó: fonozenekar.hu

CC_banner

cactus-1063094_960_720

2018.01.17

Érkeznek Csinszka eddig ismeretlen írásai, Finy Petra új regénye és a Téli rege a gyermekek nyelvére lefordítva. Cikkünkben 10 olyan könyvet ajánlunk, melyek 2018-ban jelennek meg. Van köztük vers, rövidpróza, regény, de a magyar népművészetről és építészetről szóló albumok is. Tarts velünk, és válassz magadnak olvasmányokat az új évre!

20171202_szatyor_gyozo_webre_10.JPG

2018.01.17

Szatyor Győző faszobrász, festő és grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. A 70 éves, ormánsági születésű ipar- és képzőművésztől többek közt faszobrokat, grafikai illusztrációkat, valamint az alföldi tanyavilágról készült festménysorozatot láthatunk. A január 22-éig nyitva tartó tárlatról a művészt, Szatyor Győzőt kérdeztük.

Hammerstein_Judit

2018.01.17

Tokiótól New Yorkig számos kulturális, tudományos és oktatási programot kínálnak idén a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet külföldi kulturális intézetei – derült ki a Balassi Intézet január 17-ei sajtótájékoztatóján, ahol Hammerstein Judit helyettes államtitkár, az intézmény vezetője összefoglalta a január elején lezárult lengyelországi magyar kulturális évad eredményeit is.

Török Richárd (1954–1993) szobrászművész emlékkiállítása nyílik január 19-én Budapesten, a Műcsarnokban. Török Richárd művészi pályája során magyar költőkről, írókról, a magyar és az egyetemes kultúrát, történelmet alakító és gazdagító személyiségekről mintázott szobrokat.

Aspektusok (Aspetti) címmel kortárs magyar grafikai és kisplasztikai kiállítás nyílik január 18-án a Római Magyar Akadémia galériájában. A magyar kultúra napja alkalmából nyíló kiállítás 22 magyar kortárs művész csaknem 80 munkáját tárja a római közönség elé a Falconieri-palotában. A február 18-áig megtekinthető tárlatot Simonffy Márta, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke nyitja meg.

A magyar tervezőgrafika elmúlt két év évben született legsikeresebb alkotásait mutatja be a 20. Országos Tervezőgrafikai Biennále budapesti tárlata, amely január 18-án nyílik a Klebelsberg Kultúrkúriában. A rangos seregszemle összegzi a magyarországi alkotók tervezőgrafikai munkáit különböző műfajokban. A február 8-áig látogatható tárlaton 187 kiállító műve tekinthető meg.

Freddie és zenekara melegíti be a közönséget a világhírű brit soul és R&B énekesnő, Emeli Sandé február 18-ai budapesti koncertje előtt a Papp László Budapest Sportarénában. Fehérvári Gábor Alfréd, vagyis Freddie 2016-ban megnyerte A Dal című versenyt, ezzel ő képviselte Magyarországot a stockholmi Eurovíziós Dalfesztiválon Pioneer című dalával.

Egy hétig újra láthatóak január 16-ától a cseh koronázási ékszerek. Az értékes történelmi tárgyakat a prágai Hradzsin legdíszesebb termében, az Ulászló teremben tekinthetik meg az érdeklődők. A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket legutóbb 2013-ban Milos Zeman köztársasági elnök megválasztása alkalmával állították ki, a belépés a hagyományoknak megfelelően ingyenes volt. Most Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmából láthatók.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma