2017. október 23.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.10.03

Különleges koncertekkel ünnepli huszadik születésnapját a Fonó Zenekar a Pesti Vigadóban. A népzenei csapat október 8-án Vadbarokk című műsorát játssza el, 11-én pedig Atyai ág címmel a keleti kulturális rokonságot középpontba állító produkciót adja elő. A zenekar múltjáról és műsorairól a frontember, Agócs Gergely mesélt.

Agócs Gergely, a zenekar frontembere az MTI-nek elmondta, hogy 1997-ben kezdett dolgozni kutatói ösztöndíjjal az MTA Zenetudományi Intézetében. „A Fonó Zenekar megalakulásakor úgy gondoltuk, hogy a népzene ügyét akkor tudjuk igazán hatékonyan szolgálni, ha azzal nemcsak előadóként, hanem kutatóként vagy később oktatóként is foglalkozunk” – fogalmazott. Az együttes a magyarság, illetve a Kárpát-medencében élő szomszédnépek hangszeres és vokális népzenei hagyományait ápolja. Tagjai (Navratil Andrea – ének; Agócs Gergely – ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz; Gombai Tamás – hegedű; Pál István „Szalonna” – hegedű; D. Tóth Sándor – brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz; Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom; Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló, harmonika) Magyarország különböző régióiból, a Felvidék és Kárpátalja magyarlakta területeiről származó muzsikusok.


bemutatkozas353

 

Az elmúlt két évtizedben számos szokatlan produkciót hoztak létre, ilyen volt a francia Ensemble Justiniana operatársulattal közösen megvalósított Barbe Bleue projekt vagy a 2012-es Vadbarokk című lemez, amelynek felvételein Kodály Zoltán egyik megállapítását továbbgondolva a magyar népzene és a 17-18. század európai műzenéjének kapcsolatrendszerét vizsgálták meg. A műsort október 8-án adják elő a Pesti Vigadóban. „A késői barokk vonós formációi kizárólag a Kárpát-medencében szervesültek a folklórban. A barokk zenei kifejezésmódjait a későbbi korok műzenéje, a klasszicizmus és a romantika művészeti áramlatai mindenhol kiszorították, azok egy része viszont nálunk a hagyományban folklorizálódva élt tovább. A magyar mellett az erdélyi román, a szlovák és a ruszin hagyományban is megjelenik, hogy a népzenét a hegedű, a brácsa, a bőgő, a cimbalom és a fafúvósok együtt szolgáltatják. Ezt az értéket, valamint a népzene és a barokk közötti sok egyéb, apró párhuzamot akartuk megmutatni a Vadbarokk-kal, meg azt, hogy térségünk zenei műveltségében is milyen kiválóan integrálódott az európai népek szövetébe” – szögezte le Agócs Gergely.

 

Atyai ág címmel október 11-én a Fonó Zenekar – szintén a Pesti Vigadóban – Agócs Gergelynek az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségében végzett népzenegyűjtő útjai eredményeit tárja a közönség elé. „Idestova tizennyolc éve kezdtem el azt a kutatómunkát, amely szintén Kodályhoz kapcsolódik: A magyar népzene című írásában a magyar népdalok rokonságát egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. Kodály annak idején elküldte tanítványait a feltételezett őshaza területére, a Volga-Káma vidékére, hogy dokumentálják az ott élő népek népzenei dallamrepertoárját. Vikár László és Bereczki Gábor gyűjtéseik nyomán több publikációban megállapították, hogy a térségben azok a finnugor népcsoportok énekelnek a magyar népzene szerkezetéhez hasonló dallamokat, amelyek kapcsolatban állnak az ottani türk népekkel” – mondta Agócs Gergely.


nyito264

 

Hozzátette: nincs oka kételkedni a magyar vezérek szavában, akik 950 táján arról tájékoztatták a bizánci császárt, hogy a honfoglalás a kazárok területeiről indult el. Ezért az egykori Kazár Kaganátus térségébe, a Volga, a Kaspi-tenger, a Kaukázus, a Fekete-tenger és a Don között elterülő régiókba indult el gyűjteni. „A magyar tudósok másfél évszázados török-finnugor vitája során, néhány turkológus nyelvészt leszámítva senki nem gyűjtött ezen a területen, holott Kodály a rendelkezésére álló nagyon kevés információ alapján helyesen tájolta be, mely irányokban lehet kitapintani a magyar népzene kapcsolatrendszerét. Amit e területeken tapasztaltam, az Kodály nogaj-tatárokat is emlegető, óvatosan megfogalmazódott, mégis egyértelmű feltételezését támasztja alá: a Kaukázus északi előterében élő karacsájok, balkárok, kumukok és nogajok népzenéjében meglepően nagy arányban találhatók a magyar népzenéből is ismert dallamtípusok” – fejtette ki Agócs Gergely.

 

Az október 11-ei koncerten ezeket mutatja meg a Fonó Zenekar, az esten színpadra lépnek a térség hagyományőrző mesterei, köztük a nogaj Arszlanbek Szultanbekov és a balkár Kashkhatau falu Taulula nevű férfikara. A tervek szerint a koncertet rögzítik és anyagát lemezen is megjelentetik. Agócs Gergely elmondta az MTI-nek, hogy eddig mintegy kétezer dallamot sikerült ebben a térségben összegyűjtenie, de további utakat tervez például olyan kumuk és nogaj falvakba, ahol még nem jártak magyar kutatók.

 

Forrás: MTI

Fotó: fonozenekar.hu

Abernikovet2_masolata

2017.10.23

Mansfeld Péter feláldozza magát a barátaiért. Juli, az utolsó éves filmrendezőszakos főiskolás fényképeket készít, hogy megmutassa a világnak: Magyarországon ’56-ban nem ellenforradalom volt. Viki és János azon tanakodnak, itthon maradjanak-e vagy inkább elhagyják hazájukat. Különféle emberek különféle sorsokkal. Valami azonban közös bennük…

GL

2017.10.23

A Glaszékesztyű, amely Szanyi Gyöngyi dokumentumfilmje, az 1950-es évekről szól, fiataloknak, és egy letűnt korszak kegyetlen titkait mutatja be a divat szemüvegén keresztül. Vajon meddig nyújtózkodhat a hatalom? Megmondhatja-e még azt is, milyen ruhába bújjon az ember, vagy talán még az ember bőre alá is behatol? Mi köze a divatnak 1956-hoz? Az 50 perces film ma, október 23-án látható a TV2 műsorán.

music-277278_960_720

2017.10.22

A Filharmónia Magyarország szervezésében az új évad előadásai a legnívósabb komolyzenei koncertek élményét ígérik. Szegeden a Tisza-bérlet, Hódmezővásárhelyen pedig a Steinway-bérlet programjai várják a közönséget: a programok a magyar és a nemzetközi zenei élet meghatározó előadóit vonultatják fel, ezzel is színesítve a városok zenei kínálatát.

Kuczogi Szilvia irányítja októbertől az Európa Könyvkiadót. Az új igazgató célja, hogy az olvasói elvárásokat szem előtt tartva az Európa Könyvkiadó továbbra is a minőségi ismeretterjesztő és szépirodalom igényes műhelye maradjon.

Négyen jutottak a Bartók Rádióban zajló Mikrofonpróba című műsorvezetői tehetségkutató középdöntőjébe: Fekete Dániel, Fellegi Lénárd, Tóth Endre és Véghelyi Gabriella folytathatja a versengést. A verseny győztesét a hallgatók választják ki, sms-ben lehet majd szavazni a döntő, az október 30-ai élő adás ideje alatt a 06-30-303-0160-as nem emelt díjas telefonszámon.

A januárban újjászervezett Filmarchívum nemzetközi filmfesztiválján, a Budapesti Klasszikus Film Maratonon november 2. és 5. között látható lesz egyebek mellett Zsombolyai János filmje, a Magyar rapszódia – A Queen Budapesten és Török Ferenc alkotása, a Moszkva tér. A játékfilmek mellett ugyanakkor történelmi reklámblokkok és Budapestet ábrázoló archív felvételek is várják az érdeklődőket.

A Szárnyas fejvadász 2049 is díjat kap a novemberi Hollywoodi Filmdíjak átadásán. A november 5-ei gálán Andrew A. Kosove, Broderick Johnson és Cynthia Sikes Yorkin veheti át a produceri díjat a harminc éve készült Szárnyas fejvadász folytatásáért. A sci-fit Denis Villeneuve rendezte, a főszerepeket Ryan Gosling és Harrison Ford alakította.

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család – döntött október 19-én a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, a mű nem Prága tulajdona. De a bíróság szerint Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma