2018.01.27

Vidéki kis települések színjátszó társulatai mutatkoznak be a Nemzeti Színházban: a III. Pajtaszínházi Szemlét a Nemzeti Színház Gobbi Hildáról és Kaszás Attiláról elnevezett színpadán tartják meg 2018. január 27. és 28. között. A harmadik évad 19 színjátszó csoportja nagy izgalommal készült arra, hogy a nemzet színpadán mutathassa be előadását.

_D0A4009_Copy

























A Pajtaszínházi Szemlét 2015 őszén indította útjára a Nemzeti Művelődési Intézet a Magyar Teátrumi Társaság szakmai mentorálásával a vidéki amatőr színjátszó mozgalom újraélesztésére irányuló közösség- és társadalomfejlesztő modellprogramként. A programhoz csatlakozó közösségek szervezési és színházszakmai segítséget kapnak ahhoz, hogy amatőr színtársulattá váljanak és egy előadást önállóan megvalósítsanak.

 

A program azóta a harmadik évadát zárja sikeresen: 2017 őszén az ország 19 megyéjének egy-egy olyan településén alakult pajtaszínházi társulat, ahol a közösség részéről – akár a korábbi színjátszó hagyományaink miatt – erős igény mutatkozott a „színházcsinálásra”.

 

_D0A4005_Copy


III. Pajtaszínházi Szemle megnyitóján Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke elmondta: a program célja, hogy az elnéptelenedő vidék elhiggye magáról, hogy sikeres lehet. „A mi küldetésünk a színházszeretet fenntartása, erősítése, valamint a magyar nyelv és kultúra ápolása. Ennek érdekében számos programban veszünk részt. Fontos számunkra a határon túli megjelenés és a fiatalok megszólítása. Ehhez kapcsolódik a pajtaszínházi program is, mely lehetővé teszi, hogy az ország legkisebb településein a színjátszás eszközeivel tudjunk közösséget teremteni” – olvasható a programfüzetben.

 

A színdarabok a magyar vidékről is szólnak, hiszen ezekben a produkciókban benne van a települések lakóinak szíve-lelke, öröme és bánata és nem utolsó sorban: kötődésük a szülőföldjükhöz. Az előadások között megtalálható népmesei feldolgozás, Gárdonyi Géza műve vagy éppen Molière írása.

 

A tavalyi évhez hasonlóan idén is 19 megye 19 települése vesz részt a programban. A három évad során összesen 62 települést vontak be a munkába. Érdekes, hogy a lezárult szemléken részt vevő 43 pajtaszínházi csoportból 35 folytatta a közös munkát, ők 2017 októberéig összesen 120 településen léptek fel, és mintegy 31 új darabot hoztak létre. A program az NMI Művelődési Intézet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Színház szervezésében jöhetett létre.

 

_D0A4070_Copy


Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a megnyitón kifejtette: a kulturális alapellátási rendszer célja, hogy mindenki hozzájusson a minőségi kulturális értékekhez, és hogy maga is részt vehessen azok létrehozásában. Éppen ezért fontos ez a jelenlegi program is, amely „az amatőr színjátszás ünnepe”. Elmondta: a kiválasztott települések színjátszóköreivel a bemutatót megelőzően fél évig dolgozik együtt egy-egy szakmai mentor, és ezen közös munka eredményeként jönnek létre a színházi darabok. „Eddig összesen több mint kétezer ember volt kíváncsi a színjátszó csoportok munkájára, előadásaira, ami óriási segítség a kistelepülések közösségépítése szempontjából.” Ennek bizonyítéka az is, hogy a három évad során a települések 42 százaléka ezer főnél is kisebb lélekszámú volt.

 

A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke, Fekete György kiemelte: a nemzeti kultúránknak – melynek gondjai, történetei a mieink, belőlünk fakadnak, és az ismert 1100 éves történetünk során jöttek létre – elsőbbséget kell élveznie, azt támogatnunk kell.

 

A szemle január 27-ei, szombati napján Hollóháza, Városföld, Jásztelek, Monostorpályai, Magyaralmás, Pálfa, Bag, Kétsoprony, Sümegprága, majd Dör színjátszó csapata mutatkozik be. A következő napon, január 28-án, vasárnap, Tar, Apátfalva, Kissomlyó, Tardos, Vásárosbéc, Hedrehely, Újdombrád, Atkár és Milejszeg előadásai láthatók.

 

A szemlét jövőre is megtartják, akkor január 26-án és 27-én.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

anna-margit-remulet-980-483-900x444

2018.11.19

20. századi magyar női képzőművészek munkáiból nyílik Mint liliom a tövisek közt címmel időszaki kiállítás a Bibliamúzeumban. Az intézmény főleg a vidéki múzeumok gyűjteményeiből válogatva mutat be olyan alkotásokat, amelyek nem, vagy csak ritkán voltak láthatóak fővárosi kiállítóhelyeken.

Bartos_Erika

2018.11.19

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma