2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.03.17

A magyar sajtó napján, március 15-én mutatkozott be Sal Endre szerkesztő, újságíró régóta dédelgetett álma, az Újságmúzeum Pécelen, a Ráday-kastélyban. A kiállításnak állandó helyszíne egyelőre nincs, de a facebookon több mint negyvenezren követik az újabb és újabb kuriózumokkal bővülő gyűjteményt – és ki tudja, egyszer talán tényleg lesz állandó múzeum is, ahol a magyar hírlaptörténet dicsőséges lapjai, hősei és robotosai is megbecsült helyet kaphatnak.

Sal_Endre_ujsagkiallitasa_008


Már a mostani kiállítás is magával ragadóan mutatja be, hogy milyen csodálatos dolog volt (és az ma is) az újság. Olyan felséges szavak jegyében művelték elődeink e nagyszerű (de egzisztenciát csak ritkán nyújtó) mesterséget, a hírlapírást, mint Igazság, Szabadság, Nép, amelyekhez újságjaikat gyakran címezték. Ők, a mindenkori hírlapírók mentek a mindennapok és a történelem eseményeinek közelébe, hogy azokról frissen és elevenen tudósítsanak.

 

A régi újság a legérdekesebb történelemkönyv, tartalmának hitelt ad, hogy maga is részese a kornak, amelyről szól. Az a papír ott volt az emberek kezében, amikor a reá nyomtatott szenzációk történtek. Sal Endre meséli, milyen nehéz például az elvesztett, 1954-es berni futballvilágbajnoki döntőről szóló másnapi lapot találni, mert az emberek széttépték az újságot, ellentétben például a 6:3 másnapján megjelent lapokkal, amelyeket eltettek, és nemzedékeken át őrizgettek.


Sal_Endre_ujsagkiallitasa_005

 

A bemutató néhány olyan kiemelt téma köré csoportosul, amelyekről az elmúlt száz-százötven év legemlékezetesebb címlapjai szóltak: háborúk, forradalmak, sportsikerek, űrutazás, halálhír. A sajtókuriózumok sora az első világháború kitöréséről hírt adó címlapokkal indul. A felgyújtott Európa – harsog a Pesti Hírlap egész oldalas vezércikke, majd aztán a Friss Újság egy 1915-ös száma azt kiabálja világgá, hogy Galíciában kergetjük a betörő muszkát.

 

Az év május elsején, ezt is megnézhetjük, vörös fejléccel, de üres címoldallal jelent meg a Népszava. A Nap című hírlap 1916 decemberében már azt kürtöli világgá, hogy Elfoglaltuk a román fővárost, egy Tábori Újság című frontlap azt írja: 100 000 orosz foglyot ejtettünk. Majd a tragikus vég lapjai jönnek: Az Újság fekete keretben közli a megcsonkított ország térképét 1920. január 18-án. Néhány év múlva, 1938-ban a revíziós politika diadalmenete foglalja el a címlapokat: Horthy belovagol Kassára a Pesti Napló, Komáromba Az Est címoldalán.


Sal_Endre_ujsagkiallitasa_018

 

Meghökkenve olvassuk, hogy Az Est, a 20. század első felének remek bulvárlapja a következő évben, 1939. szeptember 2-án azt közli: „A lengyelek éjjel betörtek német földre”. És tudjuk, hogy nem így volt, de azt is, hogy mindez mit jelent. Egyrészt azt, hogy Az Est nem volt már a régi (két hónap múlva nevet is váltott), másrészt, hogy a második világháború kitört.


Hogy ez a háború megint nem jól alakult számunkra, azt például a Hétfő című lap 1944. október 16-i számában olvashatjuk, amely tudatja: „Magyarország fegyverszünetet kért”.

Nemcsak a cikkek beszélnek a korukról, hanem sok minden más is: a papír vagy a szerkesztői extrainformációk.


regi_ujsagok


Például papírhiány miatt a Vörös Újság utolsó számát már csomagolópapírra nyomták; vagy: az 1919-es újságok jobb felső sarkában rendszeresen megjelenik egy román név, a cenzor neve – ugyanis megszállás volt; az 1956. november 7-én (három nappal a bukás után!) utoljára még megjelent forradalmi lap, az Igazság szerkesztői megjegyzése szerint pedig a korrektúrára már nem volt lehetőségük. Azaz miközben az életüket kockáztatva szerkesztették meg az utolsó lapszámot, elnézést kértek a helyesírási hibákért.

 

Sal_Endre_ujsagkiallitasa_039
Sal Endre


Aztán következnek a magyar sport arany lapjai újságokban elmesélve: a londoni 6:3, a budapesti 7:1, Balczó müncheni futása, Magyar Zoltán montreáli aranya, a mexikói 10:1 Salvador ellen, Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina olimpiai győzelmei és még sok más kebeldagasztó diadal, amelyeket egyként ünnepelt a nemzet. Majd az emberiség 20. századi nagy teljesítményei: Gagarin kétórás utazása a világűrben, Armstrongék sétája a Nyugalom Tengerén („A Holdról jelentjük” – írta dicsekvőn az eseményről rendkívüli kiadást megjelentető Esti Hírlap), és itt vannak természetesen az első magyar űrhajósok is.


Sal_Endre_ujsagkiallitasa_032


Végül következik majdnem egy egész fal a nemzetet megrendítő halálhírekből. Ezeket a példányokat is szokás volt emlékbe eltenni. Kossuth halálhírének lapszámait például. A 19. század második felének legnagyobb tekintélyű lapja Kossuth elhunytakor csak annyit annyit írt a vezércikke fölé: „Meghalt”. Mintha egy istenről írták volna – mindenki tudta, kiről van szó. Erzsébet királyné halála néhány évvel később hasonló sokkot okozott, sok más újság mellett még a szárnyastenyésztők lapjában is teljes címoldalt kapott.


Sal_Endre_ujsagkiallitasa_013

 

És nagy halálhírek sora ugrik még elénk: a trónörökös pár megölése, a kormányzóhelyettes repülőszerencsétlensége, Sztálin halála (amelyet a Nők Lapja piros kerettel közölt) és Ceausescu megdöbbentő kivégzése, amely Erdély miatt a mi ügyünk is lett.

 

Csupa olyan pillanatot látunk a régi lapokon, amikor örömben vagy bánatban, de egy volt a nemzet. Kell-e szebb ünneplés a magyar sajtó ünnepnapján, mint megidézni ezeket a pillanatokat.


Sal_Endre_ujsagkiallitasa_051


A tárlat nagyon szépen egészül ki az 1848-49-es sajtó emlékeivel és kávéházi relikviákkal, emlékeztetvén az újságírás hőskorára, amikor a hírlapírás még összefonódott a kávéházi léttel, egy-egy jobb kávéház pedig több tucat magyar és külföldi napilapot járatott.

 

Sal Endre Újságmúzeumának kiállítása hamarosan az ország más pontjain is bemutatkozik kiállításával. Mint Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében elmondta, szeretnék bemutatni Győrben és Szegeden is. Pécelen április 15-ig látható.


Cs. L.

Cs. L.

egy

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Kaposfeszt_4

2019.07.19

„Szerettem volna, ha világszínvonalú kamarazenei fesztivál jön létre Magyarországon, és tíz év után talán nem túlzás azt állítanom, hogy ez sikerült” – mondja Bolyki György, a Kaposfest igazgatója. Az idén jubileumát ünneplő rendezvényről és a magas minőség eléréséről is beszélgettünk vele.

42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

A BKV Zrt. is csatlakozik a július 20-ai, Orgonák éjszakája országos programsorozathoz, és az M4 Kálvin tér, Szent Gellért tér és Bikás park megállóinak galériáján egy-egy wurlitzerből hangzik majd fel az orgonaszó. Ezen a napon késő estig az utasok is megtekerhetik a zenegépet és válogathatnak, hogy mely dallamok szólaljanak meg. A Fővám téri gyalogos aluljáróban este 19:00 és 22:00 óra között 15 perces minikoncerteken tartanak, amelynek során az arra járók élő orgonajátékban gyönyörködhetnek.

Az előrejelzések szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz vezethet. A kutatók összevetették a tanulmányukat korábbi vizsgálatok eredményeivel és megállapították, hogy a pusztulás már javában zajlik, a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben.

A 1,75 millió dán korona kompenzációt egy dán autókereskedő vállalatnak kell kifizetnie, amely a művész egyik alkotását, amely menekültek ezreinek állított emléket, reklámcélokra használta. A Skandinavisk Motor Co. Volkswagen gépkocsikat importál Dániába. A cég Aj Vej-vej Soleil Levant (Napfelkelte) című alkotását használta fel egy magazinban publikált hirdetéséhez. A művész 3500 mentőmellényt gyűjtött össze menekültektől és migránsoktól, akik a görögországi Leszbosz szigetén értek partot. Az alkotás a humanitárius válságra hívta fel a figyelmet, amikor 2015-ben több mint egymillió ember főleg a közel-keleti háborús konfliktusok és a szegénység elől menekült Európába.

Nagíb Mahfúz írói pályáját elbeszélésekkel és három történelmi regénnyel kezdte, a fáraók korának történetét allegóriaként használva bírálta kora egyiptomi társadalmát. Ezután születtek meg az arab regény történetében korszakalkotó jelentőségű kritikai realista művei, az úgynevezett Kairó-regények: 1945-ben Az új Kairó, 1947-ben a Midaq-sikátor, 1949-ben egyetlen magyarul is megjelent regénye, az Útvesztő. A nagy áttörést az 1951-57 között írt trilógia – A két palota közt, A vágy palotája és az Esz-Szukkarija utca – hozta meg. A múzeumban megtekinthetők Mahfúz könyvei, azok fordításai, egyes regényeinek kézirata, kitüntetései és személyes tárgyai.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

shilpa

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma