GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2013.12.04
Széles-Horváth Anna

Másfél évvel ezelőtt vették észre a Mission Art Galéria szakemberei, hogy eddig megsemmisültnek hitt alkotások bújnak meg hét, Mattis Teutsch János által újrafestett vásznon. „Két oka lehetett az átfestésnek: vagy nagyméretű vászon hiányában döntött így a művész, vagy egyszerűen előnyben részesítette újabb gondolatait a régiekkel szemben” – mondta el Kishonthy Zsolt, a galéria vezetője.

3784_orig
A brassói Redut kiállítóterem,
1930 Mattis Teutsch János kállítása
Fotó:missionart.hu
Több, a művész hagyatékában őrzött kései Mattis Teutsch János festményről derült ki, hogy korábbi, az 1920-as évek végén festett képek rejtőznek az 1950 körül festett képek alatt. A Mission Art Galéria december 4-én Az Új Ember. Mattis Teutsch János újjászületett képei címmel mutatja be az eddig restaurált műveket, amelyek felújítása több mint egy évet vett igénybe.


„Hét festményt tártak fel a szakemberek, ebből öt restaurált, egy pedig a feltárás a felső, későbbi réteg eltávolítása utáni állapotban van. Bár létezik általunk ismert műtárgylista az 1930 körüli évekből, amikor a korábbi, most megtalált műveit állította ki, de a címeket nem tudjuk a fotókhoz társítani, így mi neveztük el őket” – jegyezte meg Kishonthy Zsolt a kérdésre, hogy mely képek rejtőztek az újrafestés alatt.

Másfél éve derült fény az elveszettnek hitt képek meglétére, amikor a galéria szakemberei furcsa, oda nem illő motívumokat sejtettek meg az egyik kép hátterében. Ezek után több festményről is röntgenfelvétel készült, amely kimutatta, hogy korábbi alkotások rejtőznek az új festékréteg alatt.


„Sajnos nem tudjuk a pontos okokat, hogy miért döntött így Mattis Teutsch János, de két lehetséges válasz merülhet fel. Elképzelhető, hogy a művész szeretett volna nagyméretű vásznakat festeni, de nem volt lehetősége vagy pénze ilyeneket beszerezni, ezért nyúlt a régebbi festményeihez. Ezt alátámasztja, hogy a kései réteg házilagosan készített kazein festékkel készült” magyarázta Kishonthy Zsolt, aki hozzátette: nem szokatlan a képzőművészetben, hogy egy alkotó átfesti korábbi képeit.

 

„ Az eszközhiány mellett az is elképzelhető, hogy Mattis Teutsch, mint sok más művész előnyben részesítette újabb gondolatait, újabb műveit, ezért feláldozta a régieket. Egy művész esetében a teremtő erő és az alkotói vágy utat tör magának, új művek létrehozása kényszerítő hatással bír, akár ilyen áron is. Ez esetben az a különleges, hogy úgy tűnik, egy teljes korszakot, egy teljes kiállítási anyagot, sok nagy képet festett át a művész” – mondta el a galéria vezetője.


Az átfestés emellett azért is érdekes, mert az utókor, a mai művészettörténet az átfestett műveket a festő jelentősebb alkotói periódusába sorolja, mint az újrafestés eredményeit.


 „Messze az egyik legjelentősebb magyar avantgárd művészünk az 1910-es, 20-as években, aki teljes szinkronban mind minőségben, mind időben alkot a legjelentősebb európai művészekkel. Talán nem véletlen, hogy a most Párizsban, a Musée d Orsay-ban álló Allegro Barbaro, Bartók Béla és a magyar modernizmus művészete című kiállítás vezérképének óriásplakátokon és hatalmas pannókon egy korai Mattis Teutsch képet választottak” – fejtette ki Kishonthy Zsolt.


Ahogy a galéria tárlatról szóló leírásában olvasható: a kései, ötvenes években készült festmények egy szerencsés, mesebeli átalakuláson estek át, ezzel párhuzamosan a művek értéke is többszörösére emelkedett. Mattis Teutsch János így az egyik legdrágább magyar festő, jelentősebb művei 10-15, főművei több tízmillió forintot érnek.

Az Új Ember. Mattis Teutsch János újjászületett képei című kiállítás december 4-én nyílik a Mission Art Galériában.

 

 

Kulcsszavak:

plakat003

Kapuk_kiallitas-megnyito

2019.03.23

Korábbi úszóolimpikon, Máté Hunor festőművész kiállítása nyílt meg Kapuk címmel a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen március 22-én. A festményekből és bronzszobrokból álló tárlat alkotásai között megjelenik az átjárást szimbolizáló kapu tematikája, és visszaköszönnek a művész sportélményei is.

kolonits_klara_foto_eder_vera

2019.03.23

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, miért figyelemreméltóak ezek az alkotások.

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma