2017.07.18

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n


A Zrínyi 1566 című rockoperát 2009-ben mutatták be Szigetváron. Mikor és hogyan született meg a darab ötlete?

„Időszámításunk előtt 1994-ben…” (nevet). Komolyra fordítva a szót: ekkor kértek fel, hogy írjak egy Zrínyiről szóló rockoperát, az elképzelés egy horvát–magyar koprodukció volt. Megírtam, de végül elhalt a kezdeményezés. Majd 2007-ben újra eszembe jutott, ekkor felkerestem Paizs Józsefet, Szigetvár akkori polgármesterét, akivel összeraktuk az anyagi hátteret. Az akciónk eredményes volt, 2009-ben színpadra állíthattuk a darabot. Bényei Miklós díszlettervező barátom szokta mondani arra a kérdésre, miért vártunk ennyit a darabbal, hogy „megvártuk, amíg Sasvári elég idős lesz ahhoz, hogy eljátssza Zrínyit, Feke Pali pedig megszületik ahhoz, hogy elénekelje a másik szerepet” (nevet). Szigetvár ostromának, Zrínyi és vitézei kirohanásának dátuma szeptember 7-e, az ehhez legközelebb eső hétvégén játszottuk először a darabot.


Mitől különleges az előadás?

A Zrínyi 1566-ot már az ország több pontján is játszottuk, de igazán Szigetváron van otthon, arra a helyszínre is terveztük. Édestestvérét, az Egri csillagokat 2003-ban mutattuk be, és szintén a saját helyszínén, az egri várban játsszuk. Törekszünk egy bizonyos „színház-szobor” megteremtésére, ami azt jelenti, hogy a nyári időszakban, ugyanazon a helyszínen ugyanabban az időben elérhetőek ezek az előadások. Tehát ha augusztus első két hetében valaki Egerbe látogat, akkor tudnia kell, hogy az Egri csillagok című darab megy a várban; ahogyan szeptember első két hetében Szigetváron a Zrínyi-rockopera.


14203090_1404022919612010_8732060556781133515_n


Horvát származású szereplők is játszanak a történetben. Végül sikerült tető alá hozni a koprodukciót?

A horvát–magyar koprodukció végül nem jött létre, de úgy gondoltam, mivel Zrínyiről beszélünk, az volna szép, ha a magyar előadásban horvát szereplők is lennének, mint Vidákovics Szláven horvát nemzetiségű magyar színművész, aki a kezdetektől fogva benne van a darabban. Zrínyinek egyébként Csáktornyán volt a másik sasfészke – ide menekítette a feleségét és a gyerekeit, amikor jött a török veszedelem Szigetvárra –, így hihetetlen kultusza van ott Zrínyinek. Létezik például egy Zrínyi-gárda, amely szintén szerepel az előadásban: amikor Zrínyi összehívja Szigetváron a vitézeket, a magyarok mellé becsatlakozik az ízig-vérig horvát csapat. Ez nem kicsit mozdítja meg bennünk az összetartozás és a béke érzését és a szellemiségünk kapcsolatát.


Mennyi a történetben a fantázia?

Amikor az ember történelmi darabot ír, átnéz mindent, és ha két fontos tény között felfedez egy óriási szakadékot, akkor azt valahogy próbálja kitölteni és elindulni egy irányba. A történelem területén nekem, mint írónak az a dolgom, hogy fantáziáljak, a történészeké pedig az, hogy ezt megcáfolják, illetve utánanézzenek, hátha igaz. Törekedtem a történelmi hűségre, de bárhogy próbáltam kitölteni a hézagokat, mindig ugyanoda lyukadtam ki, hogy ezt megrendezték.


14203355_1404027196278249_5410389416306695286_n


Mit ért az alatt, hogy ezt megrendezték?

Nem tudom, történelmileg mennyire közismert, de tény, hogy a török hadsereg nem Szigetvár felé indult, hanem Egeren akartak revansot venni. Végül azért indultak el a másik irányba, mert Zrínyi serege Siklósnál lemészárolta a szultán főszakácsát. A főszakács még nekünk, civileknek is tabu, de képzeljünk el egy szultánt ebben a helyzetben. Aztán miközben tovább kutakodtam, olyan érzésem támadt – amely már kicsit több is volt, mint érzés, de akkor tényleg csak fantáziának tűnt –, hogy a három részre szakadt országot Zrínyi tudta volna egyesíteni. Zrínyi az osztrák udvar kegyeltje volt, de ez a helyzet piszkálhatta az uralkodóház csőrét, és ezért szépen lassan eltették láb alól, olyan csatába kényszerítették, amelyet nem nyerhetett meg. Slam osztrák fővezér gyűjtötte a hadait Győrnél azzal a céllal, hogy elindul Zrínyi megsegítésére. Igen ám, de ez ugyanaz a Slam, aki Mohácsnál megvárta, hogy mi lesz a magyar csapat maradványaival. Ha egyszer elszúrja az ember, az még belefér, de ha már kétszer nem gondol a magyar seregekre, akkor felmerül a gyanú, hogy ez koncepció.


A történészek hogyan reagáltak a történet kitalált elemeire?

Először nekem ugrottak. Aztán egy történész 2009-ben kiderítette, hogy az, amit én fantáziáltam a hézagok kitöltésekor, 70–80 százalékban tényleg így történt. Ez a történész barátom mondta, hogy a labanc Zrínyiből egy kuruc Zrínyit csináltam.


14238086_1404024306278538_2114179884353310882_n


Hogyan jut el a történet Szigetvár ostromáig?

Azzal kezdődik a darab, hogy a török fővezér végigvonul a halottak borította csatatéren. Ezzel kapcsolatban bizonyította be a történész, akit említettem, hogy a török fővezér – aki egyébként Zrínyihez hasonlóan szintén horvát volt – meg akarta menteni a magyar vitézt, mint horvát a horvátot. Segítő kezet nyújtott neki, kérte, hogy adja át a várat, kerüljék el a vérontást és ők utána mennek tovább az osztrákok, a közös ellenség felé. Szóval ez a török fővezér végigmegy a csatatéren és azon kezd gondolkodni, ő mennyit tett azért, hogy ez ne így történjen.


Zrínyi Miklós történetének végkifejletét mindannyian ismerjük. Miként tudott ebből a tragikus történetből sikeres darabot készíteni?

Az Egri csillagokkal egyszerűbb volt a dolgom: ott tűzijáték volt, mi nyertünk, könnyű volt elérni, hogy a nézők állva tapsoljanak. Hogy fogom ugyanezt megvalósítani a Zrínyinél, ahol vesztettünk? Mindenki úgy ül be a darabra, hogy meg fogják őket ölni és újra végig kell nézni, ahogy mi, magyarok megint vereséget szenvedünk. Ezt próbáltam átformálni azzá az érzéssé, hogy igen, vereséget szenvedtünk, de ha így vernek el minket, az még mindig szebb, mint a bukott halál; hogy a szép halál többet ér, mint a gyáva befejezés. Azt a tanulságot szerettem volna átadni, hogy az embernek meg kell tennie minden körülmények között azt, amire született, amire hivatott. És amikor azt látom, hogy sikerül ezt közvetíteni a közönség felé, az jut eszembe: ha semmi mást nem csináltam ebben az életben, csak ezt a Zrínyi-darabot, akkor már megtettem, amit megkövetelt a haza.


14264934_1404026046278364_4837903107911414364_n


Miért a rockopera műfaját választotta a darabhoz?

Az idősebb korosztály jól ismeri Zrínyi történetét. Hogy fogjuk a fiatalokkal is megszerettetni? Minden tiszteletem az ifjabb Zrínyi Miklósnak, a Szigeti veszedelem szerzőjének, de ha valaki idehoz nekem egy 16 évest, aki megesküszik, hogy olvasta a Szigeti veszedelmet, akkor fizetek egy fröccsöt (nevet). A magyar történelmet egyféleképpen lehet a fiatalokkal megszerettetni, megtaníttatni, felkelteni iránta az érdeklődést: azzal a műfajjal, amely közel áll a lelkükhöz. És mi áll közel a fiatalok lelkéhez? A rock, a musical, a zene. Szigetváron bemutattuk a darabot 2009-ben, és utána a diákok érdeklődése a történelem iránt megnőtt! Volt olyan iskola, ahol a diákok delegációja kérte meg az igazgatónőt, hogy a Himnusz előtt vagy után – helyette nem – énekeljék el közösen a Van közös akarat című számot (az előadás nagy fináléja – a szerk.).


Idén a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon is előadják a darabot. Miért fontos ez a helyszín?

Vajdahunyad vára tövében fogjuk előadni. Erre a fesztiválra magyar produkció még sohasem kapott meghívást, mi leszünk az elsők, és ezért tisztelet a meghívóknak. Ha belegondolok – ráadásul mint Hunyadi-szerelmes –, hogy Vajdahunyad várának tövében játszhatjuk el a darabot, ahol valaha Hunyadi Mátyás lépkedett és ahol Hunyadi László ki-kilovagolt a hídon, futkos a hideg a hátamon. Voltunk kint terepszemlén, külön nekünk építenek színpadot, hogy elférjen a darab. Románia első rockoperájának a szövegét is én írtam a román-magyar zeneszerzővel, Vencel Péterrel és a romániai magyar íróval, Csép Sándorral. Az a történet Hunyadi Mátyásról szólt, és most ott lenni Vajdahunyad váránál egy másik rockoperával, számomra már-már könnyfakasztó élmény.


14265009_1404025242945111_982877393165848322_n


Hogyan lett önből színész-rendező-író? Honnan ered a történelmi érdeklődése?

Mindig szerettem a történelmet és a magyart. Színész akartam lenni, egészen pontosan színész, rendező, író. Tízéves voltam, amikor a magyartanárnő íratott velünk egy dolgozatot, hogy mik szeretnénk lenni 2000-ben. Ekkor leírtam ezt a bűvös hármast: színész, rendező, író. Ez eszembe jutott valamelyik nap, hogy most itt vagyok mint színész, rendező, író, és tizenkét-tizenhárom darabom megy itthon és a határon túl. A magyar történelem iránti érdeklődésemmel kapcsolatban pedig egy közhelyet tudnék említeni: aki a történelmét elfelejti, az elköveti ugyanazokat a hibákat.


Van tervben további történelmi színdarab?

Nagyon sok történelmi témájú anyag van készen, például Báthory Erzsébetről, Hun Attiláról szóló darabok vagy a Mohács című mű. Még nem tudtam rájuk a megfelelő anyagi forrást előteremteni, de ez így van jól, valaki odafönt, az égben jobban tudja, hogy mikor jön el az ezeknek az ideje. De most itt van a Zrínyi 1566, amelyet szeretünk és szeretettel csinálunk.


Moravetz Levente Zrínyi 1566 című darabját minden évben, szeptember első hétvégéjén láthatják az érdeklődők Szigetváron, az író-rendező másik művét, az Egri csillagokat augusztus első hétvégéjén adják elő Egerben.



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma