2017. október 21.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.07.18

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n


A Zrínyi 1566 című rockoperát 2009-ben mutatták be Szigetváron. Mikor és hogyan született meg a darab ötlete?

„Időszámításunk előtt 1994-ben…” (nevet). Komolyra fordítva a szót: ekkor kértek fel, hogy írjak egy Zrínyiről szóló rockoperát, az elképzelés egy horvát–magyar koprodukció volt. Megírtam, de végül elhalt a kezdeményezés. Majd 2007-ben újra eszembe jutott, ekkor felkerestem Paizs Józsefet, Szigetvár akkori polgármesterét, akivel összeraktuk az anyagi hátteret. Az akciónk eredményes volt, 2009-ben színpadra állíthattuk a darabot. Bényei Miklós díszlettervező barátom szokta mondani arra a kérdésre, miért vártunk ennyit a darabbal, hogy „megvártuk, amíg Sasvári elég idős lesz ahhoz, hogy eljátssza Zrínyit, Feke Pali pedig megszületik ahhoz, hogy elénekelje a másik szerepet” (nevet). Szigetvár ostromának, Zrínyi és vitézei kirohanásának dátuma szeptember 7-e, az ehhez legközelebb eső hétvégén játszottuk először a darabot.


Mitől különleges az előadás?

A Zrínyi 1566-ot már az ország több pontján is játszottuk, de igazán Szigetváron van otthon, arra a helyszínre is terveztük. Édestestvérét, az Egri csillagokat 2003-ban mutattuk be, és szintén a saját helyszínén, az egri várban játsszuk. Törekszünk egy bizonyos „színház-szobor” megteremtésére, ami azt jelenti, hogy a nyári időszakban, ugyanazon a helyszínen ugyanabban az időben elérhetőek ezek az előadások. Tehát ha augusztus első két hetében valaki Egerbe látogat, akkor tudnia kell, hogy az Egri csillagok című darab megy a várban; ahogyan szeptember első két hetében Szigetváron a Zrínyi-rockopera.


14203090_1404022919612010_8732060556781133515_n


Horvát származású szereplők is játszanak a történetben. Végül sikerült tető alá hozni a koprodukciót?

A horvát–magyar koprodukció végül nem jött létre, de úgy gondoltam, mivel Zrínyiről beszélünk, az volna szép, ha a magyar előadásban horvát szereplők is lennének, mint Vidákovics Szláven horvát nemzetiségű magyar színművész, aki a kezdetektől fogva benne van a darabban. Zrínyinek egyébként Csáktornyán volt a másik sasfészke – ide menekítette a feleségét és a gyerekeit, amikor jött a török veszedelem Szigetvárra –, így hihetetlen kultusza van ott Zrínyinek. Létezik például egy Zrínyi-gárda, amely szintén szerepel az előadásban: amikor Zrínyi összehívja Szigetváron a vitézeket, a magyarok mellé becsatlakozik az ízig-vérig horvát csapat. Ez nem kicsit mozdítja meg bennünk az összetartozás és a béke érzését és a szellemiségünk kapcsolatát.


Mennyi a történetben a fantázia?

Amikor az ember történelmi darabot ír, átnéz mindent, és ha két fontos tény között felfedez egy óriási szakadékot, akkor azt valahogy próbálja kitölteni és elindulni egy irányba. A történelem területén nekem, mint írónak az a dolgom, hogy fantáziáljak, a történészeké pedig az, hogy ezt megcáfolják, illetve utánanézzenek, hátha igaz. Törekedtem a történelmi hűségre, de bárhogy próbáltam kitölteni a hézagokat, mindig ugyanoda lyukadtam ki, hogy ezt megrendezték.


14203355_1404027196278249_5410389416306695286_n


Mit ért az alatt, hogy ezt megrendezték?

Nem tudom, történelmileg mennyire közismert, de tény, hogy a török hadsereg nem Szigetvár felé indult, hanem Egeren akartak revansot venni. Végül azért indultak el a másik irányba, mert Zrínyi serege Siklósnál lemészárolta a szultán főszakácsát. A főszakács még nekünk, civileknek is tabu, de képzeljünk el egy szultánt ebben a helyzetben. Aztán miközben tovább kutakodtam, olyan érzésem támadt – amely már kicsit több is volt, mint érzés, de akkor tényleg csak fantáziának tűnt –, hogy a három részre szakadt országot Zrínyi tudta volna egyesíteni. Zrínyi az osztrák udvar kegyeltje volt, de ez a helyzet piszkálhatta az uralkodóház csőrét, és ezért szépen lassan eltették láb alól, olyan csatába kényszerítették, amelyet nem nyerhetett meg. Slam osztrák fővezér gyűjtötte a hadait Győrnél azzal a céllal, hogy elindul Zrínyi megsegítésére. Igen ám, de ez ugyanaz a Slam, aki Mohácsnál megvárta, hogy mi lesz a magyar csapat maradványaival. Ha egyszer elszúrja az ember, az még belefér, de ha már kétszer nem gondol a magyar seregekre, akkor felmerül a gyanú, hogy ez koncepció.


A történészek hogyan reagáltak a történet kitalált elemeire?

Először nekem ugrottak. Aztán egy történész 2009-ben kiderítette, hogy az, amit én fantáziáltam a hézagok kitöltésekor, 70–80 százalékban tényleg így történt. Ez a történész barátom mondta, hogy a labanc Zrínyiből egy kuruc Zrínyit csináltam.


14238086_1404024306278538_2114179884353310882_n


Hogyan jut el a történet Szigetvár ostromáig?

Azzal kezdődik a darab, hogy a török fővezér végigvonul a halottak borította csatatéren. Ezzel kapcsolatban bizonyította be a történész, akit említettem, hogy a török fővezér – aki egyébként Zrínyihez hasonlóan szintén horvát volt – meg akarta menteni a magyar vitézt, mint horvát a horvátot. Segítő kezet nyújtott neki, kérte, hogy adja át a várat, kerüljék el a vérontást és ők utána mennek tovább az osztrákok, a közös ellenség felé. Szóval ez a török fővezér végigmegy a csatatéren és azon kezd gondolkodni, ő mennyit tett azért, hogy ez ne így történjen.


Zrínyi Miklós történetének végkifejletét mindannyian ismerjük. Miként tudott ebből a tragikus történetből sikeres darabot készíteni?

Az Egri csillagokkal egyszerűbb volt a dolgom: ott tűzijáték volt, mi nyertünk, könnyű volt elérni, hogy a nézők állva tapsoljanak. Hogy fogom ugyanezt megvalósítani a Zrínyinél, ahol vesztettünk? Mindenki úgy ül be a darabra, hogy meg fogják őket ölni és újra végig kell nézni, ahogy mi, magyarok megint vereséget szenvedünk. Ezt próbáltam átformálni azzá az érzéssé, hogy igen, vereséget szenvedtünk, de ha így vernek el minket, az még mindig szebb, mint a bukott halál; hogy a szép halál többet ér, mint a gyáva befejezés. Azt a tanulságot szerettem volna átadni, hogy az embernek meg kell tennie minden körülmények között azt, amire született, amire hivatott. És amikor azt látom, hogy sikerül ezt közvetíteni a közönség felé, az jut eszembe: ha semmi mást nem csináltam ebben az életben, csak ezt a Zrínyi-darabot, akkor már megtettem, amit megkövetelt a haza.


14264934_1404026046278364_4837903107911414364_n


Miért a rockopera műfaját választotta a darabhoz?

Az idősebb korosztály jól ismeri Zrínyi történetét. Hogy fogjuk a fiatalokkal is megszerettetni? Minden tiszteletem az ifjabb Zrínyi Miklósnak, a Szigeti veszedelem szerzőjének, de ha valaki idehoz nekem egy 16 évest, aki megesküszik, hogy olvasta a Szigeti veszedelmet, akkor fizetek egy fröccsöt (nevet). A magyar történelmet egyféleképpen lehet a fiatalokkal megszerettetni, megtaníttatni, felkelteni iránta az érdeklődést: azzal a műfajjal, amely közel áll a lelkükhöz. És mi áll közel a fiatalok lelkéhez? A rock, a musical, a zene. Szigetváron bemutattuk a darabot 2009-ben, és utána a diákok érdeklődése a történelem iránt megnőtt! Volt olyan iskola, ahol a diákok delegációja kérte meg az igazgatónőt, hogy a Himnusz előtt vagy után – helyette nem – énekeljék el közösen a Van közös akarat című számot (az előadás nagy fináléja – a szerk.).


Idén a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon is előadják a darabot. Miért fontos ez a helyszín?

Vajdahunyad vára tövében fogjuk előadni. Erre a fesztiválra magyar produkció még sohasem kapott meghívást, mi leszünk az elsők, és ezért tisztelet a meghívóknak. Ha belegondolok – ráadásul mint Hunyadi-szerelmes –, hogy Vajdahunyad várának tövében játszhatjuk el a darabot, ahol valaha Hunyadi Mátyás lépkedett és ahol Hunyadi László ki-kilovagolt a hídon, futkos a hideg a hátamon. Voltunk kint terepszemlén, külön nekünk építenek színpadot, hogy elférjen a darab. Románia első rockoperájának a szövegét is én írtam a román-magyar zeneszerzővel, Vencel Péterrel és a romániai magyar íróval, Csép Sándorral. Az a történet Hunyadi Mátyásról szólt, és most ott lenni Vajdahunyad váránál egy másik rockoperával, számomra már-már könnyfakasztó élmény.


14265009_1404025242945111_982877393165848322_n


Hogyan lett önből színész-rendező-író? Honnan ered a történelmi érdeklődése?

Mindig szerettem a történelmet és a magyart. Színész akartam lenni, egészen pontosan színész, rendező, író. Tízéves voltam, amikor a magyartanárnő íratott velünk egy dolgozatot, hogy mik szeretnénk lenni 2000-ben. Ekkor leírtam ezt a bűvös hármast: színész, rendező, író. Ez eszembe jutott valamelyik nap, hogy most itt vagyok mint színész, rendező, író, és tizenkét-tizenhárom darabom megy itthon és a határon túl. A magyar történelem iránti érdeklődésemmel kapcsolatban pedig egy közhelyet tudnék említeni: aki a történelmét elfelejti, az elköveti ugyanazokat a hibákat.


Van tervben további történelmi színdarab?

Nagyon sok történelmi témájú anyag van készen, például Báthory Erzsébetről, Hun Attiláról szóló darabok vagy a Mohács című mű. Még nem tudtam rájuk a megfelelő anyagi forrást előteremteni, de ez így van jól, valaki odafönt, az égben jobban tudja, hogy mikor jön el az ezeknek az ideje. De most itt van a Zrínyi 1566, amelyet szeretünk és szeretettel csinálunk.


Moravetz Levente Zrínyi 1566 című darabját minden évben, szeptember első hétvégéjén láthatják az érdeklődők Szigetváron, az író-rendező másik művét, az Egri csillagokat augusztus első hétvégéjén adják elő Egerben.



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

DzigaVertov_Mar2003_masolatajo

2017.10.20

Filmkritikusok szavazatai alapján 1958-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg ’64-ben a Mannheimi tizenkettő, melyen a legkiemelkedőbb dokumentumfilmek szerepelnek. Most ezeket az alkotásokat ajánljuk, valamint Szász Attila filmrendező és Lovrity Anna Katalin animációs filmrendező kedvenceit.

GodorKlub15_Fono_zenekar

2017.10.20

Az első gitárhang 2002 októberében szólalt meg. Azóta sok minden történt, a Gödör Klub rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, költöznie is kellett, de létezik, és most születésnapi mulatságra hívja a közönségét október 26. és 29. között. A Gödör Klub szervezői úgy állították össze a programot, hogy legyen benne minden, ami a Gödör Klubra jellemző: kiállítás, irodalom, koncertek, kortárs tánc és színház.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából október 21-én látványos fényfestéssel tiszteleg Cardiffban a költő emléke előtt a Londoni Magyar Kulturális Központ. A Montgomeryben kivégzett 500 bárd legendáját Arany művén keresztül szinte mindenki ismeri Magyarországon, viszont annál kevesebben hallottak róla Walesben. A látványos program előtt Arany János és A walesi bárdok jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a University of South Walesen.

Tornai József Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét, a Magyar Írószövetség örökös tagját és volt elnökét köszöntik 90. születésnapja alkalmából október 27-én 17 órakor a Magyar Írószövetségben. Az eseményen köszöntőt mond Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa, Radics Péter, Szakonyi Károly, Szentmártoni János és Turczi István.

Tizenöt magyar cirkuszigazgató megalakította a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületét, amelynek fő célja a cirkuszi hagyományok fenntartása és az érdekképviselet ellátása. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöki posztjára Eötvös Lorándot, az új Eötvös Cirkusz igazgatóját választották, a titkári tisztséget Kraj Gina tölti be. Az egyesület elnökségében Ádám Krisztina, az Utazó Budapest Nagycirkusz igazgatója, Ádám Henrik, a Hungária Nagycirkusz vezetője, valamint Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója foglal helyet.

Öt fiatal író és költő – Falvai Mátyás, Hevesi Judit, Kemény Zsófi, Simon Márton és Zilahi Anna – ír saját történeteket 1977-ből származó fotókhoz a budapesti Hybridart Space Hé’77! címmel október 20-ától, az Art Moments vizuális művészeti fesztivál keretében látható kiállítására. Az október 27-éig látogatható kiállításon a kiválasztott képek és a hozzájuk készült történek mellett más, az adott időszakban készült fotók és valós hírek is megjelennek, kontextusba helyezve és kontrasztba is állítva a tényleges és az elképzelt múltat, az objektív és a szubjektív valóságot.

Intézmények, civil szervezetek és önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal a Kulturális Örökség Európai Éve (KÖEÉ) 2018 rendezvénysorozathoz. A programsorozat fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma