GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.01.09

Claude Magnier Oscar című darabját számtalanszor feldolgozták már. A vígjátékot először a Louis de Funès főszereplésével készült francia film tette ismertté, majd a ’90-es években Sylvester Stallonéval lett világhírű az alkotás. A Thália Színház ezt a klasszikus vígjátékot álmodta újra, melyet február 25-én mutatnak be. Az Oscar olvasópróbáján jártunk.

_D0A0197_Copy


Egy olvasópróbán – pláne, ha az a legelső – az ember még nem látja teljes egészében a darabot. Nincs még kész díszletterv, se jelmezek, minden képlékeny. Változhat a szöveg, a ruha, a háttér, még minden formálódik egészen a bemutatóig. Az Oscar esetében azonban minden jelenlévő színész kész darabot látott maga előtt, hiszen mindenki ismert már egy-egy feldolgozást, mindenkiben élt egy kép Oscarról, így a próba is úgy zajlott, mintha már a sokadik lenne. Vida Péter rendező köszöntötte a színészeket, majd bemutatta a díszletet, a jelmezeket és a darabot, melyet Székely Csaba író fordított újra.


_D0A0222_Copy


A francia bohózat története alapjaiban nem változott, megmaradtak a jól ismert szerelmi bonyodalmak, a lánykérések, a táskacserék és az esküvők is. Aki azonban csak a Sylvester Stallonéval készült feldolgozást ismeri, némiképp meglepődhet, hiszen a nevek az eredetihez hasonlóan franciák maradtak, míg a ’91-es filmfeldolgozásban ezeket olaszra cserélték és a maffiát is bevonták a történetben. A jelmezek és a díszlet is a ’20-as, ’30-as éveket idézi, azonban jóval élénkebb színekben pompáznak majd, mint ami a korban megszokott volt. Vida Péter rendező ugyanis hangsúlyozta: nem csupán a múltba szeretnének visszanyúlni és újra bemutatni egy jól ismert klasszikust, hanem modernizálni is szeretnék ezt a darabot, kicsit „maivá” tenni. Ennek megfelelően választottak zenét is; az elektroswing – melyet főként a sokak által ismert és kedvelt The Parov Stelar Band képvisel – egyszerre modern és egyszerre tradicionális, ahogyan a darab is.


_D0A0274_Copy


A próbán jelen volt Csányi Sándor, a Thália Színház művészeti vezetője is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy már a márciusi előadásokra is elkelt az összes jegy, rendkívül nagy az érdeklődés övezi a darabot, hiszen sokakban maradt jó élmény a filmfeldolgozásoknak köszönhetően.


A főszereplőt, Bertrand Barnier-t Nagy Viktor alakítja. Madame Barnier-t Gubás Gabi alakítja, Christiant Bán Bálint, Jacqueline-t a Barátok Közt egykori Tildája, Szabó Erika formálja meg, Colette-et Tóth Eszter, Bernadette-et Fodor Annamária, Philippe-et Szabó Győző, Charlotte-ot Molnár Piroska, Oscart Mózes András, Nyikitát pedig Hunyadkürti István játssza.


A darabot február 25-én mutatják be, majd március 5-én, 6-án és 7-én lesz látható.

 


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma