2018.01.09

Claude Magnier Oscar című darabját számtalanszor feldolgozták már. A vígjátékot először a Louis de Funès főszereplésével készült francia film tette ismertté, majd a ’90-es években Sylvester Stallonéval lett világhírű az alkotás. A Thália Színház ezt a klasszikus vígjátékot álmodta újra, melyet február 25-én mutatnak be. Az Oscar olvasópróbáján jártunk.

_D0A0197_Copy


Egy olvasópróbán – pláne, ha az a legelső – az ember még nem látja teljes egészében a darabot. Nincs még kész díszletterv, se jelmezek, minden képlékeny. Változhat a szöveg, a ruha, a háttér, még minden formálódik egészen a bemutatóig. Az Oscar esetében azonban minden jelenlévő színész kész darabot látott maga előtt, hiszen mindenki ismert már egy-egy feldolgozást, mindenkiben élt egy kép Oscarról, így a próba is úgy zajlott, mintha már a sokadik lenne. Vida Péter rendező köszöntötte a színészeket, majd bemutatta a díszletet, a jelmezeket és a darabot, melyet Székely Csaba író fordított újra.


_D0A0222_Copy


A francia bohózat története alapjaiban nem változott, megmaradtak a jól ismert szerelmi bonyodalmak, a lánykérések, a táskacserék és az esküvők is. Aki azonban csak a Sylvester Stallonéval készült feldolgozást ismeri, némiképp meglepődhet, hiszen a nevek az eredetihez hasonlóan franciák maradtak, míg a ’91-es filmfeldolgozásban ezeket olaszra cserélték és a maffiát is bevonták a történetben. A jelmezek és a díszlet is a ’20-as, ’30-as éveket idézi, azonban jóval élénkebb színekben pompáznak majd, mint ami a korban megszokott volt. Vida Péter rendező ugyanis hangsúlyozta: nem csupán a múltba szeretnének visszanyúlni és újra bemutatni egy jól ismert klasszikust, hanem modernizálni is szeretnék ezt a darabot, kicsit „maivá” tenni. Ennek megfelelően választottak zenét is; az elektroswing – melyet főként a sokak által ismert és kedvelt The Parov Stelar Band képvisel – egyszerre modern és egyszerre tradicionális, ahogyan a darab is.


_D0A0274_Copy


A próbán jelen volt Csányi Sándor, a Thália Színház művészeti vezetője is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy már a márciusi előadásokra is elkelt az összes jegy, rendkívül nagy az érdeklődés övezi a darabot, hiszen sokakban maradt jó élmény a filmfeldolgozásoknak köszönhetően.


A főszereplőt, Bertrand Barnier-t Nagy Viktor alakítja. Madame Barnier-t Gubás Gabi alakítja, Christiant Bán Bálint, Jacqueline-t a Barátok Közt egykori Tildája, Szabó Erika formálja meg, Colette-et Tóth Eszter, Bernadette-et Fodor Annamária, Philippe-et Szabó Győző, Charlotte-ot Molnár Piroska, Oscart Mózes András, Nyikitát pedig Hunyadkürti István játssza.


A darabot február 25-én mutatják be, majd március 5-én, 6-án és 7-én lesz látható.

 


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma