2018.10.05

Véget ért a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója, így a Hagyományok Háza októberben visszaköltözhet régi-új otthonába. Abba az otthonba, amely az eredeti állapotokat szem előtt tartva, ám a korszerű funkciókhoz igazodva újult meg, és amelynek lefedett belső udvarán elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.

„Még a költözés után is sok dolgunk lesz az épületben, hiszen nem egy csillogó-villogó, de lélektelen, újszerű házat álmodtunk és valósítottunk meg, hanem egy olyat, amelyet nap, mint nap meg tudunk tölteni érdeklődőkkel, akik a látogatásuk végeztével nemcsak csillogó szemekkel távoznak, hanem lelkük egy darabkáját is itt hagyják zálogul, hogy újból és újból visszatérhessenek az élményért, a tudásért, melyben felismerik saját apáik-nagyapáik üzenetét” – fogalmaz Kelemen László, a Hagyományok Háza alapító főigazgatója, aki a Budai Vigadó október 5-ei sajtóbejárásán nagy örömmel és valóban csillogó szemekkel vezette körbe a látogatókat a magyar népművészet otthonában.


_D0A6024_Copy

 

A bejárás előtti percekben Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta: ünnepeink, illetve közösségi és nemzeti értékeinket hordozó épületeink formálják lelkünket és tartják egyben közösségeinket, szervezik életünket. Továbbá ezek adják a színeket, a fényeket és az örömöt. Az ilyen kiemelkedő jelentőséggel bíró épületek tehát nem lehetnek olyan otthonban, amely nem méltó azokhoz az értékekhez, amelyeket magukban hordoznak. Ha van a térnek metafizikája, akkor az olyan helyek körül, mint amilyen a Budai Vigadó, sűrűsödik a szellemiség, és a múltból a jelenbe öröklődik át egy eszme, egy érték, egy gondolat, egy életmű. Közös hagyományaink az emlékezet teréből a tényleges fizikai térbe kerülnek – jegyezte meg.

 

Ahogy Krucsainé Herter Anikó megfogalmazta: a Budai Vigadó épületének felújítása és rekonstrukciója több mint 7,5 milliárd forint támogatással valósulhatott meg. E felújítás és helyreállítás célja pedig az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével, az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, a Népművészeti Módszertani Műhely, valamint a Hagyományok Háza Hálózat központja is.


_D0A5862_Copy

 

„A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye. Az intézet munkatársai tavaly, 2017-ben elkezdték a határon túli hálózatok megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. A hálózat jelenleg Magyarország több megyéjében, valamint Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a Felvidék területén működik. A hálózat szereplői továbbképzéseket, tanfolyamokat és programokat is szerveznek. Ebből is látható, milyen jelentős és sokrétű tevékenység zajlik ebben az épületben” – hívta fel a figyelmet Krucsainé Herter Anikó, hozzátéve: „veszteség lenne minden nap, ha ezek az intézmények abba kényszerülnének hagyni munkájukat, és nemcsak a hagyományok őrzése tekintetében, hanem a felnövekvő generációknak örökül hagyott tradíciók tekintetében is”.

 

A régi épületben az intézmények munkavégzéséhez szükséges feltételek nem voltak már biztosítottak, ezért elengedhetetlen volt, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a jelenkori igények figyelembevételével az épület megújuljon. A Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér – sorolta Krucsainé Herter Anikó. „A Hagyományok Háza céljainak eléréséhez és egy korszerű, az eredeti épületet tiszteletben tartó alkotás létrejöttéhez több beavatkozásra volt szükség” – emelte ki, rámutatva: az elmúlt időszakban végzett munkálatoknak köszönhetően most

 

„egy gyönyörűen felújított műemléképületben állhatunk, amelyben hihetetlenül gazdag népművészetünk és népi kultúránk méltó és szép otthonra talált”.


_D0A6208_Copy

 

Az 1898 és 1990 között épült Budai Vigadó egy konzervatív, neoreneszánsz palota, amelyet szecessziós díszítések tesznek különlegessé – mondta el Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Mielőtt útra keltünk az épületben, Nagy Csaba elárulta: a Budai Vigadó épülete eredeti állapotában erősen hangsúlyozta a 19. századi polgári miliőt, amelyben született, ők azonban a rekonstrukció során nem kívánták ezt megtartani, tehát például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást. Helyette a népművészettel szoros kapcsolatba állítható motívumokat és díszítéseket emelték ki.

 

A díszterembe érve aztán Nagy Csaba elmondta: a teret az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárok világítják meg, a terem pedig nemcsak úgymond színházteremként, hanem bálteremként is ellátja funkcióját, mivel összecsukható nézőteret építettek be. „A színpadot is alacsonyabbra tettük, emellett hátsó színpadot is építettünk, amely lehetővé teszi a díszletek elhelyezését, alkalmazását” – jegyezte meg Nagy Csaba, majd a belső udvarra érve arról beszélt: ezt a részt új üvegszerkezettel fedték be, így alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. „Hogy az akusztika is megfelelő legyen, a többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtunk” – tette hozzá.


_D0A5980_Copy

 

Az építész ezután az emeleti szintekre kalauzolta az érdeklődőket, bemutatva a könyvtárat és a médiatárat, Kelemen László alapító főigazgató pedig a tetőtérbe érve elárult egy sokak számára új információt: a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a budapesti főpolgármester szolgálati lakása kapott helyett, a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében. Hozzátette: a felújítás eredményeként most a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket.

 

Kelemen László a lépcsőkön sétálva azt is elárulta: több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat, amelynek felülvilágító részét korábban egyszerűen bevakolták. Most tágas, világos terek fogadják az érdeklődőket – emelte ki Kelemen László, majd azt is elmondta, hogy a felújításnak köszönhetően nemcsak szép, de hasznos terek jöttek létre: a pinceszinten például raktárhelyiséget alakítottak ki. A belső udvarra visszaérve Kelemen László rámutatott: az épület egyik legszimbolikusabb helyszínén állunk, ahol október 4-én elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.


_D0A6133_Copy

 

„A Kárpát-medence tizenkét tájegységéből érkeztek hozzánk az ünnepségre. Mindenki hozott magával egy marék földet, amelyet elhelyeztek ennél a fánál a magyar kulturális egység jegyében. Nagyon kevés olyan dolog van, amely úgy fejezi ki az egységet, hogy közben a helyi sajátosságokat is figyelembe veszi – a népművészet ilyen. Ez a ház pedig egy olyan, népművészetet hordozó intézmény, amelynek a maltere, az összetartó ereje magyar” – fogalmazott Kelemen László, majd így zárta: „remélem, hogy azt a hagyományt hagyom majd a következő főigazgatóra, hogy ötévente, amikor ellátogatnak ide az emberek, mindenki beolt ebbe a fába egy másik fajtát. Mert akkor az egység és a sokszínűség szimbolikusan ebben a házban is megjelenik, nemcsak magában az élő népművészetben”.

 

A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben október 7-éig táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.

 

Kultúra.hu

Csákvári Zsigmond

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma