fejlec_okt.18

2018.10.05

Véget ért a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója, így a Hagyományok Háza októberben visszaköltözhet régi-új otthonába. Abba az otthonba, amely az eredeti állapotokat szem előtt tartva, ám a korszerű funkciókhoz igazodva újult meg, és amelynek lefedett belső udvarán elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.

„Még a költözés után is sok dolgunk lesz az épületben, hiszen nem egy csillogó-villogó, de lélektelen, újszerű házat álmodtunk és valósítottunk meg, hanem egy olyat, amelyet nap, mint nap meg tudunk tölteni érdeklődőkkel, akik a látogatásuk végeztével nemcsak csillogó szemekkel távoznak, hanem lelkük egy darabkáját is itt hagyják zálogul, hogy újból és újból visszatérhessenek az élményért, a tudásért, melyben felismerik saját apáik-nagyapáik üzenetét” – fogalmaz Kelemen László, a Hagyományok Háza alapító főigazgatója, aki a Budai Vigadó október 5-ei sajtóbejárásán nagy örömmel és valóban csillogó szemekkel vezette körbe a látogatókat a magyar népművészet otthonában.


_D0A6024_Copy

 

A bejárás előtti percekben Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta: ünnepeink, illetve közösségi és nemzeti értékeinket hordozó épületeink formálják lelkünket és tartják egyben közösségeinket, szervezik életünket. Továbbá ezek adják a színeket, a fényeket és az örömöt. Az ilyen kiemelkedő jelentőséggel bíró épületek tehát nem lehetnek olyan otthonban, amely nem méltó azokhoz az értékekhez, amelyeket magukban hordoznak. Ha van a térnek metafizikája, akkor az olyan helyek körül, mint amilyen a Budai Vigadó, sűrűsödik a szellemiség, és a múltból a jelenbe öröklődik át egy eszme, egy érték, egy gondolat, egy életmű. Közös hagyományaink az emlékezet teréből a tényleges fizikai térbe kerülnek – jegyezte meg.

 

Ahogy Krucsainé Herter Anikó megfogalmazta: a Budai Vigadó épületének felújítása és rekonstrukciója több mint 7,5 milliárd forint támogatással valósulhatott meg. E felújítás és helyreállítás célja pedig az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével, az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, a Népművészeti Módszertani Műhely, valamint a Hagyományok Háza Hálózat központja is.


_D0A5862_Copy

 

„A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye. Az intézet munkatársai tavaly, 2017-ben elkezdték a határon túli hálózatok megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. A hálózat jelenleg Magyarország több megyéjében, valamint Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a Felvidék területén működik. A hálózat szereplői továbbképzéseket, tanfolyamokat és programokat is szerveznek. Ebből is látható, milyen jelentős és sokrétű tevékenység zajlik ebben az épületben” – hívta fel a figyelmet Krucsainé Herter Anikó, hozzátéve: „veszteség lenne minden nap, ha ezek az intézmények abba kényszerülnének hagyni munkájukat, és nemcsak a hagyományok őrzése tekintetében, hanem a felnövekvő generációknak örökül hagyott tradíciók tekintetében is”.

 

A régi épületben az intézmények munkavégzéséhez szükséges feltételek nem voltak már biztosítottak, ezért elengedhetetlen volt, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a jelenkori igények figyelembevételével az épület megújuljon. A Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér – sorolta Krucsainé Herter Anikó. „A Hagyományok Háza céljainak eléréséhez és egy korszerű, az eredeti épületet tiszteletben tartó alkotás létrejöttéhez több beavatkozásra volt szükség” – emelte ki, rámutatva: az elmúlt időszakban végzett munkálatoknak köszönhetően most

 

„egy gyönyörűen felújított műemléképületben állhatunk, amelyben hihetetlenül gazdag népművészetünk és népi kultúránk méltó és szép otthonra talált”.


_D0A6208_Copy

 

Az 1898 és 1990 között épült Budai Vigadó egy konzervatív, neoreneszánsz palota, amelyet szecessziós díszítések tesznek különlegessé – mondta el Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Mielőtt útra keltünk az épületben, Nagy Csaba elárulta: a Budai Vigadó épülete eredeti állapotában erősen hangsúlyozta a 19. századi polgári miliőt, amelyben született, ők azonban a rekonstrukció során nem kívánták ezt megtartani, tehát például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást. Helyette a népművészettel szoros kapcsolatba állítható motívumokat és díszítéseket emelték ki.

 

A díszterembe érve aztán Nagy Csaba elmondta: a teret az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárok világítják meg, a terem pedig nemcsak úgymond színházteremként, hanem bálteremként is ellátja funkcióját, mivel összecsukható nézőteret építettek be. „A színpadot is alacsonyabbra tettük, emellett hátsó színpadot is építettünk, amely lehetővé teszi a díszletek elhelyezését, alkalmazását” – jegyezte meg Nagy Csaba, majd a belső udvarra érve arról beszélt: ezt a részt új üvegszerkezettel fedték be, így alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. „Hogy az akusztika is megfelelő legyen, a többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtunk” – tette hozzá.


_D0A5980_Copy

 

Az építész ezután az emeleti szintekre kalauzolta az érdeklődőket, bemutatva a könyvtárat és a médiatárat, Kelemen László alapító főigazgató pedig a tetőtérbe érve elárult egy sokak számára új információt: a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a budapesti főpolgármester szolgálati lakása kapott helyett, a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében. Hozzátette: a felújítás eredményeként most a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket.

 

Kelemen László a lépcsőkön sétálva azt is elárulta: több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat, amelynek felülvilágító részét korábban egyszerűen bevakolták. Most tágas, világos terek fogadják az érdeklődőket – emelte ki Kelemen László, majd azt is elmondta, hogy a felújításnak köszönhetően nemcsak szép, de hasznos terek jöttek létre: a pinceszinten például raktárhelyiséget alakítottak ki. A belső udvarra visszaérve Kelemen László rámutatott: az épület egyik legszimbolikusabb helyszínén állunk, ahol október 4-én elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.


_D0A6133_Copy

 

„A Kárpát-medence tizenkét tájegységéből érkeztek hozzánk az ünnepségre. Mindenki hozott magával egy marék földet, amelyet elhelyeztek ennél a fánál a magyar kulturális egység jegyében. Nagyon kevés olyan dolog van, amely úgy fejezi ki az egységet, hogy közben a helyi sajátosságokat is figyelembe veszi – a népművészet ilyen. Ez a ház pedig egy olyan, népművészetet hordozó intézmény, amelynek a maltere, az összetartó ereje magyar” – fogalmazott Kelemen László, majd így zárta: „remélem, hogy azt a hagyományt hagyom majd a következő főigazgatóra, hogy ötévente, amikor ellátogatnak ide az emberek, mindenki beolt ebbe a fába egy másik fajtát. Mert akkor az egység és a sokszínűség szimbolikusan ebben a házban is megjelenik, nemcsak magában az élő népművészetben”.

 

A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben október 7-éig táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.

 

Kultúra.hu

Csákvári Zsigmond

_d0a8119__copy_kis

2018.10.16

Erdélyi tájegységgel bővül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen); a fejlesztés alapkövét október 16-án tették le a múzeumban. A létrejövő új tájegységben 124 épület és mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos kultúráját, az ottani emberek életét a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

bl1_masolata

2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

IM1

2018.10.16

A friss tartószerkezeti vizsgálatok alapján új engedélyezési terv készült az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületének rekonstrukciójára. A Lechner Ödön tervezte szecessziós palota statikai problémái miatt szükségessé vált az épület átfogó felújítása – mondta el a projekt október 16-ai sajtótájékoztatóján Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Egy illegálisan az Egyesült Államokban élő iráni család mindennapjairól szóló vígjátéksorozaton dolgozik együtt az ABC Studios és Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai színésznő médiacége, a Hello Sunshine. A félórás epizódokból álló Americanized című széria Sara Saedi iráni származású forgatókönyvíró azonos című memoárjára épül – írja a Variety című filmes portál. A sorozat bepillantást nyújt egy közel-keleti háztartás mindennapjaiba, miközben felfedi azokat az egyetemes igazságokat, amelyek összekötnek minden „amerikai” családot.

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négy jutott tovább: a magyar, cseh, orosz és osztrák zeneszerzők operái a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti-termében december 14-én tartott nyilvános döntőben szállnak versenybe. Az operaíró versenyt azért hirdette meg a Bartók Plusz Operafesztivál, hogy olyan új közönségdarabok szülessenek, amelyekkel újra meg lehet nyerni a hallgatóságot az operának. A kortárs zeneszerzőket megszólító nemzetközi verseny iránti érdeklődés idén minden korábbinál nagyobb volt: az előválogató zsűrinek 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot kellett feldolgoznia, majd meghoznia a döntést.

Melankólia, derű címmel nyílik meg Buhály József, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművészének kiállítása október 18-án, csütörtökön, 17 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a művésztelepet is üzemeltető MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza MJV alpolgármestere. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, közreműködnek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zenetagozatának növendékei. A megnyitó ingyenes, a kiállítás december 15-ig tekinthető meg keddtől szombatig, 9 és 17 óra között.
Kamarakoncert-sorozat kezdődik A zene természete – Zenében a fényről címmel október 20-án a martonvásári Brunszvik-kastélyban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában. Első alkalommal a rézfúvós kvintett, november 3-án Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Rönkös Ildikó és Karasszon Dénes csellóművészek adnak koncertet, december 15-én a fuvoláé lesz a főszerep. Az október 20-ai koncerten Johann Sebastian Bach, Telemann, Händel, Gershwin és Grieg művei szólalnak meg a Beethoven Múzeumban. A sorozat második részében Bach, Liszt, Bartók, Chopin zenéje várja a közönséget A zene természete – A zene tudománya című műsorban. Az adventi koncerten pedig különböző kamarazenei formációkban csendülnek fel karácsonyi muzsikák Bachtól Kodály Zoltánig, felidézve Csajkovszkij A diótörő című művét is.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma