Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.10.05

Véget ért a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója, így a Hagyományok Háza októberben visszaköltözhet régi-új otthonába. Abba az otthonba, amely az eredeti állapotokat szem előtt tartva, ám a korszerű funkciókhoz igazodva újult meg, és amelynek lefedett belső udvarán elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.

„Még a költözés után is sok dolgunk lesz az épületben, hiszen nem egy csillogó-villogó, de lélektelen, újszerű házat álmodtunk és valósítottunk meg, hanem egy olyat, amelyet nap, mint nap meg tudunk tölteni érdeklődőkkel, akik a látogatásuk végeztével nemcsak csillogó szemekkel távoznak, hanem lelkük egy darabkáját is itt hagyják zálogul, hogy újból és újból visszatérhessenek az élményért, a tudásért, melyben felismerik saját apáik-nagyapáik üzenetét” – fogalmaz Kelemen László, a Hagyományok Háza alapító főigazgatója, aki a Budai Vigadó október 5-ei sajtóbejárásán nagy örömmel és valóban csillogó szemekkel vezette körbe a látogatókat a magyar népművészet otthonában.


_D0A6024_Copy

 

A bejárás előtti percekben Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta: ünnepeink, illetve közösségi és nemzeti értékeinket hordozó épületeink formálják lelkünket és tartják egyben közösségeinket, szervezik életünket. Továbbá ezek adják a színeket, a fényeket és az örömöt. Az ilyen kiemelkedő jelentőséggel bíró épületek tehát nem lehetnek olyan otthonban, amely nem méltó azokhoz az értékekhez, amelyeket magukban hordoznak. Ha van a térnek metafizikája, akkor az olyan helyek körül, mint amilyen a Budai Vigadó, sűrűsödik a szellemiség, és a múltból a jelenbe öröklődik át egy eszme, egy érték, egy gondolat, egy életmű. Közös hagyományaink az emlékezet teréből a tényleges fizikai térbe kerülnek – jegyezte meg.

 

Ahogy Krucsainé Herter Anikó megfogalmazta: a Budai Vigadó épületének felújítása és rekonstrukciója több mint 7,5 milliárd forint támogatással valósulhatott meg. E felújítás és helyreállítás célja pedig az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével, az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, a Népművészeti Módszertani Műhely, valamint a Hagyományok Háza Hálózat központja is.


_D0A5862_Copy

 

„A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye. Az intézet munkatársai tavaly, 2017-ben elkezdték a határon túli hálózatok megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. A hálózat jelenleg Magyarország több megyéjében, valamint Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a Felvidék területén működik. A hálózat szereplői továbbképzéseket, tanfolyamokat és programokat is szerveznek. Ebből is látható, milyen jelentős és sokrétű tevékenység zajlik ebben az épületben” – hívta fel a figyelmet Krucsainé Herter Anikó, hozzátéve: „veszteség lenne minden nap, ha ezek az intézmények abba kényszerülnének hagyni munkájukat, és nemcsak a hagyományok őrzése tekintetében, hanem a felnövekvő generációknak örökül hagyott tradíciók tekintetében is”.

 

A régi épületben az intézmények munkavégzéséhez szükséges feltételek nem voltak már biztosítottak, ezért elengedhetetlen volt, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a jelenkori igények figyelembevételével az épület megújuljon. A Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér – sorolta Krucsainé Herter Anikó. „A Hagyományok Háza céljainak eléréséhez és egy korszerű, az eredeti épületet tiszteletben tartó alkotás létrejöttéhez több beavatkozásra volt szükség” – emelte ki, rámutatva: az elmúlt időszakban végzett munkálatoknak köszönhetően most

 

„egy gyönyörűen felújított műemléképületben állhatunk, amelyben hihetetlenül gazdag népművészetünk és népi kultúránk méltó és szép otthonra talált”.


_D0A6208_Copy

 

Az 1898 és 1990 között épült Budai Vigadó egy konzervatív, neoreneszánsz palota, amelyet szecessziós díszítések tesznek különlegessé – mondta el Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Mielőtt útra keltünk az épületben, Nagy Csaba elárulta: a Budai Vigadó épülete eredeti állapotában erősen hangsúlyozta a 19. századi polgári miliőt, amelyben született, ők azonban a rekonstrukció során nem kívánták ezt megtartani, tehát például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást. Helyette a népművészettel szoros kapcsolatba állítható motívumokat és díszítéseket emelték ki.

 

A díszterembe érve aztán Nagy Csaba elmondta: a teret az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárok világítják meg, a terem pedig nemcsak úgymond színházteremként, hanem bálteremként is ellátja funkcióját, mivel összecsukható nézőteret építettek be. „A színpadot is alacsonyabbra tettük, emellett hátsó színpadot is építettünk, amely lehetővé teszi a díszletek elhelyezését, alkalmazását” – jegyezte meg Nagy Csaba, majd a belső udvarra érve arról beszélt: ezt a részt új üvegszerkezettel fedték be, így alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. „Hogy az akusztika is megfelelő legyen, a többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtunk” – tette hozzá.


_D0A5980_Copy

 

Az építész ezután az emeleti szintekre kalauzolta az érdeklődőket, bemutatva a könyvtárat és a médiatárat, Kelemen László alapító főigazgató pedig a tetőtérbe érve elárult egy sokak számára új információt: a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a budapesti főpolgármester szolgálati lakása kapott helyett, a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében. Hozzátette: a felújítás eredményeként most a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket.

 

Kelemen László a lépcsőkön sétálva azt is elárulta: több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat, amelynek felülvilágító részét korábban egyszerűen bevakolták. Most tágas, világos terek fogadják az érdeklődőket – emelte ki Kelemen László, majd azt is elmondta, hogy a felújításnak köszönhetően nemcsak szép, de hasznos terek jöttek létre: a pinceszinten például raktárhelyiséget alakítottak ki. A belső udvarra visszaérve Kelemen László rámutatott: az épület egyik legszimbolikusabb helyszínén állunk, ahol október 4-én elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.


_D0A6133_Copy

 

„A Kárpát-medence tizenkét tájegységéből érkeztek hozzánk az ünnepségre. Mindenki hozott magával egy marék földet, amelyet elhelyeztek ennél a fánál a magyar kulturális egység jegyében. Nagyon kevés olyan dolog van, amely úgy fejezi ki az egységet, hogy közben a helyi sajátosságokat is figyelembe veszi – a népművészet ilyen. Ez a ház pedig egy olyan, népművészetet hordozó intézmény, amelynek a maltere, az összetartó ereje magyar” – fogalmazott Kelemen László, majd így zárta: „remélem, hogy azt a hagyományt hagyom majd a következő főigazgatóra, hogy ötévente, amikor ellátogatnak ide az emberek, mindenki beolt ebbe a fába egy másik fajtát. Mert akkor az egység és a sokszínűség szimbolikusan ebben a házban is megjelenik, nemcsak magában az élő népművészetben”.

 

A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben október 7-éig táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.

 

Kultúra.hu

Csákvári Zsigmond

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma