IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.11.16

Gioachino Rossini egyik legtöbbet játszott vígoperája Szabó Máté rendezésében november 18-tól látható az Erkel Színházban. A felhőtlen szórakoztatás céljával született, orientalista környezetbe helyezett, mégis ízig-vérig olasz szabadulástörténet fókuszában a nemek és kultúrák harca áll. Az eredeti mű 1813-ban született, alig egy hónap alatt és igaz történeten alapul.

Az eredeti mű premierjére 1813-ban, a velencei San Benedetto Operaházban került sor. A szövegkönyvet Angelo Anelli jegyzi, aki saját, 1808-ban a milánói Scalában bemutatott, Luigi Mosca azonos című zenedrámájához írt librettóját dolgozta át az akkor huszonegy éves Rossini javaslatára. A fiatal zeneszerző kirobbanóan sziporkázó muzsikájában a vígoperai műfaj zenei stílusjegyeinek egész arzenálját vonultatja fel, és tökéletes érzékkel használja a commedia dell’artéból jól ismert karaktereket és fordulatokat is. A darab a velencei premier után azonnal meghódította Itália és Európa fontosabb városait, 1819-ben már a Pesti Német Színház is repertoárjára tűzte. Az Olasz nő Algírban később kikopott a nemzetközi repertoárból, míg a II. világháború után vissza nem szerezte megérdemelt helyét a dalszínházak műsorán. Hazánkban a hetvenes években rádiófelvétel, 2008-ban pedig független egynyári produkció is készült belőle, de a mostani premieren lesz látható Magyarországon először operaházi keretek között.


olasz_no_algirban_kreativ_online_3000x2000px


A libretto igaz történeten alapul: 1805-ben algíri kalózok elraboltak egy milánói hölgyet, Antonietta Frapolli-Suinit, aki Mustafà-ibn-Ibrahim bej háremébe került, míg végül vissza nem sikerült jutnia Itáliába. Az operában Isabellának hívják az olasz nőt, aki fogságba esik, de eszessége által kiszabadul, és fogvatartója, Musztafa bej megbűnhődik. A mostani produkció rendezője a Nádasdy Kálmán- és Déryné-díjas Szabó Máté, akinek nevéhez 2000 óta közel hatvan prózai és zenés színházi darab bemutatója fűződik. Koncepciója szerint „ez a história inkább a férfiakat készteti szembenézésre magukkal, az előadás pedig céljaink szerint az egészségtelen férfidominanciával szembeni kritika lesz”. A díszletek Cziegler Balázs munkája nyomán egy olaszmániás észak-afrikai férfi otthonát jelenítik meg, kihangsúlyozva egy, a déli mediterrán világ verőfényében megjelenő sziluettet, míg a jelmeztervező, Füzér Anni valós viseleteket álmodott színpadra.


Az Opera Zenekarát és Énekkarát Francesco Lanzillotta, a pármai Filarmonica Arturo Toscanini zenekar első karmestere vezényli. Isabellát a kiváló mezzoszoprán, Mester Viktória és az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagydíjasa, Vörös Szilvia kelti életre, míg kedvesét, Lindorót az ausztrál Alasdair Kent és a görög születésű Vassilis Kavayas formálja meg, Musztafát pedig Palerdi András és Bakonyi Marcell alakítja. A további szerepekben Sáfár Orsolya és Szemere Zita, Balga Gabriella és Simon Krisztina, Bruno Taddia és Cseh Antal, valamin Dobák Attila hallható.

 

További információkat az előadásról a honlapon olvashatnak.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma