2018.10.22

Kilenc éven át tartó munka és összefogás eredményeként az október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján rendezett ünnepélyes koncerten szólal meg újra a Zeneakadémia Nagytermében a magyar zenei élet egyik szimbóluma, a felújított Voit-orgona. Az 1907-ben épült orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

Világszerte úttörő teljesítményként értékelik az 1907-ben épült Voit-orgona rekonstrukcióját, amely 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg: ez az első alkalom, hogy egy századfordulós elektromos traktúrájú orgona minden részletében, korhűen újult meg. Az eredeti budapesti orgona korának kiemelkedő orgonaépítője, a Voit & Söhne cég karlsruhei műhelyében készült, majd együtt épült a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri szecessziós épületével. A legendás hangszer négymanuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal. A felújítás nyomán az orgonában a hangzásvilágot érintetlenül hagyva jelennek meg a modern orgonaépítészet vívmányai is, például a hangszín-kombinációk kezelését megkönnyítő számítógépes rendszer. „Az új orgona megidézi a múltat, de előre mutat. Egyszerre hordozza a komoly európai tradíciókban gyökerező múltat és Liszt szellemiségének nyitottságát, a megújulás képességét, amelyre iskolánk mindenkor törekedett” – hangsúlyozta dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az ünnepélyes avató előtt.


KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos_23000
Fotó: Posztós János

 

A Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, az intézmény főépületének rekonstrukcióját követően tűzte ki célul a Nagyteremben található, de a ’60-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását eredeti helyére. A döntést művészi, építészeti, műemlékvédelmi és orgonatörténeti szempontok is indokolták. A nagy áttörés 2014 novemberében történt, amikor Magyarország Kormánya határozatot hozott és 800 millió forintot adott a projekt támogatására. A rekonstrukciót a nemzetközi közbeszerzési eljárás eredményeként a kiváló referenciákkal rendelkező német Johannes Klais Orgelbau és magyarországi partnere, az Aeris Orgona Kft. végezte az egyetem orgona tanszakának tanáraiból, műszaki és gazdasági szakembereiből álló szakértői bizottság felügyelete mellett.

 

Az orgonaszakértői feladatokat Szabó Balázs, az ország legmagasabban képzett orgonaszakértője látta el Fassang László orgonaművésszel, a Zeneakadémia orgona tanszakának vezetőjével, a projekt szakmai vezetője pedig Lakatos Gergely főmérnök volt. Európában a budapesti a harmadik felújított és működő hangversenytermi Voit-orgona, a Zeneakadémia orgonája azonban minőségében, innovációs tartalmában, képességeiben messze megelőzi a heidelbergit és a prágait. Hangja elénk hozza a századforduló hangszereinek patináját, egy kiforrott stílus vívmányait. A Nagyterem méretéből és akusztikájából fakadóan a hangzás koncentrált, energikus és nemes. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem.


KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos_1
Fotó: Posztós János

 

A Voit-orgona rekonstrukciója a legfontosabb lépés volt annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás követelményeinek. A hangszer méretéből, felszereltségéből és helyzetéből adódóan lehetőséget ad a teljes orgonairodalom koncertszerű megszólaltatására, beleértve az orgonát alkalmazó zenekari, kórus- és kamara műveket, ennek köszönhetően a zeneakadémista hallgatók a legmagasabb szinten sajátíthatják el az orgonaművészet mesterségbeli fogásait. A megújult orgona az európai örökség és a világörökség része, az orgonatörténet olyan pillére, amely nélkül orgonakultúráról és klasszikus-zenei kultúráról beszélni nem lehetne – hangsúlyozta Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a hangszert bemutató sajtótájékoztatón október 19-én. A rektor kiemelte, hogy Magyarország újabb kinccsel gazdagodott, amely példaértékű lehet a világ számára is, hiszen ez a hangszer az oktatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű és a jövő muzsikusait is inspirálni fogja.

 

Az október 22-ei ünnepélyes Orgonaavatón Erkel, Liszt, Kodály, R. Strauss és Reger alkotásai mellett egy kortárs mű is elhangzik: Szathmáry Zsigmond orgonista-zeneszerző erre az alkalomra szimfonikus orgonaversenyt írt. Az újjáépített orgonát az esten Ruppert István, Szabó Balázs, Pálúr János és Fassang László szólaltatja meg.


zak_orgona_felvgiandrea_mg_9710s2
Fotó: Felvégi Andrea

 

Az Orgonaavatót a Bartók Rádió és az M5 tévécsatorna élőben közvetíti, az Eurovízió és az Eurorádió rádió- és televízióállomásai pedig felvételről sugározzák. A rendezvény a Zeneakadémia Facebook-oldalán is követhető.



Forrás: Kultúra.hu/MTI

Gubis_megnyito
2019.01.18

elRENDeltetett – ezzel a címmel nyílt kiállítás Gubis Mihály békéscsabai képzőművész munkáiból a Munkácsy Mihály Múzeumban. A 12 éve elhunyt művész idén lenne 70 éves. A tárlat anyagát a múzeum és a család gyűjteményéből állították össze.

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Az eredeti megjelenés harmincadik évfordulójára újra megjelenik Keith Richards első szólólemeze. A Rolling Stones 75 éves gitárosa Talk It Cheap című albuma március 29-én számos extrával érhető újra el. Az eredetileg tizenegy számos album most kiegészül hat bónuszdallal. Az anyag digitálisan, CD-n, vinylen és dobozban egyaránt elérhető lesz. A boxba eddig publikálatlan fotók, egy nyolcvanoldalas keménykötésű könyv, ritka relikviák, szövegkéziratok, poszterek és egy gitárpengető is kerül. Keith Richards 1988 óta még két szólólemezt készített.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma