GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.10.22

Kilenc éven át tartó munka és összefogás eredményeként az október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján rendezett ünnepélyes koncerten szólal meg újra a Zeneakadémia Nagytermében a magyar zenei élet egyik szimbóluma, a felújított Voit-orgona. Az 1907-ben épült orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

Világszerte úttörő teljesítményként értékelik az 1907-ben épült Voit-orgona rekonstrukcióját, amely 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg: ez az első alkalom, hogy egy századfordulós elektromos traktúrájú orgona minden részletében, korhűen újult meg. Az eredeti budapesti orgona korának kiemelkedő orgonaépítője, a Voit & Söhne cég karlsruhei műhelyében készült, majd együtt épült a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri szecessziós épületével. A legendás hangszer négymanuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal. A felújítás nyomán az orgonában a hangzásvilágot érintetlenül hagyva jelennek meg a modern orgonaépítészet vívmányai is, például a hangszín-kombinációk kezelését megkönnyítő számítógépes rendszer. „Az új orgona megidézi a múltat, de előre mutat. Egyszerre hordozza a komoly európai tradíciókban gyökerező múltat és Liszt szellemiségének nyitottságát, a megújulás képességét, amelyre iskolánk mindenkor törekedett” – hangsúlyozta dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az ünnepélyes avató előtt.


KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos_23000
Fotó: Posztós János

 

A Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, az intézmény főépületének rekonstrukcióját követően tűzte ki célul a Nagyteremben található, de a ’60-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását eredeti helyére. A döntést művészi, építészeti, műemlékvédelmi és orgonatörténeti szempontok is indokolták. A nagy áttörés 2014 novemberében történt, amikor Magyarország Kormánya határozatot hozott és 800 millió forintot adott a projekt támogatására. A rekonstrukciót a nemzetközi közbeszerzési eljárás eredményeként a kiváló referenciákkal rendelkező német Johannes Klais Orgelbau és magyarországi partnere, az Aeris Orgona Kft. végezte az egyetem orgona tanszakának tanáraiból, műszaki és gazdasági szakembereiből álló szakértői bizottság felügyelete mellett.

 

Az orgonaszakértői feladatokat Szabó Balázs, az ország legmagasabban képzett orgonaszakértője látta el Fassang László orgonaművésszel, a Zeneakadémia orgona tanszakának vezetőjével, a projekt szakmai vezetője pedig Lakatos Gergely főmérnök volt. Európában a budapesti a harmadik felújított és működő hangversenytermi Voit-orgona, a Zeneakadémia orgonája azonban minőségében, innovációs tartalmában, képességeiben messze megelőzi a heidelbergit és a prágait. Hangja elénk hozza a századforduló hangszereinek patináját, egy kiforrott stílus vívmányait. A Nagyterem méretéből és akusztikájából fakadóan a hangzás koncentrált, energikus és nemes. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem.


KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos_1
Fotó: Posztós János

 

A Voit-orgona rekonstrukciója a legfontosabb lépés volt annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás követelményeinek. A hangszer méretéből, felszereltségéből és helyzetéből adódóan lehetőséget ad a teljes orgonairodalom koncertszerű megszólaltatására, beleértve az orgonát alkalmazó zenekari, kórus- és kamara műveket, ennek köszönhetően a zeneakadémista hallgatók a legmagasabb szinten sajátíthatják el az orgonaművészet mesterségbeli fogásait. A megújult orgona az európai örökség és a világörökség része, az orgonatörténet olyan pillére, amely nélkül orgonakultúráról és klasszikus-zenei kultúráról beszélni nem lehetne – hangsúlyozta Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a hangszert bemutató sajtótájékoztatón október 19-én. A rektor kiemelte, hogy Magyarország újabb kinccsel gazdagodott, amely példaértékű lehet a világ számára is, hiszen ez a hangszer az oktatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű és a jövő muzsikusait is inspirálni fogja.

 

Az október 22-ei ünnepélyes Orgonaavatón Erkel, Liszt, Kodály, R. Strauss és Reger alkotásai mellett egy kortárs mű is elhangzik: Szathmáry Zsigmond orgonista-zeneszerző erre az alkalomra szimfonikus orgonaversenyt írt. Az újjáépített orgonát az esten Ruppert István, Szabó Balázs, Pálúr János és Fassang László szólaltatja meg.


zak_orgona_felvgiandrea_mg_9710s2
Fotó: Felvégi Andrea

 

Az Orgonaavatót a Bartók Rádió és az M5 tévécsatorna élőben közvetíti, az Eurovízió és az Eurorádió rádió- és televízióállomásai pedig felvételről sugározzák. A rendezvény a Zeneakadémia Facebook-oldalán is követhető.



Forrás: Kultúra.hu/MTI

plakat003

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma