IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.13

A szecesszió remekműveit bemutató, mintegy 600 műtárgyat felvonultató kiállítással nyílt újra szeptember 13-án az Iparművészeti Múzeum átfogó rekonstrukción átesett Ráth György-villája. A mi szecessziónk című tárlat megnyitóján Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár elmondta: nagy öröm, hogy ilyen gazdag tartalommal telik meg a Ráth György-villa.

Ráth.zip


Ahogy az Iparművészeti Múzeum (IMM) honlapján is olvashatjuk, az IMM első főigazgatójának korhűen helyreállított villája „az utolsó egyetemes stílus korát kelti életre”. A villa különleges enteriőrjeiben megjelenik a szecesszió három meghatározó iránya: a brit, az osztrák és a francia szecesszió. „Bugatti exkluzív bútorai révén a keleti művészet hatása, továbbá a századforduló magyar művészetében megjelenő erdélyi gyökerek és a magyar nemzeti múlt inspiráló szerepe ismerhető meg” – írják. „A szecessziós ebédlő és a fogadószoba századfordulós magyarországi otthonokba nyújt bepillantást, látványtári elrendezésben Zsolnay kerámiákat, Gallé és Tiffany üvegeket, Lalique ékszereket csodálhatnak meg a látogatók. Két kortárs üvegművész szecesszió-ihlette művei által Ráth szellemiségének megfelelően a régmúlt és a jelen alkotásai együtt vannak jelen a villában.”


Ráth.zip

 

„A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli. Míg a hajdani képtár és a historizáló ebédlő rekonstrukciójával a 190 esztendeje született kitűnő polgári műgyűjtőre is emlékezünk” – írják a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításról, amely méltó Ráth György szellemiségéhez.

 

„Mindannyiunk öröme, hogy Ráth György, a szecessziós művészet nagy pártfogója, a kiváló jogász és műgyűjtő akaratának megfelelően egykori otthona az Iparművészeti Múzeum filiáléjaként teljeskörűen helyreállítva és gazdag tartalommal felruházva ismét fogadja a látogatókat” – fogalmazta meg a Ráth György-villa és A mi szecessziónk című tárlat megnyitóján Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte: a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a hazai múzeumok, gyűjtemények megújítására, ezért a Ráth György-villa átfogó rekonstrukcióját is több mint 300 millió forinttal támogatta. „Célunk az, hogy korszerű és méltó körülmények között tudjuk továbbadni kulturális kincseinket a következő nemzedéknek. Kiemelt feladatunk, hogy nemzeti kultúránk tárgyi, szellemi kincsei modern körülmények között egyenlő eséllyel elérhetővé váljanak minden korosztály számára Budapesten és vidéken egyaránt.”


_D0A6622_Copy
Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára

 

Így fogalmazott Krucsainé Herter Anikó, hozzátéve: „hiszünk abban, hogy a kultúra nemzetmegtartó erő, amely hozzájárul az ország felemelkedéséhez. A kultúra összessége, a különféle művészeti ágak együtt olyan örök emberi értékek közvetítői, amelyekre minden nemzedéknek építenie kell.” Hangsúlyozta: „az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója, Ráth György egykori otthonában megnyíló, szecessziós gyűjteményünk legjavát bemutató kiállítás is azokból az örök értékekből merít, amelyeket egyedül a művészet eszközeivel lehet igazán megragadni. A szecesszió különböző művészeti ágakban megjelenő, különleges útkereséseivel kiválóan rámutat az egyik legkülönlegesebb és legértékesebb emberi képességre, tulajdonságra, arra, hogy az ember felfedezte és csodálatos módon képes ki is fejezni, hogy a szép, a szépség állandó.”


Ráth.zip

 

Beszédében a kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkár kifejtette: „a szép örök érték, amely sokszor egészen rendkívüli formát tud ölteni. Az ember rendkívüli szellemi, lelki tulajdonsága az, hogy képes a szépségnek mindig egy új arcát, formáját, megjelenését felfedezni, kifejezni és hangsúlyozni. Tud szakítani a már megszokott formákkal, kifejezőeszközökkel és új szellemi utakat keres, hogy felkutassa és ábrázolja a szépség egy-egy új megjelenését, üzenetét. A szépség örök belső lényege adja az alkotómunka örök körforgását, hiszen az alkotásra és annak üzenetére mindig születik válasz.” Krucsainé Herter Anikó e gondolathoz kapcsolódva rámutatott: „egy újabb nemzedék mindig reflektál, újragondol, miközben maga is a szép örök értékét igyekszik megragadni, megfogalmazni. Így jelent ma egységet a most megnyíló szecessziós tárlat és az Artista stúdió Körforgásban című reflexiós kiállítása, amelyek együtt méltó módon jelentenek gazdag tartalmat a többéves zárvatartás után ismét megnyíló Ráth György-villában.”

 

„Talán nem túlzás, ha így fogalmazok: a mai nap, vagyis a Ráth György-villa újbóli megnyitása a magyar szecesszió ünnepe is egyben. Ezen az ünnepen pedig szívből kívánom, hogy a múzeum falai között minél többen legyenek a szecesszió eszközeivel kifejezett és megfogalmazott szépség felfedezői és élvezői. A kulturális ágazat képviselői nevében gratulálok a múzeum megálmodóinak, valamint a tervezőknek és a kivitelezőknek” – zárta beszédét Krucsainé Herter Anikó.


_D0A6576_Copy
Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója

 

Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója az eseményen megfogalmazta: az újranyílt épületbe több okból is érdemes lesz ellátogatni. Az egyik legfontosabb élményt maga a gazdag szecessziós díszítéseivel együtt megújult villa jelenti, amely jelenlegi állapotában a legnagyobb múzeumok gyűjteményeinek kincseit is méltóképpen tudja fogadni. A látogatók emellett Ráth György otthonában érzik majd magukat, miközben végigjárják a különféle tereket: a szecessziós és a historizáló ebédlőt, a fogadószobát és a többi helyiséget. „Olyan, mintha vendégségbe érkeznénk Ráthékhoz” – jegyezte meg Cselovszki Zoltán, hozzátéve: „A mi szecessziónk című állandó kiállítás mintegy 600 műtárgyat felvonultatva mutatja be a francia, az osztrák, a brit és a magyar szecessziót, nem egy műtárgytípusra, hanem a korszakra és a stílusra koncentrálva. A kontextusba került kerámiák, bútorok, festmények, textilek és egyéb műtárgyak így igazán élni tudnak. Az időszaki kiállításban pedig az Artista kortárs hazai divattervező stúdió reflektál a gyűjteményre.”

 

A kiállítás kurátora: Horváth Hilda

A Ráth György-villa, az Iparművészeti Múzeum (IMM) első főigazgatójának korhűen helyreállított villája szeptember 14-étől látogatható a Városligeti fasorban.


A szecesszióról ebben a korábbi, Útravaló a szecesszió szerelmeseinek című cikkünkben olvashattok.

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma