fejlec_okt.18

2018.06.01

Szükséges a társasági adókedvezmény (TAO) rendszerének újraszabályozása és szakmai ellenőrzése – jelentette ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke május 31-én a Music Hungary konferencián, Egerben. Lőrinczy György a témáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: a TAO alapvetően jó dolog, ám a pénzek felhasználása szakmai ellenőrzést kívánna.

_D0A7763_Copy
Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke
Fotó: Csákvári Zsigmond


Rámutatott arra: egy esetleges szigorúbb szabályozás következtében a jogosultakhoz, így a kulturális szervezetekhez, intézményekhez kevesebb TAO-forrás folyna be, amelynek kompenzációjához fontos volna az érintettek és a pénzügyi tárca közötti egyeztetés, megállapodás. Szólt arról is: általános probléma, hogy a kultúra „túlságosan benne ragadt” az állami finanszírozásban, mint ahogyan megoldandó feladatként említette a könnyűzene helyzetének tisztázását is a társasági adókedvezmény rendszerében.


Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója a beszélgetés résztvevői közül egyedüliként fogalmazott meg markánsan TAO-ellenes álláspontot. Véleménye szerint a TAO bevezetése a színházi szakmára kártékonyan hatott, miután annak finanszírozásából emiatt vonultak ki az önkormányzatok és a szaktárca. Ezen kívül a társaságiadó-kedvezmény „roncsolja a repertoárt” a kevésbé értékes, ám sok bevételt hozó produkciókat ösztönözve – mondta, megjegyezve: más színházi vezetők véleménye is az, hogy a rendszert meg kellene szüntetni.


Don_olvaso_eorifoto-1595
Vidnyánszky Attila
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház


Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója ezzel szemben érzékeny témaként jellemezte a TAO-t és hangsúlyozta: amíg a magyar kulturális szféra nem lesz képes átlátható, egységes finanszírozási rendszert kitalálni, addig szükség van rá. Rámutatott arra: a szakmának elsősorban egymással kellene közös nevezőre jutnia a kérdésben, mert az érdekek most gyakran felülírják a morált e témában.


Rosta Mária producer, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője emlékeztetett arra, hogy a társasági adókedvezmény nem automatikusan folyik be a kedvezményezettek kasszájába, „kunyerálni, házalni kell értük, mint a szponzorációért”. Jelezte: a megoldást a szabályozás finomításában és a TAO mint kiegészítő finanszírozási forma megőrzésében látja. A VI. Music Hungary konferencia helyszíne idén is az egri Bolyki Pincészet, ahol május 31-én és június 1-jén a könnyűzenei szakma legfontosabb időszerű problémái kerülnek terítékre. Az érdeklődők két nap alatt öt előadáson és kilenc pódiumbeszélgetésen vehetnek rész, valamint négy zenekar koncertjét hallgathatják meg.


31350197_1625188114201731_749224256100452292_n
Fotó: Music Hungary facebook-oldala


A könnyűzenei szakma elképzelései

Az elmúlt néhány év tapasztalatai és eredményei azt mutatják: a könnyűzenei szakma igényeire és elképzeléseire van állami nyitottság és fogadókészség – jelentette ki Bajnai Zsolt, a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (KöSZI) igazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program kollégiumvezetője június 1-jén a Music Hungary konferencia zárónapján Egerben. Bajnai Zsolt az állam és a könnyűzene viszonyát elemző kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: „az állam fejében a könnyűzenével kapcsolatban az van, amit mi beleteszünk”. Ennek egyik fóruma a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda, melynek hosszú távú küldetése egyfajta híd szerep betöltése a könnyűzene és az államigazgatás szereplői között – jegyezte meg. Ezzel együtt feladata megpróbálni megfogalmazni azt is, hogy a magyar zeneiparban mire van szükség és egy-egy megvalósításra javasolt kezdeményezés miként fog működni – tette hozzá. Ugyanakkor a KÖSZI meghatározó tevékenységei között említette, hogy az új intézmény mielőbb erős könnyűzenei exportirodává váljon és közreműködjön a hazai könnyűzenei oktatás előkészítésében. Az iroda stratégiai partnerei között említette a Music Hungary Szövetséget, amely növelheti a szakma lobbierejét és a könnyűzenei programokat, a fejlesztéseket megelőző „ötletelésben” is segítséget nyújthat. A Máté Péter-díj alapításáról szólva közölte: ez egy fontos lépés a szakma számára, melyet hiánypótló jelleggel, a Jászai- és Liszt-díj mintájára művészeti középdíjként hoztak létre. A könnyűzenei élet három képviselője kaphatja meg minden év március 15-én – jelezte.


_D0A8746_Copy
Bajnai Zsolt, a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (KöSZI) igazgatója
Fotó: Csákvári Zsigmond

Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke elmondta: szeptemberben az NKA 25. évfordulójára 25 nap, 25 esemény fesztivált szerveznek, amelynek során a szervezet összes kollégiuma bemutatkozik és a könnyűzene is kiemelt szerepet kap majd. Jakab Jácint, az Új Nemzedék Központ ifjúságszakmai és hálózati igazgatója szerint a korábbi évek Music Hungary konferenciáin sokszor esett szó arról, milyen elhanyagolt a zeneipar és a fejlesztésében, támogatásában mennyire nem vállal szerepet az állam. Ehhez képest sok mindent sikerült elérni: létrejött a KÖSZI, a Hangszert a kézbe és Hangfoglaló program. A kormányzat tehát reagált a felvetett problémákra és ma már van mire büszkének lennünk – fogalmazott.



Forrás: MTI

zak_orgona_felvgiandrea_mg_9710s2

2018.10.17

Felújították és visszaállították eredeti helyére a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, melyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én – mondta el Vigh Andrea, az intézmény rektora az MTI-nek. Hangsúlyozta: az orgona felújítása a kormány 800 millió forintos támogatásával valósult meg.

_D0A1065_Copy

2018.10.17

A magyar és az erdélyi irodalom, történelem, művészet és tudomány nagy alakjainak bronzba öntött portréit állítják ki a Magyar Messiások című plakettkiállításon, a Falk Miksa utcai E-Galériában. A tárlat 15 erdélyi szobrász munkáját mutatja be, a legtöbb bronzplakett Lázár Imre székelyudvarhelyi öntőmester gyűjteményéből érkezett a galériába.

collage_photocat

2018.10.17

Öt fiatal művész vehette át az idei Junior Prima-díjakat magyar színház- és filmművészet kategóriában október 16-án a budapesti Nemzeti Színházban. A Prima Primissma Alapítvány és a kategória mecénása, a Takarék Csoport elismerését idén Gubik Petra, Mészáros Blanka, Simon Zoltán, Zoltán Áron színművészek és Hegymegi Máté színész, koreográfus, rendező nyerte el.

Nem indul Bulgária a jövő évi tel-avivi Eurovíziós Dalfesztiválon. A döntést a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT) igazgatótanácsa hozta meg és pénzügyi okokkal magyarázta azt. A BNT vezetése a bolgár közszolgálati televízió honlapján megjelent közleményben hozta nyilvánosságra a döntést. A lépést azzal indokolta, hogy az része az általános kiadásoptimalizálási programjuknak.

Közvetlenül 24 milliárd forint jut a kulturális területre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) a 2014 és 2020 közötti időszakban – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára október 15-én Debrecenben. Vitályos Eszter az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Partnerségben a könyvtárral című nemzetközi tudományos konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: 2014 és 2020 között az EFOP keretén belül összesen 952 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a forrásból jut 24 milliárd forint a kultúrára.

Kulturális programjainak dokumentálására hirdet ösztöndíjpályázatot fiatal fotósok számára a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A pályázat nyertese egy éven át havi bruttó 30 ezer forintos ösztöndíjban részesül és saját kiállítást szervezhet a ZSÖK valamely kiállítóhelyén, amelyhez további 30 ezer forintos támogatást kap. A jelentkezni felsőfokú vizuális vagy média képzésben, vagy érettségi után fotográfus szakképzésben résztvevő, vagy ilyen végzettséget három éven belül szerzett fotósok tudnak. A pályázatokat december 2-áig várják. További részletek ITT találhatók.

Kihirdették a Central European String Quartet (CESQ) nemzetközi zeneszerzőverseny díjazottjait; a megmérettetésre 75 pályamű érkezett. Első helyezést ért el Leonardo Mezzalira (Olaszország), második helyezést Johannes X. Schachtner (Németország), harmadik helyezést pedig Zámbó Jonatán (Magyarország) pályaműve. Pacsirta Díjat kapott Krasimir Draganov Taskov (Bulgária), a Zeneakadémia Alapítvány Díjában Balogh Máté darabja részesült. A leginnovatívabb pályamű különdíját Amy Brandon (Kanada), a legszórakoztatóbb pályamű különdíját Hszüpin Ma (Kína) nyerte el.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma