NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.12

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) visszaadta a Magyarországi Evangélikus Egyháznak (MEE) azt a 15 könyvritkaságot, köztük a Balassa-kódexet, amelyet 1950 óta letétként őrzött. A könyveket Tüske László, az OSZK főigazgatója adta át Prőhle Gergelynek, az MEE országos felügyelőjének november 10-én Budapesten, az evangélikus egyház Márton-napi ünnepségén.

Tüske László elmondta: nem lehet tudni, hogy „megalapozott vagy megalapozatlan háborús félelem, személyes tudósi ambíció vagy felelősségteljes etikai megfontolások rejlettek-e azon akciók mögött, melyek során értékes könyvek és kéziratok letétként kerültek a nemzeti könyvtárakba”. Ilyen volt a Himnusz kézirata és ilyen a kicsiny, de annál értékesebb Radvánszky-gyűjtemény is. Hozzátette: ezeket a darabokat ugyanolyan gondosan őrizték, mint saját állományuk darabjait. Most pedig az OSZK „tisztelettel tesz eleget” a könyveket az OSZK-nak letétként felajánló Radvánszky Kálmán akaratának, és visszaadja azokat evangélikus egyháznak. Kitért arra is: időről időre felüti fejét az a megalapozatlan vád az OSZK-val szemben, hogy a második világháborút követően és különösen az 1950-es évek első felében az egyházi könyvtárak és főúri gyűjtemények államosításakor „nem egészen tiszta eszközökkel jutott fontos könyvekhez”.


OSZK3

 

Tüske László szerint azonban a „képlet ennél sokkal összetettebb”. A felszámolt könyvtárakat az államhatalom vidéki gyűjtőraktárakba hordta össze, ahol minden veszélynek ki voltak téve. A könyvtár munkatársai megfeszített kármentő munkával járták a gyűjtőraktárakat, hogy kiválogassák és beszállítsák a Széchényi Könyvtárba azokat a kincseket, amelyekről feltételezhető volt, hogy áldozatául esnek a politikai akaratnak vagy az áldatlan körülményeknek – ismertette a főigazgató.

 

A Radvánszky-család könyvtáráról Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár igazgatója tartott előadást. A művelődéstörténész báró, Radvánszky Béla (1849-1906) 1863-ban alapította meg könyvtárát sajókazai kastélyában. A könyvtár állománya 1906-ban, Radvánszky Béla halálakor 14 ezer kötet lehetett. A könyvtáralapító fia, Radvánszky Kálmán szintén gyarapította a már meglévő könyvállományt. Ő vásárolta meg a könyvtár legértékesebb darabját, Balassi Bálint világi költészetének egyedüli forrását, a Balassa-kódexet. A kódex 1874-ben került elő a Radvánszky-család másik, felvidéki, radványi birtokán lévő könyvtárából. Radvánszky Kálmán 1924-ben unokatestvérétől, Radvánszky Antaltól, a radványi birtok anyagi gondokkal küzdő tulajdonosától vásárolta meg.


OSZK2
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője

 

A második világháború után Radvánszky Kálmán, hogy megelőzze államosítását, 1949-ben az evangélikus egyháznak ajándékozta könyvtárát. Az állomány legértékesebb darabjait azonban – így a Balassa-kódexet is – magánál tartotta, még azután is, hogy ugyancsak 1949-ben kastélyát elvették tőle, és az épületből ki kellett költöznie. Ugyanakkor eleget tett bejelentési kötelezettségnek, és a nála lévő ritkaságokról jegyzéket küldött a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának. Az OSZK munkatársa 1950-ben kereste fel, és rábeszélésére Radvánszky Kálmán a kéziratokat és könyveket ideiglenesen, megőrzésre átadta az OSZK-nak. A letéti szerződés rögzíti, hogy a ritkaságok tulajdonosa az evangélikus egyház, és amennyiben a tulajdonos képes megfelelően őrizni és a tudományos kutatás számára is rendelkezésre tudja bocsátani, úgy az OSZK átadja az egyháznak a könyveket és kéziratokat. A Balassa-kódex és a többi kötet az Evangélikus Országos Gyűjtemény – Evangélikus Országos Könyvtárba kerül.

 

Az ünnepségen Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke átadta az üldözött iraki keresztények számára hirdetett gyűjtés eredményét Gáncs Kristófnak, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatójának. Az evangélikus püspök elmondta: az evangélikus gyülekezetek, iskolák, diakóniai intézmények második alkalommal gyűjtöttek azért, hogy segítségükkel az otthonaikból elüldözött közel-keleti keresztények hazatérhessenek. Adományaikból az ökumenikus segélyszervezet 20 házat tudott felújítani. Reményei szerint a mostani gyűjtésből újabb 10 család hazatérését biztosíthatják – mondta Fabiny Tamás.


OSZK1
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház
elnök-püspöke beszédet mond az ünnepségen

 

A rendezvényen Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője átadta az egyház legmagasabb rangú kitüntetéseit. A lelkészeknek adható Ordass Lajos-díjat Reuss András teológus, professzor emeritus kapta. A laikusoknak alapított Prónay Sándor-díjat Szála Erzsébet művelődéstörténész, a Soproni Evangélikus Egyházi Gyűjtemények korábbi igazgatója vehette át.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Soós Lajos

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma