NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.27

Az osztály vesztese és az El fogsz tűnni az iskolai agresszió problémakörével foglalkozik. A két mű bemutatja, mit éreznek az áldozatok, a bántalmazók és a szemlélők. Wéber Anikó harmadik ifjúsági regénye, a Zuhanórepülés szintén a diákok problémáira fókuszál. A téma azonban új: hogyan dolgozhatjuk fel a minket ért traumákat? Mi a szabadság? Ezekre a kérdésekre kereshetünk válaszokat a könyvben.

A tinédzser kor küszöbén, 11–13 évesen már nem vagyunk igazán gyerekek, de még nem vagyunk igazán felnőttek sem. Valahol a kettő között egyensúlyozunk: szeretnénk minél több dologban egyedül dönteni. Idegesít, ha kicsinek néznek, ha nem hagyják, hogy a magunk feje után menjünk. De amint súlyos problémával találkozunk, nagyon is szükségünk van a szüleink, a barátaink támogatására, segítségére. Ádám, a könyv 13 éves főhőse is éppen azokkal a problémákkal küzd, amelyekkel kortársai. Szeretné, ha az édesapja egyenrangú félként kezelné, ha megbeszélhetnék a kényes kérdéseket. Szeretné, ha a suliban mindenki felnézne rá. Ha különleges, vezető szerepet tölthetne be az osztályában. Szeretne sok-sok barátot szerezni. És szeretné, ha elég bátorsága lenne megszólítani a szomszéd lányt, aki már régóta tetszik neki. Eddig ismerős, igaz?

 

34479187_2504196749605830_3154979771872444416_n


Csakhogy Ádám másra is vágyik. Szeretné, ha a szülei kibékülnének. Ha anya hazaköltözne külföldről és ismét velük élne. Egy nap azonban minden megváltozik. Ádámot baleset éri, és a traumát képtelen egyedül feldolgozni. Az édesapja pedig elküldi őt egy furcsa, bentlakásos intézménybe a fiú belegyezése nélkül. Ádám szökésre készül, de amikor az Erődbe ér, rájön: innen nincs kiút. Ha van is, semmiképp sem olyan módon, ahogyan eleinte tervezte. A fiú különös, titokzatos világba kerül, ahol sok kérdést kell megválaszolnia, rejtélyeket kell megoldania, miközben saját traumáit is fel kell dolgoznia. Számtalan döntéshelyzetbe kerül, csakhogy ennek nem örül. Mert dönteni nehéz. Ha döntesz, akkor lépned kell. Hátra vagy előre. Zuhanni vagy láthatatlanná válni, és olyan jó lenne tudni, hogy mi lett volna, ha a másik lehetőséget választod!

 

A regény – hasonlóan Az osztály veszteséhez és az El fogsz tűnnihez – egy különös rejtély megoldására hívja az olvasót. Mit titkol Ádám elől az édesapja? Mit rejt az Erőd? Kik és miért kerülnek ide? És hogyan lehet elmenekülni? Miért viselkednek ilyen különösen a bent lakók? Ádám kideríti. De ehhez bizony számtalan helyzetben döntenie kell. Méghozzá egyedül. Ráadásul nem csak neki: az olvasónak is! A könyv közepén a történet kettéágazik, és mi választhatunk, hogy melyik úton követjük Ádámot. Az Erőd minden titkát azonban csak akkor ismerjük meg, ha Ádámot mindkét útján végigkísérjük.

Te mennyire szeretsz döntéshelyzetben lenni? Mennyire szeretsz felelősséget vállalni? Itt most te is kipróbálhatod, hogyan döntenél Ádám helyében.

 

W_Aniko_3_Foto_Voros_Dora_Rebeka
Wéber Anikó
Fotó: Vörös Dóra Rebeka


Az izgalmas, letehetetlen regény ismét a diákok olyan problémáival foglalkozik, melyekről érdemes olvasni, beszélgetni – nemcsak gyerekeknek, serdülőknek, hanem szülőknek, pedagógusoknak is. Ráadásul a világot, melybe a mű elvisz minket, valódi magyar helyszín, a komáromi Monostori Erőd ihlette. Ádám abban a több kilométer hosszú földalatti folyosórendszerben bolyong, ahol mi is járhattunk/járhatunk. Ismerjük meg ezt a hátborzongató, különös világot! Olvasásra fel!

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma