IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.01.21
Kultúra.hu

Január 1-től Dr. Hóvári János tölti be a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatói posztját. Többek között legfontosabb céljairól, a Magyar Mecénás Programról, és a művészek szentélyéül szolgáló, megújuló alkotóházakról beszélgettünk vele.

Nem furcsa a hosszú diplomáciai szolgálat után egy kulturális tartalmakkal foglalkozó intézményt vezetni?

Nem nagyon, mivel a diplomácia világában mindig is nagy jelentősége volt a kultúrának. Nagykövetként és a külügyi vezetőként számos fontos kulturális program felelőse, illetve megvalósítója voltam. A kiállítás szervezés fontos része a tartalmi diplomáciának. Írásaim többnyire történeti vagy külpolitikai munkák, de írtam jó pár esszét is, amelyek a Magyar Napló-ban jelentek meg. Mindig is volt kapcsolatom a magyar írótársadalomhoz. Baráti körömben pedig mindig voltak képzőművészek. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy Balog Zoltán miniszter úr megbízott a MANK vezetésével. Igyekezni fogok, hogy a rám bízott intézményt szakszerűen vezessem, figyeljek a vidéki Magyarország értékeire is, s intézményünk az egyetemes és a magyar értékek erősítését szolgálja. Higgyék el, ez legalább annyira érdekes, mint a diplomáciai szolgálat.


A MANK új főigazgatójaként melyek a legfontosabb célkitűzései, azok az irányvonalak, amiket követni szeretne?

Az alapvető célkitűzések – az elődömhöz képest – nem változnak, továbbra is az alkotóművészetet és az alkotóművészeket szeretnénk szolgálni, ezért tartom fontosnak az alkotóművészeti ösztöndíjpályázatokat. Az elmúlt években zajló munkák egy részének most érik be a gyümölcse pl. a Szigligeti, illetve a Zsennyei Alkotóházak rekonstrukciós munkálatainak végeztével. Ez lehetővé teszi, hogy életünket ne csupán építkezések kössék le, hanem a tartalmi kérdések világában is helyünk legyen. Az a célom, hogy a művészvilág tájékozódjon mindazokról a lehetőségekről, amelyeket kínálunk nekik és használja is azokat. Ezt a Magyar Mecénás Program keretében támogatjuk. Azt szeretném, hogy szülessen minél több elismerésre érdemes alkotás, s ismertek legyenek azok alkotói is a szélesebb közönség körében.


hovari_j_portre


Decemberben átadták a Szigligeti és a Zsennyei Alkotóházakat. Mikor vehetik birtokba őket a művészek, és mit kell tennie annak, aki szeretne ott alkotni?

Az Alkotóházak március 1-én nyitnak, és ahogyan eddig is, azok vehetik igénybe kedvezményesen az Alkotóházak szolgáltatásait, akik a Magyar Mecénás Programhoz csatlakoztak. Nekik az adott Alkotóháznál kell bejelentkezniük és a foglaltság függvényében vehetik igénybe a szolgáltatásokat.


A művészeken kívül mások is megszállhatnak az alkotóházakban? Az „átlagember” hogyan profitál ezeknek a házaknak a megújulásából?

A házak elsősorban az alkotóművészek szolgálatában működnek. Kivételes esetekben csoportos rendezvények keretében tervezünk nyitni a „civilek” irányába, de a ház kihasználtságának nagy részét az alkotóművészek veszik majd igénybe.

A „profit” az „átlagember” számára közvetett, mindannyian profitálhatunk azokból a művészi alkotásokból a későbbiekben, amelyek az Alkotóházakban születnek majd meg.


Milyen kiállításokat terveznek idén a MANK Galériában Szentendrén?

Havonta új kiállításokkal szeretnénk jelentkezni, ezzel is támogatva az alkotóművészek ismertté válását, áprilisig már betelt a naptár.


Milyen képzőművészeti alkotások kerültek az idők során a MANK tulajdonába? Ezeket tudják hasznosítani?

Az idei lesz az első év, amikor a Szentendrei Régi Művésztelepen alkotó művészek az éves munkájukat bemutatják. Ebből, ahogyan azt a műtermek pályáztatásakor meghatároztuk, egy, a MANK által felkért szakértői csoport fog kiválasztani minden művésztől 1-1 munkát, amelyek egyébként a MANK tulajdonába kerülnek. A jövőben ezeket díjmentesen biztosítjuk más kiállítóhelyek számára, illetve mi is szerepeltetjük azokat a Galéria kiállításai közt.


zsennye
A megújult Zsennyei Alkotóház


Milyen szolgáltatásokat kínál a Magyar Mecénás Program (MMP) a művésztársadalom számára, és mi a módja annak, ha valaki szeretne belépni?

A szolgáltatások köre meglehetősen széles: egyéni és csoportos műtermek bérlési lehetősége (pályázaton keresztül zajlik), az alkotóházakban kedvezményes szállás és vendéglátás igénybevétele, kiállítóterek biztosítása. Az MMP-hez lehet egyénileg és társadalmi szervezeten keresztül is csatlakozni, a részletes információkat a honlapunkon találják meg az érdeklődők, ahonnan letölthető a belépési nyilatkozat is.


A MANK fiatal alkotóművészeket támogató ösztöndíjakat és pályázatokat is bonyolít. Melyek ezek? Tervezik, hogy a jövőben még jobban népszerűsítsék őket?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a 2015-es évre az alábbi ösztöndíj pályázatokat hirdeti meg fiatal, alkotó és előadó művészek számára. A 12 állami ösztöndíjról, és a pályázati kiírások részleteiről a MANK oldalán található részletes tájékoztató.


Tervezik a MANK profilbővítését?

Úgy gondolom, hogy a jelenlegi feladatainkat kell egy szinttel magasabban ellátnunk, és a nagyközönség számára is ismertté tennünk. Mindemellett az alkotóművészek továbbra is az elsődleges célközönségünk, tehát nekik kell megfelelő munkakörülményeket, kiállítási lehetőségeket, ismertséget szereznünk. Segítenünk kell őket abban, hogy művészetüket, alkotásaikat határainkon kívül is megismerjék.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma