NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.10.10

Székesfehérváron 200 évvel ezelőtt kezdődött a magyar nyelvű színjátszás hivatalos pártolása, ennek tiszteletére a Vörösmarty Színház december első hétvégéjén mutatja be Madách Imre drámai költeményét Az ember tragédiája 1. címmel. Az ember tragédiáját a Vörösmarty Színház fennállása óta még nem mutatták be.

A darabot a társulat művészeti vezetői, Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba és Szikora János igazgató rendhagyó módon közösen állítják színpadra, a bemutatót december 1-jén tartják – hangzott el a produkció október 8-ai budapesti sajtótájékoztatóján. Szikora János elmondta: a színház felkérésére négy neves író, Márton László, Tasnádi István, Térey János és Závada Pál „folytatja” a művet újabb színek megírásával. Az új darabot Az ember tragédiája 2. címmel a következő évadban szintén a társulat művészeti vezetőinek rendezésében láthatja a közönség.


_mg_76391-w1024-h600

 

Az ember tragédiáját négy részre osztották, egyes részeit más-más színészekkel állítja színpadra a négy rendező. Hargitai Iván elmondta: mindegyik szín egy új kezdet, így tudják egymást váltani a rendezésben. Szikora János hozzátette: az egyes epizódok stilárisan eklektikusak lesznek, de szellemi kohézió tartja őket össze. Mint Horváth Csaba kiemelte: a társulat egységes játéka is segíti, hogy a néző koherens produkciót lásson. A négy rész díszlete – amelyet Bátonyi György tervezett – azonos, a jelmezeket azonban különböző alkotók – Benedek Mari, Kárpáti Enikő, Sántha Borbála és Berzsenyi Krisztina tervezi, a dramaturg Perczel Enikő és Tucsni András.

 

Az ember tragédiáját a Vörösmarty Színház fennállása óta még nem mutatták be. Az előadás színrevitelében szinte a teljes társulat részt vesz. Az első rész – az első négy szín – Szikora János rendezésében látható, a rendező ezt spirituális résznek nevezte. Mint mondta, ez a rész egy rítussal kezdődik, amely az olvasás, a társulat közösen olvas a színpadon. Ebben a részben Az Úr szerepében Gáspár Sándor, Luciferként Lábodi Ádám, Ádám szerepében Kovács Tamás, Évaként Osváth Judit látható. Horváth Csaba, aki az egyiptomi, az athéni és a római színt állítja színpadra, elmondta: a három történet három nagyhatalom centrumában játszódik. Elsősorban az érdekelte, hogy milyen viszonyt ápol a közösség és az egyén ezekkel a hatalmi szerkezetekkel, hogyan vitatkozik ezekkel az ember. Évát Varga Mária, Ádámot Hirtling István, Lucifert Tűzkő Sándor alakítja.


_mg_75871-w1024-h600

 

Hargitai Iván négy színt állít színpadra – a bizánci színt, majd Prága, a francia forradalom és újra Prága következik. A bizánci színben Ádám Andrássy Máté, Éva Kárkay Rita, a prágaiban Ádám Krisztik Csaba, Éva Kiss Diána Magdolna, míg Lucifert Kuna Károly játssza. Bagó Bertalan, aki a szöveg modernségét emelte ki, a londoni, a falanszter, az űr és az eszkimók színét rendezi meg. Lucifert és Ádámot Nagy Péter és Kádas József alakítja, akik az ember két oldalát mutatják meg, míg Éva Ballér Bianka lesz.

 

Szikora János arról beszélt, hogy egy színház akkor veszi elő Az ember tragédiáját, ha a társulatnak fontos mondandója van a világról. A négy rendezőt az a felvetés is érdekelte, hogy vajon Madách hogyan folytatná a művét, milyennek írná meg a többi színt és a többi színben Ádámot, Évát és Lucifert. Milyennek látná az újkori történelmet? Perczel Enikő dramaturg elmondta: mindegyik írónak meg kell találnia a saját korát, amely őt érdekli. Semmilyen megkötést nem adtak számukra, az egyetlen összekötő kapocs, a három főszereplő, Ádám, Éva és Lucifer. Az írók úgy dolgozhatnak, hogy a másik munkáját is nyomon követhetik.


_mg_7595-w1024-h600

 

Szikora János elmondta: kétszáz éve, hogy Székesfehérvári Színjátszó Társulat néven létrejött vándorszínészekből – köztük a kor legnevesebbjeivel – egy viszonylag állandó társulat. Borsod megye után Székesfehérváron is felismerték, hogy a magyar nyelvű színjátszás, ha nem pártolják, nem fog megerősödni. Közadakozásra szólították fel a nemeseket és a polgárokat, így a színészeknek fizetést tudtak adni, ingyen kaptak szállást és játszóhelyet, amely a Pelikán Fogadó volt. Hozzátette: a Pelikán Kamaraszínház utcafronti bejárati kapuját szeretnék felújítani, ezért adománygyűjtést indítanak.

 

Forrás: MTI

Fotó: vorosmartyszinhaz.hu

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma