2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
Fotó: est.hu


A Szépmíves Könyvek Kiadó igen nemes feladatra vállalkozott: céljuk nem kevesebb, mint a már ismert és népszerű írók eddig kiadatlan vagy erősen cenzúrázott alkotásainak újrakiadása. Így jelenhetett meg Rejtő Jenő Tatjána című műve is, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatott be Thuróczy Gergely, a kötet szerkesztője, Deczki Sarolta irodalomtörténész, valamint Fehér Béla író. A beszélgetést Kovács Attila Zoltán, a Szépmíves Könyvek Kiadó vezetője nyitotta meg, aki elmondta: tavaly indult el a könyvkiadó, amely félévente körülbelül tíz könyvet tud megjelentetni, ezek a művek pedig aszerint látnak napvilágot, hogy éppen hol tart a filológiai kutatás. „Az alapelv mindig az, hogy ismert szerzőnek eddig ismeretlen művét jelentessük meg, vagy ismert alkotó cenzúrázott művét adjuk ki cenzúrázatlanul, illetőleg megjelentetünk teljesen elfeledett írókat is, Rejtő sajnos az utóbbiba tartozik” – nyitotta meg a bemutatót a kiadó vezetője. Rejtő hiába az egyik legismertebb író Magyarországon, közel sem örvend akkora népszerűségnek, mint a szocializmus idején, amikor egymás után nyomtatták újra munkáit. Kovács Attila Zoltán nyitóbeszédében hangsúlyozta: a Tatjána nem az egyetlen meg nem jelent Rejtő-mű, a hagyatékban számos kisregényt és ponyvát találtak, de ismert több olyan alkotása is, melyet erősen cenzúrázva adtak ki. A kiadó novemberre szeretne megjelentetni egy szintén ismeretlen Rejtő-regényt: a Konzílium az őserdőben című ponyvát.


22548972_1593611740682543_3536271123543563719_o
Könyvbemutató: Rejtő Jenő most először kiadott kisregénye esemény Facebook-oldala


A Tatjána című alkotás több szempontból is érdekes, egyrészt Rejtő itt még használ magyar neveket, helyszíneket és karaktereket, nem csak külföldieket, melyeket későbbi regényeiben előszeretettel alkalmaz, ugyanis a ponyva műfaja – és az akkori közízlés – megkövetelte, hogy ne magyarok legyenek a fő- és a mellékszereplők. Másrészt ez nem tipikus P. Howard-mű – vezette be Thuróczy Gergely az alkotást. „Rejtő azonban volt annyira magyar, illetve pesti író, hogy ezt a magyar szálat próbálja meg becsempészni. Szerintem ő több magyar regényt is írt volna, de akkoriban mások voltak a kiadói elvárások” – fűzte hozzá.


A szót Fehér Béla író vette át, aki saját bevallása szerint ezen az estén sokkal inkább képviselte a Rejtő-rajongók táborát, semmint az írókét. Véleménye szerint Rejtőnek ekkor még nem alakult ki teljesen az írói stílusa. Ugyanis a Tatjánában már megjelenik a rejtői humor, de ez az alkotás inkább egyfajta útkeresés, semmint igazi Rejtő-mű – mondta. Szintén az útkeresést igazolja, hogy olyan, később ismertté és népszerűvé vált rejtői karakterek elődei is feltűnnek a műben, mint Nicole kapitány, aki megszólalásig hasonlít Piszkos Fredre, ám a humora még korántsem olyan kifinomult, mint amilyen a későbbi regényekben.


piszkos_fred
Piszkos Fred
Fotó: muon.hu


Ez a kisregény is világvárosi sorozat számára készült, mint Rejtő legtöbb, később megjelent alkotása, ám érdekes, hogy még sem láthatott napvilágot – vetette fel Thuróczy Gergely, amire a vendégek rögtön igyekeztek is reagálni. Fehér Béla író szerint elképzelhető, hogy maga Rejtő nem volt elégedett az alkotásával, Thuróczy Gergely azonban úgy vélte, az orosz kém szál miatt tarthatták rizikósnak a megjelentetést. A harmincas évek közepén ugyan még nem feltétlenül gondolhattak újabb világháború kitörésére, már sejteni lehetett, hogy merre tolódnak az erőviszonyok, és félő volt bármelyik oldalt is megpiszkálni.


Sajnos azt már sosem fogjuk megtudni, mi is volt a valódi ok, amely miatt a Tatjána egy padláson hevert éveken keresztül. Arra viszont választ kaphatnak az olvasók, hogyan is alkotott Rejtő Jenő, ugyanis a Tatjána több kézirativerzióját és javított változatát is megjelentették az utószóban, ahogyan egy kisebb elemzést is csatoltak a kiadáshoz.

 


Kultúra.hu

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma