728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
Fotó: est.hu


A Szépmíves Könyvek Kiadó igen nemes feladatra vállalkozott: céljuk nem kevesebb, mint a már ismert és népszerű írók eddig kiadatlan vagy erősen cenzúrázott alkotásainak újrakiadása. Így jelenhetett meg Rejtő Jenő Tatjána című műve is, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatott be Thuróczy Gergely, a kötet szerkesztője, Deczki Sarolta irodalomtörténész, valamint Fehér Béla író. A beszélgetést Kovács Attila Zoltán, a Szépmíves Könyvek Kiadó vezetője nyitotta meg, aki elmondta: tavaly indult el a könyvkiadó, amely félévente körülbelül tíz könyvet tud megjelentetni, ezek a művek pedig aszerint látnak napvilágot, hogy éppen hol tart a filológiai kutatás. „Az alapelv mindig az, hogy ismert szerzőnek eddig ismeretlen művét jelentessük meg, vagy ismert alkotó cenzúrázott művét adjuk ki cenzúrázatlanul, illetőleg megjelentetünk teljesen elfeledett írókat is, Rejtő sajnos az utóbbiba tartozik” – nyitotta meg a bemutatót a kiadó vezetője. Rejtő hiába az egyik legismertebb író Magyarországon, közel sem örvend akkora népszerűségnek, mint a szocializmus idején, amikor egymás után nyomtatták újra munkáit. Kovács Attila Zoltán nyitóbeszédében hangsúlyozta: a Tatjána nem az egyetlen meg nem jelent Rejtő-mű, a hagyatékban számos kisregényt és ponyvát találtak, de ismert több olyan alkotása is, melyet erősen cenzúrázva adtak ki. A kiadó novemberre szeretne megjelentetni egy szintén ismeretlen Rejtő-regényt: a Konzílium az őserdőben című ponyvát.


22548972_1593611740682543_3536271123543563719_o
Könyvbemutató: Rejtő Jenő most először kiadott kisregénye esemény Facebook-oldala


A Tatjána című alkotás több szempontból is érdekes, egyrészt Rejtő itt még használ magyar neveket, helyszíneket és karaktereket, nem csak külföldieket, melyeket későbbi regényeiben előszeretettel alkalmaz, ugyanis a ponyva műfaja – és az akkori közízlés – megkövetelte, hogy ne magyarok legyenek a fő- és a mellékszereplők. Másrészt ez nem tipikus P. Howard-mű – vezette be Thuróczy Gergely az alkotást. „Rejtő azonban volt annyira magyar, illetve pesti író, hogy ezt a magyar szálat próbálja meg becsempészni. Szerintem ő több magyar regényt is írt volna, de akkoriban mások voltak a kiadói elvárások” – fűzte hozzá.


A szót Fehér Béla író vette át, aki saját bevallása szerint ezen az estén sokkal inkább képviselte a Rejtő-rajongók táborát, semmint az írókét. Véleménye szerint Rejtőnek ekkor még nem alakult ki teljesen az írói stílusa. Ugyanis a Tatjánában már megjelenik a rejtői humor, de ez az alkotás inkább egyfajta útkeresés, semmint igazi Rejtő-mű – mondta. Szintén az útkeresést igazolja, hogy olyan, később ismertté és népszerűvé vált rejtői karakterek elődei is feltűnnek a műben, mint Nicole kapitány, aki megszólalásig hasonlít Piszkos Fredre, ám a humora még korántsem olyan kifinomult, mint amilyen a későbbi regényekben.


piszkos_fred
Piszkos Fred
Fotó: muon.hu


Ez a kisregény is világvárosi sorozat számára készült, mint Rejtő legtöbb, később megjelent alkotása, ám érdekes, hogy még sem láthatott napvilágot – vetette fel Thuróczy Gergely, amire a vendégek rögtön igyekeztek is reagálni. Fehér Béla író szerint elképzelhető, hogy maga Rejtő nem volt elégedett az alkotásával, Thuróczy Gergely azonban úgy vélte, az orosz kém szál miatt tarthatták rizikósnak a megjelentetést. A harmincas évek közepén ugyan még nem feltétlenül gondolhattak újabb világháború kitörésére, már sejteni lehetett, hogy merre tolódnak az erőviszonyok, és félő volt bármelyik oldalt is megpiszkálni.


Sajnos azt már sosem fogjuk megtudni, mi is volt a valódi ok, amely miatt a Tatjána egy padláson hevert éveken keresztül. Arra viszont választ kaphatnak az olvasók, hogyan is alkotott Rejtő Jenő, ugyanis a Tatjána több kézirativerzióját és javított változatát is megjelentették az utószóban, ahogyan egy kisebb elemzést is csatoltak a kiadáshoz.

 


Kultúra.hu

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma