IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
Fotó: est.hu


A Szépmíves Könyvek Kiadó igen nemes feladatra vállalkozott: céljuk nem kevesebb, mint a már ismert és népszerű írók eddig kiadatlan vagy erősen cenzúrázott alkotásainak újrakiadása. Így jelenhetett meg Rejtő Jenő Tatjána című műve is, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatott be Thuróczy Gergely, a kötet szerkesztője, Deczki Sarolta irodalomtörténész, valamint Fehér Béla író. A beszélgetést Kovács Attila Zoltán, a Szépmíves Könyvek Kiadó vezetője nyitotta meg, aki elmondta: tavaly indult el a könyvkiadó, amely félévente körülbelül tíz könyvet tud megjelentetni, ezek a művek pedig aszerint látnak napvilágot, hogy éppen hol tart a filológiai kutatás. „Az alapelv mindig az, hogy ismert szerzőnek eddig ismeretlen művét jelentessük meg, vagy ismert alkotó cenzúrázott művét adjuk ki cenzúrázatlanul, illetőleg megjelentetünk teljesen elfeledett írókat is, Rejtő sajnos az utóbbiba tartozik” – nyitotta meg a bemutatót a kiadó vezetője. Rejtő hiába az egyik legismertebb író Magyarországon, közel sem örvend akkora népszerűségnek, mint a szocializmus idején, amikor egymás után nyomtatták újra munkáit. Kovács Attila Zoltán nyitóbeszédében hangsúlyozta: a Tatjána nem az egyetlen meg nem jelent Rejtő-mű, a hagyatékban számos kisregényt és ponyvát találtak, de ismert több olyan alkotása is, melyet erősen cenzúrázva adtak ki. A kiadó novemberre szeretne megjelentetni egy szintén ismeretlen Rejtő-regényt: a Konzílium az őserdőben című ponyvát.


22548972_1593611740682543_3536271123543563719_o
Könyvbemutató: Rejtő Jenő most először kiadott kisregénye esemény Facebook-oldala


A Tatjána című alkotás több szempontból is érdekes, egyrészt Rejtő itt még használ magyar neveket, helyszíneket és karaktereket, nem csak külföldieket, melyeket későbbi regényeiben előszeretettel alkalmaz, ugyanis a ponyva műfaja – és az akkori közízlés – megkövetelte, hogy ne magyarok legyenek a fő- és a mellékszereplők. Másrészt ez nem tipikus P. Howard-mű – vezette be Thuróczy Gergely az alkotást. „Rejtő azonban volt annyira magyar, illetve pesti író, hogy ezt a magyar szálat próbálja meg becsempészni. Szerintem ő több magyar regényt is írt volna, de akkoriban mások voltak a kiadói elvárások” – fűzte hozzá.


A szót Fehér Béla író vette át, aki saját bevallása szerint ezen az estén sokkal inkább képviselte a Rejtő-rajongók táborát, semmint az írókét. Véleménye szerint Rejtőnek ekkor még nem alakult ki teljesen az írói stílusa. Ugyanis a Tatjánában már megjelenik a rejtői humor, de ez az alkotás inkább egyfajta útkeresés, semmint igazi Rejtő-mű – mondta. Szintén az útkeresést igazolja, hogy olyan, később ismertté és népszerűvé vált rejtői karakterek elődei is feltűnnek a műben, mint Nicole kapitány, aki megszólalásig hasonlít Piszkos Fredre, ám a humora még korántsem olyan kifinomult, mint amilyen a későbbi regényekben.


piszkos_fred
Piszkos Fred
Fotó: muon.hu


Ez a kisregény is világvárosi sorozat számára készült, mint Rejtő legtöbb, később megjelent alkotása, ám érdekes, hogy még sem láthatott napvilágot – vetette fel Thuróczy Gergely, amire a vendégek rögtön igyekeztek is reagálni. Fehér Béla író szerint elképzelhető, hogy maga Rejtő nem volt elégedett az alkotásával, Thuróczy Gergely azonban úgy vélte, az orosz kém szál miatt tarthatták rizikósnak a megjelentetést. A harmincas évek közepén ugyan még nem feltétlenül gondolhattak újabb világháború kitörésére, már sejteni lehetett, hogy merre tolódnak az erőviszonyok, és félő volt bármelyik oldalt is megpiszkálni.


Sajnos azt már sosem fogjuk megtudni, mi is volt a valódi ok, amely miatt a Tatjána egy padláson hevert éveken keresztül. Arra viszont választ kaphatnak az olvasók, hogyan is alkotott Rejtő Jenő, ugyanis a Tatjána több kézirativerzióját és javított változatát is megjelentették az utószóban, ahogyan egy kisebb elemzést is csatoltak a kiadáshoz.

 


Kultúra.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma