NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.06.07

Megkezdődött Felméri Cecília első nagyjátékfilmje, a Spirál forgatása. A sződligeti horgásztó szolgál majd a film helyszínéül, melynek főszereplői az Oscar-jelölt, Arany Medve-díjas Testről és lélekről Európai Filmdíjas főszereplőnője, Borbély Alexandra, az Anyai szív című filmmel Arany Medve-díjat nyert Bogdan Dumitrache román művész és Kiss Diána Magdolna.

A film az Inforg – M&M Film és a Hai Hui Entertainment gyártásában, a FocusFox közreműködésével, a Filmalap, a Román Filmközpont (CNC) és az Eurimages támogatásával készül, vezető producere az Arany és Ezüst Medve-díjas Muhi András. Felméri Cecília az első erdélyi magyar alkotó, aki a Román Filmközpont támogatásával készíthet mozifilmet.

 

THC_9319v


A Spirál egy thriller elemeket tartalmazó, humorral finoman átszőtt lélektani dráma, melyben egy furcsa háromszögtörténet bontakozik ki egy férfi és két nő között. A film az emberi kapcsolatokról, konfliktusokról, a változás nehézségeiről és az elengedésről szól. „A Spirál stílusa szerves része a történetmesélésnek, az egyik lényeges téma a stíluson keresztül jut el a nézőhöz: mindenki a maga világában él, mindenki a saját életét éli, sohasem tudhatjuk pontosan, mit érez a másik” – nyilatkozta készülő filmjéről a rendezőnő.

 

Felméri Cecília négy évszakon átívelő első mozifilmjéhez csodálatos környezet, a sződligeti horgásztó szolgál majd helyszínül, a helyi közösség lelkes támogatásával. A forgatás hat, őrületes tempójú tavaszi nappal indult, ami alatt az egyetlen gondot talán az okozta, hogy nem keltek ki időre a legyek. A Spirál fontos szereplője Terror cica, akit Halász Árpád idomított. Amíg a macska megtanulta, hogy mikor és merre sündörögjön, a stábnak csöndben kellett maradnia. A film egyik női főszereplője Borbély Alexandra számára különösen nagy kihívást jelentettek a cicával való közös jelenetei: tíz éve tartó macskafóbiájával kellett ugyanis megküzdenie. A szoktató próbák végül sikerrel zárultak.


THC_9487v

 

A film másik női főszereplőjét, Kiss Diána Magdolnát A nagy füzet és a Szelíd teremtés című alkotásokból ismerheti a közönség. A film férfi főszereplője Bogdan Dumitrache román művész, aki 2011-ben legjobb férfi főszereplő díjat nyert a Locarnói Filmfesztiválon a Best intentions című filmmel, a Pororoca című alkotásban nyújtott alakításáért pedig elnyerte tavaly a San Sebastian-i Nemzetközi Filmfesztiválon, valamint az idei Titanicon és a Moszkvai Filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat.

 

A film látványtervezője Cseh Renátó. Az általa megálmodott díszletházat a csíkszeredai Rusu Béla és csapata építették fel. A filmet Réder György fényképezi (Brazilok, Lajkó, cigány az űrben), a jelmeztervező Ferencz Zsófi. A Spirál forgatása júniusban folytatódik, majd a tervek szerint 9 októberi nap után 2019. februárjában zárul.


SZL_0120-21

 

Felméri Cecília a kolozsvári Sapientia Egyetem Filmművészet, fotóművészet, média szakán adjunktus. Korábbi alkotásai – Boldogságpasztilla (rövidfilm, 2012), Végtelen percek (rövidfilm, 2011), Mátyás, Mátyás (animációs dokumentumfilm, 2010), Kakukk (rövidfilm, 2008) – számos rangos nemzetközi fesztiválra voltak hivatalosak, többek között Locarnóba, az Amerikai Filmintézet (AFI) fesztiváljára, Varsóba, Mar del Platára és Lipcsébe. Filmjeivel már több mint 30 díjat nyert világszerte, köztük a Canal+ díját a Cinemeden, a Legjobb román animáció díját az Animesten, A jövő reménysége díjat a CineFesten, a Legígéretesebb fiatal tehetség díját a Magyar Filmszemlén és a Zsűri különdíját a Transilvania Filmfesztiválon Kolozsváron. Rendezéseit többször is jelölték a román filmdíjakra (Gopo). Az összes magyar koprodukcióban készült filmjét az Inforggal készítette.

 

A film az Inforg – M&M Film és a Hai Hui Entertainment gyártásában, a FocusFox közreműködésével, a Filmalap és a Román Filmközpont (CNC) és az Eurimages támogatásával készül. Vezető producere Muhi András, producerei Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, co-producere Ferenczy Gábor, valamint román részről a neves rendező és a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, Tudor Giurgiu és Oana Giurgiu, akik az Inforg által gyártott Aglaja co-producerei is voltak.

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma