GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.04

Székesfehérváron, az egykori koronázó bazilika romterületén látható a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás március 29-től a Mátyás-emlékév keretében. Szintén Székesfehérváron nyílt kiállítás Szűz Mária kortárs ábrázolásaiból a Csók István Képtárban: a több mint félszáz alkotó munkái között egyebek mellett szobrokat, festményeket és fotókat láthat a közönség.

Mátyás király – Mecénás és katona

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kiállítást megnyitó beszédében hangsúlyozta: a vándorkiállítás korszerű módon kívánja bemutatni Mátyás uralkodását a Kárpát-medence tíz pontján, egyszersmind emléket állítva a királynak, aki „egyszerre törekedett naggyá tenni a hazát és munkálkodott annak megvédéséért”.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár emlékeztetett arra, hogy Mátyás uralkodása idején „Magyarország igazi reneszánszát élte, igazi nagyhatalom volt”, a statisztikák szerint hazánk minden tekintetben versenyképes volt az akkori Angliával. A helyettes államtitkár szerint Mátyás napra pontosan 554 éve megtartott koronázásakor a Székesfehérvárra érkező méltóságok és a nép az új királyt ünnepelte, akitől a rend helyreállítását és az ország régi dicsőségének visszaszerzését várták. Hunyadi Mátyás pedig nem okozott csalódást, hiszen személyében olyan politikai vezető került az ország élére, aki a kor vezető hatalmai közé emelte hazánkat. Szilágyi Péter úgy vélte, fél évezred távlatából az a kérdés, minek köszönhető e nagyszerű teljesítmény. Szerinte nem a csillagok szerencsés együttállásának és a megfelelő gazdasági környezetnek, hanem annak a határozott döntésnek, miszerint „a magyarok saját sorsuk irányítói akartak lenni”.


DKRCS20180308026
Fotó: Krizsán Csaba/MTI


Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója felidézte: az esztergomi érsek 1464-ben ezen a napon, március 29-én kente fel és koronázta magyar királlyá Hunyadi Mátyást Székesfehérváron, ezzel is legitimmé téve 1458 óta tartó uralkodását. Élete ezen túl is számos vonatkozásban kapcsolódik a városhoz: jelentős építkezéseket kezdett a koronázótemplomban, a Boldogasszony bazilikában, e templom falai között koronázták meg hitvesét, Aragóniai Beatrixet 1476-ben, és házasságkötésük is itt történt, valamint 1490-ben, Bécsben bekövetkezett halálát követően Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra. A tárlat, amely Mátyás király életének főbb eseményeit eleveníti fel, Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját, egyetlen Magyarországi helyszíne Székesfehérvár. A tárlaton Somodi András és Merényi Zoltán közös, rézből, acélból és textilből készült kompozíciói tekinthetők meg. Az alkotás kivitelében modern, viszont a 20. század elején és közepén dolgozó történészek tollából olyan idézetekkel tarkított, amelyek Mátyás korából eddig nem ismert részleteket mutatnak meg.


A tervek szerint Székesfehérvár után Délvidékre, Horvátországba, Szlovéniába és Erdélybe is elviszik a kiállítást.


DKRCS20180308021
Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Kiállítás Szűz Mária kortárs ábrázolásaiból

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatában megvalósuló Boldogasszony-vándorkiállítás székesfehérvári állomásán Szász Jenő, az intézet elnöke hangsúlyozta: a tárlat célja a nemzet megmaradásának zálogát jelentő kereszténység és keresztény kultúra megmutatása az egész Kárpát-medencében. Mint mondta, a megmaradáshoz összetartozásra van szükség, amelyet Mária jelképez.


Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök emlékeztetett arra: Mária tisztelete egyidős a keresztyénséggel, miközben az egyházmegye területén minden kétséget kizáróan első szent királyunk honosította azt meg. Beszélt arról is: Szent István a halála előtt felajánlotta országát Máriának. Kiemelte: ez nem elkeseredett tett, hanem a hit cselekedete volt, mert az „utolsó kapaszkodó helyett az ég és föld közötti legerősebb kapocsban bízott”.


6I0A3848
A Boldogasszony-vándorkiállítás a Várkert Bazárban
Fotó: mma.hu


Vargha Tamás fideszes országgyűlési képviselő szerint a tárlat azt bizonyítja: a magyarság összetartozásának megerősítésére kiválóan alkalmas a művészet. Hozzátette: a magyarság a zsidó-keresztény kultúrkör és értékrend mentén maradhatott fenn évszázadokon át és nem kétséges, hogy ez a jövő útja is.

A kiállítás kurátora, Tóth Norbert szerint a kiállítás egy teljes és kerek világba enged betekintést egy olyan korban, ahol „a közös értékek lerombolása zajlik”. Megemlítette: a kutatóintézet két éve 55 kiemelt kortárs művészt kért fel arra, fogalmazzák meg a Boldogasszony összetett képét. A művek elkészültek és a művészek „létrehoztak egy csodát, amely azt üzeni, hogy csak a Boldogasszonyba vetett hit által lehetünk erősek és szabadok”. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésére született vándorkiállítást első alkalommal 2015-ben láthatta a közönség a budapesti Várkert Bazárban. A tárlatot a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor felállításának ötszázadik évfordulója alkalmából hozták létre.


getdata.php
A Boldogasszony-kiállítás a budapesti helyszínen
Fotó: nski.hu


Az elmúlt években magyarországi és külhoni helyszíneken is láthatták már a tárlatot az érdeklődők, Székesfehérváron május 2-ig tekinthető meg. Az ábrázolások között megjelenik a festészet, a grafika, a szobrászat, az ötvösmunka, a kerámia, a textil és a fotó is. Többek között látható Jankovics Marcell grafikája, Kő Pál, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter szobrai, Gyulai Líviusz, Cseh Tamás és Orosz István grafikái, Kubinyi Anna és Péreli Zsuzsa textilművei, Petrás Mária kerámiája, Haris László és Kunkovács László fotói, Somogyi Győző, Incze Mózes és Kárpáti Tamás festményei.

 


Forrás: MTI

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma