2018.04.04

Székesfehérváron, az egykori koronázó bazilika romterületén látható a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás március 29-től a Mátyás-emlékév keretében. Szintén Székesfehérváron nyílt kiállítás Szűz Mária kortárs ábrázolásaiból a Csók István Képtárban: a több mint félszáz alkotó munkái között egyebek mellett szobrokat, festményeket és fotókat láthat a közönség.

Mátyás király – Mecénás és katona

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kiállítást megnyitó beszédében hangsúlyozta: a vándorkiállítás korszerű módon kívánja bemutatni Mátyás uralkodását a Kárpát-medence tíz pontján, egyszersmind emléket állítva a királynak, aki „egyszerre törekedett naggyá tenni a hazát és munkálkodott annak megvédéséért”.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár emlékeztetett arra, hogy Mátyás uralkodása idején „Magyarország igazi reneszánszát élte, igazi nagyhatalom volt”, a statisztikák szerint hazánk minden tekintetben versenyképes volt az akkori Angliával. A helyettes államtitkár szerint Mátyás napra pontosan 554 éve megtartott koronázásakor a Székesfehérvárra érkező méltóságok és a nép az új királyt ünnepelte, akitől a rend helyreállítását és az ország régi dicsőségének visszaszerzését várták. Hunyadi Mátyás pedig nem okozott csalódást, hiszen személyében olyan politikai vezető került az ország élére, aki a kor vezető hatalmai közé emelte hazánkat. Szilágyi Péter úgy vélte, fél évezred távlatából az a kérdés, minek köszönhető e nagyszerű teljesítmény. Szerinte nem a csillagok szerencsés együttállásának és a megfelelő gazdasági környezetnek, hanem annak a határozott döntésnek, miszerint „a magyarok saját sorsuk irányítói akartak lenni”.


DKRCS20180308026
Fotó: Krizsán Csaba/MTI


Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója felidézte: az esztergomi érsek 1464-ben ezen a napon, március 29-én kente fel és koronázta magyar királlyá Hunyadi Mátyást Székesfehérváron, ezzel is legitimmé téve 1458 óta tartó uralkodását. Élete ezen túl is számos vonatkozásban kapcsolódik a városhoz: jelentős építkezéseket kezdett a koronázótemplomban, a Boldogasszony bazilikában, e templom falai között koronázták meg hitvesét, Aragóniai Beatrixet 1476-ben, és házasságkötésük is itt történt, valamint 1490-ben, Bécsben bekövetkezett halálát követően Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra. A tárlat, amely Mátyás király életének főbb eseményeit eleveníti fel, Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját, egyetlen Magyarországi helyszíne Székesfehérvár. A tárlaton Somodi András és Merényi Zoltán közös, rézből, acélból és textilből készült kompozíciói tekinthetők meg. Az alkotás kivitelében modern, viszont a 20. század elején és közepén dolgozó történészek tollából olyan idézetekkel tarkított, amelyek Mátyás korából eddig nem ismert részleteket mutatnak meg.


A tervek szerint Székesfehérvár után Délvidékre, Horvátországba, Szlovéniába és Erdélybe is elviszik a kiállítást.


DKRCS20180308021
Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Kiállítás Szűz Mária kortárs ábrázolásaiból

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatában megvalósuló Boldogasszony-vándorkiállítás székesfehérvári állomásán Szász Jenő, az intézet elnöke hangsúlyozta: a tárlat célja a nemzet megmaradásának zálogát jelentő kereszténység és keresztény kultúra megmutatása az egész Kárpát-medencében. Mint mondta, a megmaradáshoz összetartozásra van szükség, amelyet Mária jelképez.


Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök emlékeztetett arra: Mária tisztelete egyidős a keresztyénséggel, miközben az egyházmegye területén minden kétséget kizáróan első szent királyunk honosította azt meg. Beszélt arról is: Szent István a halála előtt felajánlotta országát Máriának. Kiemelte: ez nem elkeseredett tett, hanem a hit cselekedete volt, mert az „utolsó kapaszkodó helyett az ég és föld közötti legerősebb kapocsban bízott”.


6I0A3848
A Boldogasszony-vándorkiállítás a Várkert Bazárban
Fotó: mma.hu


Vargha Tamás fideszes országgyűlési képviselő szerint a tárlat azt bizonyítja: a magyarság összetartozásának megerősítésére kiválóan alkalmas a művészet. Hozzátette: a magyarság a zsidó-keresztény kultúrkör és értékrend mentén maradhatott fenn évszázadokon át és nem kétséges, hogy ez a jövő útja is.

A kiállítás kurátora, Tóth Norbert szerint a kiállítás egy teljes és kerek világba enged betekintést egy olyan korban, ahol „a közös értékek lerombolása zajlik”. Megemlítette: a kutatóintézet két éve 55 kiemelt kortárs művészt kért fel arra, fogalmazzák meg a Boldogasszony összetett képét. A művek elkészültek és a művészek „létrehoztak egy csodát, amely azt üzeni, hogy csak a Boldogasszonyba vetett hit által lehetünk erősek és szabadok”. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésére született vándorkiállítást első alkalommal 2015-ben láthatta a közönség a budapesti Várkert Bazárban. A tárlatot a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor felállításának ötszázadik évfordulója alkalmából hozták létre.


getdata.php
A Boldogasszony-kiállítás a budapesti helyszínen
Fotó: nski.hu


Az elmúlt években magyarországi és külhoni helyszíneken is láthatták már a tárlatot az érdeklődők, Székesfehérváron május 2-ig tekinthető meg. Az ábrázolások között megjelenik a festészet, a grafika, a szobrászat, az ötvösmunka, a kerámia, a textil és a fotó is. Többek között látható Jankovics Marcell grafikája, Kő Pál, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter szobrai, Gyulai Líviusz, Cseh Tamás és Orosz István grafikái, Kubinyi Anna és Péreli Zsuzsa textilművei, Petrás Mária kerámiája, Haris László és Kunkovács László fotói, Somogyi Győző, Incze Mózes és Kárpáti Tamás festményei.

 


Forrás: MTI

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma