MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

A hatvanas évek elején, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő bénultság oldódásával új irány kezdett kirajzolódni a magyar filmben, melyet a magyar új hullám elnevezéssel illetnek a filmtörténészek. Ez sokkal inkább korszak, semmint stílusmegjelölés. „A hazai film történetében azon ritka pillanatok egyike, amikor alkotóinknak a világ számára is fontos mondandója volt, és stilárisan szinkronban szólaltak meg mindazzal, amit akkor a legkorszerűbb európai új hullámok képviseltek.” A magyar új hullámban két rendezőgeneráció filmjei kapcsolódtak össze: már az ötvenes években is pályán lévő Makk Károly, Jancsó Miklós, Herskó János munkái, illetve a hatvanas évek elején fellépő Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor, Szabó István, Kardos Ferenc, Huszárik Zoltán, Magyar Dezső első filmjei.


Szindbad
Szindbád

 

A korszak filmjeit a korábbinál sokkal őszintébb hang, árnyalt, finom lélek- és korrajz, egy új, olykor kíméletlenül deheroizáló magyarságkép és főként a szovjet mintájú kádárista hatalom rendkívül kemény kritikája jellemzi. „Sokan – mindenekelőtt Szabó István – a francia új hullám hatására a töltőtollkamera könnyedségével és személyességével alkottak.” (A töltőtollkamera, eredeti, francia nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: „A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.” – a szerk.)

 

A magyar új hullám korszakában elkészülhettek olyan filmek is, mint Bacsó Péter A tanúja vagy Herskó János Párbeszéd című alkotása, amelyek nyíltak bírálták az ’56-os forradalomhoz vezető Rákosi-rendszert. De készültek semmilyen irányzathoz nem köthető remekművek: „Huszárik etűdjei és Szindbád című játékfilmje, melyekben a ’30-as években kimunkált montázsgondolkodás képzőművészi, festői törekvésekkel párosult”. És ha már szóba kerültek Huszárik mesterművei, meg kell említenünk azt is, hogy a korszak legjelentősebb rendezője Jancsó Miklós volt, aki a hatvanas évek végére az európai művészfilm egyik legnagyobb formaalkotó rendezőjévé vált. Jancsó filmjei ugyanis új mozgóképi nyelvet teremtettek: bennük a tömegek mozgása pontosan koreografált, a szereplők legapróbb mozdulatai is fontos jelentéssel bírnak, a kelet-európai táj pedig történelmi színpadként szolgál azokhoz a történetekhez, melyekben a hatalmon lévők és az elnyomottak küzdelmei elevenednek meg.

 

A magyar új hullám eredményeiben jelentős szerepet játszott az 1959-ben megalakult Balázs Béla Stúdió, ahol bemutatási kötelezettség nélkül kísérletezhetett minden frissen végzett főiskolás – itt indult többek között Szabó István, Sára Sándor és Huszárik Zoltán pályája is. A magyar új hullám kapcsán azonban nemcsak kiváló rendezők nevét kell megjegyeznünk, hiszen olyan jelentős színészek is remekeltek ebben a korszakban, mint Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Kozák András vagy Bálint András, mellettük pedig színre lépett egy rendkívüli formakultúrájú új operatőrnemzedék, az élen Tóth Jánossal, Sára Sándorral és Ragályi Elemérrel.


Atanu
A tanú

 

A hetvenes évek elején viszont a magyar új hullám lendülete megtört. Herskó János külföldre emigrált, Huszárik második, kevéssé sikeres játékfilmje, az 1979-ben készült Csontváry után tragikus hirtelenséggel meghalt, a „színészkirály” Latinovits Zoltán öngyilkos lett, Jancsó Miklós pedig hosszú évekre Olaszországba költözött, és új filmjeinek bonyolult formanyelvével csak kevesebb nézőt tudott megszólítani.

 

A korszak tehát – mondhatni – lezárult, legtöbb alkotása azonban a mai napig őrzi helyét a magyar film világszerte nagy tekintélynek örvendő klasszikusai között. És ezek a klasszikusok máig hatással vannak a magyar filmkészítők művészetére.

 

Nézzünk is néhány klasszikust a magyar új hullám idejéből, valamint egy mai filmet, amely bizonyítja: a magyar rendezők egy része most is képes úgy alkotni, ahogyan a nagy mesterek tették a hatvanas években.

 

Megszállottak

Makk Károly 1961-es filmjének főhőse Bene László mérnök, aki a fővárosból vidékre helyezteti magát: így menekül el tönkrement házasságából és munkahelyi problémáitól. A férfi először megpróbál kívülállóként élni, és elhatárolja magát a helyi problémáktól, ám csak rövid ideig tud passzív maradni. A súlyos vízhiány megoldásán dolgozó Kecskés igazgató megszállottsága magával ragadja őt is, és hamarosan együtt dolgoznak a legjobb megoldáson, szembeszállva a hivatali bürokráciával. A két fanatikus ember között hamarosan barátság szövődik.

Makk Károly a Megszállottakban egy hétköznapi embert mutat be nekünk, és ezt azzal a finom lélekábrázolással és korrajzzal teszi, amit a Szerelemből ismerünk.


Megszallottak

 

Így jöttem

Az időpont 1945, a helyszín Magyarország: a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy segítsen a fiatal szovjet katonának, Koljának őrizni a gulyát és lefejni a tejet, amit naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két fiatal között sajátos barátság alakul ki, ám miután esznek egy aknásított területre tévedt tehén húsából, Kolja megbetegszik.

Jancsó Miklós 1964-es filmje a Szegénylegények című alkotásához hasonlóan a történelmi múltba repít minket és olyan leckével szolgál, melyet nem árt megtanulnunk.


Igyjottem

 

Álmodozások kora

Szabó István 1965-ös filmjének főszereplői az egyetem kapuján kilépő fiatalok, akik tele vannak lelkesedéssel, tervekkel, és úgy érzik, hogy az „öregek” állják útját céljaik elérésének. A két generáció összeütközései a főszereplő, Jancsi érzései, gondolatai által tárulnak fel: a fiú megvizsgálja, milyen kapcsolat fűzi a barátaihoz, idősebb kollégáihoz és ahhoz a lányhoz, akibe szerelmes. Aztán az élet közbeszól és megérteti Jancsival: felnőtté kell válnia és reális lehetőségekkel számolva kell beilleszkednie a „felnőttek” közösségébe.

Szabó István filmje személyes és messzemenőkig könnyed. És benne a legegyedibb módon jelenik meg az a kíméletlen felszólítás, amely egyszer mindenkit utolér: „Fel kell nőnöd!”.

 

Almodozasok_kora


Feldobott kő

Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az ’50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Így hát földmérői állást vállal, munkája során pedig sok vidéket jár be és sokféle embert ismer meg. Ezek az ő „egyetemei”. Balázs barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, akivel egy alföldi tanyaközpont kialakításán kezdenek el dolgozni az erőszakos téeszesítés idején. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli.

Sára Sándor 1968-as filmje önéletrajzi ihletésű alkotás, mely nemcsak egy tehetséges rendező és operatőr életébe enged bepillantást, hanem a múltbéli Magyarországról, s a benne élő emberek sorsáról is hiteles, kritikával megrajzolt képet ad.


Feldobott_ko

 

Sára Sándorral készült interjúnkat ITT olvashatjátok.

 

Szindbád

Főhősünk Szindbád, aki lét és nemlét határán egyensúlyozva keresi az élet értelmét. A természetben, az érzéki örömökben és a kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: sorra látja a szívének kedves asszonyokat, Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket…

Huszárik Zoltán 1971-ben készítette ezt a filmet Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával. Alkotótársa Sára Sándor volt, színésze pedig Latinovits Zoltán, akik segítségével nem is filmet, hanem mozgóképes költeményt alkotott. A Szindbádban összeforr az irodalom és a film, a képi világ pedig festményként öleli körbe a történetet.


vlcsnap-2016-08-04-10h39m44s228

 

Jupiter holdja

A Jupiter holdja a hitről, a megváltásról, a csoda lehetőségéről szól egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút meglőnek a határon, aki ezt követően csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern kimenekíti őt, de csak azért, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Mivel útlevelet ígér neki, a fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét: új válaszokat kell találnia mindenre, amiben korábban hitt.

Mundruczó Kornél 2017-es filmje több szempontból is idézi a magyar új hullám alkotásait: a képi világa – részben a levitáció hiteles megjelenítése miatt – már-már hipnotikus, a története pedig a jelenkori társadalmi problémákra világít rá. Épp, mint Jancsó klasszikussá érett filmjei…


jupiters_moon_h_2017

 

Tóth Eszter


Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia/port.hu

Fotó: port.hu

kaszas_kultura596-90

20180731_153623_masolata

2018.08.16

Nem telhet el nyár kastélylátogatás nélkül! Idén Fertőd és Ausztria felé vettük az irányt és vendégségbe mentünk az Esterházy-családhoz. Három tárlatvezetésen fedeztük fel a fertődi és a kismartoni Esterházy-kastélyt, valamint Fraknó várát. Cikkünkben érdekességeket árulunk el azoknak, akik szeretnének ellátogatni ezekre a helyszínekre, és azoknak is, akik a fotelükben hátradőlve ismernék meg az arisztokraták kincseit.

Lee_Oliver_borito

2018.08.16
Lee Olivér neve az ék zenekarból vagy abból a Trillionból lehet ismerős, amelyben Apey-vel együtt zenél, de önálló produkciójával is járja az országot. A zenésszel a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál keretében rendezendő irodalmi-zenei ArtKert Fesztiválon találkozhat a közönség augusztus végén akusztikus koncerten. Olivér rockzenekarával még a Cseh Tamás Program első évadának támogatottja: az azóta eltelt időről és az eredményekről mesélt.

Kolozsvari1

2018.08.16

A Kolozsvári Magyar Napok rendezvényei foglalják el Erdély fővárosának központi utcáit, tereit augusztus 19. és 26. között – jelentették be a szervezők. Amint Gergely Balázs főszervező elmondta: idén az 575 éve Kolozsváron született Mátyás király és a 450 évvel ezelőtt Tordán kikiáltott vallásbéke köré szerveződik az események jelentős hányada.

Életük nagy pillanatára készülnek a Csíksomlyói passió augusztus 18-ai esti csíksomlyói szabadtéri előadásának az előadói. Erről a helyszíni próbafolyamat megkezdése előtt tartott csíkszeredai sajtótájékoztatón beszéltek augusztus 15-én. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a darab rendezője a társulat legfontosabb turnéjának nevezte a csíksomlyói fellépést. Mint megjegyezte, az előadásnak a színház szempontjából is korszakos jelentősége van.

Az elmúlt 25 év magyar képzőművészeti alkotásaiból válogatott kiállítás nyílik a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Képzőművészeti Kollégiuma szervezésében a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban augusztus 19-én. Az NKA működésének negyedszázada során a művészeti alkotómunka támogatásáról gondoskodott annak minden területén. A 25 év, 50 képzőművész, 99 alkotás címet viselő tárlat az ország három vidéki városában mutatja be a közönségnek az NKA által támogatott félszáz művész egy híján száz alkotását.

A Netflix Outlaw King című skót történelmi filmjének világpremierjével nyílik meg szeptemberben a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), amelyen a digitális óriás további új produkciói is szerepelnek. Az Outlaw King Chris Pine főszereplésével a 14. század elején uralkodó legendás skót király I. Róbert (Robert the Bruce) angolok ellen vívott függetlenségi harcát mutatja be.

A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi régészeti bemutatóhelyén gazdag programkínálat várja a látogatókat az augusztus 18-ai Samu-napon, amikor a kiállítás megnyitásának 50. évfordulójára és a leletegyüttes kutatójának, Vértes László halálának 50. évfordulójáról is megemlékeznek. A Samu-napon gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak.

William Shatner és Mark Hamill felvetette, hogy posztumusz csillagot kellene kapnia Carrie Fishernek a hollywoodi Hírességek sétányán. A BBC News szerint Shatner, a Star Trek-sorozat sztárja a Twitteren hívta fel a figyelmet arra, hogy Fisher nem szerepel a 2600 halhatatlan között, akiknek nevét csillag őrzi a Hollywood Boulevardon. Egyúttal javasolta, hogy tenni kellene valamit az ügyben.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma