NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

A hatvanas évek elején, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő bénultság oldódásával új irány kezdett kirajzolódni a magyar filmben, melyet a magyar új hullám elnevezéssel illetnek a filmtörténészek. Ez sokkal inkább korszak, semmint stílusmegjelölés. „A hazai film történetében azon ritka pillanatok egyike, amikor alkotóinknak a világ számára is fontos mondandója volt, és stilárisan szinkronban szólaltak meg mindazzal, amit akkor a legkorszerűbb európai új hullámok képviseltek.” A magyar új hullámban két rendezőgeneráció filmjei kapcsolódtak össze: már az ötvenes években is pályán lévő Makk Károly, Jancsó Miklós, Herskó János munkái, illetve a hatvanas évek elején fellépő Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor, Szabó István, Kardos Ferenc, Huszárik Zoltán, Magyar Dezső első filmjei.


Szindbad
Szindbád

 

A korszak filmjeit a korábbinál sokkal őszintébb hang, árnyalt, finom lélek- és korrajz, egy új, olykor kíméletlenül deheroizáló magyarságkép és főként a szovjet mintájú kádárista hatalom rendkívül kemény kritikája jellemzi. „Sokan – mindenekelőtt Szabó István – a francia új hullám hatására a töltőtollkamera könnyedségével és személyességével alkottak.” (A töltőtollkamera, eredeti, francia nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: „A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.” – a szerk.)

 

A magyar új hullám korszakában elkészülhettek olyan filmek is, mint Bacsó Péter A tanúja vagy Herskó János Párbeszéd című alkotása, amelyek nyíltak bírálták az ’56-os forradalomhoz vezető Rákosi-rendszert. De készültek semmilyen irányzathoz nem köthető remekművek: „Huszárik etűdjei és Szindbád című játékfilmje, melyekben a ’30-as években kimunkált montázsgondolkodás képzőművészi, festői törekvésekkel párosult”. És ha már szóba kerültek Huszárik mesterművei, meg kell említenünk azt is, hogy a korszak legjelentősebb rendezője Jancsó Miklós volt, aki a hatvanas évek végére az európai művészfilm egyik legnagyobb formaalkotó rendezőjévé vált. Jancsó filmjei ugyanis új mozgóképi nyelvet teremtettek: bennük a tömegek mozgása pontosan koreografált, a szereplők legapróbb mozdulatai is fontos jelentéssel bírnak, a kelet-európai táj pedig történelmi színpadként szolgál azokhoz a történetekhez, melyekben a hatalmon lévők és az elnyomottak küzdelmei elevenednek meg.

 

A magyar új hullám eredményeiben jelentős szerepet játszott az 1959-ben megalakult Balázs Béla Stúdió, ahol bemutatási kötelezettség nélkül kísérletezhetett minden frissen végzett főiskolás – itt indult többek között Szabó István, Sára Sándor és Huszárik Zoltán pályája is. A magyar új hullám kapcsán azonban nemcsak kiváló rendezők nevét kell megjegyeznünk, hiszen olyan jelentős színészek is remekeltek ebben a korszakban, mint Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Kozák András vagy Bálint András, mellettük pedig színre lépett egy rendkívüli formakultúrájú új operatőrnemzedék, az élen Tóth Jánossal, Sára Sándorral és Ragályi Elemérrel.


Atanu
A tanú

 

A hetvenes évek elején viszont a magyar új hullám lendülete megtört. Herskó János külföldre emigrált, Huszárik második, kevéssé sikeres játékfilmje, az 1979-ben készült Csontváry után tragikus hirtelenséggel meghalt, a „színészkirály” Latinovits Zoltán öngyilkos lett, Jancsó Miklós pedig hosszú évekre Olaszországba költözött, és új filmjeinek bonyolult formanyelvével csak kevesebb nézőt tudott megszólítani.

 

A korszak tehát – mondhatni – lezárult, legtöbb alkotása azonban a mai napig őrzi helyét a magyar film világszerte nagy tekintélynek örvendő klasszikusai között. És ezek a klasszikusok máig hatással vannak a magyar filmkészítők művészetére.

 

Nézzünk is néhány klasszikust a magyar új hullám idejéből, valamint egy mai filmet, amely bizonyítja: a magyar rendezők egy része most is képes úgy alkotni, ahogyan a nagy mesterek tették a hatvanas években.

 

Megszállottak

Makk Károly 1961-es filmjének főhőse Bene László mérnök, aki a fővárosból vidékre helyezteti magát: így menekül el tönkrement házasságából és munkahelyi problémáitól. A férfi először megpróbál kívülállóként élni, és elhatárolja magát a helyi problémáktól, ám csak rövid ideig tud passzív maradni. A súlyos vízhiány megoldásán dolgozó Kecskés igazgató megszállottsága magával ragadja őt is, és hamarosan együtt dolgoznak a legjobb megoldáson, szembeszállva a hivatali bürokráciával. A két fanatikus ember között hamarosan barátság szövődik.

Makk Károly a Megszállottakban egy hétköznapi embert mutat be nekünk, és ezt azzal a finom lélekábrázolással és korrajzzal teszi, amit a Szerelemből ismerünk.


Megszallottak

 

Így jöttem

Az időpont 1945, a helyszín Magyarország: a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy segítsen a fiatal szovjet katonának, Koljának őrizni a gulyát és lefejni a tejet, amit naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két fiatal között sajátos barátság alakul ki, ám miután esznek egy aknásított területre tévedt tehén húsából, Kolja megbetegszik.

Jancsó Miklós 1964-es filmje a Szegénylegények című alkotásához hasonlóan a történelmi múltba repít minket és olyan leckével szolgál, melyet nem árt megtanulnunk.


Igyjottem

 

Álmodozások kora

Szabó István 1965-ös filmjének főszereplői az egyetem kapuján kilépő fiatalok, akik tele vannak lelkesedéssel, tervekkel, és úgy érzik, hogy az „öregek” állják útját céljaik elérésének. A két generáció összeütközései a főszereplő, Jancsi érzései, gondolatai által tárulnak fel: a fiú megvizsgálja, milyen kapcsolat fűzi a barátaihoz, idősebb kollégáihoz és ahhoz a lányhoz, akibe szerelmes. Aztán az élet közbeszól és megérteti Jancsival: felnőtté kell válnia és reális lehetőségekkel számolva kell beilleszkednie a „felnőttek” közösségébe.

Szabó István filmje személyes és messzemenőkig könnyed. És benne a legegyedibb módon jelenik meg az a kíméletlen felszólítás, amely egyszer mindenkit utolér: „Fel kell nőnöd!”.

 

Almodozasok_kora


Feldobott kő

Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az ’50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Így hát földmérői állást vállal, munkája során pedig sok vidéket jár be és sokféle embert ismer meg. Ezek az ő „egyetemei”. Balázs barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, akivel egy alföldi tanyaközpont kialakításán kezdenek el dolgozni az erőszakos téeszesítés idején. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli.

Sára Sándor 1968-as filmje önéletrajzi ihletésű alkotás, mely nemcsak egy tehetséges rendező és operatőr életébe enged bepillantást, hanem a múltbéli Magyarországról, s a benne élő emberek sorsáról is hiteles, kritikával megrajzolt képet ad.


Feldobott_ko

 

Sára Sándorral készült interjúnkat ITT olvashatjátok.

 

Szindbád

Főhősünk Szindbád, aki lét és nemlét határán egyensúlyozva keresi az élet értelmét. A természetben, az érzéki örömökben és a kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: sorra látja a szívének kedves asszonyokat, Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket…

Huszárik Zoltán 1971-ben készítette ezt a filmet Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával. Alkotótársa Sára Sándor volt, színésze pedig Latinovits Zoltán, akik segítségével nem is filmet, hanem mozgóképes költeményt alkotott. A Szindbádban összeforr az irodalom és a film, a képi világ pedig festményként öleli körbe a történetet.


vlcsnap-2016-08-04-10h39m44s228

 

Jupiter holdja

A Jupiter holdja a hitről, a megváltásról, a csoda lehetőségéről szól egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút meglőnek a határon, aki ezt követően csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern kimenekíti őt, de csak azért, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Mivel útlevelet ígér neki, a fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét: új válaszokat kell találnia mindenre, amiben korábban hitt.

Mundruczó Kornél 2017-es filmje több szempontból is idézi a magyar új hullám alkotásait: a képi világa – részben a levitáció hiteles megjelenítése miatt – már-már hipnotikus, a története pedig a jelenkori társadalmi problémákra világít rá. Épp, mint Jancsó klasszikussá érett filmjei…


jupiters_moon_h_2017

 

Tóth Eszter


Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia/port.hu

Fotó: port.hu

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma