fejlec_okt.18

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

A hatvanas évek elején, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő bénultság oldódásával új irány kezdett kirajzolódni a magyar filmben, melyet a magyar új hullám elnevezéssel illetnek a filmtörténészek. Ez sokkal inkább korszak, semmint stílusmegjelölés. „A hazai film történetében azon ritka pillanatok egyike, amikor alkotóinknak a világ számára is fontos mondandója volt, és stilárisan szinkronban szólaltak meg mindazzal, amit akkor a legkorszerűbb európai új hullámok képviseltek.” A magyar új hullámban két rendezőgeneráció filmjei kapcsolódtak össze: már az ötvenes években is pályán lévő Makk Károly, Jancsó Miklós, Herskó János munkái, illetve a hatvanas évek elején fellépő Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor, Szabó István, Kardos Ferenc, Huszárik Zoltán, Magyar Dezső első filmjei.


Szindbad
Szindbád

 

A korszak filmjeit a korábbinál sokkal őszintébb hang, árnyalt, finom lélek- és korrajz, egy új, olykor kíméletlenül deheroizáló magyarságkép és főként a szovjet mintájú kádárista hatalom rendkívül kemény kritikája jellemzi. „Sokan – mindenekelőtt Szabó István – a francia új hullám hatására a töltőtollkamera könnyedségével és személyességével alkottak.” (A töltőtollkamera, eredeti, francia nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: „A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.” – a szerk.)

 

A magyar új hullám korszakában elkészülhettek olyan filmek is, mint Bacsó Péter A tanúja vagy Herskó János Párbeszéd című alkotása, amelyek nyíltak bírálták az ’56-os forradalomhoz vezető Rákosi-rendszert. De készültek semmilyen irányzathoz nem köthető remekművek: „Huszárik etűdjei és Szindbád című játékfilmje, melyekben a ’30-as években kimunkált montázsgondolkodás képzőművészi, festői törekvésekkel párosult”. És ha már szóba kerültek Huszárik mesterművei, meg kell említenünk azt is, hogy a korszak legjelentősebb rendezője Jancsó Miklós volt, aki a hatvanas évek végére az európai művészfilm egyik legnagyobb formaalkotó rendezőjévé vált. Jancsó filmjei ugyanis új mozgóképi nyelvet teremtettek: bennük a tömegek mozgása pontosan koreografált, a szereplők legapróbb mozdulatai is fontos jelentéssel bírnak, a kelet-európai táj pedig történelmi színpadként szolgál azokhoz a történetekhez, melyekben a hatalmon lévők és az elnyomottak küzdelmei elevenednek meg.

 

A magyar új hullám eredményeiben jelentős szerepet játszott az 1959-ben megalakult Balázs Béla Stúdió, ahol bemutatási kötelezettség nélkül kísérletezhetett minden frissen végzett főiskolás – itt indult többek között Szabó István, Sára Sándor és Huszárik Zoltán pályája is. A magyar új hullám kapcsán azonban nemcsak kiváló rendezők nevét kell megjegyeznünk, hiszen olyan jelentős színészek is remekeltek ebben a korszakban, mint Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Kozák András vagy Bálint András, mellettük pedig színre lépett egy rendkívüli formakultúrájú új operatőrnemzedék, az élen Tóth Jánossal, Sára Sándorral és Ragályi Elemérrel.


Atanu
A tanú

 

A hetvenes évek elején viszont a magyar új hullám lendülete megtört. Herskó János külföldre emigrált, Huszárik második, kevéssé sikeres játékfilmje, az 1979-ben készült Csontváry után tragikus hirtelenséggel meghalt, a „színészkirály” Latinovits Zoltán öngyilkos lett, Jancsó Miklós pedig hosszú évekre Olaszországba költözött, és új filmjeinek bonyolult formanyelvével csak kevesebb nézőt tudott megszólítani.

 

A korszak tehát – mondhatni – lezárult, legtöbb alkotása azonban a mai napig őrzi helyét a magyar film világszerte nagy tekintélynek örvendő klasszikusai között. És ezek a klasszikusok máig hatással vannak a magyar filmkészítők művészetére.

 

Nézzünk is néhány klasszikust a magyar új hullám idejéből, valamint egy mai filmet, amely bizonyítja: a magyar rendezők egy része most is képes úgy alkotni, ahogyan a nagy mesterek tették a hatvanas években.

 

Megszállottak

Makk Károly 1961-es filmjének főhőse Bene László mérnök, aki a fővárosból vidékre helyezteti magát: így menekül el tönkrement házasságából és munkahelyi problémáitól. A férfi először megpróbál kívülállóként élni, és elhatárolja magát a helyi problémáktól, ám csak rövid ideig tud passzív maradni. A súlyos vízhiány megoldásán dolgozó Kecskés igazgató megszállottsága magával ragadja őt is, és hamarosan együtt dolgoznak a legjobb megoldáson, szembeszállva a hivatali bürokráciával. A két fanatikus ember között hamarosan barátság szövődik.

Makk Károly a Megszállottakban egy hétköznapi embert mutat be nekünk, és ezt azzal a finom lélekábrázolással és korrajzzal teszi, amit a Szerelemből ismerünk.


Megszallottak

 

Így jöttem

Az időpont 1945, a helyszín Magyarország: a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy segítsen a fiatal szovjet katonának, Koljának őrizni a gulyát és lefejni a tejet, amit naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két fiatal között sajátos barátság alakul ki, ám miután esznek egy aknásított területre tévedt tehén húsából, Kolja megbetegszik.

Jancsó Miklós 1964-es filmje a Szegénylegények című alkotásához hasonlóan a történelmi múltba repít minket és olyan leckével szolgál, melyet nem árt megtanulnunk.


Igyjottem

 

Álmodozások kora

Szabó István 1965-ös filmjének főszereplői az egyetem kapuján kilépő fiatalok, akik tele vannak lelkesedéssel, tervekkel, és úgy érzik, hogy az „öregek” állják útját céljaik elérésének. A két generáció összeütközései a főszereplő, Jancsi érzései, gondolatai által tárulnak fel: a fiú megvizsgálja, milyen kapcsolat fűzi a barátaihoz, idősebb kollégáihoz és ahhoz a lányhoz, akibe szerelmes. Aztán az élet közbeszól és megérteti Jancsival: felnőtté kell válnia és reális lehetőségekkel számolva kell beilleszkednie a „felnőttek” közösségébe.

Szabó István filmje személyes és messzemenőkig könnyed. És benne a legegyedibb módon jelenik meg az a kíméletlen felszólítás, amely egyszer mindenkit utolér: „Fel kell nőnöd!”.

 

Almodozasok_kora


Feldobott kő

Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az ’50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Így hát földmérői állást vállal, munkája során pedig sok vidéket jár be és sokféle embert ismer meg. Ezek az ő „egyetemei”. Balázs barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, akivel egy alföldi tanyaközpont kialakításán kezdenek el dolgozni az erőszakos téeszesítés idején. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli.

Sára Sándor 1968-as filmje önéletrajzi ihletésű alkotás, mely nemcsak egy tehetséges rendező és operatőr életébe enged bepillantást, hanem a múltbéli Magyarországról, s a benne élő emberek sorsáról is hiteles, kritikával megrajzolt képet ad.


Feldobott_ko

 

Sára Sándorral készült interjúnkat ITT olvashatjátok.

 

Szindbád

Főhősünk Szindbád, aki lét és nemlét határán egyensúlyozva keresi az élet értelmét. A természetben, az érzéki örömökben és a kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: sorra látja a szívének kedves asszonyokat, Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket…

Huszárik Zoltán 1971-ben készítette ezt a filmet Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával. Alkotótársa Sára Sándor volt, színésze pedig Latinovits Zoltán, akik segítségével nem is filmet, hanem mozgóképes költeményt alkotott. A Szindbádban összeforr az irodalom és a film, a képi világ pedig festményként öleli körbe a történetet.


vlcsnap-2016-08-04-10h39m44s228

 

Jupiter holdja

A Jupiter holdja a hitről, a megváltásról, a csoda lehetőségéről szól egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút meglőnek a határon, aki ezt követően csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern kimenekíti őt, de csak azért, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Mivel útlevelet ígér neki, a fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét: új válaszokat kell találnia mindenre, amiben korábban hitt.

Mundruczó Kornél 2017-es filmje több szempontból is idézi a magyar új hullám alkotásait: a képi világa – részben a levitáció hiteles megjelenítése miatt – már-már hipnotikus, a története pedig a jelenkori társadalmi problémákra világít rá. Épp, mint Jancsó klasszikussá érett filmjei…


jupiters_moon_h_2017

 

Tóth Eszter


Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia/port.hu

Fotó: port.hu

zak_orgona_felvgiandrea_mg_9710s2

2018.10.17

Felújították és visszaállították eredeti helyére a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, melyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én – mondta el Vigh Andrea, az intézmény rektora az MTI-nek. Hangsúlyozta: az orgona felújítása a kormány 800 millió forintos támogatásával valósult meg.

_D0A1065_Copy

2018.10.17

A magyar és az erdélyi irodalom, történelem, művészet és tudomány nagy alakjainak bronzba öntött portréit állítják ki a Magyar Messiások című plakettkiállításon, a Falk Miksa utcai E-Galériában. A tárlat 15 erdélyi szobrász munkáját mutatja be, a legtöbb bronzplakett Lázár Imre székelyudvarhelyi öntőmester gyűjteményéből érkezett a galériába.

collage_photocat

2018.10.17

Öt fiatal művész vehette át az idei Junior Prima-díjakat magyar színház- és filmművészet kategóriában október 16-án a budapesti Nemzeti Színházban. A Prima Primissma Alapítvány és a kategória mecénása, a Takarék Csoport elismerését idén Gubik Petra, Mészáros Blanka, Simon Zoltán, Zoltán Áron színművészek és Hegymegi Máté színész, koreográfus, rendező nyerte el.

Új kültéri kiállítás nyílt a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál Budapesten. A tárlat a februárban első alkalommal megrendezett magyar széppróza napja emlékezetes pillanataiból nyújt ízelítőt írásban és képekben. A kiállítás 2019 áprilisáig tekinthető meg a Magyar Írószövetség székházának kerítésén.

Nem indul Bulgária a jövő évi tel-avivi Eurovíziós Dalfesztiválon. A döntést a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT) igazgatótanácsa hozta meg és pénzügyi okokkal magyarázta azt. A BNT vezetése a bolgár közszolgálati televízió honlapján megjelent közleményben hozta nyilvánosságra a döntést. A lépést azzal indokolta, hogy az része az általános kiadásoptimalizálási programjuknak.

Közvetlenül 24 milliárd forint jut a kulturális területre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) a 2014 és 2020 közötti időszakban – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára október 15-én Debrecenben. Vitályos Eszter az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Partnerségben a könyvtárral című nemzetközi tudományos konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: 2014 és 2020 között az EFOP keretén belül összesen 952 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a forrásból jut 24 milliárd forint a kultúrára.

Kulturális programjainak dokumentálására hirdet ösztöndíjpályázatot fiatal fotósok számára a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A pályázat nyertese egy éven át havi bruttó 30 ezer forintos ösztöndíjban részesül és saját kiállítást szervezhet a ZSÖK valamely kiállítóhelyén, amelyhez további 30 ezer forintos támogatást kap. A jelentkezni felsőfokú vizuális vagy média képzésben, vagy érettségi után fotográfus szakképzésben résztvevő, vagy ilyen végzettséget három éven belül szerzett fotósok tudnak. A pályázatokat december 2-áig várják. További részletek ITT találhatók.

Kihirdették a Central European String Quartet (CESQ) nemzetközi zeneszerzőverseny díjazottjait; a megmérettetésre 75 pályamű érkezett. Első helyezést ért el Leonardo Mezzalira (Olaszország), második helyezést Johannes X. Schachtner (Németország), harmadik helyezést pedig Zámbó Jonatán (Magyarország) pályaműve. Pacsirta Díjat kapott Krasimir Draganov Taskov (Bulgária), a Zeneakadémia Alapítvány Díjában Balogh Máté darabja részesült. A leginnovatívabb pályamű különdíját Amy Brandon (Kanada), a legszórakoztatóbb pályamű különdíját Hszüpin Ma (Kína) nyerte el.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma