GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.01.31

Kecskeméten, a Cifrapalotában látható január 30-ától a Seuso-kincset bemutató vándorkiállítás. Mint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a megnyitón hangsúlyozta: a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttese olyan ritkaságot és szépséget képvisel, amely a világ bármelyik múzeumában megállná a helyét.

Varga Benedek elmondta: hatalmas erők mozdultak meg ennek a kincsnek a megszerzéséért, ezért hála és tisztelet illeti meg a magyar kormányt, hogy visszaszerezte a leletegyüttest, majd támogatta a hat állomásból álló országos vándorkiállítás megrendezését. Kiemelte: a tárlat nem csupán a Seuso-kincs 14 tárgyának prezentációja. A komplex kiállítás el akarja mondani, hogy a késő római időkben milyen szellemi, anyagi és kulturális színvonal jellemezte Pannónia társadalmi elitjének életét. Be akarja mutatni, hogyan gondolkodtak, milyen viszonyok között éltek, milyen ellentmondásos kultúrájuk volt, és egyúttal azt is, hogy milyen mérhetetlen gazdagság jellemezte ezt a pannóniai elitet a korukban – tette hozzá. Varga Benedek úgy vélte, hogy a Seuso-kinccsel azt a fajta kettős attitűdünket tudjuk megerősíteni, amely egyszerre tesz bennünket magyarrá és európaivá. Magyarként a saját nemzetünk, népünk történetében tart bennünket, európaivá viszont a közös európai örökség tesz bennünket, amelynek egyik hatalmas pillére a római kultúra és civilizáció.


_D0A9780_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa a megnyitót megelőzően elmondta: a Seuso-kincshez kapcsolódóan két sírleletet mutatnak be. Az egyiket Kecskemét határában tavaly májusban találták, és egyedülállóvá teszi, hogy ez az első ismert, nagy valószínűséggel a hunokhoz köthető temetkezés a Duna-Tisza közén. A fiatal, 18-20 éves férfit övén aranyveretes kardjával, lábán két aranycsattal és a nyakában egy hajkarikával találták meg. A férfi egy olyan népességhez tartozhatott, amely a 4. század végétől jelent meg a Kárpát-medencében, és elképzelhető, hogy a Seuso-kincs elrejtése is egy ilyen népesség betöréséhez köthető. A másik lelet még az 1960-as években Szabadszálláson került elő. A magányos sírban lévő férfit feltehetően az 5. század elején lefejezték. A feje mellett egy eredetileg aranyozott, teljesen egyedi üvegpoharat találtak. Görög feliratai és motívumai művészettörténetileg teljesen rokoníthatóak a Seuso-kincs egyes darabjain láthatóakkal.

 

Zombor Gábor országgyűlési képviselő a megnyitón emblematikusnak nevezte, hogy a Seuso-kincs ma Magyarországon látható, és, mint mondta, ez hűen tükrözi azt a hozzáállást, amelyet Magyarország az utóbbi időszakban képvisel. Az ezüsttárgyakat elvehették és kilophatták az országból, de a magyar államban volt annyi erő, hogy visszaszerezze és közkinccsé tegye, így ma már a magyar állampolgárok is csodájára járhatnak a történelmi leletegyüttesnek – fogalmazott.


seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1
Fotó: Dabasi András – Kardos Judit/mnm.hu

 

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest tavaly augusztus végéig a Parlamentben lehetett megnézni.

 

A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként látható Kecskeméten a Cifrapalotában február 18-áig.

 

Forrás: MTI

plakat003

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

Svejk_R
2019.03.22

Tart az ötödik MOnodráma és STúdiószínházi FESZT a tatabányai Jászai Mari Színházban. Crespo Rodrigo igazgató szerint a közönségük egyre nyitottabb a bátor, kísérletező előadásokra. A következő évad programja kortárs darabokból áll össze, ami még egy fővárosi színháztól is merész vállalás lenne. Interjú.

UjMuhely_kiallitas-megnyito_R

2019.03.22

A Szentendrei Régi és Új Művésztelep alkotóinak munkáiból válogatott, MűHelyek című kiállítással megnyílt csütörtökön a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) új kiállítóhelye Szentendrén.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Április 26-án Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, majd másnap a Péterfy Bori & Love Band koncertjével nyitja meg kapuit a Zichy-kastély udvara. A Kobuciban idén is a különböző műfajok legrangosabb hazai és olykor nemzetközi művészei váltják majd egymást, emellett kevésbé ismert formációk is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Az első hetek különlegessége a Bohemian Betyars és a Parno Graszt május 11-i közös estje, a későbbiekben pedig fellép a Hiperkarma, a Tribali, a Pannonia All Stars Ska Orchestra, Ripoff Rasklonikov, a Kiscsillag, de lesz Blues Fesztivál és Világzenei Hét is, ahol a Kobuci 10. születésnapját is megünnepelhetjük majd.

Egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig kedden a világhírű moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, egy pillanatra megállva a leghíresebb festmények előtt. Miközben magára vonta a látogatók figyelmét, egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A képtár szerint művészek engedély nélküli performanszáról volt szó. Egy éven belül ez volt a harmadik, látogatók által okozott incidens a világhírű állami képtárban. Tavaly májusban egy fanatikus ultranacionalista összevagdosta a leghíresebb orosz festő, Ilja Repin Rettegett Iván cárt ábrázoló festményét, ez év januárjában pedig egy büntetett előéletű férfi a látogatók és a biztonsági őrök szeme láttára sétált ki a múzeumból Arhip Kuindzsi 19. századi jeles orosz tájképfestő Ai-Petri Krím című festményével.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Beres_1

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

Izgalmas krimiket, érdekes drámákat és pódiumbeszélgetéseket is kínál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus Filmfesztiválja, amelyet hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendeznek meg március 25. és 28. között Budapesten, a Ludovika Vívóteremben.

A New York-ban élő Jan Vogler napjaink egyik legjelentősebb gordonkaművésze. A német muzsikus húszévesen lett a Drezdai Staatskapelle szólamvezetője, több mint húsz éve pedig szólistaként járja a világot. Mesés hangú Stradivari hangszerén a zeneirodalom valamennyi nagy művét eljátszotta már. Március 22-én a Nemzeti Filharmonikusok vendégművészeként Saint-Saëns I. csellóversenyét adja elő a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma