2018.01.31

Kecskeméten, a Cifrapalotában látható január 30-ától a Seuso-kincset bemutató vándorkiállítás. Mint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a megnyitón hangsúlyozta: a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttese olyan ritkaságot és szépséget képvisel, amely a világ bármelyik múzeumában megállná a helyét.

Varga Benedek elmondta: hatalmas erők mozdultak meg ennek a kincsnek a megszerzéséért, ezért hála és tisztelet illeti meg a magyar kormányt, hogy visszaszerezte a leletegyüttest, majd támogatta a hat állomásból álló országos vándorkiállítás megrendezését. Kiemelte: a tárlat nem csupán a Seuso-kincs 14 tárgyának prezentációja. A komplex kiállítás el akarja mondani, hogy a késő római időkben milyen szellemi, anyagi és kulturális színvonal jellemezte Pannónia társadalmi elitjének életét. Be akarja mutatni, hogyan gondolkodtak, milyen viszonyok között éltek, milyen ellentmondásos kultúrájuk volt, és egyúttal azt is, hogy milyen mérhetetlen gazdagság jellemezte ezt a pannóniai elitet a korukban – tette hozzá. Varga Benedek úgy vélte, hogy a Seuso-kinccsel azt a fajta kettős attitűdünket tudjuk megerősíteni, amely egyszerre tesz bennünket magyarrá és európaivá. Magyarként a saját nemzetünk, népünk történetében tart bennünket, európaivá viszont a közös európai örökség tesz bennünket, amelynek egyik hatalmas pillére a római kultúra és civilizáció.


_D0A9780_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa a megnyitót megelőzően elmondta: a Seuso-kincshez kapcsolódóan két sírleletet mutatnak be. Az egyiket Kecskemét határában tavaly májusban találták, és egyedülállóvá teszi, hogy ez az első ismert, nagy valószínűséggel a hunokhoz köthető temetkezés a Duna-Tisza közén. A fiatal, 18-20 éves férfit övén aranyveretes kardjával, lábán két aranycsattal és a nyakában egy hajkarikával találták meg. A férfi egy olyan népességhez tartozhatott, amely a 4. század végétől jelent meg a Kárpát-medencében, és elképzelhető, hogy a Seuso-kincs elrejtése is egy ilyen népesség betöréséhez köthető. A másik lelet még az 1960-as években Szabadszálláson került elő. A magányos sírban lévő férfit feltehetően az 5. század elején lefejezték. A feje mellett egy eredetileg aranyozott, teljesen egyedi üvegpoharat találtak. Görög feliratai és motívumai művészettörténetileg teljesen rokoníthatóak a Seuso-kincs egyes darabjain láthatóakkal.

 

Zombor Gábor országgyűlési képviselő a megnyitón emblematikusnak nevezte, hogy a Seuso-kincs ma Magyarországon látható, és, mint mondta, ez hűen tükrözi azt a hozzáállást, amelyet Magyarország az utóbbi időszakban képvisel. Az ezüsttárgyakat elvehették és kilophatták az országból, de a magyar államban volt annyi erő, hogy visszaszerezze és közkinccsé tegye, így ma már a magyar állampolgárok is csodájára járhatnak a történelmi leletegyüttesnek – fogalmazott.


seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1
Fotó: Dabasi András – Kardos Judit/mnm.hu

 

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest tavaly augusztus végéig a Parlamentben lehetett megnézni.

 

A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként látható Kecskeméten a Cifrapalotában február 18-áig.

 

Forrás: MTI

_D0A5596jav_Copy
2018.05.22

Már most érdemes bejelölni a naptárunkban a szeptember 15-ét és 16-át, hiszen idén ezen a hétvégén rendezik meg a Magyar Népdal Napját! Milyen egyedi, különleges programokkal készülnek a szervezők? Hogyan kerülnek a fellépők közé cseh, lengyel és szlovák művészek? Többek között ezekről kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetőjét.

BERLIN_Philidor_OK_-144_1

2018.05.22

Magyar ihletésű dizájnruhákat Sebestyén Márta, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint előadását láthatta/hallhatta a közönség a berlini nagykövetség Magyarország Európában – Európa Magyarországon című zenediplomáciai rendezvényén. Az európai kultúra közös gyökereit és kulturális párhuzamait mutatta meg 23 művész május 16-án Berlinben.

_D0A7623_Copy_borito

2018.05.22

E címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a MANK Galériában május 18-án Rákossy Anikó festőművész A színek útjai és útvesztői című kiállítása zárásaként. P. Szabó Ernő művészettörténész Rákossy Anikóval és férjével, Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművésszel, valamint egy másik szentendrei házaspárral, Czakó Margit textilművésszel és Hajdú László festőművésszel beszélgetett.

Életének 78. évében, hosszú betegség után május 22-én hajnalban meghalt Berkovits György író, szociológus, a Szépírók Társasága alapító tagja, a Budapestért-díj, a József Attila-díj és a 2018-as Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje.

Három versenyző: Abouzahra Mariam (hegedű), Balász-Piri Soma (zongora) és Gertler Teo (hegedű) jutott a döntőbe a Kicsik korcsoportjából a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató adásában. A Duna Televízióban és az M5 kulturális csatornán sugárzott elődöntőben kilenc tehetség állt újra a zsűri elé. Hegedűvel jutott tovább szintén a Kicsik korcsoportjának válogatójából Szabó Vencel (trombita), Kováts-Szőcs Benedek (zongora). A zsűri közös döntésével rajtuk kívül Zétényi Áron (gitár), Szilassi Bálint (zongora), Vanyó Karsa (trombita) és Szalovszky Viktória (furulya) jutott tovább. A Nagyok elődöntőjét május 25-én követhetik majd a Duna Televízió és az M5 csatorna nézői.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda döntése alapján az eredetileg betervezett 16 helyett 75 étterem kapta meg a lehetőséget arra, hogy cigányzenekart foglalkoztasson a Muzsikáló Magyarország program keretében. Nagy érdeklődés kísérte az éttermi cigányzene hagyományainak népszerűsítésére áprilisban Muzsikáló Magyarország címmel kiírt pályázatot. A felhívásra 106 étterem adta be jelentkezését, a kiválasztott 75-tel a program szeptember 2-ig tart. Az indulás első szakaszában 32 helyszínen, június 1-től pedig további 43 étteremben játszanak a program támogatásával cigányzenekarok. A program szakmai vezetője Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása.

Ismét megrendezik a Fekete Zaj Fesztivált a Mátrában. A hazai és nemzetközi alternatív/underground előadókra épülő eseményt több év után augusztus 17. és 19. között újra az időközben felújított régi helyszínen, a mátrafüredi Sástó mellett tartják meg. Több mint ötven előadó, köztük tíz külföldi játszik idén a Fekete Zajon, köztük lesz a VHK, az Alcest, Anna von Hausswolff, az Aesthetic Perfection és a Crippled Black Phoenix is. A megújult helyszínen több új épület és szolgáltatás várja a fesztiválozókat. A régi motel mellett elkészült az új hotelépület, lesznek két- és négyszemélyes faházak és apartmanok, de sátorozni is lehet. Megújult vizesblokkok, közös főzőhelyiség és tűzrakóhely szintén található a kempingben, és egy wellness részleg is elkészült. A programokról részletesen ITT olvashattok.

Hat, fiatal alkotók által színpadra állított, fiataloknak vagy fiatalokról szóló produkciót láthat a közönség a szegedi Régi Zsinagógában a május 22-én kezdődő THEALTER U21 plusz kisfesztiválon. A fesztivált 2011-ben azzal a szándékkal hívták életre, hogy a nehéz feltételek ellenére kitartó és termékeny, figyelemre méltó alkotásokat létrehozó fiatal színházcsináló nemzedék számára biztosítson bemutatkozási lehetőséget. A programokról részletesen ITT olvashat.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma