Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.01.31

Kecskeméten, a Cifrapalotában látható január 30-ától a Seuso-kincset bemutató vándorkiállítás. Mint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a megnyitón hangsúlyozta: a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttese olyan ritkaságot és szépséget képvisel, amely a világ bármelyik múzeumában megállná a helyét.

Varga Benedek elmondta: hatalmas erők mozdultak meg ennek a kincsnek a megszerzéséért, ezért hála és tisztelet illeti meg a magyar kormányt, hogy visszaszerezte a leletegyüttest, majd támogatta a hat állomásból álló országos vándorkiállítás megrendezését. Kiemelte: a tárlat nem csupán a Seuso-kincs 14 tárgyának prezentációja. A komplex kiállítás el akarja mondani, hogy a késő római időkben milyen szellemi, anyagi és kulturális színvonal jellemezte Pannónia társadalmi elitjének életét. Be akarja mutatni, hogyan gondolkodtak, milyen viszonyok között éltek, milyen ellentmondásos kultúrájuk volt, és egyúttal azt is, hogy milyen mérhetetlen gazdagság jellemezte ezt a pannóniai elitet a korukban – tette hozzá. Varga Benedek úgy vélte, hogy a Seuso-kinccsel azt a fajta kettős attitűdünket tudjuk megerősíteni, amely egyszerre tesz bennünket magyarrá és európaivá. Magyarként a saját nemzetünk, népünk történetében tart bennünket, európaivá viszont a közös európai örökség tesz bennünket, amelynek egyik hatalmas pillére a római kultúra és civilizáció.


_D0A9780_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa a megnyitót megelőzően elmondta: a Seuso-kincshez kapcsolódóan két sírleletet mutatnak be. Az egyiket Kecskemét határában tavaly májusban találták, és egyedülállóvá teszi, hogy ez az első ismert, nagy valószínűséggel a hunokhoz köthető temetkezés a Duna-Tisza közén. A fiatal, 18-20 éves férfit övén aranyveretes kardjával, lábán két aranycsattal és a nyakában egy hajkarikával találták meg. A férfi egy olyan népességhez tartozhatott, amely a 4. század végétől jelent meg a Kárpát-medencében, és elképzelhető, hogy a Seuso-kincs elrejtése is egy ilyen népesség betöréséhez köthető. A másik lelet még az 1960-as években Szabadszálláson került elő. A magányos sírban lévő férfit feltehetően az 5. század elején lefejezték. A feje mellett egy eredetileg aranyozott, teljesen egyedi üvegpoharat találtak. Görög feliratai és motívumai művészettörténetileg teljesen rokoníthatóak a Seuso-kincs egyes darabjain láthatóakkal.

 

Zombor Gábor országgyűlési képviselő a megnyitón emblematikusnak nevezte, hogy a Seuso-kincs ma Magyarországon látható, és, mint mondta, ez hűen tükrözi azt a hozzáállást, amelyet Magyarország az utóbbi időszakban képvisel. Az ezüsttárgyakat elvehették és kilophatták az országból, de a magyar államban volt annyi erő, hogy visszaszerezze és közkinccsé tegye, így ma már a magyar állampolgárok is csodájára járhatnak a történelmi leletegyüttesnek – fogalmazott.


seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1
Fotó: Dabasi András – Kardos Judit/mnm.hu

 

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest tavaly augusztus végéig a Parlamentben lehetett megnézni.

 

A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként látható Kecskeméten a Cifrapalotában február 18-áig.

 

Forrás: MTI

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma