2018.01.31

Kecskeméten, a Cifrapalotában látható január 30-ától a Seuso-kincset bemutató vándorkiállítás. Mint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a megnyitón hangsúlyozta: a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttese olyan ritkaságot és szépséget képvisel, amely a világ bármelyik múzeumában megállná a helyét.

Varga Benedek elmondta: hatalmas erők mozdultak meg ennek a kincsnek a megszerzéséért, ezért hála és tisztelet illeti meg a magyar kormányt, hogy visszaszerezte a leletegyüttest, majd támogatta a hat állomásból álló országos vándorkiállítás megrendezését. Kiemelte: a tárlat nem csupán a Seuso-kincs 14 tárgyának prezentációja. A komplex kiállítás el akarja mondani, hogy a késő római időkben milyen szellemi, anyagi és kulturális színvonal jellemezte Pannónia társadalmi elitjének életét. Be akarja mutatni, hogyan gondolkodtak, milyen viszonyok között éltek, milyen ellentmondásos kultúrájuk volt, és egyúttal azt is, hogy milyen mérhetetlen gazdagság jellemezte ezt a pannóniai elitet a korukban – tette hozzá. Varga Benedek úgy vélte, hogy a Seuso-kinccsel azt a fajta kettős attitűdünket tudjuk megerősíteni, amely egyszerre tesz bennünket magyarrá és európaivá. Magyarként a saját nemzetünk, népünk történetében tart bennünket, európaivá viszont a közös európai örökség tesz bennünket, amelynek egyik hatalmas pillére a római kultúra és civilizáció.


_D0A9780_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa a megnyitót megelőzően elmondta: a Seuso-kincshez kapcsolódóan két sírleletet mutatnak be. Az egyiket Kecskemét határában tavaly májusban találták, és egyedülállóvá teszi, hogy ez az első ismert, nagy valószínűséggel a hunokhoz köthető temetkezés a Duna-Tisza közén. A fiatal, 18-20 éves férfit övén aranyveretes kardjával, lábán két aranycsattal és a nyakában egy hajkarikával találták meg. A férfi egy olyan népességhez tartozhatott, amely a 4. század végétől jelent meg a Kárpát-medencében, és elképzelhető, hogy a Seuso-kincs elrejtése is egy ilyen népesség betöréséhez köthető. A másik lelet még az 1960-as években Szabadszálláson került elő. A magányos sírban lévő férfit feltehetően az 5. század elején lefejezték. A feje mellett egy eredetileg aranyozott, teljesen egyedi üvegpoharat találtak. Görög feliratai és motívumai művészettörténetileg teljesen rokoníthatóak a Seuso-kincs egyes darabjain láthatóakkal.

 

Zombor Gábor országgyűlési képviselő a megnyitón emblematikusnak nevezte, hogy a Seuso-kincs ma Magyarországon látható, és, mint mondta, ez hűen tükrözi azt a hozzáállást, amelyet Magyarország az utóbbi időszakban képvisel. Az ezüsttárgyakat elvehették és kilophatták az országból, de a magyar államban volt annyi erő, hogy visszaszerezze és közkinccsé tegye, így ma már a magyar állampolgárok is csodájára járhatnak a történelmi leletegyüttesnek – fogalmazott.


seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1
Fotó: Dabasi András – Kardos Judit/mnm.hu

 

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest tavaly augusztus végéig a Parlamentben lehetett megnézni.

 

A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként látható Kecskeméten a Cifrapalotában február 18-áig.

 

Forrás: MTI

kassa-marai-sandor-szobra-2

2019.01.17

Január 22-én, a magyar kultúra napján Márai Sándor Emlékkiállítás nyílik Kassán. A tárlat a Grosschmid család egykori lakásában, a Mészáros utcai ház első emeletén kap helyet, ahol az író fiatalkorát töltötte.

Coraline_1

2019.01.17

Neil Gaiman angol fantasy író Coraline című, számos díjat elnyert könyve elevenedik meg január 17-én a Budapesti Bábszínház legújabb bemutatóján. Az előadás egy 12 éves lány kalandos utazását mutatja meg a valóságban és annak tülkörképében, Ascher Tamás rendezésében.

Szonyi_Istvan
2019.01.17

125 évvel ezelőtt, 1894. január 17-én született Szőnyi István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alkotója, a plein-air irányzat kiváló képviselője, a Dunakanyar varázsos szépségű tájainak festője. Alkotásainak változatossága, dinamikája, sablonoktól mentes természetessége tette művészetét újszerűvé, ugyanakkor klasszikussá.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

obudai-danubia-zenekar

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma