NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2018.06.16

„A kis település és a csodálatos part óriási kultúrát vonzott maga köré.” Jól jellemzi ez az egy mondat Mártélyt és az ottani alkotóházat, ahol június 15-én megnyílt az új évad. A program keretében tartott irodalmi kerekasztal-beszélgetés résztvevői saját szonettjeikkel örökítették meg a mártélyi életérzést.

_D0A7050_Copy


„Milyen érdekes paradoxont hordoz mai összejövetelünk helye és apropója: a Tisza holtágánál gyűltünk ugyanis össze, hogy az életet, a magyar kortárs művészet élő szövetét, virágzó hagyományát és épp megszületett új alkotásait ünnepeljük. Ez a holtág szerencsére kizárólag nevében hordozza az elmúlást: alkotóházunk lassan 60 éves múltja bizonyítja, hogy Mártély virágzik, a dél-alföldi táj termékenyítő ereje él és egyre vonzza a művészeket” – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében. Megjegyezte, hogy a történelem számtalan példát állított már fel a víz hatalmának demonstrálására, a történelmi nagy kultúrák például a víz közelében jöttek létre, és egyáltalán nem találta túlzónak levonni a párhuzamot Mártély esetében sem: „a kis település és a csodálatos part óriási kultúrát vonzott maga köré”.

 

_D0A7181_Copy
Tardy-Molnár Anna,
mellette Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója és
Rapcsák Katalin, a Mártélyi és a Hódmezővásárhelyi Alkotóház vezetője


A Mártélyi Alkotóház, melyet a MANK Nonprofit Kft. működtet, teret adhat az alkotásnak, a gondolkodásnak vagy éppen az elvégzett munka utáni megérdemelt pihenésnek – fogalmazott az ügyvezető, aki hozzátette: a MANK a mártélyi évadnyitóval már hagyományt teremtett, és ezzel évről évre lehetőséget biztosít a találkozásra is.

 

„Ó, Tisza, tájad mindig áldva legyen!” címmel tartottak az évadnyitó keretében kerekasztal-beszélgetést Mártély és Hódmezővásárhely kulturális és természeti értékeinek irodalmi emlékezetéről, ahol Zsille Gábor költő, műfordító, a Magyar Napló irodalmi folyóirat versszerkesztője elmondta: tanulmányai nyomán mindig is úgy gondolta, hogy a Tisza rendkívül költői, csendes folyó, és költőként vissza is sírja a szabályozás előtti lápos vidék világát.


_D0A7314_Copy
Diószegi Szabó Pál, Simon Adri és Zsille Gábor (balról jobbra)


Simon Adri költő, az Irodalmi Jelen Kritika rovatának szerkesztője kiemelte: Mártélyon olvasókörök és könyvtárak működtek már száz évvel ezelőtt is, ahova bejártak hírlapot olvasni. Az akkori viszonyokhoz képest óriási jelentőséggel bírt, hogy ezekben 200 könyv közül választhattak az olvasni vágyók. Az intézmények feladata az analfabetizmus visszaszorítása volt, ahol később színjátszókörök alakultak ki, és elsősorban népművelő drámákat, illetve vallásos témájú darabokat adtak elő például a tanyavilágról.

 

Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy igen művelt közeg fogadta az ide érkező művészeket, amin maguk is meglepődtek. „Móricz Zsigmond például az 1920-as években bosszúsan nyilatkozott még Hódmezővásárhelyről, nem értette, miért nem kelnek el a könyvei, kiváltképpen a regényei egy hatvanezres városban. Amikor viszont meglátta, hogy milyen az itt lakó parasztpolgárság, ami külön kategóriát képez, megváltozott a véleménye” – fogalmazott Diószegi Szabó Pál költő, műfordító.

 

_D0A7247_Copy


A ’30-as években rendeztek is egy országos írótalálkozót a városban, amellyel Hódmezővásárhely felkerült az irodalmi térképre, a helyben tett kirándulásokkal pedig a holtág és Mártély is. Először még Németh László is száműzetésként élte meg, hogy el kellett hagynia Budapestet, és Hódmezővásárhelyen letelepednie, az itteni mentalitást látva azonban gyorsan megváltozott a véleménye. Gimnáziumi tanárként önálló tanítási módszert dolgozott ki, iszonyatos tudásbázissal a háta mögött, „együttesen tanította a reáliákat és a humániákat”. Nem véletlen, hogy utólag az itt eltöltött négy évet élete legboldogabb időszakának nevezte, és ennek köszönhető az is, hogy házi könyvtárának egy jelentős részét a hódmezővásárhelyi könyvtárnak ajándékozta – foglalta össze Diószegi Szabó Pál.


_D0A7093_Copy


A beszélgetést moderáló Mirtse Zsuzsa, a MANK művészeti tanácsadója felvetette: mind Juhász Gyula, mind Petőfi Sándor a Tisza kettősségéről számol be verseiben, míg egy-egy alkotásukban szelíd folyóként tűnik fel, a másikban a vad Tisza elevenedik meg előttünk. A találkozón elhangzott az is, hogy Kondor Béla, akit a 20. század második felének egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb alkotójaként tartunk számon – hiszen festőművészként, költőként és zenészként is ismert –, nem csak Vásárhelyhez és az Őszi Tárlathoz kapcsolódik, megfordult a mártélyi művésztelepen is, ami számára is a nyugodt, szabad alkotás lehetőségét adta.

 

Az alkotóház nemcsak itthon, de a külföldi művészek előtt is ismert, nem olyan régen például egy finn alkotócsoport járt a Mártélyi Alkotóházban, hogy egy nemzetközi projekt keretében két másik európai város mellett a helyi erdő zegzugos vidékét örökíthessék meg. Mellettük rendszeresen megfordulnak itt szimpóziumok résztvevői is – tudtuk meg Rapcsák Katalintól, a Mártélyi és a Hódmezővásárhelyi Alkotóház vezetőjétől.

 

_D0A7209_Copy
Huckleberry Guys zenekar


Sokan fordultak meg az alkotóházban több tíz éves fennállása alatt, Makovecz Imre például itt ismerte és szerette meg a tiszai-alföldi világot. A 2015-ben felújított Mártélyi Alkotóház öt kétágyas, a tiszai holtágra néző erkélyes szobával, valamint tágas közösségi térrel, illetve jól felszerelt közös konyhával várja a dél-alföldi világ szerelmeseit május közepétől október közepéig.

 

Az évadnyitón a Huckleberry Guys zenélt: az utcazenekarként ismert, de a színpadon is átütő erővel megszólaló banda humoros, improvizatív műsoraiban a mississippi blues és a country hagyományait teremti újra.


Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma