2018.06.16

„A kis település és a csodálatos part óriási kultúrát vonzott maga köré.” Jól jellemzi ez az egy mondat Mártélyt és az ottani alkotóházat, ahol június 15-én megnyílt az új évad. A program keretében tartott irodalmi kerekasztal-beszélgetés résztvevői saját szonettjeikkel örökítették meg a mártélyi életérzést.

_D0A7050_Copy


„Milyen érdekes paradoxont hordoz mai összejövetelünk helye és apropója: a Tisza holtágánál gyűltünk ugyanis össze, hogy az életet, a magyar kortárs művészet élő szövetét, virágzó hagyományát és épp megszületett új alkotásait ünnepeljük. Ez a holtág szerencsére kizárólag nevében hordozza az elmúlást: alkotóházunk lassan 60 éves múltja bizonyítja, hogy Mártély virágzik, a dél-alföldi táj termékenyítő ereje él és egyre vonzza a művészeket” – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében. Megjegyezte, hogy a történelem számtalan példát állított már fel a víz hatalmának demonstrálására, a történelmi nagy kultúrák például a víz közelében jöttek létre, és egyáltalán nem találta túlzónak levonni a párhuzamot Mártély esetében sem: „a kis település és a csodálatos part óriási kultúrát vonzott maga köré”.

 

_D0A7181_Copy
Tardy-Molnár Anna,
mellette Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója és
Rapcsák Katalin, a Mártélyi és a Hódmezővásárhelyi Alkotóház vezetője


A Mártélyi Alkotóház, melyet a MANK Nonprofit Kft. működtet, teret adhat az alkotásnak, a gondolkodásnak vagy éppen az elvégzett munka utáni megérdemelt pihenésnek – fogalmazott az ügyvezető, aki hozzátette: a MANK a mártélyi évadnyitóval már hagyományt teremtett, és ezzel évről évre lehetőséget biztosít a találkozásra is.

 

„Ó, Tisza, tájad mindig áldva legyen!” címmel tartottak az évadnyitó keretében kerekasztal-beszélgetést Mártély és Hódmezővásárhely kulturális és természeti értékeinek irodalmi emlékezetéről, ahol Zsille Gábor költő, műfordító, a Magyar Napló irodalmi folyóirat versszerkesztője elmondta: tanulmányai nyomán mindig is úgy gondolta, hogy a Tisza rendkívül költői, csendes folyó, és költőként vissza is sírja a szabályozás előtti lápos vidék világát.


_D0A7314_Copy
Diószegi Szabó Pál, Simon Adri és Zsille Gábor (balról jobbra)


Simon Adri költő, az Irodalmi Jelen Kritika rovatának szerkesztője kiemelte: Mártélyon olvasókörök és könyvtárak működtek már száz évvel ezelőtt is, ahova bejártak hírlapot olvasni. Az akkori viszonyokhoz képest óriási jelentőséggel bírt, hogy ezekben 200 könyv közül választhattak az olvasni vágyók. Az intézmények feladata az analfabetizmus visszaszorítása volt, ahol később színjátszókörök alakultak ki, és elsősorban népművelő drámákat, illetve vallásos témájú darabokat adtak elő például a tanyavilágról.

 

Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy igen művelt közeg fogadta az ide érkező művészeket, amin maguk is meglepődtek. „Móricz Zsigmond például az 1920-as években bosszúsan nyilatkozott még Hódmezővásárhelyről, nem értette, miért nem kelnek el a könyvei, kiváltképpen a regényei egy hatvanezres városban. Amikor viszont meglátta, hogy milyen az itt lakó parasztpolgárság, ami külön kategóriát képez, megváltozott a véleménye” – fogalmazott Diószegi Szabó Pál költő, műfordító.

 

_D0A7247_Copy


A ’30-as években rendeztek is egy országos írótalálkozót a városban, amellyel Hódmezővásárhely felkerült az irodalmi térképre, a helyben tett kirándulásokkal pedig a holtág és Mártély is. Először még Németh László is száműzetésként élte meg, hogy el kellett hagynia Budapestet, és Hódmezővásárhelyen letelepednie, az itteni mentalitást látva azonban gyorsan megváltozott a véleménye. Gimnáziumi tanárként önálló tanítási módszert dolgozott ki, iszonyatos tudásbázissal a háta mögött, „együttesen tanította a reáliákat és a humániákat”. Nem véletlen, hogy utólag az itt eltöltött négy évet élete legboldogabb időszakának nevezte, és ennek köszönhető az is, hogy házi könyvtárának egy jelentős részét a hódmezővásárhelyi könyvtárnak ajándékozta – foglalta össze Diószegi Szabó Pál.


_D0A7093_Copy


A beszélgetést moderáló Mirtse Zsuzsa, a MANK művészeti tanácsadója felvetette: mind Juhász Gyula, mind Petőfi Sándor a Tisza kettősségéről számol be verseiben, míg egy-egy alkotásukban szelíd folyóként tűnik fel, a másikban a vad Tisza elevenedik meg előttünk. A találkozón elhangzott az is, hogy Kondor Béla, akit a 20. század második felének egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb alkotójaként tartunk számon – hiszen festőművészként, költőként és zenészként is ismert –, nem csak Vásárhelyhez és az Őszi Tárlathoz kapcsolódik, megfordult a mártélyi művésztelepen is, ami számára is a nyugodt, szabad alkotás lehetőségét adta.

 

Az alkotóház nemcsak itthon, de a külföldi művészek előtt is ismert, nem olyan régen például egy finn alkotócsoport járt a Mártélyi Alkotóházban, hogy egy nemzetközi projekt keretében két másik európai város mellett a helyi erdő zegzugos vidékét örökíthessék meg. Mellettük rendszeresen megfordulnak itt szimpóziumok résztvevői is – tudtuk meg Rapcsák Katalintól, a Mártélyi és a Hódmezővásárhelyi Alkotóház vezetőjétől.

 

_D0A7209_Copy
Huckleberry Guys zenekar


Sokan fordultak meg az alkotóházban több tíz éves fennállása alatt, Makovecz Imre például itt ismerte és szerette meg a tiszai-alföldi világot. A 2015-ben felújított Mártélyi Alkotóház öt kétágyas, a tiszai holtágra néző erkélyes szobával, valamint tágas közösségi térrel, illetve jól felszerelt közös konyhával várja a dél-alföldi világ szerelmeseit május közepétől október közepéig.

 

Az évadnyitón a Huckleberry Guys zenélt: az utcazenekarként ismert, de a színpadon is átütő erővel megszólaló banda humoros, improvizatív műsoraiban a mississippi blues és a country hagyományait teremti újra.


Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma