2018.06.16

„A kis település és a csodálatos part óriási kultúrát vonzott maga köré.” Jól jellemzi ez az egy mondat Mártélyt és az ottani alkotóházat, ahol június 15-én megnyílt az új évad. A program keretében tartott irodalmi kerekasztal-beszélgetés résztvevői saját szonettjeikkel örökítették meg a mártélyi életérzést.

_D0A7050_Copy


„Milyen érdekes paradoxont hordoz mai összejövetelünk helye és apropója: a Tisza holtágánál gyűltünk ugyanis össze, hogy az életet, a magyar kortárs művészet élő szövetét, virágzó hagyományát és épp megszületett új alkotásait ünnepeljük. Ez a holtág szerencsére kizárólag nevében hordozza az elmúlást: alkotóházunk lassan 60 éves múltja bizonyítja, hogy Mártély virágzik, a dél-alföldi táj termékenyítő ereje él és egyre vonzza a művészeket” – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében. Megjegyezte, hogy a történelem számtalan példát állított már fel a víz hatalmának demonstrálására, a történelmi nagy kultúrák például a víz közelében jöttek létre, és egyáltalán nem találta túlzónak levonni a párhuzamot Mártély esetében sem: „a kis település és a csodálatos part óriási kultúrát vonzott maga köré”.

 

_D0A7181_Copy
Tardy-Molnár Anna,
mellette Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója és
Rapcsák Katalin, a Mártélyi és a Hódmezővásárhelyi Alkotóház vezetője


A Mártélyi Alkotóház, melyet a MANK Nonprofit Kft. működtet, teret adhat az alkotásnak, a gondolkodásnak vagy éppen az elvégzett munka utáni megérdemelt pihenésnek – fogalmazott az ügyvezető, aki hozzátette: a MANK a mártélyi évadnyitóval már hagyományt teremtett, és ezzel évről évre lehetőséget biztosít a találkozásra is.

 

„Ó, Tisza, tájad mindig áldva legyen!” címmel tartottak az évadnyitó keretében kerekasztal-beszélgetést Mártély és Hódmezővásárhely kulturális és természeti értékeinek irodalmi emlékezetéről, ahol Zsille Gábor költő, műfordító, a Magyar Napló irodalmi folyóirat versszerkesztője elmondta: tanulmányai nyomán mindig is úgy gondolta, hogy a Tisza rendkívül költői, csendes folyó, és költőként vissza is sírja a szabályozás előtti lápos vidék világát.


_D0A7314_Copy
Diószegi Szabó Pál, Simon Adri és Zsille Gábor (balról jobbra)


Simon Adri költő, az Irodalmi Jelen Kritika rovatának szerkesztője kiemelte: Mártélyon olvasókörök és könyvtárak működtek már száz évvel ezelőtt is, ahova bejártak hírlapot olvasni. Az akkori viszonyokhoz képest óriási jelentőséggel bírt, hogy ezekben 200 könyv közül választhattak az olvasni vágyók. Az intézmények feladata az analfabetizmus visszaszorítása volt, ahol később színjátszókörök alakultak ki, és elsősorban népművelő drámákat, illetve vallásos témájú darabokat adtak elő például a tanyavilágról.

 

Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy igen művelt közeg fogadta az ide érkező művészeket, amin maguk is meglepődtek. „Móricz Zsigmond például az 1920-as években bosszúsan nyilatkozott még Hódmezővásárhelyről, nem értette, miért nem kelnek el a könyvei, kiváltképpen a regényei egy hatvanezres városban. Amikor viszont meglátta, hogy milyen az itt lakó parasztpolgárság, ami külön kategóriát képez, megváltozott a véleménye” – fogalmazott Diószegi Szabó Pál költő, műfordító.

 

_D0A7247_Copy


A ’30-as években rendeztek is egy országos írótalálkozót a városban, amellyel Hódmezővásárhely felkerült az irodalmi térképre, a helyben tett kirándulásokkal pedig a holtág és Mártély is. Először még Németh László is száműzetésként élte meg, hogy el kellett hagynia Budapestet, és Hódmezővásárhelyen letelepednie, az itteni mentalitást látva azonban gyorsan megváltozott a véleménye. Gimnáziumi tanárként önálló tanítási módszert dolgozott ki, iszonyatos tudásbázissal a háta mögött, „együttesen tanította a reáliákat és a humániákat”. Nem véletlen, hogy utólag az itt eltöltött négy évet élete legboldogabb időszakának nevezte, és ennek köszönhető az is, hogy házi könyvtárának egy jelentős részét a hódmezővásárhelyi könyvtárnak ajándékozta – foglalta össze Diószegi Szabó Pál.


_D0A7093_Copy


A beszélgetést moderáló Mirtse Zsuzsa, a MANK művészeti tanácsadója felvetette: mind Juhász Gyula, mind Petőfi Sándor a Tisza kettősségéről számol be verseiben, míg egy-egy alkotásukban szelíd folyóként tűnik fel, a másikban a vad Tisza elevenedik meg előttünk. A találkozón elhangzott az is, hogy Kondor Béla, akit a 20. század második felének egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb alkotójaként tartunk számon – hiszen festőművészként, költőként és zenészként is ismert –, nem csak Vásárhelyhez és az Őszi Tárlathoz kapcsolódik, megfordult a mártélyi művésztelepen is, ami számára is a nyugodt, szabad alkotás lehetőségét adta.

 

Az alkotóház nemcsak itthon, de a külföldi művészek előtt is ismert, nem olyan régen például egy finn alkotócsoport járt a Mártélyi Alkotóházban, hogy egy nemzetközi projekt keretében két másik európai város mellett a helyi erdő zegzugos vidékét örökíthessék meg. Mellettük rendszeresen megfordulnak itt szimpóziumok résztvevői is – tudtuk meg Rapcsák Katalintól, a Mártélyi és a Hódmezővásárhelyi Alkotóház vezetőjétől.

 

_D0A7209_Copy
Huckleberry Guys zenekar


Sokan fordultak meg az alkotóházban több tíz éves fennállása alatt, Makovecz Imre például itt ismerte és szerette meg a tiszai-alföldi világot. A 2015-ben felújított Mártélyi Alkotóház öt kétágyas, a tiszai holtágra néző erkélyes szobával, valamint tágas közösségi térrel, illetve jól felszerelt közös konyhával várja a dél-alföldi világ szerelmeseit május közepétől október közepéig.

 

Az évadnyitón a Huckleberry Guys zenélt: az utcazenekarként ismert, de a színpadon is átütő erővel megszólaló banda humoros, improvizatív műsoraiban a mississippi blues és a country hagyományait teremti újra.


Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond

dilili

2018.11.20

Michel Ocelot Dilili Párizsban című bűnügyi kalandfilmjével kezdődik az Urániában az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, amelyet november 28. és december 2. között rendeznek Budapesten. A fesztivál során 14, egész estés animációt, és több mint 200 rövidfilmet vetítenek.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

2018.11.20

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

img_1510_ok2

2018.11.20

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Lars Mikkelsen kapta a legjobb színész, a német Anna Schudt pedig a legjobb színésznő díját a 46. Nemzetközi Emmy-díjátadó ceremónián hétfőn New Yorkban. Lars Mikkelsen dán színésznek (Kártyavár, Sherlock) a Herrens veje című tévésorozatban nyújtott alakításáért, Anna Schudt német színésznőnek pedig az Ein Schnupfen hätte auch gereicht című életrajzi tévédrámában nyújtott játékáért ítélték oda az elismerést.

Az egy éven át tartó bicentenáriumi rendezvénysorozatot hétfőn nyitotta meg a spanyol királyi pár a spanyol fővárosban. Az ünnepségsorozat a Prado történetét kronológiai sorrendben bemutató tárlattal vette kezdetét. A kiállított mintegy 200 alkotás között a legnevesebb spanyol művészek, Velázquez, Goya, El Greco, Picasso alkotásai mellett Renoir, Manet és Jackson Pollock művei is helyet kaptak.

A VII. Ferdinánd által alapított intézmény mindössze 311 festménnyel kezdte meg működését. Mára gyűjteménye meghaladja a 35 ezer darabot. A világ egyik legnagyobb és legfontosabb múzeuma tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott.

A nyíregyházi művész Panoráma című kiállítása november 23-án nyílik a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen. A Nyitott Műtermi Sorozat részeként megrendezett tárlatot Boros Miklós János szobrászművész nyitja meg 17:00 órakor.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben. A műalkotás feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszítette a pompeji városközpont közelében. A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét, aki még aznap éjjel férjével is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki. A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, kevésbé jó állapotban. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

Omega együttes 56 éves történetét képek és relikviák segítségével bemutató látványos kiállítás nyílik november végén a szentesi Koszta József Múzeumban. A Gyöngyhajú lány címet viselő művelődés- és rocktörténeti tárlat felidézi az együttes fontos pillanatait az 1962-es alakulástól egészen napjainkig, ugyanakkor képet nyújt a 20. század második felének Magyarországáról is. A májusig látható tárlaton képeket, posztereket, az együttes tagjainak személyes tárgyait, ruháit, hangszereit állítják ki. Az anyag a tervek szerint az országban több helyen is látható lesz majd.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

2018_11_17_weegee2

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma