IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.31

A Rokonok, a Rumini Zúzmaragyarmaton és A Négyszögletű Kerek Erdő is hangjáték-feldolgozást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának támogatásával. Összesen 38,7 millió forintból tizenöt alkotás készülhet el. A testület Magyar Média Mecenatúra Programja emellett online sorozatok gyártását is támogatja összesen hétmillió forinttal.

Tizenöt hangjátéksorozat terve kapott összesen 38,7 millió forintos támogatást a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Programjának tavaly meghirdetett Cserés Miklós-pályázatán. Hangjáték készül Móricz Zsigmond Rokonok című művéből és Örkény István Babik című befejezetlen regényéből, valamint Szabó Magda A hallei kirurgus című hangjátékát is feldolgozzák. Gróf Batthyány Lajos vértanúsága, valamint Bibó István letartóztatása és perbefogása is megelevenedik majd a hallgatók számára. A legkisebbeknek fog szólni a Mesék a Négyszögletű Kerek Erdő történeteiből, A királylány bajusza, a Rumini Zúzmaragyarmaton, az Ida és az aranygyapjú, valamint a Boszi seprűnyélen.


tube-radio-338511_960_720

 

Három személyes történetet mutat majd be az 1944 és 1948 között játszódó Márai, Gaál és Schwirián a háborúban című alkotássorozat. A Harakiri című regény adaptációjában a fiatal író a valóság és a megélt fantázia határát keresi, a Heverő, avagy Csernyenko kézdublőre cselekményében két teljesen ellentétes életutat bejárt idős férfi ismerkedik meg egy kórházban, és kiderül, eszményeik érvényesítésében mindketten keserűen csalódtak. Szépirodalmi írások alapján várható hangjáték Schwartzer Ferencről, az első magán-elmegyógyintézet megalapítójáról és Haydn egy eszterházi koncertjéről is.

 

Hét pályázó kapott összesen hétmillió forint támogatást a mecenatúraprogram online tartalmakat támogató legutóbbi Neumann János-pályázatának utolsó fordulójában. Az echotv.hu oldalon két új, ötrészes online sorozat lesz elérhető: az egyik Mátyás király portréi alapján mutatja be az egykori uralkodót, a másik nevezetes és kevésbé híres köztéri szobrokat és az általuk ábrázolt személyeket ismerteti. Háromrészes sorozat készül Hidas Frigyes zeneszerző életművéről a makotv.hu oldalra. Folytatódik a Tiltott kastélyok című sorozat: a marosújvári Telkiek kastélyáról szóló rész az előző epizódokhoz hasonlóan a magyaridok.hu-n lesz látható.


camera-2594759_960_720

 

Háromrészes videosorozat szól majd a vakok rehabilitációjáról a zuglotv.hu-n: az alkotás a látásvesztés traumájának feldolgozását, annak különböző fázisait ismerteti három érintett szereplővel. Újabb hat részen keresztül hat plébániatemplomot mutat be A Szombathelyi Egyházmegye kincsei harmadik szériája az sztv.hu-n. A természettudomány egyes folyamatait szemlélteti majd egy új dramaturgiai felépítéssel készülő sorozat az a38.hu-n, amelyben a videó bizonyos pontokon választási lehetőséget kínál majd fel a felhasználónak az adott téma különböző részterületeinek megismerésére.

 

Fotó: pixabay.com

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma