2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.01.16

A tudósok nemcsak elefántcsonttoronyban élnek, hanem sokan közülük fontos szereplői a társadalmi vagy a politikai életnek, éljenek a világ bármely részén.

Hazai György nemcsak a magyar turkológiának és balkanisztikának kiemelkedő alakja, hanem fontos személyisége volt e területek nemzetközi együttműködésének és a budapesti diplomáciai életnek is. Hazai György pár hónapos betegség után, 2016. január 7-én, otthonában 84. éves korában hunyt el.


Hazai professzor első éves bölcsészkari hallgatóként kötelezte el magát a török nyelv mellett, s lett az akkori turkológia két nemzetközi nagymesterének, Németh Gyulának és Fekete Lajosnak tanítványa. A magyar turkológia, amely a világban már a 19. század utolsó harmadában, főleg Vámbéry Ármin munkásságának köszönhetően nagy nevet szerzett magának, veszteségekkel ugyan, de szerencsésen túlélte a második világháborút, miként a kemény rákosista éveket is. Halasi-Kun Tibor, Eckmann János és Sinor Dénes ugyan emigráltak és az Egyesült Államokban futottak be nagy karriert, viszont, akik maradtak, azoknak új perspektíva kínálkozott azáltal, hogy Szovjetuniónak számos olyan nemzete volt (kazak, özbek, kirgiz, türkmén, baskír, tatár stb.), amely a török népek világába tartozott. A kényszerített szovjet kapcsolatok egyben új tudományos lehetőségeket is jelentettek, ugyanakkor a többi keleti blokkbeli ország tudósai is keresték a kapcsolatokat budapesti kollégáikkal, akiknek jó híre a bezártságban még vonzóbb volt, mint egyébként lett volna. Így az akkori fiatal magyar orientalistáknak, ha akarták, ha nem, a vasfüggönyön belül viszonylag szabad mozgás adatott meg. Hazai György így került nagyon fiatalon Bulgáriába, hogy ott, az ottani török kisebbség tanárainak képzését segítse, amelyet Sztálin halálát követő enyhülésben a szófiai vezetés hirtelen komolyan vett. A kisebbségi sorban élő bulgáriai törökök bíztak a fiatal magyar tudósban, néhányukkal közülük szinte haláláig kapcsolatban állt. A szófiai bolgár turkológusok pedig rajta keresztül is profitáltak a budapesti turkológiai iskolából. Számos nagy jövőjű fiatal bolgár tudósjelölttel, akik a bulgáriai oszmán berendezkedéssel foglalkoztak, életre szóló barátságot kötött.


hazai_gyorgy

 

A bulgáriainál sokkal nagyobb kihívást jelentett számára az, amikor meghívást kapott a kelet-berlini Humboldt Egyetemre, hogy az intézmény tulajdonában lévő ótörök nyelvemlékek, az ún. turfáni szövegek közreadását irányítsa és vegyen részt az ottani turkológiai oktatásban. A berlini korszak 1962-től 1982-ig tartott. Igen eredményes volt, s Hazai professzornak jelentős szerepe volt abban, hogy a berlini és lipcsei turkológia az 1970-es évekre vissza tudta nyerni régi tekintélyét, s ezzel valamiképp helyreállt az egyetemes német orientalisztika belső rendje és munkamegosztása.

 

Hazai tanár úr Berlinben benne élt a Kelet-Nyugat szétválasztott világában. Ha kedve és ideje volt rá, akár naponta is átvonatozhatott az egyik Berlinből a másikba. Így, ha akarta, ha nem, közvetítő lett a két blokk turkológusai és más orientalistái között. Táskájában hol könyv, hol különnyomat lapult, hol levél, hol kisebb ajándék, amelyet barátai, tudóstársai küldtek egymásnak. A közvetítések hiteles embereként a hidegháború mindkét oldalán meg tudta értetni, hogy a tudomány komolyabb és időt állóbb dolog, mint a kelet-nyugati szembefeszülés, még annak ellenére is, hogy ezt akkor elég sokan megmosolyogták. Ez már valóban diplomácia volt, tudomány- és kultúrdiplomácia. Erre a feladatra Hazai Györgyöt nem kormányok választották ki, hanem a sors és a szakma. Ahogyan a Helsinki-folyamat következtében a vasfüggöny valamennyire repedezni kezdett, lehetőség nyílt olyan tudományos folyamatok megindítására, amelyekben amerikaiak, törökök, németek, lengyelek és még megannyi más nemzet fiai részt vehettek és együtt dolgozhattak. Sokszor az UNESCO hathatós segítségével. S ebből tudományos eredmények születtek, amelyeket az általa és barátai által kiadott könyvek, ma is időt állóan hirdetnek. Kevesen tettek a turkológia világában annyit a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztésért, mint Hazai György. Ezzel is függött össze, no és peresze tudományos munkásságával, hogy 1973-ban a nagy orientalisztikai világkongresszusokat szervező ICANAS (International Congress for Asian and North African Studies) titkárává, később főtitkárává, végül 2007-ben elnökévé választotta. A nagy múltú kongresszus neki köszönhetően 1997-ben Budapesten ülésezett.

 

Hazai György 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagja lett. 1982-ben Berlinből hazatért Budapestre, majd 1982 és 1989 között az Akadémiai Kiadó főigazgatója volt. Itthon fontos építője lett a magyar-török kapcsolatoknak, amelyek leginkább a két nép közötti tudományos és kulturális szálaknak köszönhetően tudták szívélyességüket megőrizni a hidegháború zord korszakában, amely a magyarokat és törököket két ellentétes oldalra sodorta. Amikor a szabadság levegője már kezdte átjárni Magyarországot, az ő irodájában alapítottuk meg 1988-ban a Magyar-Török Baráti Társaságot. Hazai professzornak nagy szerepe volt abban is, hogy a magyar és török tudományos intézmények és körök között új kapcsolatok jöttek létre. Ezt Ankarában is nagyra becsülték, még visszamenőleg is. 2014-ben megkapta a török köztársasági elnöktől a külföldieknek adható legmagasabb kitüntetést.

 

A magyar egyetemi élet sajnos nem tartott igényt oktatói munkásságára. Ma már nyilvánvaló, hogy egyes hazai turkológiai ágak jelenlegi válsága sok tekintetben erre is visszavezethető. Így 1992-ben elfogadta a nicosiai egyetem meghívását, hogy ott állítson fel egy turkológiai intézetet. A kettéosztott Ciprus görög oldalán turkológiát tanítani legalább annyira sajátos feladat volt, mint hajdanán Kelet-Berlinben a nyugat-berlini tudósokat dicsérni és fordítva. Szerencsére számos olyan előrelátó ciprusi vezető volt, aki tisztában volt azzal, mennyi kárt szenved a sziget déli része, ha az északi part világa nyelvileg és kulturálisan is kiszakad a szigetország életének évszázados medréből. Nicosia a maga kettéosztottságával, falaival és katonai őrtornyaival, professzor úrnak minden bizonnyal amolyan berlini „deja vu”-t jelentett, ahol közép-európai emlékvilága és a mediterrán kultúra iránti vonzódása okán nem volt nehéz valamiképp otthon éreznie magát. Nicosiából véglegesen 2000-ben tért haza. Egy jól működő intézet maradt utána. A ciprusi évek után gyakran mondta családtagjainak és barátainak, hogy többet nem utazik. Ezt azonban aligha tehette meg, hiszen azokat a folyamatokat, amelyeket elindított, nem hagyhatta magára. Varázslatos és megnyerő személyiségére, nyelvi és kulturális közvetítő képességeire, valamint tudományos tanácsaira, mindenütt szükség volt: Párizsban, Berlinben, Bécsben, Isztambulban és Ankarában egyaránt. Így lett 2000 és 2003 között a budapesti Andrássy Gyula Egyetem alapító rektora, a történelmi közép-európai kapcsolatok megőrzésének veterán harcosa.

 

Hazai György halálával nem csupán a magyar orientalisztikát érte nagy veszteség, hanem a szakma egészét is, Tokiótól Los Angelesig és Berlintől Ankaráig. Az életmű, a megannyi könyv és a több száz tanulmány itt marad velünk, s ezek még évszázadok múlva is hatni fognak. De az a különleges képesség, ahogyan az eltérő kultúrák és gondolkozások rendszerében eligazodni tudott és a máglyatüzeket kikerülően továbbhaladni egy-egy nemes cél érdekében, egy olyan korban, amikor a kultúrák és civilzációk keveredése és kavarodása fokozódik, nagyon hiányozni fog. De megértő mosolya és biztató intése is. Recquiescat in pace.

 

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató


Forrás: http://messzelatoblog.hu/blog/turkologia_es_diplomacia_in_memoriam_hazai_gyorgy


Kulcsszavak: Hazai György

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma