2017. február 21.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2016.01.16

A tudósok nemcsak elefántcsonttoronyban élnek, hanem sokan közülük fontos szereplői a társadalmi vagy a politikai életnek, éljenek a világ bármely részén.

Hazai György nemcsak a magyar turkológiának és balkanisztikának kiemelkedő alakja, hanem fontos személyisége volt e területek nemzetközi együttműködésének és a budapesti diplomáciai életnek is. Hazai György pár hónapos betegség után, 2016. január 7-én, otthonában 84. éves korában hunyt el.


Hazai professzor első éves bölcsészkari hallgatóként kötelezte el magát a török nyelv mellett, s lett az akkori turkológia két nemzetközi nagymesterének, Németh Gyulának és Fekete Lajosnak tanítványa. A magyar turkológia, amely a világban már a 19. század utolsó harmadában, főleg Vámbéry Ármin munkásságának köszönhetően nagy nevet szerzett magának, veszteségekkel ugyan, de szerencsésen túlélte a második világháborút, miként a kemény rákosista éveket is. Halasi-Kun Tibor, Eckmann János és Sinor Dénes ugyan emigráltak és az Egyesült Államokban futottak be nagy karriert, viszont, akik maradtak, azoknak új perspektíva kínálkozott azáltal, hogy Szovjetuniónak számos olyan nemzete volt (kazak, özbek, kirgiz, türkmén, baskír, tatár stb.), amely a török népek világába tartozott. A kényszerített szovjet kapcsolatok egyben új tudományos lehetőségeket is jelentettek, ugyanakkor a többi keleti blokkbeli ország tudósai is keresték a kapcsolatokat budapesti kollégáikkal, akiknek jó híre a bezártságban még vonzóbb volt, mint egyébként lett volna. Így az akkori fiatal magyar orientalistáknak, ha akarták, ha nem, a vasfüggönyön belül viszonylag szabad mozgás adatott meg. Hazai György így került nagyon fiatalon Bulgáriába, hogy ott, az ottani török kisebbség tanárainak képzését segítse, amelyet Sztálin halálát követő enyhülésben a szófiai vezetés hirtelen komolyan vett. A kisebbségi sorban élő bulgáriai törökök bíztak a fiatal magyar tudósban, néhányukkal közülük szinte haláláig kapcsolatban állt. A szófiai bolgár turkológusok pedig rajta keresztül is profitáltak a budapesti turkológiai iskolából. Számos nagy jövőjű fiatal bolgár tudósjelölttel, akik a bulgáriai oszmán berendezkedéssel foglalkoztak, életre szóló barátságot kötött.


hazai_gyorgy

 

A bulgáriainál sokkal nagyobb kihívást jelentett számára az, amikor meghívást kapott a kelet-berlini Humboldt Egyetemre, hogy az intézmény tulajdonában lévő ótörök nyelvemlékek, az ún. turfáni szövegek közreadását irányítsa és vegyen részt az ottani turkológiai oktatásban. A berlini korszak 1962-től 1982-ig tartott. Igen eredményes volt, s Hazai professzornak jelentős szerepe volt abban, hogy a berlini és lipcsei turkológia az 1970-es évekre vissza tudta nyerni régi tekintélyét, s ezzel valamiképp helyreállt az egyetemes német orientalisztika belső rendje és munkamegosztása.

 

Hazai tanár úr Berlinben benne élt a Kelet-Nyugat szétválasztott világában. Ha kedve és ideje volt rá, akár naponta is átvonatozhatott az egyik Berlinből a másikba. Így, ha akarta, ha nem, közvetítő lett a két blokk turkológusai és más orientalistái között. Táskájában hol könyv, hol különnyomat lapult, hol levél, hol kisebb ajándék, amelyet barátai, tudóstársai küldtek egymásnak. A közvetítések hiteles embereként a hidegháború mindkét oldalán meg tudta értetni, hogy a tudomány komolyabb és időt állóbb dolog, mint a kelet-nyugati szembefeszülés, még annak ellenére is, hogy ezt akkor elég sokan megmosolyogták. Ez már valóban diplomácia volt, tudomány- és kultúrdiplomácia. Erre a feladatra Hazai Györgyöt nem kormányok választották ki, hanem a sors és a szakma. Ahogyan a Helsinki-folyamat következtében a vasfüggöny valamennyire repedezni kezdett, lehetőség nyílt olyan tudományos folyamatok megindítására, amelyekben amerikaiak, törökök, németek, lengyelek és még megannyi más nemzet fiai részt vehettek és együtt dolgozhattak. Sokszor az UNESCO hathatós segítségével. S ebből tudományos eredmények születtek, amelyeket az általa és barátai által kiadott könyvek, ma is időt állóan hirdetnek. Kevesen tettek a turkológia világában annyit a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztésért, mint Hazai György. Ezzel is függött össze, no és peresze tudományos munkásságával, hogy 1973-ban a nagy orientalisztikai világkongresszusokat szervező ICANAS (International Congress for Asian and North African Studies) titkárává, később főtitkárává, végül 2007-ben elnökévé választotta. A nagy múltú kongresszus neki köszönhetően 1997-ben Budapesten ülésezett.

 

Hazai György 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagja lett. 1982-ben Berlinből hazatért Budapestre, majd 1982 és 1989 között az Akadémiai Kiadó főigazgatója volt. Itthon fontos építője lett a magyar-török kapcsolatoknak, amelyek leginkább a két nép közötti tudományos és kulturális szálaknak köszönhetően tudták szívélyességüket megőrizni a hidegháború zord korszakában, amely a magyarokat és törököket két ellentétes oldalra sodorta. Amikor a szabadság levegője már kezdte átjárni Magyarországot, az ő irodájában alapítottuk meg 1988-ban a Magyar-Török Baráti Társaságot. Hazai professzornak nagy szerepe volt abban is, hogy a magyar és török tudományos intézmények és körök között új kapcsolatok jöttek létre. Ezt Ankarában is nagyra becsülték, még visszamenőleg is. 2014-ben megkapta a török köztársasági elnöktől a külföldieknek adható legmagasabb kitüntetést.

 

A magyar egyetemi élet sajnos nem tartott igényt oktatói munkásságára. Ma már nyilvánvaló, hogy egyes hazai turkológiai ágak jelenlegi válsága sok tekintetben erre is visszavezethető. Így 1992-ben elfogadta a nicosiai egyetem meghívását, hogy ott állítson fel egy turkológiai intézetet. A kettéosztott Ciprus görög oldalán turkológiát tanítani legalább annyira sajátos feladat volt, mint hajdanán Kelet-Berlinben a nyugat-berlini tudósokat dicsérni és fordítva. Szerencsére számos olyan előrelátó ciprusi vezető volt, aki tisztában volt azzal, mennyi kárt szenved a sziget déli része, ha az északi part világa nyelvileg és kulturálisan is kiszakad a szigetország életének évszázados medréből. Nicosia a maga kettéosztottságával, falaival és katonai őrtornyaival, professzor úrnak minden bizonnyal amolyan berlini „deja vu”-t jelentett, ahol közép-európai emlékvilága és a mediterrán kultúra iránti vonzódása okán nem volt nehéz valamiképp otthon éreznie magát. Nicosiából véglegesen 2000-ben tért haza. Egy jól működő intézet maradt utána. A ciprusi évek után gyakran mondta családtagjainak és barátainak, hogy többet nem utazik. Ezt azonban aligha tehette meg, hiszen azokat a folyamatokat, amelyeket elindított, nem hagyhatta magára. Varázslatos és megnyerő személyiségére, nyelvi és kulturális közvetítő képességeire, valamint tudományos tanácsaira, mindenütt szükség volt: Párizsban, Berlinben, Bécsben, Isztambulban és Ankarában egyaránt. Így lett 2000 és 2003 között a budapesti Andrássy Gyula Egyetem alapító rektora, a történelmi közép-európai kapcsolatok megőrzésének veterán harcosa.

 

Hazai György halálával nem csupán a magyar orientalisztikát érte nagy veszteség, hanem a szakma egészét is, Tokiótól Los Angelesig és Berlintől Ankaráig. Az életmű, a megannyi könyv és a több száz tanulmány itt marad velünk, s ezek még évszázadok múlva is hatni fognak. De az a különleges képesség, ahogyan az eltérő kultúrák és gondolkozások rendszerében eligazodni tudott és a máglyatüzeket kikerülően továbbhaladni egy-egy nemes cél érdekében, egy olyan korban, amikor a kultúrák és civilzációk keveredése és kavarodása fokozódik, nagyon hiányozni fog. De megértő mosolya és biztató intése is. Recquiescat in pace.

 

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató


Forrás: http://messzelatoblog.hu/blog/turkologia_es_diplomacia_in_memoriam_hazai_gyorgy


Kulcsszavak: Hazai György

_D0A2474_Copy

2017.02.20

„Úgy vélem, jól fogjuk dinamizálni ezt a területet, és megkönnyítjük a fiatal generáció szakmába való integrálódását” – fogalmazta meg az Imre Zoltán Program kapcsán Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, akivel többek között a program kidolgozásáról és jövőjéről beszélgettünk. Arról, mit is kapnak a programtól a táncművészek.

dsc_3401__copy__600x450

2017.02.20

„Egy nemzet a történelem sodrában nem maradhat fenn, ha nincs összetartás” – fogalmazta meg Érsek-Obádovics Mercédesz színművész az Egy akaraton 1956 – 2016 című kiállítás hat új filmjének bemutatója előtti beszélgetésen. A Terror Háza Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a különleges tárlattal, mely nemcsak emléket állít, hanem el is visz minket oda, ahol a hősök hőssé váltak.

16105898_1319872371392512_2457893491682921931_n

2017.02.20

Egy hónapon át várják az érdeklődőket a francia nyelvhez kapcsolódó programok március 1. és április 1. között több mint 20 helyszínen a fővárosban és országszerte tizenegy nagyvárosban. Itt lesznek hét ország legfrissebb filmjei, koncertek a reneszánsztól a sanzonon át az experimentális zenéig, történelmi és társadalomtudományi előadások, felolvasóestek és gyermekfoglalkozások is.

Elhunyt Ertunç Baykal, a Magyar-Török Baráti Társaság tiszteletbeli tagja. Neve összefonódik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolásával Kocaeliben (Izmit) és Karatepén, ahol az egykori „Virágok mezeje” található. Alapítója és első elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke volt az izmiti Thököly Imre – Zrínyi Ilona Magyar-Török Baráti Társaságnak. A magyar köztársasági elnöktől 2011-ben vehette át Ankarában a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetést.

Meghaladta a százezret a Műcsarnok látogatóinak száma 2016-ban – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója az M1 aktuális csatornán szombaton. Az igazgató úgy fogalmazott, ez a szám a muzeológiában egy „bűvös küszöb”, és azt jelzi, hogy a kiállítások széles közönség ízlését találták el.

A Carnegie Hallban lép színpadra március 1-jén Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa, akinek a New York-i fellépési lehetőséget az Armel Opera Festival ajánlotta fel. A koncerten a klasszikus darabok közül Giovanni Bottesini Tarantella, Liszt Ferenc Szerelmi álmok, Niccolo Paganini Mózes fantázia és Astor Piazzolla Libertango című műveit is előadja Ennio Morricone Cinema Paradiso és John Williams Schindler listája című filmzenéi mellett.

Személyes hangvételű darabbal tér vissza Budapestre márciusban az újcirkusz egyik legnagyobb úttörője, Daniele Finzi Pasca és társulata. A svájci előadók negyedszerre érkeznek Magyarországra, most a Neked (Per te) című darabbal, amely március 16. és 19. között öt alkalommal lesz látható a Müpában.

Robin Ticciati vezényletével ad koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) február 24-én, 25-én és 27-én a Müpában, valamint február 27-én a Várkert Bazárban. A Müpában Richard Wagner Lohengrinjének előjátéka, Anton Bruckner VI. (A-dúr) szimfóniája és Richard Strauss II. (Esz-dúr) kürtversenye hangzik el Radovan Vlatkovic kürtszólista közreműködésével.

Bűvészet, mágia, varázslat, illúziók. Amióta világ a világ, mindenki szeret néhány percre hinni a csodákban, elképedve nézni olyan dolgokat, amelyek minden bizonnyal lehetetlenek, és mégis vannak olyan előadók, akik képesek véghez vinni ezeket. Ezt a csodavilágot idézi meg a Campona február közepétől március elejéig hétvégi rendezvényein.

campona_varazslat_masolata

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Group'n'Swing zenekar. A tavalyi évben ünnepelt tizedik évforduló, a rengeteg koncert, a közönség erőt és lendületet adó lelkesedése egyaránt komoly helyet követel magának a zenekar tagjainak emlékei között. Ezt a szüntelenül áradó szeretetet köszöni meg a zenekar a nemzetközi nőnap másnapján megrendezendő koncertjével.

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Képvetítéssel egybekötött felolvasásra, irodalmi estre és filmvetítésre is várják az érdeklődőket a Műcsarnokba. A programok a kiállításokhoz kapcsolódnak. A vendégek találkozhatnak Nagy András író-forgatókönyvíróval, Patak Márta író-műfordítóval és felidézhetik a képek és a versek kapcsán a 12 hónapot.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma