2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2016.01.16

A tudósok nemcsak elefántcsonttoronyban élnek, hanem sokan közülük fontos szereplői a társadalmi vagy a politikai életnek, éljenek a világ bármely részén.

Hazai György nemcsak a magyar turkológiának és balkanisztikának kiemelkedő alakja, hanem fontos személyisége volt e területek nemzetközi együttműködésének és a budapesti diplomáciai életnek is. Hazai György pár hónapos betegség után, 2016. január 7-én, otthonában 84. éves korában hunyt el.


Hazai professzor első éves bölcsészkari hallgatóként kötelezte el magát a török nyelv mellett, s lett az akkori turkológia két nemzetközi nagymesterének, Németh Gyulának és Fekete Lajosnak tanítványa. A magyar turkológia, amely a világban már a 19. század utolsó harmadában, főleg Vámbéry Ármin munkásságának köszönhetően nagy nevet szerzett magának, veszteségekkel ugyan, de szerencsésen túlélte a második világháborút, miként a kemény rákosista éveket is. Halasi-Kun Tibor, Eckmann János és Sinor Dénes ugyan emigráltak és az Egyesült Államokban futottak be nagy karriert, viszont, akik maradtak, azoknak új perspektíva kínálkozott azáltal, hogy Szovjetuniónak számos olyan nemzete volt (kazak, özbek, kirgiz, türkmén, baskír, tatár stb.), amely a török népek világába tartozott. A kényszerített szovjet kapcsolatok egyben új tudományos lehetőségeket is jelentettek, ugyanakkor a többi keleti blokkbeli ország tudósai is keresték a kapcsolatokat budapesti kollégáikkal, akiknek jó híre a bezártságban még vonzóbb volt, mint egyébként lett volna. Így az akkori fiatal magyar orientalistáknak, ha akarták, ha nem, a vasfüggönyön belül viszonylag szabad mozgás adatott meg. Hazai György így került nagyon fiatalon Bulgáriába, hogy ott, az ottani török kisebbség tanárainak képzését segítse, amelyet Sztálin halálát követő enyhülésben a szófiai vezetés hirtelen komolyan vett. A kisebbségi sorban élő bulgáriai törökök bíztak a fiatal magyar tudósban, néhányukkal közülük szinte haláláig kapcsolatban állt. A szófiai bolgár turkológusok pedig rajta keresztül is profitáltak a budapesti turkológiai iskolából. Számos nagy jövőjű fiatal bolgár tudósjelölttel, akik a bulgáriai oszmán berendezkedéssel foglalkoztak, életre szóló barátságot kötött.


hazai_gyorgy

 

A bulgáriainál sokkal nagyobb kihívást jelentett számára az, amikor meghívást kapott a kelet-berlini Humboldt Egyetemre, hogy az intézmény tulajdonában lévő ótörök nyelvemlékek, az ún. turfáni szövegek közreadását irányítsa és vegyen részt az ottani turkológiai oktatásban. A berlini korszak 1962-től 1982-ig tartott. Igen eredményes volt, s Hazai professzornak jelentős szerepe volt abban, hogy a berlini és lipcsei turkológia az 1970-es évekre vissza tudta nyerni régi tekintélyét, s ezzel valamiképp helyreállt az egyetemes német orientalisztika belső rendje és munkamegosztása.

 

Hazai tanár úr Berlinben benne élt a Kelet-Nyugat szétválasztott világában. Ha kedve és ideje volt rá, akár naponta is átvonatozhatott az egyik Berlinből a másikba. Így, ha akarta, ha nem, közvetítő lett a két blokk turkológusai és más orientalistái között. Táskájában hol könyv, hol különnyomat lapult, hol levél, hol kisebb ajándék, amelyet barátai, tudóstársai küldtek egymásnak. A közvetítések hiteles embereként a hidegháború mindkét oldalán meg tudta értetni, hogy a tudomány komolyabb és időt állóbb dolog, mint a kelet-nyugati szembefeszülés, még annak ellenére is, hogy ezt akkor elég sokan megmosolyogták. Ez már valóban diplomácia volt, tudomány- és kultúrdiplomácia. Erre a feladatra Hazai Györgyöt nem kormányok választották ki, hanem a sors és a szakma. Ahogyan a Helsinki-folyamat következtében a vasfüggöny valamennyire repedezni kezdett, lehetőség nyílt olyan tudományos folyamatok megindítására, amelyekben amerikaiak, törökök, németek, lengyelek és még megannyi más nemzet fiai részt vehettek és együtt dolgozhattak. Sokszor az UNESCO hathatós segítségével. S ebből tudományos eredmények születtek, amelyeket az általa és barátai által kiadott könyvek, ma is időt állóan hirdetnek. Kevesen tettek a turkológia világában annyit a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztésért, mint Hazai György. Ezzel is függött össze, no és peresze tudományos munkásságával, hogy 1973-ban a nagy orientalisztikai világkongresszusokat szervező ICANAS (International Congress for Asian and North African Studies) titkárává, később főtitkárává, végül 2007-ben elnökévé választotta. A nagy múltú kongresszus neki köszönhetően 1997-ben Budapesten ülésezett.

 

Hazai György 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagja lett. 1982-ben Berlinből hazatért Budapestre, majd 1982 és 1989 között az Akadémiai Kiadó főigazgatója volt. Itthon fontos építője lett a magyar-török kapcsolatoknak, amelyek leginkább a két nép közötti tudományos és kulturális szálaknak köszönhetően tudták szívélyességüket megőrizni a hidegháború zord korszakában, amely a magyarokat és törököket két ellentétes oldalra sodorta. Amikor a szabadság levegője már kezdte átjárni Magyarországot, az ő irodájában alapítottuk meg 1988-ban a Magyar-Török Baráti Társaságot. Hazai professzornak nagy szerepe volt abban is, hogy a magyar és török tudományos intézmények és körök között új kapcsolatok jöttek létre. Ezt Ankarában is nagyra becsülték, még visszamenőleg is. 2014-ben megkapta a török köztársasági elnöktől a külföldieknek adható legmagasabb kitüntetést.

 

A magyar egyetemi élet sajnos nem tartott igényt oktatói munkásságára. Ma már nyilvánvaló, hogy egyes hazai turkológiai ágak jelenlegi válsága sok tekintetben erre is visszavezethető. Így 1992-ben elfogadta a nicosiai egyetem meghívását, hogy ott állítson fel egy turkológiai intézetet. A kettéosztott Ciprus görög oldalán turkológiát tanítani legalább annyira sajátos feladat volt, mint hajdanán Kelet-Berlinben a nyugat-berlini tudósokat dicsérni és fordítva. Szerencsére számos olyan előrelátó ciprusi vezető volt, aki tisztában volt azzal, mennyi kárt szenved a sziget déli része, ha az északi part világa nyelvileg és kulturálisan is kiszakad a szigetország életének évszázados medréből. Nicosia a maga kettéosztottságával, falaival és katonai őrtornyaival, professzor úrnak minden bizonnyal amolyan berlini „deja vu”-t jelentett, ahol közép-európai emlékvilága és a mediterrán kultúra iránti vonzódása okán nem volt nehéz valamiképp otthon éreznie magát. Nicosiából véglegesen 2000-ben tért haza. Egy jól működő intézet maradt utána. A ciprusi évek után gyakran mondta családtagjainak és barátainak, hogy többet nem utazik. Ezt azonban aligha tehette meg, hiszen azokat a folyamatokat, amelyeket elindított, nem hagyhatta magára. Varázslatos és megnyerő személyiségére, nyelvi és kulturális közvetítő képességeire, valamint tudományos tanácsaira, mindenütt szükség volt: Párizsban, Berlinben, Bécsben, Isztambulban és Ankarában egyaránt. Így lett 2000 és 2003 között a budapesti Andrássy Gyula Egyetem alapító rektora, a történelmi közép-európai kapcsolatok megőrzésének veterán harcosa.

 

Hazai György halálával nem csupán a magyar orientalisztikát érte nagy veszteség, hanem a szakma egészét is, Tokiótól Los Angelesig és Berlintől Ankaráig. Az életmű, a megannyi könyv és a több száz tanulmány itt marad velünk, s ezek még évszázadok múlva is hatni fognak. De az a különleges képesség, ahogyan az eltérő kultúrák és gondolkozások rendszerében eligazodni tudott és a máglyatüzeket kikerülően továbbhaladni egy-egy nemes cél érdekében, egy olyan korban, amikor a kultúrák és civilzációk keveredése és kavarodása fokozódik, nagyon hiányozni fog. De megértő mosolya és biztató intése is. Recquiescat in pace.

 

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató


Forrás: http://messzelatoblog.hu/blog/turkologia_es_diplomacia_in_memoriam_hazai_gyorgy


Kulcsszavak: Hazai György
Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

anne-frank---legacy_masolata

2017.09.20

Először készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg októbertől kezdve – hangzott el Párizsban a francia változat bemutatóján. A magyar fordítás 2018 második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

1453992928

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

17_10_12_Avital_meets_Avital_c_Christie_Goodwin

2017.09.19

„Alig várom, hogy elkezdődjön!” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a CAFe Budapestet szervező Operatív Testület tagja a kortárs összművészeti fesztivál szeptember 19-ei, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „a fesztivál küldetése, hogy teret adjon mindehhez, és Budapest egyre nagyszerűbb tér”. A közönség soraiban ülve pedig – bizonyára – mindenki úgy érezte, teljes mértékben egyetért.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

Az eső ellenére mintegy 10 ezer karszalagvásárló volt kíváncsi 35 színház több száz programjára a hatodik alkalommal megszervezett Színházak éjszakáján Budapesten. A Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával szombaton megrendezett eseményen először szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve színháztörténeti sétákat.

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása. A rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett.

Kiemelt szerepet szentel Magyarország zeneművészetének a szeptember 20-án kezdődő dél-írországi New Ross Piano Festival. A zongorafesztiválon Bartók Béla, Kurtág György, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveit is megismerheti a közönség. New Ross városában fellép Würtz Klára és Fejérvári Zoltán zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Váradi István csellóművész.

A zongorista-zeneszerző Jáger Bandi bő tíz éve hívta életre Jazzrael nevű formációját, mely a szefárd dallamokat, a közel-keleti és az izraeli dalokat a jazz harmóniáival ötvözi. A Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: egy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek. És ennek mi is részesei lehetünk október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében. A Jazzrael vendége lesz az esten Malek Andrea, Szőke Nikoletta és Gerendás Péter.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma