Ferenczy-banner

2017. március 26.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2016.01.16

A tudósok nemcsak elefántcsonttoronyban élnek, hanem sokan közülük fontos szereplői a társadalmi vagy a politikai életnek, éljenek a világ bármely részén.

Hazai György nemcsak a magyar turkológiának és balkanisztikának kiemelkedő alakja, hanem fontos személyisége volt e területek nemzetközi együttműködésének és a budapesti diplomáciai életnek is. Hazai György pár hónapos betegség után, 2016. január 7-én, otthonában 84. éves korában hunyt el.


Hazai professzor első éves bölcsészkari hallgatóként kötelezte el magát a török nyelv mellett, s lett az akkori turkológia két nemzetközi nagymesterének, Németh Gyulának és Fekete Lajosnak tanítványa. A magyar turkológia, amely a világban már a 19. század utolsó harmadában, főleg Vámbéry Ármin munkásságának köszönhetően nagy nevet szerzett magának, veszteségekkel ugyan, de szerencsésen túlélte a második világháborút, miként a kemény rákosista éveket is. Halasi-Kun Tibor, Eckmann János és Sinor Dénes ugyan emigráltak és az Egyesült Államokban futottak be nagy karriert, viszont, akik maradtak, azoknak új perspektíva kínálkozott azáltal, hogy Szovjetuniónak számos olyan nemzete volt (kazak, özbek, kirgiz, türkmén, baskír, tatár stb.), amely a török népek világába tartozott. A kényszerített szovjet kapcsolatok egyben új tudományos lehetőségeket is jelentettek, ugyanakkor a többi keleti blokkbeli ország tudósai is keresték a kapcsolatokat budapesti kollégáikkal, akiknek jó híre a bezártságban még vonzóbb volt, mint egyébként lett volna. Így az akkori fiatal magyar orientalistáknak, ha akarták, ha nem, a vasfüggönyön belül viszonylag szabad mozgás adatott meg. Hazai György így került nagyon fiatalon Bulgáriába, hogy ott, az ottani török kisebbség tanárainak képzését segítse, amelyet Sztálin halálát követő enyhülésben a szófiai vezetés hirtelen komolyan vett. A kisebbségi sorban élő bulgáriai törökök bíztak a fiatal magyar tudósban, néhányukkal közülük szinte haláláig kapcsolatban állt. A szófiai bolgár turkológusok pedig rajta keresztül is profitáltak a budapesti turkológiai iskolából. Számos nagy jövőjű fiatal bolgár tudósjelölttel, akik a bulgáriai oszmán berendezkedéssel foglalkoztak, életre szóló barátságot kötött.


hazai_gyorgy

 

A bulgáriainál sokkal nagyobb kihívást jelentett számára az, amikor meghívást kapott a kelet-berlini Humboldt Egyetemre, hogy az intézmény tulajdonában lévő ótörök nyelvemlékek, az ún. turfáni szövegek közreadását irányítsa és vegyen részt az ottani turkológiai oktatásban. A berlini korszak 1962-től 1982-ig tartott. Igen eredményes volt, s Hazai professzornak jelentős szerepe volt abban, hogy a berlini és lipcsei turkológia az 1970-es évekre vissza tudta nyerni régi tekintélyét, s ezzel valamiképp helyreállt az egyetemes német orientalisztika belső rendje és munkamegosztása.

 

Hazai tanár úr Berlinben benne élt a Kelet-Nyugat szétválasztott világában. Ha kedve és ideje volt rá, akár naponta is átvonatozhatott az egyik Berlinből a másikba. Így, ha akarta, ha nem, közvetítő lett a két blokk turkológusai és más orientalistái között. Táskájában hol könyv, hol különnyomat lapult, hol levél, hol kisebb ajándék, amelyet barátai, tudóstársai küldtek egymásnak. A közvetítések hiteles embereként a hidegháború mindkét oldalán meg tudta értetni, hogy a tudomány komolyabb és időt állóbb dolog, mint a kelet-nyugati szembefeszülés, még annak ellenére is, hogy ezt akkor elég sokan megmosolyogták. Ez már valóban diplomácia volt, tudomány- és kultúrdiplomácia. Erre a feladatra Hazai Györgyöt nem kormányok választották ki, hanem a sors és a szakma. Ahogyan a Helsinki-folyamat következtében a vasfüggöny valamennyire repedezni kezdett, lehetőség nyílt olyan tudományos folyamatok megindítására, amelyekben amerikaiak, törökök, németek, lengyelek és még megannyi más nemzet fiai részt vehettek és együtt dolgozhattak. Sokszor az UNESCO hathatós segítségével. S ebből tudományos eredmények születtek, amelyeket az általa és barátai által kiadott könyvek, ma is időt állóan hirdetnek. Kevesen tettek a turkológia világában annyit a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztésért, mint Hazai György. Ezzel is függött össze, no és peresze tudományos munkásságával, hogy 1973-ban a nagy orientalisztikai világkongresszusokat szervező ICANAS (International Congress for Asian and North African Studies) titkárává, később főtitkárává, végül 2007-ben elnökévé választotta. A nagy múltú kongresszus neki köszönhetően 1997-ben Budapesten ülésezett.

 

Hazai György 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagja lett. 1982-ben Berlinből hazatért Budapestre, majd 1982 és 1989 között az Akadémiai Kiadó főigazgatója volt. Itthon fontos építője lett a magyar-török kapcsolatoknak, amelyek leginkább a két nép közötti tudományos és kulturális szálaknak köszönhetően tudták szívélyességüket megőrizni a hidegháború zord korszakában, amely a magyarokat és törököket két ellentétes oldalra sodorta. Amikor a szabadság levegője már kezdte átjárni Magyarországot, az ő irodájában alapítottuk meg 1988-ban a Magyar-Török Baráti Társaságot. Hazai professzornak nagy szerepe volt abban is, hogy a magyar és török tudományos intézmények és körök között új kapcsolatok jöttek létre. Ezt Ankarában is nagyra becsülték, még visszamenőleg is. 2014-ben megkapta a török köztársasági elnöktől a külföldieknek adható legmagasabb kitüntetést.

 

A magyar egyetemi élet sajnos nem tartott igényt oktatói munkásságára. Ma már nyilvánvaló, hogy egyes hazai turkológiai ágak jelenlegi válsága sok tekintetben erre is visszavezethető. Így 1992-ben elfogadta a nicosiai egyetem meghívását, hogy ott állítson fel egy turkológiai intézetet. A kettéosztott Ciprus görög oldalán turkológiát tanítani legalább annyira sajátos feladat volt, mint hajdanán Kelet-Berlinben a nyugat-berlini tudósokat dicsérni és fordítva. Szerencsére számos olyan előrelátó ciprusi vezető volt, aki tisztában volt azzal, mennyi kárt szenved a sziget déli része, ha az északi part világa nyelvileg és kulturálisan is kiszakad a szigetország életének évszázados medréből. Nicosia a maga kettéosztottságával, falaival és katonai őrtornyaival, professzor úrnak minden bizonnyal amolyan berlini „deja vu”-t jelentett, ahol közép-európai emlékvilága és a mediterrán kultúra iránti vonzódása okán nem volt nehéz valamiképp otthon éreznie magát. Nicosiából véglegesen 2000-ben tért haza. Egy jól működő intézet maradt utána. A ciprusi évek után gyakran mondta családtagjainak és barátainak, hogy többet nem utazik. Ezt azonban aligha tehette meg, hiszen azokat a folyamatokat, amelyeket elindított, nem hagyhatta magára. Varázslatos és megnyerő személyiségére, nyelvi és kulturális közvetítő képességeire, valamint tudományos tanácsaira, mindenütt szükség volt: Párizsban, Berlinben, Bécsben, Isztambulban és Ankarában egyaránt. Így lett 2000 és 2003 között a budapesti Andrássy Gyula Egyetem alapító rektora, a történelmi közép-európai kapcsolatok megőrzésének veterán harcosa.

 

Hazai György halálával nem csupán a magyar orientalisztikát érte nagy veszteség, hanem a szakma egészét is, Tokiótól Los Angelesig és Berlintől Ankaráig. Az életmű, a megannyi könyv és a több száz tanulmány itt marad velünk, s ezek még évszázadok múlva is hatni fognak. De az a különleges képesség, ahogyan az eltérő kultúrák és gondolkozások rendszerében eligazodni tudott és a máglyatüzeket kikerülően továbbhaladni egy-egy nemes cél érdekében, egy olyan korban, amikor a kultúrák és civilzációk keveredése és kavarodása fokozódik, nagyon hiányozni fog. De megértő mosolya és biztató intése is. Recquiescat in pace.

 

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató


Forrás: http://messzelatoblog.hu/blog/turkologia_es_diplomacia_in_memoriam_hazai_gyorgy


Kulcsszavak: Hazai György

maladype_harom_nover_masolata

2017.03.26

Megkezdődtek A. P. Csehov Három nővér című darabjának próbái a Maladype Színházban. Balázs Zoltán látomásos, festői rendezését 2017. április 8-án, szombaton 19 órától mutatják be a Mikszáth téri Maladype Bázison. Az alkotók az előadást Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező emlékének ajánlják.

0

2017.03.25

A Magyar Hollywood Tanács március 24-én Harry Houdinire, minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére emlékezett a budai Várban található Houdini Házban. A rendkívüli tehetségű mágust „bilincskirálynak” is nevezték.

14446059_1193028767402422_1934294413631416726_n

2017.03.25

Idén két alkalommal, június 16. és 18., valamint szeptember 8. és 10. között várja koncertekkel, bortúrákkal, sportprogramokkal és különböző előadásokkal a látogatókat Tállyán a Kerekdomb Fesztivál. A nyári Kerekdombon fellép többek között az Antonia Vai Band, a Szabó Balázs Bandája, Palya Bea, Szalóki Ági és a Jónás Vera Experiment is.

A latin ritmusok, a sivatagi blues és a hetvenes évek pszichedelikus kísérleteinek találkozására épül az arizonai Xixa zenéje, amely március 26-án lép fel a fővárosi Dürer Kertben. Az első magyarországi koncertjére készülő zenekarban Bob Dylan egykori dobosa, a Giant Sand két jelenlegi, valamint a Calexico egykori tagjai működnek együtt.

A Müpában már az irodalom is végleg otthonra talált. A több művészeti ágat is bevonó, zenészek, művészek közreműködésével létrejövő irodalmi estek vágott változatát, a Digitális Irodalmat hallgatva bármikor betekinthetünk legnagyobb kortárs szerzőink műhelyébe. Az előadásokat ide kattintva lehet meghallgatni.

Újra együtt lép fel Deák Bill Gyula és Földes László Hobó az augusztus 13. és 20. között tartandó Kolozsvári Magyar Napokon – jelentették be egy március 23-ai kolozsvári sajtótájékoztatón a fesztivál szervezői. A sajtótájékoztatón Hobó volt a meglepetésvendég, aki elmondta: az utóbbi években vagy ő zenélt Deák Bill és zenekara vendégeként, vagy Bill volt az ő vendége. Most azonban Bill és Hobó újra együtt címen lépnek a kolozsvári közönség elé.

Bille August dán filmrendező lesz az április 16. és 23. között zajló 7. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának zsűrielnöke. A fesztiválon bemutatják Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét és retrospektív válogatásban David Lynch filmes életművét is műsorra tűzik. A Pekingi Filmfesztiválon ötszáz filmet mutatnak be mintegy 30 filmszínházban a 16 nap alatt.

Néptáncos gyermekekről szóló fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Fonó Budai Zeneházban április közepéig – hangzott el az M1 aktuális csatorna március 23-ai műsorában. Knap Zoltán fotóriporter elmondta: az Újbudai Babszem Táncegyüttest fotózva a táncmozdulatokon túl az érzelmeket, az örömöt és bánatot, a fellépések előtti izgalmat, az együttes közösségként való együttlétét is igyekezett megörökíteni.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma