IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.05.21

Magyarország egyik legősibb történelmi műemléke, a Pannonhalmi Főapátság épülete és környéke mintegy 600 millió forintos uniós támogatásból fejlődött az elmúlt években. A regionális turizmus fellendítését célzó újítás például az audio guide rendszer bevezetése, a gyógynövénykertben zajló interaktív szakvezetés és az időszaki kiállítás is.

pannonhalmaAz audio guide rendszer bevezetése az egyre növekvő turizmus magasabb szintű kiszolgálásának igénye miatt merült fel a Főapátságnál. Az újítás lehetővé teszi, hogy a látogatók idegenvezetés nélkül, önállóan is képesek legyenek a kiállítást végignézni, illetve hogy pontos tájékoztatást kapjanak az ezeréves múltra visszatekintő vallási és kulturális központról. „Az új technika tíz nyelven, az ismert nyugati nyelveken kívül japánul, szlovákul és oroszul segíti a látogatókat abban, hogy saját haladási ritmusuk szerint tekinthessék meg a látnivalókat” – mondta Veiland László, a Pannonhalmi Főapátság értékesítési és marketing vezetője.


Nem az audio guide rendszer bevezetése volt azonban a 2013-as év egyetlen turisztikai újítása. A Főapátság, mint a Világörökség helyszínének másik jelentős, még 2012-ben elkezdett fejlesztése a bazilika új bejáratának kialakítása és belső terének megújítása volt, melynek során a korábbi berendezési tárgyakat elbontották, a padlóburkolatot és a kőlépcsőket felújították, diófa bútorokat helyeztek el, illetve egyedi világítástechnikát szereltek fel. A szerzetesi karakter erősítését célzó rekonstrukció John Powson brit építész tervei alapján készült el. A teljes fejlesztési programot az Európai Unió és a magyar állam 600 millió forinttal támogatta.


Szintén új és változatos programokkal várja vendégeit az arborétum, a gyógynövénykert és a pincészet. A gyógynövénykertben szakvezetéssel kiegészített interaktív program során ismerkedhetnek meg a látogatók az 11 hektáron elterülő, évszázados hagyományokkal rendelkező levendula feldolgozás menetével, a biomassza fűtőművel és gyógynövényekkel, mindemellett pedig lehetőségük nyílik a gyógynövények illatolására, a belőlük készült likőrök és csokoládékülönlegességek kóstolására is - árulta el Hortobágyi T. Cirill perjel.


A Főapátság 2013. március 21-től november 11-ig időszaki kiállítással is kedveskedik vendégeinek. Az Imago címet viselő tárlat festészeti, grafikai és fotográfiai alkotásokon keresztül mutatja be az arckép és a portré funkcióit, melyeket a gazdag egyházi gyűjtemény legértékesebb darabjaiból válogattak a szervezők. „Különösen büszkék vagyunk a Vaszary Kolos esztergomi érsek és Rimely Mihály pannonhalmi főapát hatalmi reprezentációját szolgáló arcképeinkre” - árulta el Petneki Áron művelődéstörténész, a varsói egyetem nyugalmazott tanára.


A szellemi-kulturális táplálék mellett a látogatók a Kosaras dombon elterülő Viator Apátsági Étteremben ízlelhetik meg a bencés szerzetesközösség tradicionális és modern gasztronómiai különlegességeit, és kedvükre kóstolgathatják az Apátsági Pincészet borkülönlegességeit is.


Jónás Ágnes

 

 

 

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma