2013.12.23
Kultúra.hu

A kolozsvári Korunk az egyik legismertebb erdélyi kulturális folyóirat. Társadalomtudományi kitekintése okán színvonalas esszéit, tanulmányait az egész magyar nyelvterületen jegyzik. A mai állapotról Kovács Kiss Gyöngy történész főszerkesztővel beszélgettünk.

KKGYportreA folyóirat mindhárom korszakában jellemző, hogy társadalmi kérdésekre keresi a választ. Hogyan történik ez a jelenlegi Korunknál, melyek a mai releváns kérdések?

 

Az egyik legaktuálisabb ilyen témánk a nemzet/nemzetköziség/nemzetfelettiség volt –az utóbbi több mint 20 évben erről a kérdésről már nemegyszer állítottunk össze lapszámot, 2013-ban mégis úgy véltük, nagyon aktuális ismét beszélni róla. És talán jó volt a döntés, hiszen azóta a lapszámból kötet lett, amelynek szerzői közt jelen van a Kárpát-medencei magyarság releváns képviselőinek jó része. Természetesen mindenkor és mindenhol léteztek/léteznek bizonyos trendek, divatirányzatok, illetve történések, eseménysorok, amelyek akár szükségszerűen is előtérbe állítanak bizonyos társadalmi problematikákat. A lényeg azonban változatlan, miközben a terminológia, a kutatási elmélet és módszertan változik.

 

Kitekintő, azaz magyarságot és európaiságot, magyar- és világirodalmat összefüggéseiben vizsgáló lap a Korunk. Mit jelent ez hatásaiban, hogyan alakítja a kánont?

 

A kitekintés, a magyarságot és európaiságot egyaránt szem előtt tartás nemcsak a folyóirat irodalmi anyagaiban követhető nyomon, hanem a tematikus blokkokban, súlypontokban, rovatanyagokban egyaránt. A harmadik folyam indításától a Korunk – folytatva az első két folyam gyakorlatát, de már a megújulás jegyében – olyan fórummá nőtte ki magát, amely egyrészt ötvözi az erdélyiséget és európaiságot. Súlypontjaink a szerkesztői szándék szerint igyekeznek egyfajta egyensúlyt tartani a szűk értelemben vett erdélyi tematikák és a tágabb kitekintésű témafeldolgozások között, úgy, hogy az egyes diszciplínák, történeti, filozófiai, politológiai, irodalmi stb. tömbök egyaránt szerepeljenek a Korunkban. Konkrét példa a „kitekintésre”: a 2013-as évfolyam címei között ilyeneket talál: az 1913-as év Európában; Szocreál változatok Kelet-Európában; Svájci modellek; Beat-nemzedék; Erdélyi Fejedelemség; A Kádár-korszak történetei.

 

Hízelgő ránk nézve a feltételezés, miszerint valamiféle kánont alakítanánk. A szakszerűség az, amihez nagyon ragaszkodunk szerzőink kiválasztásánál – és az eredmény, azt hiszem, igazolja ennek a követelményünknek a jogosságát, hiszen kötet- és lapbemutatóinkra nemritkán olyan helyen kerül sor Budapesten, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum vagy most legutóbb, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.

 

A kitekintés szerzőkre is vonatkozik, külföldi könyvek recenziójával, műfordításokkal. Honnan kerülnek ki szerzőik, milyen szempontok alapján válogatnak?

 

A hátsó borító fülszövege a szerzőink névsorát tartalmazza, és örömömre szolgál, hogy szinte minden lapszámban fellelhetők e névsorokban az adott tematikák igen rangos képviselőinek a nevei. És itt nemcsak erdélyi, romániai vagy magyarországi szakértőkre gondolok, hanem nyugat-európai és amerikai szerzőkre. A Világablak című rovatunk pedig – amely szinte minden lapszámban megtalálható – egyértelműen erről a kitekintésről szól.

 

A Korunk írói között rendszeresen több magyarországi értelmiségit is találunk. Ön szerint megvalósul a lapnál az ideális kölcsönös egymásra figyelés?

 

Kölcsönös egymásra figyelés kétségtelenül tapasztalható, azt azonban igen nehéz kidekázni, hogy ez mennyire ideális vagy sem. Ha egészen őszinte szeretnék lenni, azt kellene mondanom, hogy Erdélyből erőteljesebb a Nyugat felé való tekintés, mint fordítva. Ez valahogy a periféria, vagy másképpen non-centrum és centrum viszonya, ami érthető – és megint csak nem új jelenség.

Ugyanakkor vannak átmelegítő megnyilatkozásai ennek az „egymásra figyelésnek”. 2010-ben a Korunk Kulcsa díjat egyhangúan Romsics Ignác történészprofesszornak ítélte a szerkesztőség. A díj átadásakor újságírói kérdésre nyilatkozta Romsics professzor: ő ugyanúgy otthon van Kolozsváron, mint ahogyan a Korunk-szerkesztők is otthon vannak Budapesten. Bízzunk abban, hogy ez így működik…

 

Hogyan kapcsolódik a havonta megjelenő folyóirathoz a Korunk Akadémia, milyen képzések, előadások vannak folyamatban illetve várhatók?

 

A Korunk az 1989. decemberi újraindulását követően a szerkesztőségi feladatokon némiképp túlmutató feladatokat is ellát. Működtet egy kiadót, Korunk Komp-Press megnevezéssel, ami évente mintegy 8–10 címmel számol. Köteteink nagy része magyar nyelvű, de az elmúlt évek során román, angol és német nyelvű antológiákat is megjelentettünk, gondolok itt a több kötetes Cumpanára, a Renderre, illetve a Siebenbürgen – Magie einer Kulturlandschaft című munkákra. Néhány éve indítottunk egy történeti tanulmánykötet-sorozatot, ennek első darabja Gyáni Gábornak az Urbanizáció társadalomtörténete című munkája, ezt követte a többszerzős tanulmánykötet, A mi 20. századunk, a szintén többszerzős Mítoszaink nyomában, illetve Romsics Ignácnak az alig két hete megjelent Nemzet, állam, régió című tanulmánygyűjteménye. A sorozatot természetesen folytatni szeretnénk, jövőre Fejezetek az Erdélyi Fejedelemség történetéből és Magyar kollaboránsok Mohácstól a rendszerváltásig címmel tervezünk kiadni egy-egy tanulmányegyüttest.

A kiadón kívül a szerkesztőség képzőművészeti galériát is működtet, ez jobbára fiatal képzőművészek stúdiógalériájaként működik, ugyanakkor 2007 óta futtatjuk a Korunk Akadémia előadássorozatait. Irodalmi estek, író–olvasó-találkozók és a történelmi előadássorozatok folynak. Előbbiek Balázs Imre József főszerkesztő-helyettes szervezésében.

 

A történelmi előadássorozatnak volt egyik vendége Romsics professzor is…

 

Magam a történeti vonalat szervezem, havi rendszerességűek az előadások, amelyek nagyjából a következő szalag-, illetve sorozatcímekkel futottak: Erdélyi arisztokrácia; Személyiség és történelem; Történelem és emlékezet; Mérlegen a magyar történelem; Hősök és/vagy árulók a magyar történelemben; Folyamatosság és megszakítottság a magyar történelemben. Most éppen a Magyarország és Európa a történelemben nagytematikájú sorozat előadásai zajlanak, a 2014 márciusával kezdődő sorozat szalagcíme: Magyar történelmi sorsfordulók. Az előadók szinte kizárólag ismert magyarországi történészek. Többen közülük akadémikusok, egyetemi professzorok, oktatók. Meghívásukkal alkalmat kívánunk teremteni a kolozsvári értelmiségnek és érdeklődő fiataloknak, egyetemi hallgatóknak arra, hogy közvetlenül is láthassák és hallhassák azokat az anyaországi kutatókat, akiknek a könyveit, tanulmányait jól ismerik, ám személyesen még nem vagy alig volt módjuk konzultálni velük. Minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy az ilyen előadások személyessége jelentősen fokozza a történelmi ismeretterjesztés hatékonyságát. A magyarországi előadók egy-két napos kolozsvári tartózkodása egyben lehetőség arra is, hogy az erdélyi kutatók kapcsolatokat építsenek ki, illetve ápolják kapcsolataikat szakmájuk jeles anyaországi képviselőivel.

 

Ön az Erdélyi Múzeum felelős szerkesztője is, mely az erdélyi magyar tudományosság folyóirata. Mi a hasonlóság és különbség a két műhely között?

 

A Korunk célja – jóllehet, most legutóbb, 2012 decemberében a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a folyóiratnak és szerkesztőségének ítélte az év Tudományközvetítés és Tudományos Bírálat Díját – szépirodalmi szövegeivel és a folyóirat minden lapszámában jelen lévő illusztrációs anyaggal a magas színvonalon művelt tudománynépszerűsítés. Az Erdélyi Múzeum – „hivatalosan” az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak közlönye – valóban az erdélyi magyar tudományosság egyik legrangosabb folyóirata.

A folyóirat legújabb folyama az EME újraindulásával egyidejűleg, 1990-től jelenik meg. Szemléletében követi az előző folyamok koncepcióját, az erdélyi magyar tudományosság fóruma és tágabb kitekintésben egyfajta híd az erdélyi és az egyetemes magyar tudománypublikálás között. Főként történeti, irodalmi, bölcsészeti, nyelvészeti, néprajzi, filozófiai, jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi szaktanulmányokat jelentetett meg. Az Erdélyi Múzeum tehát egyértelműen, a szó szigorúan vett értelmében és deklaráltan is a tudományosság egyik releváns erdélyi periodikája.


Csanda Mária

Kulcsszavak:

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma