15_eves

2013.12.23
Kultúra.hu

A kolozsvári Korunk az egyik legismertebb erdélyi kulturális folyóirat. Társadalomtudományi kitekintése okán színvonalas esszéit, tanulmányait az egész magyar nyelvterületen jegyzik. A mai állapotról Kovács Kiss Gyöngy történész főszerkesztővel beszélgettünk.

KKGYportreA folyóirat mindhárom korszakában jellemző, hogy társadalmi kérdésekre keresi a választ. Hogyan történik ez a jelenlegi Korunknál, melyek a mai releváns kérdések?

 

Az egyik legaktuálisabb ilyen témánk a nemzet/nemzetköziség/nemzetfelettiség volt –az utóbbi több mint 20 évben erről a kérdésről már nemegyszer állítottunk össze lapszámot, 2013-ban mégis úgy véltük, nagyon aktuális ismét beszélni róla. És talán jó volt a döntés, hiszen azóta a lapszámból kötet lett, amelynek szerzői közt jelen van a Kárpát-medencei magyarság releváns képviselőinek jó része. Természetesen mindenkor és mindenhol léteztek/léteznek bizonyos trendek, divatirányzatok, illetve történések, eseménysorok, amelyek akár szükségszerűen is előtérbe állítanak bizonyos társadalmi problematikákat. A lényeg azonban változatlan, miközben a terminológia, a kutatási elmélet és módszertan változik.

 

Kitekintő, azaz magyarságot és európaiságot, magyar- és világirodalmat összefüggéseiben vizsgáló lap a Korunk. Mit jelent ez hatásaiban, hogyan alakítja a kánont?

 

A kitekintés, a magyarságot és európaiságot egyaránt szem előtt tartás nemcsak a folyóirat irodalmi anyagaiban követhető nyomon, hanem a tematikus blokkokban, súlypontokban, rovatanyagokban egyaránt. A harmadik folyam indításától a Korunk – folytatva az első két folyam gyakorlatát, de már a megújulás jegyében – olyan fórummá nőtte ki magát, amely egyrészt ötvözi az erdélyiséget és európaiságot. Súlypontjaink a szerkesztői szándék szerint igyekeznek egyfajta egyensúlyt tartani a szűk értelemben vett erdélyi tematikák és a tágabb kitekintésű témafeldolgozások között, úgy, hogy az egyes diszciplínák, történeti, filozófiai, politológiai, irodalmi stb. tömbök egyaránt szerepeljenek a Korunkban. Konkrét példa a „kitekintésre”: a 2013-as évfolyam címei között ilyeneket talál: az 1913-as év Európában; Szocreál változatok Kelet-Európában; Svájci modellek; Beat-nemzedék; Erdélyi Fejedelemség; A Kádár-korszak történetei.

 

Hízelgő ránk nézve a feltételezés, miszerint valamiféle kánont alakítanánk. A szakszerűség az, amihez nagyon ragaszkodunk szerzőink kiválasztásánál – és az eredmény, azt hiszem, igazolja ennek a követelményünknek a jogosságát, hiszen kötet- és lapbemutatóinkra nemritkán olyan helyen kerül sor Budapesten, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum vagy most legutóbb, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.

 

A kitekintés szerzőkre is vonatkozik, külföldi könyvek recenziójával, műfordításokkal. Honnan kerülnek ki szerzőik, milyen szempontok alapján válogatnak?

 

A hátsó borító fülszövege a szerzőink névsorát tartalmazza, és örömömre szolgál, hogy szinte minden lapszámban fellelhetők e névsorokban az adott tematikák igen rangos képviselőinek a nevei. És itt nemcsak erdélyi, romániai vagy magyarországi szakértőkre gondolok, hanem nyugat-európai és amerikai szerzőkre. A Világablak című rovatunk pedig – amely szinte minden lapszámban megtalálható – egyértelműen erről a kitekintésről szól.

 

A Korunk írói között rendszeresen több magyarországi értelmiségit is találunk. Ön szerint megvalósul a lapnál az ideális kölcsönös egymásra figyelés?

 

Kölcsönös egymásra figyelés kétségtelenül tapasztalható, azt azonban igen nehéz kidekázni, hogy ez mennyire ideális vagy sem. Ha egészen őszinte szeretnék lenni, azt kellene mondanom, hogy Erdélyből erőteljesebb a Nyugat felé való tekintés, mint fordítva. Ez valahogy a periféria, vagy másképpen non-centrum és centrum viszonya, ami érthető – és megint csak nem új jelenség.

Ugyanakkor vannak átmelegítő megnyilatkozásai ennek az „egymásra figyelésnek”. 2010-ben a Korunk Kulcsa díjat egyhangúan Romsics Ignác történészprofesszornak ítélte a szerkesztőség. A díj átadásakor újságírói kérdésre nyilatkozta Romsics professzor: ő ugyanúgy otthon van Kolozsváron, mint ahogyan a Korunk-szerkesztők is otthon vannak Budapesten. Bízzunk abban, hogy ez így működik…

 

Hogyan kapcsolódik a havonta megjelenő folyóirathoz a Korunk Akadémia, milyen képzések, előadások vannak folyamatban illetve várhatók?

 

A Korunk az 1989. decemberi újraindulását követően a szerkesztőségi feladatokon némiképp túlmutató feladatokat is ellát. Működtet egy kiadót, Korunk Komp-Press megnevezéssel, ami évente mintegy 8–10 címmel számol. Köteteink nagy része magyar nyelvű, de az elmúlt évek során román, angol és német nyelvű antológiákat is megjelentettünk, gondolok itt a több kötetes Cumpanára, a Renderre, illetve a Siebenbürgen – Magie einer Kulturlandschaft című munkákra. Néhány éve indítottunk egy történeti tanulmánykötet-sorozatot, ennek első darabja Gyáni Gábornak az Urbanizáció társadalomtörténete című munkája, ezt követte a többszerzős tanulmánykötet, A mi 20. századunk, a szintén többszerzős Mítoszaink nyomában, illetve Romsics Ignácnak az alig két hete megjelent Nemzet, állam, régió című tanulmánygyűjteménye. A sorozatot természetesen folytatni szeretnénk, jövőre Fejezetek az Erdélyi Fejedelemség történetéből és Magyar kollaboránsok Mohácstól a rendszerváltásig címmel tervezünk kiadni egy-egy tanulmányegyüttest.

A kiadón kívül a szerkesztőség képzőművészeti galériát is működtet, ez jobbára fiatal képzőművészek stúdiógalériájaként működik, ugyanakkor 2007 óta futtatjuk a Korunk Akadémia előadássorozatait. Irodalmi estek, író–olvasó-találkozók és a történelmi előadássorozatok folynak. Előbbiek Balázs Imre József főszerkesztő-helyettes szervezésében.

 

A történelmi előadássorozatnak volt egyik vendége Romsics professzor is…

 

Magam a történeti vonalat szervezem, havi rendszerességűek az előadások, amelyek nagyjából a következő szalag-, illetve sorozatcímekkel futottak: Erdélyi arisztokrácia; Személyiség és történelem; Történelem és emlékezet; Mérlegen a magyar történelem; Hősök és/vagy árulók a magyar történelemben; Folyamatosság és megszakítottság a magyar történelemben. Most éppen a Magyarország és Európa a történelemben nagytematikájú sorozat előadásai zajlanak, a 2014 márciusával kezdődő sorozat szalagcíme: Magyar történelmi sorsfordulók. Az előadók szinte kizárólag ismert magyarországi történészek. Többen közülük akadémikusok, egyetemi professzorok, oktatók. Meghívásukkal alkalmat kívánunk teremteni a kolozsvári értelmiségnek és érdeklődő fiataloknak, egyetemi hallgatóknak arra, hogy közvetlenül is láthassák és hallhassák azokat az anyaországi kutatókat, akiknek a könyveit, tanulmányait jól ismerik, ám személyesen még nem vagy alig volt módjuk konzultálni velük. Minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy az ilyen előadások személyessége jelentősen fokozza a történelmi ismeretterjesztés hatékonyságát. A magyarországi előadók egy-két napos kolozsvári tartózkodása egyben lehetőség arra is, hogy az erdélyi kutatók kapcsolatokat építsenek ki, illetve ápolják kapcsolataikat szakmájuk jeles anyaországi képviselőivel.

 

Ön az Erdélyi Múzeum felelős szerkesztője is, mely az erdélyi magyar tudományosság folyóirata. Mi a hasonlóság és különbség a két műhely között?

 

A Korunk célja – jóllehet, most legutóbb, 2012 decemberében a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a folyóiratnak és szerkesztőségének ítélte az év Tudományközvetítés és Tudományos Bírálat Díját – szépirodalmi szövegeivel és a folyóirat minden lapszámában jelen lévő illusztrációs anyaggal a magas színvonalon művelt tudománynépszerűsítés. Az Erdélyi Múzeum – „hivatalosan” az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak közlönye – valóban az erdélyi magyar tudományosság egyik legrangosabb folyóirata.

A folyóirat legújabb folyama az EME újraindulásával egyidejűleg, 1990-től jelenik meg. Szemléletében követi az előző folyamok koncepcióját, az erdélyi magyar tudományosság fóruma és tágabb kitekintésben egyfajta híd az erdélyi és az egyetemes magyar tudománypublikálás között. Főként történeti, irodalmi, bölcsészeti, nyelvészeti, néprajzi, filozófiai, jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi szaktanulmányokat jelentetett meg. Az Erdélyi Múzeum tehát egyértelműen, a szó szigorúan vett értelmében és deklaráltan is a tudományosság egyik releváns erdélyi periodikája.


Csanda Mária

Kulcsszavak:

KAD_Kultura_596x90_002

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

Korniss_szeki_asszony

2019.08.18

Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.

szir_001

2019.08.17

Mivel hat legmélyebben egy háború, ha nem azzal, hogy a számok és adatok mellett arcot, arcokat kap? Hogy testközelbe kerül, megérint. Az augusztus 14-én a Párbeszéd Házában Aleppo. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában címmel nyílt páros fotókiállítás a szíriai háborúba visz el.

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Kínai Nemzeti Opera előadása szeptemberben lesz a budapesti Erkel Színházban. A történet Kína északi részén, a 20. század elején játszódik, ahol a főhősök a harcművészet elsajátítását követően a Pekingi Opera színházi társulatánál találják meg saját útjukat, ám a sors és végzet közbeszól, így az útjaik elválnak. A színpadon megelevenedik az élet és a halál, a szerelem és a gyűlölet, valamint a küzdelem a színpadi csillogás eléréséért.

Leonardo közismerten hosszú idő alatt fejezte be képeit. A Sziklás madonnán két periódusban is dolgozott, 1491 és 1499 között, majd 1506 és 1508 között. Egy korábbi, 2005-ben elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy eredetileg más pózban akarta megfesteni a madonnát, de további változtatásokra nem derült fény. A legújabb technológiának köszönhetően sikerült újabb vázlatot is felfedezni a festékréteg alatt, a tárlat látogatói most ezt is megismerhetik.

A zsiráfborjú augusztus 15-én jött a világra, az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítették Ganzit, az anyaállatot a nehéz, ám végül sikeres ellésben. Az egészséges borjú több mint másfél méter magas, súlya 50-60 kilogramm körül van. A kis zsiráf egyelőre a zsiráfházban tölti napjait, a látogatók csak később láthatják Magyarország legnagyobb, mintegy kéthektáros Afrika-szavanna kifutójában szélesszájú orrszarvúk, zebrák, struccok és antilopok között.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

egy

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

A házaspár levelezéséből láthat előadást a közönség augusztus 18-án este a Zsámbéki Romtemplomnál.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma