Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.06.28

A kortárs tánc, a színház és a cirkuszi világ elemei találkoznak a Virtus című produkcióban, amely görbe tükröt tart a nézők elé, megmutatva: milyenek is vagyunk mi, magyarok. „Ez ironikus darab a magyar virtusról, széthúzásról, hőzöngésről, politikáról. Igazi karikatúra, tele olyan karakterekkel, akikkel a hétköznapokban is találkozhatunk” – mesélte nekünk a Duda Éva Társulat előadásáról Bora Gábor táncművész.

Új, különleges helyszínnel, egy valódi cirkuszi sátorral várja a látogatókat idén a Művészetek Völgye. A Cirque du Tókert az újcirkusz világát hozza el Vigántpetendre. Itt lép fel a Duda Éva Társulat is Virtus című előadásával július 23-án és 24-én este. „A Virtus az első olyan magyar produkció, amely a kortárs tánc és az underground cirkuszi világ ötvözéséből született, lendületes zenével, a színházi tér számos síkját kihasználva, sajátosan magyar ízzel” – olvasható a darabról a Völgy oldalán. Mi azonban kíváncsiak voltunk a részletekre is, ezért felkerestük a darab egyik szereplőjét: Bora Gábort, aki több mint harminc éve táncol, és több mint húsz éve hivatásos táncos. Hogyan lehet a cirkuszi világot a tánccal vegyíteni? Milyen volt a próbafolyamat? Mit jelent a darab sajátosan „magyar íze”? – minderről őt faggattuk.

 

Duda_Eva_Tarsulat_Virtus_foto_Domolky_Daniel_9


„Nem véletlenül Virtus a címe a produkciónak, hiszen ez ironikus darab a magyar virtusról, széthúzásról, hőzöngésről, politikáról. Igazi karikatúra, tele olyan karakterekkel, akikkel a hétköznapokban is találkozhatunk – így tart görbe tükröt elénk az előadás. Már évek óta repertoáron van, és nagyon szereti a közönség, hiszen borzasztóan sokrétű, színes és látványos produkció. A jelmezeink és a színpadkép is piros-fehér-zöld. Ráadásul élő zene is társul hozzá: Szirtes Edina Mókus (interjúnk ITT olvasható vele – szerk.) és Kunert Péter is dolgoztak a zenei anyagon” – magyarázza Bora Gábor.

 

A két zeneszerzőnek köszönhetően élőben találkozik a magyar és balkáni népzene a radikálisabb elektronikus zenei motívumokkal. Eközben a táncos csapat is különleges területre merészkedik, új kifejezési módokat elsajátítva mozognak nemcsak a földön és gólyalábakon, hanem a levegőben is.

 

„Többféle művészeti ágat ötvözünk a produkcióban: az újcirkusz és a kortárs tánc találkozik a színpadon, és ennek begyakorlásával hosszú hónapokat töltöttünk annak idején. Voltak felkészítő mestereink, akik a cirkusz világába kalauzoltak bennünket, és megtanultunk többek között kötelet és tissuet használni, gólyalábazni. Először elsajátítottuk az artistamutatványokat és cirkuszi trükköket, majd ehhez társítottuk a kortárs táncot. A kettő ötvözése hosszan tartó folyamat volt, de ez a két művészeti ág az utóbbi időben egymásra talált, és nagyon jól működik együtt” – meséli Bora Gábor.

 

A különleges mutatványokban a Tűzmadarak zsonglőrcsapatának két kulcsfigurája, Zoletnik Zsófia és Mező András is segíti a csapatot, miközben ők ketten is új minőségben vannak jelen táncosként, artistaként is. Bora Gábor elárulta, a két cirkuszi szakember ugyanúgy elsajátította a táncos elemeket, ahogy ők táncosként az artistamutatványokat. Az előadásba újságíróként nekem is volt lehetőségem bepillantani, így azt is láthattam, milyen összeszokott csapatként vannak jelen a színpadon.

 

Duda_Eva_Tarsulat_Virtus_foto_Domolky_Daniel_6


„Ilyen produkciónál nagyon fontos, hogy a tagok összecsiszolódjanak, de ez számunkra nem nehézség, hiszen összeszokott banda vagyunk, és a Virtust már számtalan helyszínen táncoltuk, sőt külföldre is vittük” – emeli ki a táncművész, majd hozzáteszi: „dinamikusan fejlődő, kortárs társulat a miénk, és Duda Éva az elmúlt években olyan témákat választott, olyan darabokat készített, amelyek naprakészek, és megszólítják a nézőközönséget”.

 

A társulat valóban sikeres utat járt be eddig, hiszen a 2009/2010-es évad során alakult önálló együttessé Duda Éva kezdeményezésére, és néhány év alatt Budapest egyik meghatározó, markáns arculatú független tánctársulata lett, melyet gyakran hívnak hazai és nemzetközi rendezvényekre, fesztiválokra is fellépni. Bora Gábor már a kezdetektől meghatározó tagja a csapatnak. „Én a társulattal már a kezdetek óta együtt dolgozom, de Évával már azelőtt is volt közös munkánk a Közép-Európa Táncszínházban, melynek 12 évig a tagja voltam. Jelenleg jó ideje szabadúszó vagyok, és egy-egy projektre jövünk össze a társulattal. Évának évek óta célja, hogy elegendő pénzt tudjon pályázni arra, hogy valódi társulati tagságot fizethessen az együttesnek, addig azonban projekt alapon működő társulás vagyunk” – magyarázza Bora Gábor.

 

A táncossal és a Duda Éva Társulattal július 23-án és 24-én találkozhat a közönség a Művészetek Völgyében. „Akkor az igazi a fesztiválhangulat, ha mi, fellépők is több napig lent tudunk maradni, és csemegézhetünk a műsorokból. Sajnos azonban idén nem tudok sok időt ott tölteni, ugyanis Szegeden dolgozom. A Szegedi Szabadtéri Játékok a Budapesti Operettszínházzal közösen mutatja be A Notre Dame-i toronyőrt, melynek szintén Duda Éva a koreográfusa. A szegedi előadásokon – ahol kibővített társulattal játszák a musicalt – velem is találkozhatnak a nézők.”

 

Bora Gábort a Duda Éva Társulatnál sem csupán a Virtusban láthatjuk, hanem a Frida című előadásban is. Frida Kahlo élete legalább olyan különleges és szürreális, mint alkotásai, a viharos életű festőnőről a Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház készített zenés előadást (ezzel kapcsolatos interjúnkat ITT lehet olvasni). Emellett Bora Gábor szabadúszóként feltűnik olyan filmekben, mint a Sorstalanság, a Katedrális, és fellépett operákban, operettekben, revükben is.

 

Duda_Eva_Tarsulat_Virtus_foto_Domolky_Daniel_8


„Már nyolcéves korom óta táncolok, most 41 múltam, azaz rövid fejszámolás után tudható, hogy több mint harminc éve vagyok a színpadon. Ezalatt volt szerencsém több műfajban is kipróbálni magam. Klasszikus balettel kezdtem én is Pécsen, majd jöttek a revük, operettek és prózák, de a kortárs tánc mellett horgonyoztam le, az volt az a táncműfaj, amely a legszabadabb a számomra. Nem kedvelem a kötöttségeket. A kortárs táncban lehet kísérletezni, többféle művészeti ágat vegyíteni. Én úgy látom: a kortárs tánc és a kortárs színházművészet a legváltozatosabb műfaj, amely rendkívül szabad, színes, és a mai korra reagál, a mai problémákkal foglalkozik, így a közönségnek rengeteget adhat” – részletezi a táncművész.

 

Természetesen így is láthatjuk őt más műfajokban. „Tegnap például Nemes Jeles László új, Sunset című filmjének forgatásán vettem részt” – meséli Bora Gábor, mire megjegyzem: én is láttam a forgatást a Nemzeti Múzeum mögötti téren, hintókkal, lovakkal, sok-sok kosztümös úrral és hatalmas kalapos hölgyekkel. „Igen, hajnaltól ott voltunk estig, de megérte, mert nagyon szeretem. A filmekben is változatosak a feladataim, a Katedrálisban például lovaskaszkadőrökkel dolgoztam együtt.”

 

Bora Gábor maga döntött úgy, hogy szabadúszóként folytatja, hiszen így sokkal több műfajban próbálhatta ki magát. „Szerencsés vagyok, mert változatos lehetett a pályafutásom, nem ragadtam le egy kőszínháznál, ahol hasonló feladatokat kell teljesíteni. Én többre vágytam, szerettem volna kipróbálni magam sok műfajban. Annak idején Pécsett kezdtem a pályámat a Pécsi Nemzeti Színháznál, ott voltam pár évig, majd Budapestre jöttem, és a Közép-Európa Táncszínház tagja lettem 12 éven keresztül. A szabadúszó létnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Nehéz egyeztetni, logisztikailag megoldani, hogy minden beleférjen, viszont izgalmas, sokszínű feladataim vannak.”

 

Ez a szakma azonban nem könnyű, hiszen a testükkel dolgozó művészeknek rövidebb pálya adatik meg. Éppen ezért egy táncosnak a karrierje építése közben még arra is gondolnia kell: mi lesz vele, ha majd be kell fejeznie a pályát? „Gyakran kérdezik tőlem is: meddig csinálod még ezt, Bora? Én azt szoktam válaszolni: amíg az ember szíve, alkata, lelke, hite és ösztönei viszi előre, amíg a színpadon tud létezni úgy, ahogy kell, és még van motivációja, addig lehet folytatni. De be kell látni, hogy ez véges pálya, és Magyarországon egyelőre nem is megoldott kérdés: mi lesz a táncművészekkel, ha befejezik a táncos karrierjüket? A jövőnk, különösen szabadúszóként, nagyon nehéz, hiszen nem tudunk elmenni nyugdíjba, a táncművész életjáradék pedig, bár létezik, csak azoknak jár, akik társulatnál vannak. Az olyan szabadúszók, mint én, bajban vannak. Ezért rendkívül fontos, hogy két, három, négy lábon kell állni! Én is dolgozom egy produkciós cégnél, és szívesen tanítanék is. Most azonban még nagy energiákkal és örömmel lépek fel a színpadra” – zárja szavait a táncművész.



Wéber Anikó

Fotó: Dömölky Dániel

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma