IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.06.28

A kortárs tánc, a színház és a cirkuszi világ elemei találkoznak a Virtus című produkcióban, amely görbe tükröt tart a nézők elé, megmutatva: milyenek is vagyunk mi, magyarok. „Ez ironikus darab a magyar virtusról, széthúzásról, hőzöngésről, politikáról. Igazi karikatúra, tele olyan karakterekkel, akikkel a hétköznapokban is találkozhatunk” – mesélte nekünk a Duda Éva Társulat előadásáról Bora Gábor táncművész.

Új, különleges helyszínnel, egy valódi cirkuszi sátorral várja a látogatókat idén a Művészetek Völgye. A Cirque du Tókert az újcirkusz világát hozza el Vigántpetendre. Itt lép fel a Duda Éva Társulat is Virtus című előadásával július 23-án és 24-én este. „A Virtus az első olyan magyar produkció, amely a kortárs tánc és az underground cirkuszi világ ötvözéséből született, lendületes zenével, a színházi tér számos síkját kihasználva, sajátosan magyar ízzel” – olvasható a darabról a Völgy oldalán. Mi azonban kíváncsiak voltunk a részletekre is, ezért felkerestük a darab egyik szereplőjét: Bora Gábort, aki több mint harminc éve táncol, és több mint húsz éve hivatásos táncos. Hogyan lehet a cirkuszi világot a tánccal vegyíteni? Milyen volt a próbafolyamat? Mit jelent a darab sajátosan „magyar íze”? – minderről őt faggattuk.

 

Duda_Eva_Tarsulat_Virtus_foto_Domolky_Daniel_9


„Nem véletlenül Virtus a címe a produkciónak, hiszen ez ironikus darab a magyar virtusról, széthúzásról, hőzöngésről, politikáról. Igazi karikatúra, tele olyan karakterekkel, akikkel a hétköznapokban is találkozhatunk – így tart görbe tükröt elénk az előadás. Már évek óta repertoáron van, és nagyon szereti a közönség, hiszen borzasztóan sokrétű, színes és látványos produkció. A jelmezeink és a színpadkép is piros-fehér-zöld. Ráadásul élő zene is társul hozzá: Szirtes Edina Mókus (interjúnk ITT olvasható vele – szerk.) és Kunert Péter is dolgoztak a zenei anyagon” – magyarázza Bora Gábor.

 

A két zeneszerzőnek köszönhetően élőben találkozik a magyar és balkáni népzene a radikálisabb elektronikus zenei motívumokkal. Eközben a táncos csapat is különleges területre merészkedik, új kifejezési módokat elsajátítva mozognak nemcsak a földön és gólyalábakon, hanem a levegőben is.

 

„Többféle művészeti ágat ötvözünk a produkcióban: az újcirkusz és a kortárs tánc találkozik a színpadon, és ennek begyakorlásával hosszú hónapokat töltöttünk annak idején. Voltak felkészítő mestereink, akik a cirkusz világába kalauzoltak bennünket, és megtanultunk többek között kötelet és tissuet használni, gólyalábazni. Először elsajátítottuk az artistamutatványokat és cirkuszi trükköket, majd ehhez társítottuk a kortárs táncot. A kettő ötvözése hosszan tartó folyamat volt, de ez a két művészeti ág az utóbbi időben egymásra talált, és nagyon jól működik együtt” – meséli Bora Gábor.

 

A különleges mutatványokban a Tűzmadarak zsonglőrcsapatának két kulcsfigurája, Zoletnik Zsófia és Mező András is segíti a csapatot, miközben ők ketten is új minőségben vannak jelen táncosként, artistaként is. Bora Gábor elárulta, a két cirkuszi szakember ugyanúgy elsajátította a táncos elemeket, ahogy ők táncosként az artistamutatványokat. Az előadásba újságíróként nekem is volt lehetőségem bepillantani, így azt is láthattam, milyen összeszokott csapatként vannak jelen a színpadon.

 

Duda_Eva_Tarsulat_Virtus_foto_Domolky_Daniel_6


„Ilyen produkciónál nagyon fontos, hogy a tagok összecsiszolódjanak, de ez számunkra nem nehézség, hiszen összeszokott banda vagyunk, és a Virtust már számtalan helyszínen táncoltuk, sőt külföldre is vittük” – emeli ki a táncművész, majd hozzáteszi: „dinamikusan fejlődő, kortárs társulat a miénk, és Duda Éva az elmúlt években olyan témákat választott, olyan darabokat készített, amelyek naprakészek, és megszólítják a nézőközönséget”.

 

A társulat valóban sikeres utat járt be eddig, hiszen a 2009/2010-es évad során alakult önálló együttessé Duda Éva kezdeményezésére, és néhány év alatt Budapest egyik meghatározó, markáns arculatú független tánctársulata lett, melyet gyakran hívnak hazai és nemzetközi rendezvényekre, fesztiválokra is fellépni. Bora Gábor már a kezdetektől meghatározó tagja a csapatnak. „Én a társulattal már a kezdetek óta együtt dolgozom, de Évával már azelőtt is volt közös munkánk a Közép-Európa Táncszínházban, melynek 12 évig a tagja voltam. Jelenleg jó ideje szabadúszó vagyok, és egy-egy projektre jövünk össze a társulattal. Évának évek óta célja, hogy elegendő pénzt tudjon pályázni arra, hogy valódi társulati tagságot fizethessen az együttesnek, addig azonban projekt alapon működő társulás vagyunk” – magyarázza Bora Gábor.

 

A táncossal és a Duda Éva Társulattal július 23-án és 24-én találkozhat a közönség a Művészetek Völgyében. „Akkor az igazi a fesztiválhangulat, ha mi, fellépők is több napig lent tudunk maradni, és csemegézhetünk a műsorokból. Sajnos azonban idén nem tudok sok időt ott tölteni, ugyanis Szegeden dolgozom. A Szegedi Szabadtéri Játékok a Budapesti Operettszínházzal közösen mutatja be A Notre Dame-i toronyőrt, melynek szintén Duda Éva a koreográfusa. A szegedi előadásokon – ahol kibővített társulattal játszák a musicalt – velem is találkozhatnak a nézők.”

 

Bora Gábort a Duda Éva Társulatnál sem csupán a Virtusban láthatjuk, hanem a Frida című előadásban is. Frida Kahlo élete legalább olyan különleges és szürreális, mint alkotásai, a viharos életű festőnőről a Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház készített zenés előadást (ezzel kapcsolatos interjúnkat ITT lehet olvasni). Emellett Bora Gábor szabadúszóként feltűnik olyan filmekben, mint a Sorstalanság, a Katedrális, és fellépett operákban, operettekben, revükben is.

 

Duda_Eva_Tarsulat_Virtus_foto_Domolky_Daniel_8


„Már nyolcéves korom óta táncolok, most 41 múltam, azaz rövid fejszámolás után tudható, hogy több mint harminc éve vagyok a színpadon. Ezalatt volt szerencsém több műfajban is kipróbálni magam. Klasszikus balettel kezdtem én is Pécsen, majd jöttek a revük, operettek és prózák, de a kortárs tánc mellett horgonyoztam le, az volt az a táncműfaj, amely a legszabadabb a számomra. Nem kedvelem a kötöttségeket. A kortárs táncban lehet kísérletezni, többféle művészeti ágat vegyíteni. Én úgy látom: a kortárs tánc és a kortárs színházművészet a legváltozatosabb műfaj, amely rendkívül szabad, színes, és a mai korra reagál, a mai problémákkal foglalkozik, így a közönségnek rengeteget adhat” – részletezi a táncművész.

 

Természetesen így is láthatjuk őt más műfajokban. „Tegnap például Nemes Jeles László új, Sunset című filmjének forgatásán vettem részt” – meséli Bora Gábor, mire megjegyzem: én is láttam a forgatást a Nemzeti Múzeum mögötti téren, hintókkal, lovakkal, sok-sok kosztümös úrral és hatalmas kalapos hölgyekkel. „Igen, hajnaltól ott voltunk estig, de megérte, mert nagyon szeretem. A filmekben is változatosak a feladataim, a Katedrálisban például lovaskaszkadőrökkel dolgoztam együtt.”

 

Bora Gábor maga döntött úgy, hogy szabadúszóként folytatja, hiszen így sokkal több műfajban próbálhatta ki magát. „Szerencsés vagyok, mert változatos lehetett a pályafutásom, nem ragadtam le egy kőszínháznál, ahol hasonló feladatokat kell teljesíteni. Én többre vágytam, szerettem volna kipróbálni magam sok műfajban. Annak idején Pécsett kezdtem a pályámat a Pécsi Nemzeti Színháznál, ott voltam pár évig, majd Budapestre jöttem, és a Közép-Európa Táncszínház tagja lettem 12 éven keresztül. A szabadúszó létnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Nehéz egyeztetni, logisztikailag megoldani, hogy minden beleférjen, viszont izgalmas, sokszínű feladataim vannak.”

 

Ez a szakma azonban nem könnyű, hiszen a testükkel dolgozó művészeknek rövidebb pálya adatik meg. Éppen ezért egy táncosnak a karrierje építése közben még arra is gondolnia kell: mi lesz vele, ha majd be kell fejeznie a pályát? „Gyakran kérdezik tőlem is: meddig csinálod még ezt, Bora? Én azt szoktam válaszolni: amíg az ember szíve, alkata, lelke, hite és ösztönei viszi előre, amíg a színpadon tud létezni úgy, ahogy kell, és még van motivációja, addig lehet folytatni. De be kell látni, hogy ez véges pálya, és Magyarországon egyelőre nem is megoldott kérdés: mi lesz a táncművészekkel, ha befejezik a táncos karrierjüket? A jövőnk, különösen szabadúszóként, nagyon nehéz, hiszen nem tudunk elmenni nyugdíjba, a táncművész életjáradék pedig, bár létezik, csak azoknak jár, akik társulatnál vannak. Az olyan szabadúszók, mint én, bajban vannak. Ezért rendkívül fontos, hogy két, három, négy lábon kell állni! Én is dolgozom egy produkciós cégnél, és szívesen tanítanék is. Most azonban még nagy energiákkal és örömmel lépek fel a színpadra” – zárja szavait a táncművész.



Wéber Anikó

Fotó: Dömölky Dániel

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma