IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.05

A kerek évfordulók mindig remek alkalmat adnak a számvetésre. Főleg, ha olyan, a mindennapjainkat átszövő történelmi eseményről van szó, mint a trianoni döntés. A Magyar Nemzeti Múzeumban március végén rendezett konferencián történészek, pszichológusok és irodalmárok beszélgettek a 100 évvel ezelőtti eseményekről. Milyen, máig tartó hatásokkal szembesülünk? Hogy lehetne indulat nélkül a közösségi emlékezet részévé tenni egy ország feldarabolásának tragédiáját? Erről is beszélgettünk a rendezvény előadóival.

versailles
Versailles, 1920. A magyar küldöttség


A veszteség feldolgozását segíti a gyászmunka az emberi lélekben, ezt a folyamatot támogatja a temetési tradíció, az azt körülvevő rítusok, a vallási hagyományok és manapság a különböző terápiák. Talán furcsa gondolat, de egy nemzetnek vagy egy népcsoportnak is szüksége lehet „trauma-feloldó” tevékenységre. Mindennapjaink élő része valamilyen múltban elszenvedett veszteség, mely akár újabb tragédiákat is okozhat. Bordás Sándor, a Kodolányi János Egyetem címzetes tanszékvezetője egy példát is említett.


katonak_1921
Magyar katonák 1921-ben
Fotó: Fortepan/Székely Márton

„A jugoszláv háborúról mondják pszichológusok, hogy az a szerbek nem fel dolgozott traumájának, a rigómezei csatának a következménye. Ekkor ugyanis a törökök teljesen tönkretették a szerb hadsereget, ami mai napig traumaként bennük. Mivel úgy vélik, hogy a Koszovóban élő albánok a törökök leszármazottjai, ez is hozzájárult ahhoz, hogy polgárháborút kezdeményeztek 1991-ben. De ahhoz, hogy ez így tudjon robbanni, sok más lélektani tényező is kellett. A szerb férfiidentitás fontos összetevője, hogy fegyver nélkül nem férfi a férfi. Ők az agressziót kifelé élik meg, számukra mindig más a hibás, és a revansot még 600 év elteltével sem felejtik el” – mondja.


vagonlako_csalad
A trianoni menekültek sokszor évekig vagonokban laktak

Fotó forrása: gallery.hungaricana.hu


A Kodolányi János Egyetem érdekes kísérletbe kezdett néhány évvel ezelőtt, hogy felmérjék, milyen történelmi traumák élnek manapság a Kárpát-medencében, és melyeket dolgoztunk fel a legkevésbé. Kiderült, hogy a tatárjárás vagy a török hódoltság hatása már a múltba vész, a 20. századi események – 1956, 1989 vagy a kommunista diktatúra – viszont még mindig élő sebek. Közülük is a trianoni sérelmek fájnak a legjobban. Bordás Sándor szerint ennek a szétszakítottság mellett az anyagi romlás is oka. Például Móron, ami a század elején is gazdag borvidék volt, a trianoni döntés után megszűnt a borszállítás Erdélybe, Felvidékre és a Délvidékre, mivel az új határokon vámot kellett fizetni. Ez gazdasági csődöt jelentett. Következmény: az öngyilkosságok száma 10%-kal nőtt.


piac-szekesfehervar
Piac Székesfehérváron (1923)
Fotó: Fortepan/Library of Congress


„Pszichológusként állítom, hogy a sebeket ki kell nyitni. Ha tabuk vannak, akkor nagy a baj. A tankönyvekben fókuszálni kellene három, nem feldolgozott traumánkra: a trianoni döntésre, a kommunista időszakra és 1956-ra. Mi is történt? Miért jutottunk idáig? Mi volt a diktatúra, miért alakult ki? Mi volt ’56-ban? Beszélni kell ezekről az eseményekről. Ha ezt nem tesszük, akkor a korábbi traumák újabbakat okoznak” – állítotja Bordás.


trianon8_fit_1000x10000
A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.)
Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques


A konferencián részt vett Vallasek Júlia a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről. Az irodalomtörténészt arról is kérdeztük, hogy milyen szerepet játszhat az irodalom a trauma-oldásban. Vallasek szerint egy közösség múltról szóló tudását nem a történeti szakmunkák, hanem az előttünk járó generációk személyes, anekdotikus visszaemlékezései mellett az irodalom és a film befolyásolja leginkább. Minél régebbi eseményekről van szó, annál inkább. Például az első világháborús eseményeket a Svejkből vagy a Nyugaton a helyzet változatlanból szerzett ismereteinkhez kötjük, a törökkori ostromot az Egri csillagok alapján képzeljük el. Ugyanígy van ez a Trianon-témával is. Ma már nemigen élnek köztünk olyanok, akiknek a két világháború közötti határmódosításról első kézből szerzett tapasztalata lenne – mondja.


trianoni-alairok-696x654
A szerződés magyar aláírói: Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében)
és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel)


Vallasek Júlia szerint a kortárs visszaemlékezések és naplók is fontos olvasmányok, de sok memoár a régi nyelvezet miatt a mai olvasó számára hozzáférhetetlen. Ilyen szempontból fontosak a régmúlttal foglalkozó kortárs művek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: azok a múltról szóló irodalmi alkotások alkalmasak egy történelmi esemény rekonstruálására, amelyek meg tudják ragadni az olvasó fantáziáját. „Lehet, hogy egy emlékirat személyes és történetileg hiteles eseményeket ír le a saját perspektívájából, de másképp hat egy regény, ami egy komplex világot rajzol fel. Ha az olvasó azt hitelesnek fogadja el, számára attól kezdve az jelképezi azt a bizonyos történelmi eseményt.”


trianon__tuntetes
Szent Gellért tér, Trianon elleni tüntetés (1929)
Fotó forrása: Fortepan


Az irodalomtörténész úgy véli, a minőségi, esztétikailag értékes alkotások képesek a trauma-oldásra. Nem abban a formában, hogy elolvasunk egy regényt a holokausztról vagy Trianonról, és ettől a trauma megoldódik. Egy jó regény megjeleníti, átélhetővé teszi a szereplők különféle szempontjait, az olvasóban pedig elkezdődhet egy belső párbeszéd, amely által oldódhatnak a traumák. A jó irodalom segít a beidegződések és sztereotípiák felszámolásában. Általa mintha letérnénk a széles autópályáról, és félreeső erdei ösvényeken járva fedeznénk fel addig ismeretlen történelmi nézőpontokat.


Pál Amanda

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma