Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.05

A kerek évfordulók mindig remek alkalmat adnak a számvetésre. Főleg, ha olyan, a mindennapjainkat átszövő történelmi eseményről van szó, mint a trianoni döntés. A Magyar Nemzeti Múzeumban március végén rendezett konferencián történészek, pszichológusok és irodalmárok beszélgettek a 100 évvel ezelőtti eseményekről. Milyen, máig tartó hatásokkal szembesülünk? Hogy lehetne indulat nélkül a közösségi emlékezet részévé tenni egy ország feldarabolásának tragédiáját? Erről is beszélgettünk a rendezvény előadóival.

versailles
Versailles, 1920. A magyar küldöttség


A veszteség feldolgozását segíti a gyászmunka az emberi lélekben, ezt a folyamatot támogatja a temetési tradíció, az azt körülvevő rítusok, a vallási hagyományok és manapság a különböző terápiák. Talán furcsa gondolat, de egy nemzetnek vagy egy népcsoportnak is szüksége lehet „trauma-feloldó” tevékenységre. Mindennapjaink élő része valamilyen múltban elszenvedett veszteség, mely akár újabb tragédiákat is okozhat. Bordás Sándor, a Kodolányi János Egyetem címzetes tanszékvezetője egy példát is említett.


katonak_1921
Magyar katonák 1921-ben
Fotó: Fortepan/Székely Márton

„A jugoszláv háborúról mondják pszichológusok, hogy az a szerbek nem fel dolgozott traumájának, a rigómezei csatának a következménye. Ekkor ugyanis a törökök teljesen tönkretették a szerb hadsereget, ami mai napig traumaként bennük. Mivel úgy vélik, hogy a Koszovóban élő albánok a törökök leszármazottjai, ez is hozzájárult ahhoz, hogy polgárháborút kezdeményeztek 1991-ben. De ahhoz, hogy ez így tudjon robbanni, sok más lélektani tényező is kellett. A szerb férfiidentitás fontos összetevője, hogy fegyver nélkül nem férfi a férfi. Ők az agressziót kifelé élik meg, számukra mindig más a hibás, és a revansot még 600 év elteltével sem felejtik el” – mondja.


vagonlako_csalad
A trianoni menekültek sokszor évekig vagonokban laktak

Fotó forrása: gallery.hungaricana.hu


A Kodolányi János Egyetem érdekes kísérletbe kezdett néhány évvel ezelőtt, hogy felmérjék, milyen történelmi traumák élnek manapság a Kárpát-medencében, és melyeket dolgoztunk fel a legkevésbé. Kiderült, hogy a tatárjárás vagy a török hódoltság hatása már a múltba vész, a 20. századi események – 1956, 1989 vagy a kommunista diktatúra – viszont még mindig élő sebek. Közülük is a trianoni sérelmek fájnak a legjobban. Bordás Sándor szerint ennek a szétszakítottság mellett az anyagi romlás is oka. Például Móron, ami a század elején is gazdag borvidék volt, a trianoni döntés után megszűnt a borszállítás Erdélybe, Felvidékre és a Délvidékre, mivel az új határokon vámot kellett fizetni. Ez gazdasági csődöt jelentett. Következmény: az öngyilkosságok száma 10%-kal nőtt.


piac-szekesfehervar
Piac Székesfehérváron (1923)
Fotó: Fortepan/Library of Congress


„Pszichológusként állítom, hogy a sebeket ki kell nyitni. Ha tabuk vannak, akkor nagy a baj. A tankönyvekben fókuszálni kellene három, nem feldolgozott traumánkra: a trianoni döntésre, a kommunista időszakra és 1956-ra. Mi is történt? Miért jutottunk idáig? Mi volt a diktatúra, miért alakult ki? Mi volt ’56-ban? Beszélni kell ezekről az eseményekről. Ha ezt nem tesszük, akkor a korábbi traumák újabbakat okoznak” – állítotja Bordás.


trianon8_fit_1000x10000
A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.)
Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques


A konferencián részt vett Vallasek Júlia a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről. Az irodalomtörténészt arról is kérdeztük, hogy milyen szerepet játszhat az irodalom a trauma-oldásban. Vallasek szerint egy közösség múltról szóló tudását nem a történeti szakmunkák, hanem az előttünk járó generációk személyes, anekdotikus visszaemlékezései mellett az irodalom és a film befolyásolja leginkább. Minél régebbi eseményekről van szó, annál inkább. Például az első világháborús eseményeket a Svejkből vagy a Nyugaton a helyzet változatlanból szerzett ismereteinkhez kötjük, a törökkori ostromot az Egri csillagok alapján képzeljük el. Ugyanígy van ez a Trianon-témával is. Ma már nemigen élnek köztünk olyanok, akiknek a két világháború közötti határmódosításról első kézből szerzett tapasztalata lenne – mondja.


trianoni-alairok-696x654
A szerződés magyar aláírói: Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében)
és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel)


Vallasek Júlia szerint a kortárs visszaemlékezések és naplók is fontos olvasmányok, de sok memoár a régi nyelvezet miatt a mai olvasó számára hozzáférhetetlen. Ilyen szempontból fontosak a régmúlttal foglalkozó kortárs művek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: azok a múltról szóló irodalmi alkotások alkalmasak egy történelmi esemény rekonstruálására, amelyek meg tudják ragadni az olvasó fantáziáját. „Lehet, hogy egy emlékirat személyes és történetileg hiteles eseményeket ír le a saját perspektívájából, de másképp hat egy regény, ami egy komplex világot rajzol fel. Ha az olvasó azt hitelesnek fogadja el, számára attól kezdve az jelképezi azt a bizonyos történelmi eseményt.”


trianon__tuntetes
Szent Gellért tér, Trianon elleni tüntetés (1929)
Fotó forrása: Fortepan


Az irodalomtörténész úgy véli, a minőségi, esztétikailag értékes alkotások képesek a trauma-oldásra. Nem abban a formában, hogy elolvasunk egy regényt a holokausztról vagy Trianonról, és ettől a trauma megoldódik. Egy jó regény megjeleníti, átélhetővé teszi a szereplők különféle szempontjait, az olvasóban pedig elkezdődhet egy belső párbeszéd, amely által oldódhatnak a traumák. A jó irodalom segít a beidegződések és sztereotípiák felszámolásában. Általa mintha letérnénk a széles autópályáról, és félreeső erdei ösvényeken járva fedeznénk fel addig ismeretlen történelmi nézőpontokat.


Pál Amanda

Roma_nok_kultura_banner_002

_D0A2911_Copy

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

Dobokay_werk_2

2019.06.24

Az előző századokban sokat kísérleteztek a látható világ fotografikus leképezésével. Az ezüst-halogenidek fényérzékenységének felismerése vezetett idővel a fényképezés létrejöttéhez. Ag, az ezüst vegyjele a címe Dobokay Máté Capa Központban látható kiállításának, amely a művész vegyészi és filozófusi kísérletezését mutatja be.

Kahlo_7

2019.06.23

Frida országa – Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái címmel nyílt kiállítás június 22-én a Műcsarnokban. A 20. század első három évtizedében a Magyarországhoz hasonló gazdasági fellendülést megélt Mexikó épületeit dokumentáló fotós öröksége lánya, Frida Kahlo világhírű festőművész életművét is meghatározta.

Az együttműködés részeként megvalósult egy, a Budapesti Wagner-napok díjnyertes, új arculatát visszatükröző installáció.A Wagner nevének betűit formázó installáció az eseménysorozat végéig, június 23-ig tekintető meg a Müpa főbejárata előtti téren.

A Hal négyesben című, kétfelvonásos, zenés krimivígjáték lesz az idei Székesfehérvári Nyári Színház műsorán, amelyet ezúttal is a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központban tartanak. Az előadások július 11. és 14. között lesznek láthatók. Főszereplők: Závodszky Noémi, Tűzkő Sándor, Varga Lili és Ballér Bianka játszik, a rendező: Kozáry Ferenc színművész.

A Megszálottak az elmúlt időszakban két nemzetközi fesztiválon is díjakat nyert. Májusban a Keresztény Filmek Világfesztiválján, Orlandóban nyerte el Fésűs Nelly a legjobb női alakítás díját. Most a film az Alaska Film Awards nemzetközi fesztivál fődíját, az Északi Fény Kirobbanó Tehetség Díja elismerést nyerte el, a jakartai világfesztiválon pedig a legjobb európai film Arany Díjat, Pozsgai Zsolt pedig a legjobb rendezői díjat is megkapta három másik kollégája mellett. A jakartai verseny díjait augusztusban az indonéziai császári városban, Dzsogdzsakartában, több napos ünnepség keretében veheti át a rendező a császári család meghívására.

A Római Magyar Akadémia június 25-én 19.00 órakor Zsigmond Dezső: A Sátán fattya című nagyjátékfilmjével emlékezik meg a 40-es évek egyik legnagyobb magyar tragédiájáról, a Kárpátalján élő magyarság vészkorszakáról, amelyről évtizedekig beszélni sem volt szabad. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült film, Kárpátalja úgynevezett felszabadulás utáni periódusát (1944-45) tárja a néző elé, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a málenykij robot, valamint a szovjet megszállás borzalmait.

Huszonöt helyszínen 80 programmal, 400 fellépővel és kiállítóval várják a vendégeket az ormánsági Bőköz fesztiválon augusztus 22. és 25. között. Fellép mások mellett a Ghymes, Karácsony János, a Talamba Ütőegyüttes, a Hot Jazz Band, a Tárkány Művek vagy a Rudan Joe Akusztik Band, a bőközi helyi jellegzetességeket a települések tájházaiban lehet megismerni. Részletek itt.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

teraszlive_bujdosotrio_WEB

A Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál (ZA-KO) előadásával június végén megkezdődik a szabadtéri színházi rendezvénysorozat, a nyár utolsó hónapjaiban pedig zenés produkciókat mutatnak be Kvártélyház udvarán.

Fényfestéseket, fényinstallációkat, utcaművészeti produkciókat tartanak a 4. Zsolnay Fényfesztiválon június 27. és 30. között Pécsett.

Egyebek mellett a III. Richárdot, a Vihart és a Szentivánéji álmot láthatja a közönség a hatodik Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon, amelyet június 27. és július 3. között szerveznek meg a vajdasági Cortanovcin.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma