15_eves

2019.04.05

A kerek évfordulók mindig remek alkalmat adnak a számvetésre. Főleg, ha olyan, a mindennapjainkat átszövő történelmi eseményről van szó, mint a trianoni döntés. A Magyar Nemzeti Múzeumban március végén rendezett konferencián történészek, pszichológusok és irodalmárok beszélgettek a 100 évvel ezelőtti eseményekről. Milyen, máig tartó hatásokkal szembesülünk? Hogy lehetne indulat nélkül a közösségi emlékezet részévé tenni egy ország feldarabolásának tragédiáját? Erről is beszélgettünk a rendezvény előadóival.

versailles
Versailles, 1920. A magyar küldöttség


A veszteség feldolgozását segíti a gyászmunka az emberi lélekben, ezt a folyamatot támogatja a temetési tradíció, az azt körülvevő rítusok, a vallási hagyományok és manapság a különböző terápiák. Talán furcsa gondolat, de egy nemzetnek vagy egy népcsoportnak is szüksége lehet „trauma-feloldó” tevékenységre. Mindennapjaink élő része valamilyen múltban elszenvedett veszteség, mely akár újabb tragédiákat is okozhat. Bordás Sándor, a Kodolányi János Egyetem címzetes tanszékvezetője egy példát is említett.


katonak_1921
Magyar katonák 1921-ben
Fotó: Fortepan/Székely Márton

„A jugoszláv háborúról mondják pszichológusok, hogy az a szerbek nem fel dolgozott traumájának, a rigómezei csatának a következménye. Ekkor ugyanis a törökök teljesen tönkretették a szerb hadsereget, ami mai napig traumaként bennük. Mivel úgy vélik, hogy a Koszovóban élő albánok a törökök leszármazottjai, ez is hozzájárult ahhoz, hogy polgárháborút kezdeményeztek 1991-ben. De ahhoz, hogy ez így tudjon robbanni, sok más lélektani tényező is kellett. A szerb férfiidentitás fontos összetevője, hogy fegyver nélkül nem férfi a férfi. Ők az agressziót kifelé élik meg, számukra mindig más a hibás, és a revansot még 600 év elteltével sem felejtik el” – mondja.


vagonlako_csalad
A trianoni menekültek sokszor évekig vagonokban laktak

Fotó forrása: gallery.hungaricana.hu


A Kodolányi János Egyetem érdekes kísérletbe kezdett néhány évvel ezelőtt, hogy felmérjék, milyen történelmi traumák élnek manapság a Kárpát-medencében, és melyeket dolgoztunk fel a legkevésbé. Kiderült, hogy a tatárjárás vagy a török hódoltság hatása már a múltba vész, a 20. századi események – 1956, 1989 vagy a kommunista diktatúra – viszont még mindig élő sebek. Közülük is a trianoni sérelmek fájnak a legjobban. Bordás Sándor szerint ennek a szétszakítottság mellett az anyagi romlás is oka. Például Móron, ami a század elején is gazdag borvidék volt, a trianoni döntés után megszűnt a borszállítás Erdélybe, Felvidékre és a Délvidékre, mivel az új határokon vámot kellett fizetni. Ez gazdasági csődöt jelentett. Következmény: az öngyilkosságok száma 10%-kal nőtt.


piac-szekesfehervar
Piac Székesfehérváron (1923)
Fotó: Fortepan/Library of Congress


„Pszichológusként állítom, hogy a sebeket ki kell nyitni. Ha tabuk vannak, akkor nagy a baj. A tankönyvekben fókuszálni kellene három, nem feldolgozott traumánkra: a trianoni döntésre, a kommunista időszakra és 1956-ra. Mi is történt? Miért jutottunk idáig? Mi volt a diktatúra, miért alakult ki? Mi volt ’56-ban? Beszélni kell ezekről az eseményekről. Ha ezt nem tesszük, akkor a korábbi traumák újabbakat okoznak” – állítotja Bordás.


trianon8_fit_1000x10000
A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.)
Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques


A konferencián részt vett Vallasek Júlia a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről. Az irodalomtörténészt arról is kérdeztük, hogy milyen szerepet játszhat az irodalom a trauma-oldásban. Vallasek szerint egy közösség múltról szóló tudását nem a történeti szakmunkák, hanem az előttünk járó generációk személyes, anekdotikus visszaemlékezései mellett az irodalom és a film befolyásolja leginkább. Minél régebbi eseményekről van szó, annál inkább. Például az első világháborús eseményeket a Svejkből vagy a Nyugaton a helyzet változatlanból szerzett ismereteinkhez kötjük, a törökkori ostromot az Egri csillagok alapján képzeljük el. Ugyanígy van ez a Trianon-témával is. Ma már nemigen élnek köztünk olyanok, akiknek a két világháború közötti határmódosításról első kézből szerzett tapasztalata lenne – mondja.


trianoni-alairok-696x654
A szerződés magyar aláírói: Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében)
és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel)


Vallasek Júlia szerint a kortárs visszaemlékezések és naplók is fontos olvasmányok, de sok memoár a régi nyelvezet miatt a mai olvasó számára hozzáférhetetlen. Ilyen szempontból fontosak a régmúlttal foglalkozó kortárs művek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: azok a múltról szóló irodalmi alkotások alkalmasak egy történelmi esemény rekonstruálására, amelyek meg tudják ragadni az olvasó fantáziáját. „Lehet, hogy egy emlékirat személyes és történetileg hiteles eseményeket ír le a saját perspektívájából, de másképp hat egy regény, ami egy komplex világot rajzol fel. Ha az olvasó azt hitelesnek fogadja el, számára attól kezdve az jelképezi azt a bizonyos történelmi eseményt.”


trianon__tuntetes
Szent Gellért tér, Trianon elleni tüntetés (1929)
Fotó forrása: Fortepan


Az irodalomtörténész úgy véli, a minőségi, esztétikailag értékes alkotások képesek a trauma-oldásra. Nem abban a formában, hogy elolvasunk egy regényt a holokausztról vagy Trianonról, és ettől a trauma megoldódik. Egy jó regény megjeleníti, átélhetővé teszi a szereplők különféle szempontjait, az olvasóban pedig elkezdődhet egy belső párbeszéd, amely által oldódhatnak a traumák. A jó irodalom segít a beidegződések és sztereotípiák felszámolásában. Általa mintha letérnénk a széles autópályáról, és félreeső erdei ösvényeken járva fedeznénk fel addig ismeretlen történelmi nézőpontokat.


Pál Amanda

KAD_Kultura_596x90_002

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

Korniss_szeki_asszony

2019.08.18

Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.

szir_001

2019.08.17

Mivel hat legmélyebben egy háború, ha nem azzal, hogy a számok és adatok mellett arcot, arcokat kap? Hogy testközelbe kerül, megérint. Az augusztus 14-én a Párbeszéd Házában Aleppo. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában címmel nyílt páros fotókiállítás a szíriai háborúba visz el.

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Kínai Nemzeti Opera előadása szeptemberben lesz a budapesti Erkel Színházban. A történet Kína északi részén, a 20. század elején játszódik, ahol a főhősök a harcművészet elsajátítását követően a Pekingi Opera színházi társulatánál találják meg saját útjukat, ám a sors és végzet közbeszól, így az útjaik elválnak. A színpadon megelevenedik az élet és a halál, a szerelem és a gyűlölet, valamint a küzdelem a színpadi csillogás eléréséért.

Leonardo közismerten hosszú idő alatt fejezte be képeit. A Sziklás madonnán két periódusban is dolgozott, 1491 és 1499 között, majd 1506 és 1508 között. Egy korábbi, 2005-ben elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy eredetileg más pózban akarta megfesteni a madonnát, de további változtatásokra nem derült fény. A legújabb technológiának köszönhetően sikerült újabb vázlatot is felfedezni a festékréteg alatt, a tárlat látogatói most ezt is megismerhetik.

A zsiráfborjú augusztus 15-én jött a világra, az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítették Ganzit, az anyaállatot a nehéz, ám végül sikeres ellésben. Az egészséges borjú több mint másfél méter magas, súlya 50-60 kilogramm körül van. A kis zsiráf egyelőre a zsiráfházban tölti napjait, a látogatók csak később láthatják Magyarország legnagyobb, mintegy kéthektáros Afrika-szavanna kifutójában szélesszájú orrszarvúk, zebrák, struccok és antilopok között.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

egy

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

A házaspár levelezéséből láthat előadást a közönség augusztus 18-án este a Zsámbéki Romtemplomnál.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma