NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.05.11

Minden második magyar ismeri. Felfedezettjeit meghívták fellépni a Forma-1-re, és hétezer fő előtt adtak saját koncertet az Arénában. A magyar siker után ősszel már Thaiföldön is elindul. Mi ez? A Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsor, melynek producere, Peller Mariann azt is elárulta nekünk, hogy a következő évadokban már kamara-, valamint dzsessz- és világzenevirtuózokat is rendeznek.

A műsor egyik fontos célja a klasszikus zene népszerűsítése. Sikerült elérni a közönséget? Mit mutatnak a nézettségi számok?

A legnagyobb nézettségünk az első évadban volt, amikor a kicsik korcsoportja versenyzett. Több mint 800 ezren követték a műsort, ezzel megelőztük a TV2 akkori műsorsávját, és majdnem elértük az RTL klubét is. Adásonként azóta is 7-800 ezres a tehetségkutató elérése. Az igazi sikert azonban a műsor ismertségével lehet mérni. Az elkészített kutatásunk szerint ma már minden második ember tudja Magyarországon, mi a Virtuózok. A YouTube-on az első adás összes produkcióját több mint ötmillióan tekintették meg, és ez hatalmas szám! Ami azonban ennél is nagyobb öröm, hogy sikerült megmutatni: a klasszikus zene jó! Az Arénában a Virtuózok tehetségkutató műsor felfedezettjei hétezer ember előtt adtak klasszikus zenei koncertet. Többen is bele-beletapsoltak a művekbe, és ez jelezte, hogy azok is eljöttek meghallgatni a tehetségeket, akik korábban nem jártak hasonló programon. Emellett mi zenélünk majd a NATO-közgyűlésen, és a Forma-1-re is minket kértek föl. A sikerből látszik: a nézőknek szükségük van értékes tartalmakra.

 

DSC4015


Ráadásul nemcsak megtalálta a célközönségét a műsor, hanem ki is bővítette. Olyan nézőkhöz is elért, akik korábban nem szerették a komolyzenét.

Célunk volt a klasszikus zene megismertetése, mert ma már nem él az a tradíció, hogy operabérletet vesz a család, és együtt elmennek egy-egy előadásra. Nagyon kevés idő marad az értékes időtöltésre, és míg száz évvel ezelőtt nem volt más, mint a klasszikus zene, ma rengeteg inger és benyomás éri a gyerekeket, és a klasszikus zene csak egy a sok közül, amelyet alig ismernek. Pedig számtalan tudományos kutatás bizonyítja, hogy a memóriafejlesztésben és az agresszivitás leküzdésében is segít a komolyzene. A Virtuózokkal viszont sikerült létrehoznunk „A klasszikus zenét”. Leporoltuk és trendivé tettük. Eloszlattunk sok hamis sztereotípiát is, például: ha megnézzük a versenyző gyerekeket, egytől egyig gyönyörűek, okosak, így az a hamis feltevés is megbukott az adásoknak köszönhetően, hogy az tanul klasszikus zenét, aki mást nem tud.

 

Az interjúra jövet azon gondolkoztam, minek köszönhető a Virtuózok sikere. Arra jutottam, hogy a hitelességének, hiszen valódi tehetségek lépnek színpadra, és valóban az ő támogatásuk a cél. Szerinted mi áll még az elért eredmények hátterében?

Szerintem a felfedezés szó nagyon jól összefoglalja a Virtuózok tehetségkutató műsor fő üzenetét. Mi ugyanis nem létrehozzuk, hanem felfedezzük a tehetségeket, hiszen a jelentkező gyerekek már évek óta tanulnak zenét, szolfézsra járnak, és a vetélkedő során ők is felfedezik saját magukban a tehetséget – a nézőközönség pedig azt, milyen jó klasszikus zenét hallgatni. Szerintem ebben rejlik a Virtuózok sikere, és a változatos, színes programösszeállításban. A műsor adásaiban és a koncerteken is figyelünk arra, hogy a résztvevők korukhoz illő műveket kapjanak, amelyekben van valami egyedi, megragadó. Ráadásul nálunk nincsenek elrontott produkciók, és nem azért, mert kivágjuk őket, hanem mert felkészülten jönnek a gyerekek. A Virtuózok tehetségkutató műsor egy mérce, ahol nemcsak nyerni, hanem önmagában szerepelni, sőt: még kiesni is jó, hiszen Szüts Apor versenyzőnk például nem jutott döntőbe, mégis többek között ő ment Kökény Tomival (szerk.: Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa) New York-ba a Carnegie Hallba. Ebből is látszik: mi nem engedjük el azoknak a gyerekeknek a kezét, akiket felfedeztünk. Segítünk nekik bekapcsolódni a vérkeringésbe, felléphetnek a nagy koncertjeinken, részt vehetnek nekik szervezett képzéseken. Tényleg nem túlzás azt állítani, hogy mi egy nagy család vagyunk. A napokban tartottam órát a Werk Akadémián, ahova elvittem magammal a gyerekeket is, és olyan jó volt összefoglalni, honnan hova jutottunk. Ez tényleg egy csoda.

 

dontosok_zsurivelsnobliivan
Fotó: Snóbli Ivan


A komolyzenei tehetségkutató első szériáját még 2014-ben a Show & Game nevű cég gyártotta. A műsor akkori rendezője, Koós György nyilatkozta: „mikor Peller Mariann és Dr. Vadász Dániel megkeresett minket az ötlettel, illetve a kész tervvel, nagyon fellelkesültünk”. Mi volt ez az eredeti terv, amely alapján megszületett a műsor?

Még 2013-ban védettem le a műsorformátumot, és utána kerestem meg hozzá azokat a fontos tanácsadókat, akikkel közösen fejlesztettük a televíziós vetélkedőt. A koncepcióban benne volt, hogy ez egy klasszikus zenei tehetségkutató lesz, amelyben magas szintű zsűri fog dönteni a továbbjutásról, és ők fogják kiválasztani a korcsoportgyőzteseket, a közönség pedig közülük szavazhatja majd meg az abszolút győztest. Szerepelt már benne, hogy a műsorba neves előadóművészeket, zenekarokat hívunk meg fellépni. Mindezt egészítette ki showelemekkel a két kreatív tartalomfejlesztőnk: Szarvas Szilvia és Illés Gabriella, míg Vadász Dániel a zenei tartalom kiválasztásában dolgozott. Ő a zenei részeket rakta össze Dubóczky Gergellyel és Werner Gáborral, az első évad zenei vezetőivel. Kreatív elemként került például az első évadba a kamion, amellyel elvisszük a zsűri döntését a jelentkezőkhöz. Azóta ezt iskolabuszra változtattuk, mert sokkal jobban illik a fiatalokhoz – így módosul folyamatosan a koncepció az eredeti tervhez képest.

 

A zsűri meghatározza a műsor karakterét, hitelességét. Hogyan választottátok ki, kik legyenek a tagjai?

Nagyon fontos volt számunkra a zsűri hitelessége. Szerettünk volna a Zeneakadémia tanária közül zenepedagógust, és szerettünk volna zenetörténészt is, aki Batta András lett. Ő már a műsor indulásától velünk van, és képviseli nemcsak a Virtuózokat, hanem a Kis Virtuózok Alapítványt is, amelynek elnöke. Szerettünk volna hangszeres zenészeket is felkérni és egy olyan énekest, aki már letett valamit az asztalra, és ország-világ ismeri. Nagyon tetszett Miklósa Erikában, hogy ő nemcsak operaénekes, hanem sportoló is, mellyel duplán szimbolizálja a befektetett munka és a kitartás értékét, ami a sportban és a zenében is nélkülözhetetlen. Olyan művészeket választottunk, akik játszanak a világ nagy színpadain, és így hasznos tanácsokkal, szakmai tudásukkal tudják támogatni a versenyzőket. Így lett az első évadban zsűritag Miklósa Erika Kossuth- és Liszt-díjas operaénekesnő, Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, Kesselyák Gergely, az Operaház első karmestere, Liszt-díjas művész, Némethy Attila zongoraművész és Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, zenepedagógus. A zsűrit a licenc megvásárlójával, azaz az MTVA-val közösen alakítottuk ki, ahogy a harmadik évadban az új tagokat is együtt választottuk.

 

virtuoz-411


Miért éreztétek, hogy frissítés kell a zsűriben?

Eredetileg a szólóvirtuózokat csak két évadra terveztük, utána kamaravirtuózokat, dzsessz- és világzenei virtuózokat, valamint zeneszerző- és karmestervirtuózokat indítottunk volna, de olyan sok tehetség maradt a második évadból, hogy úgy döntöttünk, az idén még a szólóvirtuózoké a terep. Viszont azt tudjuk, hogy egy formátum elfárad. Szerettük volna valamivel feldobni, frissíteni a műsort, így választottunk két új zsűritagot. Én legszívsebben hét zsűrivel mentem volna tovább, de a műsoridő fix, és annak nem lett volna értelme, hogy a zsűriből nem tud mindenki felszólalni. Arra törekedtünk, hogy olyan zenészeket válasszunk, akik aktív koncertezők, a világ nagy színpadjait járják, és benne vannak a köztudatban, mint Balázs János Liszt- és Prima díjas zongoraművész és a Cifrafesztivál kitalálója és művészeti igazgatója. Szerettük volna megmutatni a világ legjobb csellistáját is: a Liszt-díjas Várdai Istvánt, aki egy felbecsülhetetlen értékű Stradivarin játszik. Így ők lettek az új tagok Miklósa Erika, Batta András és Kesselyák Gergely mellett.

 

Már elkezdődött a harmadik évad. Idén is elhangzott a válogatókon, hogy csaknem kétezer fiatal jelentkezett a műsorba. A zsűri előtt azonban már nem ennyien jelennek meg. Hogyan zajlanak az előválogatók?

A kiválasztási folyamat tíz napos, először a zenetanárok megnézik a gyerekek beküldött videóanyagait, melyek alapján kiválasztanak 5-700 gyermeket, őket castingolják a zeneiskolák vezetői, és választanak ki belőlük korcsoportonként 27 versenyzőt. Így indul a háromszor 27 fiatal, akik közül az első adásokban továbbjuttat a zsűri 9-9-9 gyereket, majd az elődöntőben 3-3-3 főt. A döntőben közülük kerül ki a három korcsoportgyőztes, majd a közönség megszavazhatja az abszolút győztest.

 

p_MG_7322_nagy


Milyen újítás várható a következő évadokban?

A nagy újítás a kamaravirtuózok versenyben lesz, amikor kamaracsoportosulások, kamarazenekarok fognak egymással versenyezni, és nem a produkcióval kezdünk majd, hanem először megmutatjuk, hogyan lehet eljutni a koncertig, mennyi munka, gyakorlás van mögötte.

 

Legközelebb már őket láthatjuk?

Mivel Magyarország átveszi ez év közepétől a V4-ek elnökségét, ezért gondolkozunk egy V4 Virtuózokban is, melyet jó volna azalatt megcsinálni, amíg Magyarország az elnökségbe tartozik, így a következő évadban a visegrádi országok versenyeznének egymással, és utána indulna a kamaravirtuózok.

 

Több hírt is lehetett olvasni arról, hogy a világ számos pontján elindul a Virtuózok.

A tervünk, hogy 2020-ig 20 országban fog elindulni a műsor. Amerikával, Kínával, Németországgal, Angliával már zajlanak a tárgyalások, Szlovákiában szándéknyilatkozatot írtunk alá, Thaiföldön pedig már el szeretnék kezdeni a műsort ez év novemberében, mert ott az elhunyt király emlékére indul a vetélkedő, aki a térség legnagyobb klarinétművésze volt. De jött megkeresés Csehországból, és érdeklődnek Lengyelországban is. Ami nekünk fontos mérföldkő volt, az a Dick Clark Productions Kft-vel való szerződéskötés. Ők nem a licencjogokat vásárolták meg, hanem együtt értékesítjük velük a műsor formátumjogait, és ők adják a nevüket is a műsorhoz. Ilyen klasszikus zenei tehetségkutató még nem volt a világon, és hatalmas rá az érdeklődés, most 31 országban jártam formátumértékesítés miatt, a fent említetteken kívül például Pakisztánban és Fehéroroszágban is. Érdekes utazni, megismerni más világok kultúráját, zenei életét. Megdöbbentő, hogy Kínában összesen 48 millió zongorista van – ott a kiválasztási folyamat is hosszabb, mert komplett applikációt kell elkészíteniük, ahova a gyerekek feltölthetik a saját műveiket. A zenei összetétel is változni fog országonként. Amerikában például 60 – 40 százalék lesz a klasszikus zene és crossover aránya, Németországban 80 – 20 százalék, míg Kínában száz százalék klasszikus zene várható a műsorban. Thaiföldön pedig azt kérték a tárgyalópartnerek, hogy népzene is legyen benne, mert nagyon sok népi hangszerük van, és különösen fontos számukra, hogy ezek is helyet kapjanak a vetélkedőben.

 

virtuoz-447


A Kis Virtuózok Alapítvány alapítója és titkára is vagy. Mit kell tudnunk az alapítványról?

A Kis Virtuózok Alapítvány évente 22 tehetséges fiatalnak ad ösztöndíjat minden hónapban. A támogatottak között nem csak a műsorban felfedezett gyerekek szerepelnek, körülbelül 500 diákkal érintkezünk, és látjuk a fejlődésüket. A kuratóriumban benne van Batta András, Miklósa Erika, Nicky Marco, Plácido Domingo menedzsere, a tiszteletbeli elnök pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki nagyon szereti a projektet és eljön a kuratóriumi ülésekre is, hogy részt vegyen a döntéshozatalban. Az alapítvány segítségével támogatjuk a tehetségek képzését, fellépéseit, segítünk az életkörülményeik javításában, hangszerhez juttatjuk őket. Így a Kis Virtuózoknak köszönhetően Boros Misivel Kínában jártunk mesterkurzuson, Szauer Biankának egy Diótörő című orosz versenyre való kijutását segítettük, Kormányos Vanesszának hegedűt biztosítottunk, és egy jótékonysági árverésen 4 millió forintot gyűjtöttünk a gyógyíttatására. Szüts Apornak pedig saját művét, a Groteszk tangót vettük fel a Nemzeti Filharmonikusokkal, CD-t készítve belőle.

 

Ahogy korábban említettem, segítjük a fiatalok elindulását, és ebben nagyon sokat köszönhetünk a támogatóinknak. Rengetegen mellénk állnak, és nemcsak az érdekli őket, hogy megjelenhetnek a műsorban, hanem valóban személyesen támogatják a tehetségeinket. Mészáros László MICE Alapítványa biztosította 10 diákunknak a menedzserképzést, ahol a vizsgán Sándor Zoliék (szerk.: Sándor Zoli hegedűjátékával jutott a Virtuózok döntőjébe) projektje nyert egyetlen csapatként a művészi életből. Az Erste Bankkal most tervezünk egy Erste – Virtuózok inkubátor házat, amely próbateremként fog üzemelni, és mesterkurzusokat is tartunk majd benne. Sőt, Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója maga tart órát a fiataloknak arról, hogyan lehet megtakarítani, befektetni a pénzüket. Az Armel Operafesztiválnak több tíz millióba került megszervezni New York-ba a koncertet a Carnegie Hallba, mégis segítettek, mert fontos volt nekik, hogy a Virtuózok nemzetközi hírnevet szerezzen. A Neckermann Utazási Kft. ügyvezető igazgatója, Békefi Veronika pedig maga is eljött velünk New Yorkba és megnézte a gyerekek koncertjét, amelyet támogatott.

 

H03142661


Idén részesültél a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben. További löketet ad az elismerés?

Nagyon szép volt, amit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott, amikor átadta a díjat: leveszem az önök válláról a keresztet, és feltűzöm a mellükre. Ebben minden benne volt, amit éreztem. A díj azonban egy teammunka eredménye is. Az alapítvány és a műsor nem egyedül az én érdemem, hanem a munkatársaimé, a tehetséges gyerekeké és a magyar zeneoktatásáé is. Ezért nem is vittem haza az érdemkeresztet, hanem az irodába került egy vitrinbe, mivel mindenki hozzátett az ott dolgozók közül egy kis részt. Az érdemkeresztet azonban nem a televíziós műsor létrehozásáért, hanem a tehetséggondozásért kaptam, és ez természetesen egy óriási löket és hatalmas motiváció is, hiszen mindennap ugyanúgy kelek fel, ugyanaz a feladatom, és ugyanazt szeretném elérni: hogy még több fiatal tehetség kapjon támogatást és segítséget.



Wéber Anikó

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma